1184 NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS
Hugo Valentin professzor jó szolgálatait vették igénybe.122 Gusztáv király táviratát dr. Taubes Ehrenpreisnek küldött kérése váltotta ki, aki e kérést azonnal Güntherhez továbbította. Günther ajánlására Per Albin Hans-son, a miniszterelnök megszerezte a minisztertanács hozzájárulását a király június 28-án történt közbenjárásához.123
A svéd sajtó július elején felerősítette a kampányt, s külön figyelemmel volt a királyi lépés hátterére és annak észlelhető következményeire, mint amilyen Horthy elhatározása volt a deportálások leállítására.124 Hans Thomsen a stockholmi német követségről felhívta a német külügyminisztérium figyelmét a sajtóbeszámolókra, egyebek közt a két államfő táviratváltására.125 Ezzel egy időben Veesenmayert is felzaklatta a svédek budapesti aktivitása. Július 5-én arról panaszkodik, hogy svéd tisztviselők szabályos útlevelek kiadásával módot adnak nem svéd állampolgárságú zsidóknak az ország elhagyására.126
Raoul Wallenberg szerepe. A svédek humanitárius
tevékenysége 1944. július 9-én új lendületet kapott Raul Wallenberg Budapestre
érkezésével. Waüenberg mögött 32 évesen már említésre méltó politikai és üzleti
tapasztalatok álltak. Tekintélyes bankárcsaládban született 1912. augusztus
4-én; neveltetését nagyapja, Gustav Oscar Wallenberg, Svédország egykori japán
és törökországi követe tartotta kezében. (Az apa, Raoul Oscar nem sokkal fia
születése előtt meghalt.) Diplomáciai hajlamát számos, a svéd kormányban működő
rokonától örökölte. Egyik nagybátyja, Knut Wallenberg például külügyminiszter
volt az első világháború alatt, egy másik nagybácsi. Axel Wallenberg svéd
követként szolgált Washingtonban. 127 Neveltetése két vonatkozásban
is párhuzamba hozható Lutzé-val, a svájci humanitárius akció vezetőjével. O is
Amerikában tanult és valamennyi időt Palesztinában töltött. Wallenberg a
Michigani Egyetemet végezte el, 1935-ben, s doktori fokozatot szerzett
építészetből. 1936-ban hat hónapra Haifába küldték, ahol egy dán tulajdonban
lévő bankban dolgozott. Itt találkozott német zsidó menekültekkel, akik
felvilágosították a Harmadik Birodalom nemzetiszocializmusának mibenléte felől,
és megismertették a zsidó emberek körülményeivel és szándékaival. A magyar
zsidókkal 1941-ben került kapcsolatba, amikor belépett egy magyar zsidó
származású svéd, bizonyos dr. Lauer Kálmán vezette export-import vállalkozásba.
Wallenberg a cég külföldi kereskedelmi képviselőjeként 1942 februárjában
Budapestre látogatott, majd a cég 1943. évi feloszlása alkalmával ismét
felkereste Budapestet. Mindkét alkalommal bőségesen volt módja közvetlenül
megfigyelni a zsidóellenes törvények kihatásait, és ismereteket szerezni a
zsidók elleni újvidéki és a munkaszolgálatos-száza-dokban történt
kegyetlenségékről.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1184.pdf
Az egész kötetet lásd: