Darányi kétértelmű politizálása
HIÁBA HITTÉK Magyarország Hberális-konzervatív erői, hogy Gömbös Gyula demagóg, protofasiszta politikája átmenetinek bizonyul, ez nem így történt. Az ország bel- és külpolitikájának visszavonhatatlan alapelve lett a Harmadik Birodalom utánzása az elhatalmasodó revíziós törekvések szolgálatában. Nemcsak azért állandósult a Gömbös-féle politizálás, mert a hitleri Németország látványos sikereket ért el, hanem azért is, mert Darányi Kálmán politikai álláspontja kétértelmű volt: Darányit, Bethlen István pártfogoltját általában a hagyományos konzervatív nagybirtokostőkés osztály lojális tagjának tartották. Főként ezért nevezték ki földművelésügyi miniszternek, majd Gömbös egészségének megromlásával miniszterelnöknek.1
Am, amint azt későbbi intézkedései világosan mutatták (lásd a 2. fejezetet), Darányi sokkal közelebb állt a szélsőjobboldali törekvésekhez és a Harmadik Birodalom politikájához, mint azt közeli barátai és politikustársai gondolták. Darányi, ez az alapvetően egyszerű, szűklátókörű, de rátermett bürokrata úgy szerezte meg Gömbös és számos szélsőjobboldali politikus bizalmát, hogy kétszínűsége nem keltette fel Bethlenék gyanakvását. „Konszenzust" célzó politikájával azt akarta elérni, hogy kooptálhassa a nyilas erőket a hagyományos kormányzat rendszerébe, de állítólag csak azért, hogy lehűtse felforgató hevületüket. Pártfogójának, Bethlennek a tudta nélkül tett engedményeket a szélsőjobbnak, méghozzá nem csupán szükségből, hanem személyes meggyőződésből is.
A szélsőjobb és a Harmadik Birodalom iránti rokonszenve
csak megszilárdult, amikor többször is ellátogatott Berlinbe, s egy ízben
Hitlerrel is találkozott. Miközben a Bethlen körül csoportosuló erők
félreértették vagy nem voltak hajlandók felismerni Darányi kétszínűségét, a
radikális jobboldal „szalonképes" szárnya nem késlekedett kihasználni azt.
Ez a szárny, amelynek gerincét a dzsentri-katonatiszti csoport sokat szereplő,
önjelölt vezetői alkották, meglehetős rokonszenvvel adózott a
nagybirtokos-tőkés uralkodó osztály egynémely törekvésének. De miközben egyet
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham116.pdf
Az egész kötetet lásd: