12 A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA
lyett, hogy a nemzetiségek iránti türelemre és tiszteletre alapozódó, demokratikus, méltányosabb rendszer kialakításán fáradoztak volna, hagyták, hogy tévútra vezessék őket, és hogy érdekeiket feláldozzák a társadalmilag és kulturálisan előjogokat élvező nemzetiség privilegizált osztályaival való együttműködés oltárán.30 Ekképpen akaratlanul is kiszolgáltatták magukat az ókonzervatív arisztokrata-dzsentri rezsimnek, amely saját feudális előjogainak megvédését tekintette elsődleges feladatának. Nemigen derengtek fel a zsidóság előtt azok a „veszedelmek", amelyeket az ébredező „elmaradott" nemzetiségek testesítettek meg, nem is sejtették talán, hogy baj származik abból, ha a rendszer mindenáron fenn akarja tartani a magyar hegemóniát, és megkísérli útját állni az elnyomott és kizsákmányolt társadalmi osztályok egyre erősödő reform-, igazság- és egyenlőségköveteléseinek.
Tisza Kálmán szűk látókörű, elnyomó társadalmi és nemzetiségi politikáját kisebb-nagyobb eltérésekkel, olykor fokozódó intenzitással, valamennyi utódja továbbvitte egészen a korszak végéig, 1918-ig.31 Az ókonzervatív beállítottságú magyar nacionalista vezetők még csak fontolóra sem vették a társadalom reformját vagy a nemzetiségekkel való kiegyezést. A vég küszöbén, amikor már nyilvánvalóvá vált a háborús vereség, még ekkor is azzal vélték megóvni Magyarország történelmi határait, s egyúttal saját uralmukat, hogy felmondták a központi hatalmakhoz fűződő szövetséget, és faképnél hagyták Ausztriát, alkotmányos társállamukat. E formális politikai-katonai gesztusokkal remélték elhitetni a győztes hatalmakkal, hogy Magyarország mindvégig a német nyelvterület magatehetetlen áldozata volt.
Baloldali radikális rendszerek
Az arisztokrata-dzsentri uralkodó körök illúzióit
szertefoszlatta az 1918. október-novemberi katonai vereség nyomába lépő bomlás
és zűrzavar. 1918. október 31-én vértelen forradalom hatalomra juttatta gróf
Károlyi Mihályt, de a történelmi események felgyorsulása keresztülhúzta és
jórészt semmissé tette az ő merész és nagy képzelőerőről tanúskodó
intézkedéseit. Károlyi, Magyarország egyik legősibb és legvagyonosabb
földbirtokos családjának sarja, felvilágosult, őszinte szándékú, koncepciózus
férfi volt. Midőn az ellenzéki, kossuthista Függetlenségi Párt vezetője lett
röviddel a háború kitörése előtt, nemcsak azt tűzte ki céljául, hogy új irányt
szab a magyar külpolitikának: a hagyományos német szövetséget felváltja az
antanthoz, s különösen a Franciaországhoz való közeledéssel, hanem azt is, hogy
valóban liberalizálja az ország belpolitikai és társadalmi életét. Őszintén
foglalkoztatta az elnyomott társadalmi osz
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham12.pdf
Az egész kötetet lásd: