1166 NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS
Rótta, aki doyenje volt a budapesti diplomáciai testületnek.47 Roppant rátermett és könyörületes ember lévén, vezető szerepet vitt a német megszállók bejövetele után a Sztójay-kormány tagjainak a zsidókkal szembeni túlkapásoktól való egyénenkénti és együttes megóvásában. A Sztójay-kor-mány beiktatása, március 22-e és a tömeges deportálások kezdete, május 15-e között a nuncius több alkalommal fordult a miniszterelnökhöz, és Jungerth-Arnóthy Mihályhoz, a tényleges külügyminiszterhez, mértékletességért és a jogtalanságok beszüntetéséért közbenjárva. Ezek a találkozások vagy személyes részvételével, vagy Gennaro Verolinón, a nunciatú-ra titkárán (uditore) keresztül történtek. A nuncius élen járt a magyar keresztény egyházak tiltakozó intézkedéseinek megtételében is, még hathatósabb közbelépésre sürgetvén az egyházi vezetőket az üldözöttek oldalán. De a végleges megoldás programjának első szakaszában a nuncius, a magyar egyházi vezetőkhöz hasonlóan, főleg az áttértek és a zsidó eredetű keresztények sorsával törődött.
Május 15-ére, amikor kezdetét vette a deportálás, a nuncius belátta e felfogás tarthatatlanságát, azt, hogy a kormányzat figyelmen kívül hagyta figyelmeztetéseit. E napon beadványt terjesztett elő, amelyben elítélte a kormány cselekedeteit, s hangsúlyozta, hogy az egész világ tudatában van annak, mit jelentenek a deportálások.48 Ismételten a kormányzathoz fordult, hogy az ne lépje túl saját határait a zsidók elleni küzdelemben. A beadvány, hivatkozva arra, hogy a deportálások épp csak hogy elkezdődtek, megállapítja:
Mindezért az Apostoli Nundatúra kötelességének tartja tiltakozni és nem hamis részvéttől, de az igazság és a keresztény felebaráti szeretet valódi érzésétől indíttatva, katolikusok ezreinek meg ezreinek megszentelt érdekei védelme miatt még egyszer óvást emelni a magyar kormánynál, hogy az a zsidók elleni hadjáratban ne lépje túl a határokat, melyeket a természeti jog és a pozitív isteni törvény megszabnak és kerüljön minden olyan cselekedetet, amely ellen a Szentszéknek, s vele együtt a valóban keresztény világ lelkiismereténektiltakoznia kellene. -
A beadvány három külön kérést is tartalmazott:
— a kormány tegyen különbséget zsidók és áttértek között, a keresztény hitre tértek, Szlovákiához hasonlóan, mentesüljenek az antiszemita intézkedések alól;
- a kormányzat által államérdekből hozott intézkedések végrehajtásával ne sértsék meg az alapvető emberi j ogokat;
r- a kormányzat tegyen megfelelő lépéseket annak
érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg olyanfajta túlkapások és támadások az
egyházi intézmények és személyek ellen, mint amilyeneket a rendőrség á Szent
Kereszt Egyesület elleni rajtaütéskor elkövetett.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1166.pdf
Az egész kötetet lásd: