A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁL! ÁS PONTJA ÉS LÉPÉSEI 1123
rácia és a nagybirtokosok pártfogásában ez a klerikális, konzervatív párt főleg a „zsidó liberalizmussal és szocializmussal" párosult „destruktív és keresztényellenes" eszmék elleni harcot tartotta feladatának. A keresztényszocializmus egyik fo tekintélye Prohászka Ottokár püspök volt; az ő lelki irányítása és körmönfont antiszemitizmusa több évtizeden át tartó, mély befolyással volt a közvéleményre.
Az egyházak nem nézték jó szemmel a kormányzat liberális irányelveit, és különösen rossz néven vették a bevett felekezetek egyenlősítését, valamint az egyház és az állam szétválasztását. Az egyházak növekvő harciassága kifejezésre jutott parlamenti képviselők révén, a szószékekről és fő sajtóorgánumainkban is. Például a Néppárt 1896-ban alapított lapja, az Alkotmány volt az országban az első, tekintélyt szerzett antiszemita nemzeti újság. A lap - minthogy papok adták ki - militáns katolicizmusnak adott hangot, amely gyakran tört ki vad antiszemitizmusban. A katolicizmus e formájának Bangha Béla (1880-1940), a „magyar Savonarola" volt egyik vezető, szervező és terjesztő szakértője, s a katolikus egyház -nézetei szerint - két fő ellenségével, a judaizmussal és a szocializmussal szembeni ideológiai küzdelmének kikristályosítója.1
Az első világháborús katasztrófa után eldurvult a keresztény egyházak zsidókkal szembeni magatartása. A katonai bukás, a múltból maradt súlyos nehézségek megoldását megkísérlő Károlyi Mihály-féle demokrati-kus-szocialista koalíciós kormány kudarca, s főleg Kun Béla rövid életű proletárdiktatúrája alatt hozott radikális intézkedések arra indították az egyházakat, hogy teljes szívvel mellé álljanak a Horthyt hatalomra segítő ellenforradalomnak. Ahogyan Németországban is - a kommunisták és a szabadkőművesek mellett - a zsidókat tették bűnbaknak, őket tették felelőssé a Magyarországra szakadt bajokért: nekik kellett elszenvedniük az ellenforradalmi fehérterror dühöngését, amelynek a „szegedi gondolat" adta az ideológiai alapmotívumát. Ennek az ideológiának, amelyben központi szerepet játszott az antibolsevizmus, antiszemitizmus és a soviniszta nacionalizmus, Zadravetz István püspök volt egyik legkiválóbb szószólója: az ország tábori püspöke, az Antibolsevista Comité egyik vezető személyisége.2
Ezt a gondolatot terjesztették az újonnan alapított egyházi napilapok, köztük a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék, amelyek gyakran cikkeztek a Magyarország összeomlásáért felelős „nemzetközi zsidó összeesküvésről". Zákány Gyula páter például azt állította, hogy a „területi integritás veszélyének a zsidók az okai". Ezt a témát taglalta az ez időben virágzó számos ultrasoviniszta zsidóellenes szervezet egyikének, az Ébredő Magyaroknak a gyűlésein is.3
A keresztény egyházak vezetői alighanem a németországi
náci hata
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1123.pdf
Az egész kötetet lásd: