NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS 1161
szabadították Budapestet, senki, egyetlen csoport sem kapott engedélyt az ország elhagyására.
Az NVK legnagyobb erőfeszítéseit a budapesti zsidó közösség javára a nyilas időkben tette. Pártfogásába vette a gyermekeket, és törődött a zsidó intézmények, a gettó védelmezésével és ellátásával. A gyermekvédelem tervei augusztusban alakultak ki, a deportálások hosszan tartó fenyegetésére, a közellátás folytonos romlása és a gyorsan közelgő front miatti veszélyek hatására.23
Born vezetése alatt két gyermekvédelemmel foglalkozó osztály létesült az NVK kebelén belül: az A osztály, amelyet a cionista vezető, Komoly Ottó irányított,24 és a B osztály, amelyet a Jó Pásztor Bizottsághoz tartozó Sztehló Gábor evangélikus lelkész vett gondjaiba.25 Ezenfelül Born volt felelős a T-szekció (Transportgruppe, Szállítóegység) létrehozásáért; ez a 101/359-es munkaszolgálatos-század, az ún. Ruhagyűjtő Munkásszázad 25-35 újoncból állt. Dr. Wilhelm Györgynek - Wilhelm Károlynak, a Zsidó Tanács tagjának fia - és Komlósi Istvánnak a vezetésével a T-szekció segítő, mentő- és ellenálióakciókat hajtott végre. Born különösen tevékeny szerepet játszott több ezer zsidónak a hegyeshakni halálmenetekből való kimenekítésében és a gyermekotthonok, valamint a gettó élelemmel és tüzelővel való ellátásában.26
A nyilas időszakban az NVK védelem alá vett számos zsidó és nem zsidó intézményt: kórházakat, népkonyhákat, fogyatékosok és aggok otthonait, kutató és tudományos intézeteket, további üzleteket.27 Ezeknek az intézményeknek a főbejáratára tettek ki, a következő magyar, német, francia és orosz nyelvű felirattal: „A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság védelme alatt". Born és segítőtársai nyomon követték a nyilasok zsidóellenes intézkedéseit, a hivatalos eredetűeket éppúgy, mint az illegálisakat, és gyakran felléptek a vezetőknél, kivált Kemény Gábor bárónál, a külügyminiszternél, hogy könnyíthessenek a zsidók sorsán. Ezeknek a közbenjárásoknakköszönhető, hogy október 30-án a kormányzat közölte: elfogadja a Vatikán és a külföldi követségek által kiadott menleveleket, és kezeskedik az NVK által védett összes intézmény és épület területenkívüliségéért.28
Nem sokkal a budapesti gettó felállítása után Hans
Weyermann érkezett Genfből Born segítségére. Bár a két NVK képviselő között a
kapcsolat nem volt felhőtlen, sikerült különválasztaniuk kötelezettségeiket a
főváros felszabadulása előtti néhány válságos hétre. Born még a karácsonykor
kezdődött szovjet ostrom előtt visszavonult budai otthonába, és onnan
irányította az NVK budai tevékenységét, Weyermann feladatai pedig a pesti
részre összpontosultak, oda ahol a gettó is volt. Az NVK működése hatékonyabbá
vált a pápai nunciussal és a semleges államok kép
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1161.pdf
Az egész kötetet lásd: