HARMINCEGYEDIK FEJEZET

OC .•...".: -SO

NEMZETKÖZI REAGÁLÁS ÉS KÖZBELÉPÉS

A NÁCIKNAK a végleges megoldás végigvitelére irányuló nyomatékos és kíméletlen törekvései leleplezték az uralmuk alá került zsidó közösségek kiszolgáltatottságát, a szabad világ zsidó vezetőinek cselekvésképtelenségét és gyengeségét, s a nem náci és náciellenes világnak a zsidók helyzete iránti közönyét.

A semleges országok és a szövetségesek, a Vatikán és a Nemzetközi Vöröskereszt vezetői - bár 1942 óta tisztában voltak a nácik népirtó terveivel - 1944 júniusáig nem álltak M a zsidók mellett, nem siettek a segítségükre. Hallgatásukat és tétlenségüket alkotmányos és nemzeti érdekekre hivatkozva indokolták. A szövetségesek, bár aggódtak a zsidók sorsáért, jottányit sem liberalizálták menekültpolitikájukat, és háborús stratégiájukat sem hagyták a zsidó tragédiától befolyásolni. A semleges államok, amelyek közül egyik-másik eredetileg a tengelyhatalmakkal rokonszenvezett, nem bocsátkoztak bele semmilyen műveletbe, amely kétségessé tehette volna semlegességüket, s vonakodtak attól, hogy nagyobb számú zsidóval terheljék meg társadalmukat. A Vatikán gondosan ügyeit sajátságos helyzetének és a katolikus egyház egész világra kiterjedő érdekeinek megóvására. A Nemzetközi Vöröskereszt attól tartott, hogy beavatkozása veszélyeztetné a hadifoglyok ügyében végzett hagyományos munkáját.

Az európai zsidóság katasztrófájára való nemzetközi reagálás csak 1944 júniusának vége felé lett együttérzőbb. Csakhogy ekkorra Magyarország vidéki központjaiban lezajlottak a deportálások, három hét telt el a második front megnyitása óta és már szinte mindenütt elkerülhetetlennek látták a Harmadik Birodalom bukását.

A Nemzetközi Vöröskereszt

1944 júliusának közepéig a Nemzetközi Vöröskereszt (NVK)1 közvetlenül nem vett részt a zsidók jogainak és érdekeinek védelmében. Magyarországon is, mint mindenhol másutt, aggályosan ragaszkodott az

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1155.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/