A VÉG KEZDETE 119
nalába került, amelyek a náci Németország zsidóellenes politikáját tekintették követendő példának. Darányi erről a következőket mondta:
Én azt hiszem, egészen felesleges volna elméleti vitát folytatni afelett, hogy helyes vagy nem helyes-e a zsidókérdésrÅ‘l beszélni. Zsidókérdés van. S ez egyike elintézetlen problémáinknak. Ha pedig elintézetlen, annak csak tervszerű és törvényes rendezését tartom lehetségesnek. A kérdés lényegét abban látom, hogy az ország határán belül élÅ‘ zsidóság különleges diszpozÃcióinál és helyzeténél fogva, de részben a magyar fajta közömbössége miatt is, aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdasági élet bizonyos ágazataiban. Aránytalan az elhelyezkedés abból a szempontból is, hogy túlnyomó részben az ország városaiban, elsÅ‘sorban a fÅ‘városban él. A zsidóság aránytalanul nagy számban helyezkedett el azokban a foglalkozási ágakban, amelyekben a kereseti lehetÅ‘ség könnyebb és kedvezÅ‘bb. A zsidóságnak a fÅ‘városban való tömörülése pedig természetesen kifejezésre jutott ennek a városnak kulturális és gazdasági életében, és ez a megnyilvánulás a magyarság élettörekvéseivel nem mindig áü harmóniában. Az ellentét, amely ebbÅ‘l az adott helyzetbÅ‘l kifejlÅ‘dik, akadályozza a nemzeti erÅ‘k teljes összefogását, és állandó izgató momentum az ország közéletében. A kérdés törvényes és tervszerű rendezésének tehát alapfeltétele, hogy igazságos helyzetet teremtsünk. Igazságos helyzetet, amely az emlÃtett szociális aránytalanságokat helyrehozza vagy kiküszöböli, és a zsidóság befolyását a nemzeti élet kulturális és más területein ülÅ‘ mértékre csökkenti. Egy ilyen rendezés, amely az ipar, kereskedelem és hitelélet területén, a gazdasági élet vállalkozásaiban a keresztény társadalmat az Å‘t megilletÅ‘ elÅ‘feltételekhez tudjajuttatni, magának a zsidóságnak is érdekét szolgálja, mert lényegesen enyhÃteni alkalmas az antiszemitizmust és ezzel a szélsÅ‘séges, türelmetlen mozgalmak terjedését. Ezekben kÃvántam érinteni a magyar közélet néhány aktuális kérdését, úgy hiszem azonban, kötelességem beszélni arról a pozÃcióról is, amelyet az ország mrópai viszonylatban és a világgazdaság mai helyzetében elfoglal.5
A jobboldali sajtó kitörő örömmel fogadta a győri
programot. (Darányi javaslatai ezen a néven mentek át a köztudatba.) A program
azonnali és teljes érvényre juttatásának igénye pár napon belül újabb lökést
kapott azáltal, hogy az Anschluss következtében a náci Németország Magyarország
közvetlen szomszédja lett. A kormány hivatalos szentesÃtését élvezÅ‘ zsidókérdés
és javasolt megoldása egyszeriben nemzeti őrületté változott. Ettől fogva olybá
tűnt, mintha Magyarországnak egyéb társadalmi és gazdasági gondja-baja nem is
lenne. Az uralkodó nagybirtokos arisztokrácia, amely az antiszemitizmus
„civilizált" változatát űzte, nagy bajában váratlan áldásnak tekintette az
új nemzeti őrületet, mert azt remélte tőle, hogy eltereli a figyelmet a súlyos
szociális problémákról és a földkérdésről. A lapok és rádióműsorok egyszeriben
felfedezték, hogy a sajtóban, a művészeti életben, a
szabadfoglalkozású-pályákon, az ipar, a bankvilág és a kereskedelem különböző
területein milyen nagymértékben tengenek túl a zsidók, és ontották az idevágó
statisztikákat.6 Ugyanezek az orgánumok
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham119.pdf
Az egész kötetet lásd: