A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐ'IT 113
tute for Jewish Research, New York, irattári száma: 768/3555,10. o., valamint/! Magyar Zsidók Lapja 1944. április 13., 2. o.
60. Országos Levéltár, P1434. Endre László-iratok, fond No. 17., idézi Ránki György: 1944. március 19. Kossuth, Bp., 1978, 259. o.
61 .A Magyar Zsidók Lapja, 1941. október 112. o.
62. Uo.
63. A nácik által pénzelt nyilas újságok és antiszemita lapok soha nem említették, hogy az „áttelepítés" a nácik szótárában valójában deportálást és elpusztítást jelent.
64. A pozsonyi Munkacsoport a budapesti Mentőbizottság pozsonyi megfelelője. Yad Vashem, Jerusalem, irattári szám: M-20/93. Részletesebben lásd a 23. fejezetben. Vö. Alex Weissberg: Advocate for the Dead. Andre Deutsch, London, 1958, 60. o. A magyarországi zsidó vezetésről lesújtó értékelést adott egy szlovák zsidó vezető, Aron Grünhut, aki a szorongatott helyzetbe került szlovák zsidóság érdekében látogatott Budapestre 1942-ben. Lásd tőle: Katastrophenzeit des slowakiseken Juden-tums. A szerző kiadásában, Tel-Aviv, 1972, 76-84. o.
65. Iivia Rothkirchen: The Destruction of Slovak Jewry. Yad Vashem, Jerusalem, 1961, XXVII. o.
66. Tanulmányok a magyarországi lengyel emigráció történetéből 1939-1945. Szerk.: Lagzi István. Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Központ, Bp.-Szeged, 1979. A lengyelek bizonyos kiváltságokat élveztek. A kormánytól rendszeres pénzjuttatásban részesültek, anyanyelvi elemi és középiskoláik voltak. Pártfogóik közé tartozott Varga Béla, a Kisgazdapárt vezetője, valamint gróf Szapáry Antal lengyel származású felesége. Saját önsegélyező egyleteket tartottak fönn, például a Polski Komitet nevűt, amelynek Kollataj-Zrzednicki tábornok, dr. Glasner és dr. Wawrzyniak voltak a vezetői. .1942-ig ügyet sem vetett a bizottság a zsidó honfitársaikra, majd feltehetően a londoni lengyel emigráns kormány nyomására változtattak elutasító álláspontjukon. Vö. Iivia Rothkirchen: „Hungary - an Asylum for the Refugees of Europe." YVS,. 7:131-132. o. A német megszállás alatt Vámosmikolán internált lengyel zsidó tisztekkel szemben tanúsított bánásmódra nézve lásdpéldául 1943. évi panaszukat a Magyar Országos Levéltár 1943-Kr-Ku. sz. iratában. A Szálasi-puccsal drámai változás állt be a lengyel zsidó tisztek és katonák helyzetében. 1944. november 19-én a Turcsányi Béla főhadnagy vezette vámosmikolai tábort feloszlatták, és lakóit, akárcsak sokezernyi budapesti zsidót, gyalogszerrel a Komárom-Hegyeshalom útvonalon elindították az osztrák határ felé. Á tisztek, akik életben maradtak, 1945. január 14-én tiltakozó beadványt juttattak el Debrecenbe, s azzal vádolták a nyilas uralom vezetőit,hogy megszegték a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi konvenciót. A beadvány megtalálható a Haifai Egyetem kelet-közép-európai történelmi dokumentációs központjában H3419/Arch. M.E.I-12. sz. alatt.
67. Antall szorosan együttműködött dr. Heinrich
Slavikkal, a száműzetésben működő lengyel kormány magyarországi képviselőjével.
Egyebek között Antall hozta létre a váci bentlakásos iskolát, amely mintegy 100
zsidó árvának nyújtott menedéket azon a címen, hogy „lengyel
katolikusokról" van szó. A német megszállás után sok más, náciellenes
magyar politikussal egyetemben Antalit is lefogta a Gestapo. A felszabadulás
után kisgazdapárti tagként a kormányba is bekerült, rövid ideig az Újjáépít
tési és Közmunkaügyi Minisztériumot vezette. Első embere volt a Magyar
Vöröskeresztnek is. Budapesten, 78 éves korában hunyt el. A zsidók mentésében
végzett szolgálatait a Yad Vashem 1990-ben az Igaz Keresztény cím odaítélésével
méltányolta. Antall pályaképéről, hátteréről további részletekkel szolgál
Várkonyi Endre: „Ember maradt a legnehezebb időkben." Magyar Nemzet,
1984. június 24., valamint
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham113.pdf
Az egész kötetet lásd: