1188 NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS
hant: felfegyverzett nyilasok grasszáltak az utcán, és védtelen zsidókon élték ki Csalódottságukat. Wallenberg feladatköre többirányúvá vált: a zsidók nyilasoktól való védelme mellett élelemért kellett küzdenie a gettóban és a védett épületekben lévő zsidók számára (s ez igen nehéz feladat volt, hiszen a főváros el volt vágva szokásos forrásaitól). Amikor a zsidók közt pánik tört ki, mert az a híresztelés járta, hogy a nácik és a nyilasok a szovjet erők megérkezése előtt meg akarják semmisíteni a gettót, Wallenberg felszólította Vajna Ernőt, a Budapest védelmével megbízott teljhatalmú nyilas vezetőt és a német katonai parancsnokot mindenfajta tömegmészárlás elkerülésére. Mindezen ténykedések közepette szakított időt a jelentésadásra is, részletesen leírva a katasztrófa természetét és méreteit.139
Wallenberg eltűnése. Raoul Wallenberg fölemelő és ritka példáját adta a személyes bátorságnak és az önfeláldozó emberszeretetnek. Sajnos a történelem sok más hőséhez hasonlóan ő is osztozott a megmenteni kívánt áldozatok sorsában. Csakhogy kegyetlen és gunyoros fordulatként nem a németek, hanem a szovjetek kezén jutott tragikus végre, akiket pedig ő is hőn várt, mint a szabadság és az egyenlőség új korszakának hírnökeit. Kétszeresen is a sors iróniája a szovjetek szerepe Wallenberg eltűnésében, hiszen a háború idején a svédek képviselték Magyarországon a Szovjetunió érdekeit. Pest felszabadulásának napján (1945. január 17-én) Wallenberg, aki január 13-ától kapcsolatban állt a Budapesten harcoló szovjet erők parancsnokával, elutazott Rogyion J. Malinovszkij marsall debreceni törzséhez. Magyar sofőrje, Langfelder Lajos mérnök egy szovjet őr kíséretében vitte, s Wallenbergnek rossz előérzetei voltak a szovjet parancsnokkal való közelgő találkozás miatt. Indulásakor állítólag azt mondta munkatársainak: „Nem tudom, vendég vagyok-e, vagy fogoly." Sem Wallenberg, sem Langfelder nem tért vissza többé.
S. Söderblom, a moszkvai svéd követ a bukaresti svéd követségtől kapott távirat kézhezvétele után jelentette Wallenberg eltűnését. A gyakori svéd kérésekre a szovjetek köntörfalazó választ adtak. Például 1945 februárjában a stockholmi szovjet nagykövet, Alekszandra M. KoMontáj megnyugtatta Wallenberg édesanyját és Günther külügyminisztert afelől, hogy Wallenberg ép és egészséges, és a Szovjetunióban van; 1947, augusztus 18-án, egy évvel azután, hogy Söderblom Sztálinhoz folyamodott ez ügyben (1946. június 15-én), a szovjet külügyminiszter, Andrej J. Visinszkij kijelentette: „Alapos vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Wallenberg nincs a Szovjetunióban, és nem is tudunk róla."140
A szovjetek köntörfalazása nem ért véget Sztálin 1953.
márciusi halálával. Egészen 1957. február 6-ig tartott, amikor a
Hruscsov-kormány-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1188.pdf
Az egész kötetet lásd: