118 A VÉG KEZDETE
Horthynak, s azon jelen volt Darányi is. Az okmányban egyrészt arról volt szó, hogy Magyarország történelmi céljait csak gyors felfegyverkezéssel lehet elérni, másrészt a tisztek a zsidókérdésről is elmondták benne véleményüket. Követeléseik között szerepelt, hogy:
- a keresztények gazdasági tevékenységének támogatásával szorÃtsák vissza a zsidó befolyást a gazdasági életben;
- hozzanak törvényt, amely véget vet a zsidó befolyásnak a sajtóban, a szÃnházi életben, a filmgyártásban és más kulturális tevékenységek terén;
- „kÃméledenül üldözzenek minden baloldali agitációt"3.
A két tiszti csoport erÅ‘feszÃtéseit hamarosan siker koronázta, s ebben a Nemzeti Bank akkori „liberális konzervatÃv" elnökének politikai pálfordulása is közrejátszott. Erre a fordulatra Rátz ösztönözte Imrédyt, majd ketten közösen létrehozták a Magyar Megújulás Pártját (lásd az 5. fejezetet) . Imrédy roppant hiú ember volt, amúgy kiváló pénzügyi szaktekintély és nagy angolbarát, aki egyik pillanatról a másikra Magyarország jövendÅ‘ megváltóját fedezte fel magában. Darányival és Rátzcal közösen törvény-tervezetet dolgozott ki a tiszti követelések alapján, s a tervezetben a fÅ‘ hangsúlyt a haladéktalan felfegyverkezésre és a zsidókérdés késlekedés-mentes megoldására helyezte. Az elgondolás véghezvitele megkövetelte a kormány átalakÃtását, vagyis azt, hogy néhány, Bethlenhez húzó minisztert lecseréljenek.
A terv néhány részletéről 1938. március 5-én lebbent föl a fátyol Győrben, ahol Darányi történelmi jelentőségű beszédet mondott. A miniszterelnök bejelentette, hogy nagyszabású újrafegyverkezési program küszöbén áll az ország, és felkészült arra, hogy elszánt harcba kezdjen a bolsevizmussal.4 A zsidók és a tisztességes, liberális magyarok legnagyobb megrökönyödésére azt is közölte, hogy Magyarország hozzáfog a zsidókérdés rendezéséhez, s korlátozni fogják a zsidók szerepét az ország gazdasági és kulturális életében.
A zsidóellenes program meghirdetése a vég kezdetét jelentette Európa egykor virágzó zsidó közössége számára. Eddig az antiszemitizmus a szélsÅ‘jobb vesszÅ‘paripája volt, de most kormányprogrammá emelkedett, s azzal, hogy intézményes alapon kÃvánták megoldani, elrugaszkodtak az 1848-as és az 1867-es hagyománytól. Darányi zsidóellenes megnyilatkozásának azonnali sokkhatását és távlati fenyegetÅ‘ következményeit nem mérsékelte az a megnyugtatásnak szánt megjegyzése sem, hogy a tervezett zsidóellenes törvény lesz a „legjobb garancia" az antiszemitizmussal és .türelmetlenséggel szemben.
Magyarország egyszeriben azoknak az európai országoknak az
élvo-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham118.pdf
Az egész kötetet lásd: