HARMINCADIK FEJEZET

. oc . . ' . ' ■■"...... . ■ so

A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁLLÁSPONTJA ÉS LÉPÉSEI

A keresztény egyházak és a zsidók

A KERESZTÉNY EGYHÁZAKAT nagy felelősség terheli a magyar zsidóság tragédiájáért. Az első világháború előtt és után a zsidók iránti magatartásuk és a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjuk nemcsak hogy tápot adott a tömegeket passzivitásra, ha éppen nem nyílt gyűlöletre késztető antiszemitizmusnak, de befolyásolta a nácik végleges megoldási programjára való reagálást is. A keresztény egyházak, a reakciós kormányzatok fő támaszai, élenjárói voltak a keresztény nemzeti mozgalmaknak, mely mozgalmak igyekeztek életben tartani az elavult félfeudális társadalmi rendet, és megóvni az országban a keresztény szellemet. Ez felhatalmazta őket a „radikális" szocialista eszmékkel és mozgalmakkal való leszámolásra és a nemzetek „kártékony" zsidó befolyástól való megvédelmezésé-re. A két - szerintük közös tőről fakadó - feladat végzésében egyforma buzgalmat tanúsítottak.

Jóllehet a keresztény egyházak zsidóellenes politikája az 1930-as évek végére teljesedett ki, az antiszemita légkör megteremtése már a magyar zsidóság ún. aranykorában kezdetét vette. A magyar kormányok ugyan kordában tartották ennek az időszaknak az antiszemita megnyilatkozásait, de a keresztény egyházak mégis további lendületet adtak az Istóczy Győző és Simonyi Iván-féle politikai ideológusok vezette zsidóellenes eszméknek és mozgalmaknak (lásd az 1. fejezetet). A klérus, kivált az alsópapság fontos szerepet töltött be az Istóczy által nem sokkai az lS82-es hírhedt tiszaeszlári rituális gyilkossági ügy után alapított antiszemita pártban. A papság nagy hévvel vetette be magát a keresztényszocialista munkás egyesületek létrehozására indult, Vatikán támogatta mozgalomba is, amely nyilvánvalóan az igazi, általánosan marxistának minősített szakszervezetek elszigetelését, majd azutáni megsemmisítését tűzte ki célul. A Zichy Nándor gróf irányítása alatt álló Katolikus Néppárt hosszú időn át erőteljes támogatást adott a mozgalomnak. A Habsburg-barát arisztok

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1122.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/