1170 NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS
intézkedés megtörtént azonban annak érdekében, hogy az ipari és gazdasági élet fenntartásához nélkülözhetetlenül szükséges munkaerők között a kikeresztelkedett zsidók és családjaik az ország határain belül maradjanak.
c) A királyi kormány jelenleg felfüggesztette a Svéd Vöröskereszt és a svájci kormány által kezdeményezett különböző kivándorlási tervekhez való hozzájárulását, amelyeknek értelmében bizonyos számú személy Svédországba és a Közel-Keletre emigrálhatna. A királyi kormány jóindulattal vizsgálja e terveket, és mihelyt azok a megvalósulás fázisába lépnek, azon lesz, hogy a kitért zsidók részesüljenek elsősorban a kivándorlás lehetőségében.
2. A királyi kormány a legszigorúbb rendszabályokat léptette életbe, hogy általánosan biztosítsa a zsidókat: a velük szemben foganatosítandó eljárások végrehajtása alkalmával; emberi és méltányos bánásmódot s egész különleges figyelmet írt elő a végrehajtó közegek részére, akik kötelesek az emberiesség elveivel ellentétes minden visszaéléstől tartózkodni.62
Sztójay kanyargós válaszától eltérően, amelyet nem sokkal a nevezetes június 26-i koronatanács után adott a nunciusnak (lásd a 25. fejezetet), Horthy a pápa kérésére küldött válaszában nyíltan utalt arra, hogy elszánta magát a cselekvésre:
A legmélyebb megértéssel és hálával fogadom Szentséged távirati üzenetét és kérem Szentségedet, legyen meggyőződve arról, én mindent megteszek, ami hatalmamban áll, mindenekfelett, hogy a keresztény emberi elvek követelményét érvényhez juttassam. Legyen szabad Szentségedet még arra kérnem, hogy kegyeskedjék a magyar népet súlyos megpróbáltatásainak órájában kegyelmében megőrizni.6
A nunciust felbőszítette az az érzéketlenség, amellyel a
miniszterelnök igyekezett elleplezni a zsidóellenes hajsza tényeit, s ennek a
Sztójay-val július 6-án folytatott megbeszélésén hangot is adott. Szavait
nemigen válogatva „utálatosnak" és Magyarországra nézve
„becstelennek" bélyegezte a zsidókérdés kezelését. Kivált sérelmezte a
csendőrség által elkövetett kegyetlenkedéseket, és azt, hogy számos
kereszténynek született, vagy 30-40 éve kereszténységben élő magyar emberrel
éppoly méltatlan módon bánnak, mint a zsidókkal. Sztójay válaszul megismételte
június 30-i irományának érveit, és elősorolta a kormányzat által adott
engedményeket, amelyeket július 7-én Serédi bíborosnak írva már közölt (lásd a
30. fejezetet).64 Sőt e találkozáskor a miniszterelnök rá akarta
venni a nunciust, hogy az, befolyását felhasználva, fordítsa el a bíborost
június 29-i pásztorlevelének tervezett szétküldésétől. A pásztorlevélben Serédi
a kormánnyal ellentétes véleményét fejtette ki. A nuncius elutasította a
kérést, mondván, hogy a magyar katolikus egyház nem bocsátkozott semmilyen
kormányellenes vállalkozásba, csupán megkísérelte ráterelni a figyelmet arra,
miképpen is oldódott meg a zsidókérdés, s egyben óva intett az egyház
szabadságának bármiféle korlátozásától.65 Amint aztán kide
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1170.pdf
Az egész kötetet lásd: