A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁL! ÁS PONTJA ÉS LÉPÉSEI 1139
zölje, ha a kormány nem állítja le a deportálást, akkor a zsidóellenes intézkedéseket .minden templomban felolvasandó pásztorleyélben nyilvánosan el fognak ítélni. Ha ez a követelés nem találna meghallgatásra, az esetben, javaslata szerint, a keresztény egyházak vezetőinek be kellene záratniuk az összes templomot, és megtagadni a szentségek kiszolgáltatását azoknak és azok családjának, akiknek szerepük van a deportálásban, és elnémítani a harangokat, amíg csak a deportálások tartanak.44 Cavallier elvitte Serédinek a Ravasz püspök által indítványozott tiltakozó jegyzék másolatát, de a bíboros nem látott lehetőséget az együttműködésre.45 A protestáns egyházi Vezetők ennélfogva úgy határoztak, hogy a katolikusok részvétele nélkül küldik el a memorandumot. A szöveg csak június 20-ra vált véglegessé, mivel kilenc püspök jóváhagyására és aláírására volt hozzá szükség. A Sztójayhoz intézett memorandum az egyházi vezetők döbbenetét tolmácsolta a zsidókérdés megoldásakor alkalmazott módszerek miatt. Kérték a miniszterelnököt, hogy vessen véget a rémtetteknek, hangsúlyozták, hogy - legalábbis egyelőre - a nyilvánosság előtt ezt a kérdést nem feszegetik, nem akarván súlyosbítani a miniszterelnök politikai nehézségeit. A memorandumot Ravasz és Kapi püspök június 23-án adta át Sztójaynak, Balogh Jenő református konventi elnök, Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő, Bereczky Albert és Muraközy Gyula református lelkészek társaságában.46
Sztójay közölte az egyházak képviselőivel, hogy a zsidók gyötrelmeit felrovó jelentések egyszerűen túlzottak. Hivatkozott Endre László szavára, miszerint az áttérteket már elkülönítették a zsidóktól. A Zsidó Tanácsban Török Sándor, az ismert író személyében kellően képviselve vannak, és hogy az állami adminisztratív és biztonsági szervek utasítást kaptak a zsidókkal való humánus bánásmódra. Sztójay ezenfelül elismételte a szokásos hazugságot, hogy a zsidókat pusztán dolgozni viszik Németországba, és a családtagok azért mennek velük, hogy így ne kelljen feleslegesen aggódniuk szeretteikért. Endre június 16-i átiratát Huszovszky július 4-én másolatban megküldte Raffay püspöknek.47
Raffay, alighanem csalódottságában, hogy a küldöttségnek
nem sikerült lényegi engedményeket elérnie Sztójaynál, a saját szakállára
kapcsolatba lépett Serédi bíborossal, s azt javasolta, hogy Magyarország
történelmi egyházai nyújtsanak be együttes tiltakozást vagy Sztójaynak, vagy
Horthynak. A téma: „a
keresztény egyházak csődje bekövetkezett, mert nem teljesíthetik a Krisztus
híveivel szemben ... felvállalt... kötelességeiket", és az, hogy az
áttérteket a zsidókkal együtt zárták táborokba és a Zsidó Tanács hatáskörében
gettókba.48 A bíboros ismét elutasította a kérést, mondván, hogy ő
nagyobbrészt e megoldás nélkül is elérte már a
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1139.pdf
Az egész kötetet lásd: