Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

120 A VÉG KEZDETE

szinte mindig elhallgatták, hogy bizonyos területekről, igy a közhivatalokból és a hadseregből a zsidók szinte teljesen ki vannak tiltva, és hogy a zsidók igen nagy része éppoly nyomorúságosan él, mint a kizsákmányolt keresztény munkások és parasztok. Az egész zsidóságot hajlamosak voltak egy kalap alá venni a ritka, valóban dúsgazdag - és nemritkán hivalkodó - felső középosztálybeli zsidókkal.

Az Imrédy és Rátz által kidolgozott forgatókönyvnek megfelelően Darányi átalakította kormányát, és néhány Bethlen-hű miniszterét németbarát személyekkel váltotta föl.7 Közvetlenül ezután két jelentősebb törvényjavaslatot nyújtott be, ezeknek szövegét titokban Imrédy készítette a tiszti csoportok fontosabb javaslatainak figyelembevételével. Az újra-felfegyvetkezés és a gazdaságfejlesztés ötéves tervét tartalmazták, valamint korlátozásokat a zsidókkal szemben az ország gazdasági és kulturális életének bizonyos területein.

Az első zsidótörvény

A hazai és a nemzetközi légkör nagyon kedvezően alakult tehát antiszemita intézkedés meghozatala szempontjából, s Darányi nem is vesztegette az időt. Előterjesztette a kormány 616. sz. törvényjavaslatát, melynek célját úgy határozták meg, hogy hathatósabb védelmet kapjon az ország „társadalmi és gazdasági egyensúlya"8. Az első átfogó zsidótörvény-tervezet kormányzati részről történő indokolását éppúgy gróf Teleki Pál készítette el, akárcsak a második zsidótörvényét (lásd az 5. fejezetet) . O a jobboldali konzervatív-arisztokrata uralkodó körökhöz tartozott, és azt hangsúlyozta ki, hogy a zsidóság túltengése veszedelmes és káros, és ettől meg kell védelmezni a nemzetet. Aláhúzta, hogy a zsidóság korlátozása nemzeti kötelesség.9

A sok éven át folytatott antiszemita kútmérgezés és a szélsőjobboldal ismétlődő zavargásai és hangosködásai megfertőzték a közvéleményt, de a zsidóságot és az irántuk baráti érzelmekkel viseltető liberálisokat lelkük mélyéig megrendítette, hogy a „liberális-konzervatív" kormányzat ilyen mohón szentesítette az antiszemitizmust.

A zsidó közösségek vezetői a sérelmezett törvényjavaslat miatt a kormányhoz, a felelős országos pártok képviselőihez és szervezeteihez fordultak, szóvá tették kifogásaikat, és kérték, hogy állják útját a tervezett törvény elfogadásának. Megdöbbenésüknek és szomorúságuknak adtak kifejezést a kormány tervezett lépésével kapcsolatban, és hivatkoztak arra, hogy a zsidóság békében és háborúban egyaránt minő nagy szolgálatokat tett az országnak. Voltak társaik is ebben a küzdelemben. A magyarországi író-, újságíró-, muzsikustársadaíom és a tudományos élet jó néhány ki

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham120.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/