A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁL! ÁS PONTJA ÉS LÉPÉSEI 1149
jött erre a különleges feladatra a Nemzetközi Vöröskereszt budapesti irodájának B szekciója,76 amely Sztehló tiszteletes vezetésével, dr. Pétery János és Papp professzor közreműködésével szorosan együttműködött a Komoly Ottó-féle A szekcióval, valamint a Valdemar Langlet vezette Svéd Vöröskereszttel. A munkát nagyrészt Hagenmacher Heinrich és Ottó finanszírozta családjaikkal együtt, és nemcsak lakásokat, hanem nagy mennyiségű élelmiszert is rendelkezésre bocsátottak.77
Tekintve, hogy Eliásnak a nyilas hatalomátvétel után búvóhelyre kellett vonulnia, a gyermekek védelmének felelőssége szinte teljesen Szteh-lóra hárult. Feladatát nagy bátorsággal és körültekintéssel végezte. Noha számos nyilas razziára került sor, a Sztehló gondjaira bízott gyerekeknek a beszámolók szerint hajuk szála sem görbült. A Munkácsy Mihály, a Király és a Perczel Mór utcai lakásokban bújtatott gyermekeket a gettóba vitték, hogy onnan Sztehló tiszteletes, valamint az NVK tudtával újra kicsempésszék.78
A budapesti gettó létrejötte után a Bizottság nemcsak az áttérteknek nyújtott lelki vigaszt, hanem sok zsidónak is. Képviselői, köztük Nagy Gyula és Borsos Sándor tiszteletesek, időnként még élelmet és gyógyszert is be tudtak csempészni a gettóba. Nagy tiszteletes szoros kapcsolatot tartott fenn Domonkos Miksával, a Zsidó Tanács tagjával, hogy minél sikeresebben tudja felkarolni az üldözötteket.79 Elkötelezett tevékenységük hasznosan egészítette ki a Nemzetközi Vöröskereszt és a semleges országok képviselőinek mentő- és segélyakcióit.
Jegyzetek
1. Róbert Major: „The Churches and the Jews in Hungary." Gontmuum, Autumn 1966,373. o. Erről részletesen lásd: Kubinszky Judit: Politikai antiszemitizmusMagyarországon. 1875-1890. (Kossuth, Bp., 1976.); Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban. {Századok, 1974/1. sz. 3-65. o.)
2. Politikai-ideológiai nézeteinek részleteiről lásd Páter Zadravetz titkos naplóját, szerk.: Borsányi György. A Magyar Történelmi Társulat megbízásából kiadta a Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1967. Lásd még az 1. fejezetet.
3. Major, /, m., 374-375. o. Lásd 25 év ellenforradalmi sajtó, 1919-1944 c. könyvét is, Cserépfalvi,Bp., 1945,22-31. o.
4. Major, i. m., 375-376. o.
5. Ravasz püspök antiszemita nézetei, köztük az, hogy
a zsidóságot fajnak tartotta, a Huszadik Század körkérdésére (A
zsidókérdés Magyarországon) adott válaszában fogalmazódtak meg, a folyóirat
1917. évfolyamának 126-129. lapján. Állítólag tagja volt annak a különleges
bizottságnak is, amely kieszközölte 1919-ben Horthy kormányzóvá választását, és
mindvégig Horthy elkötelezett híve maradt. Ravasz püspök antiszemita nézeteiről
részleteket közöl Éliás József, az ismert református lelkész, akinek kimagasló
szerepe volt a Holocaust üldözöttjeinek mentésében. A 70 oldalas
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1149.pdf
Az egész kötetet lásd: