A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐ'IT 111
keknek, testi fogyatékosok részére, gimnázium, ipariskolák, s ezek egy részét az ORT vagy a MIKEFE tartotta fenn. Részletes listájukat lásd OMZSA-évkönyv 5704, 225. o. A MIKEFE eredete 1842-ig megy vissza, rá vonatkozó részletes ismertetést közölt A Magyar Zsidók Lapja 1944. január 27-i és február 3-i száma. A jesivákkal kapcsolatban lásd Abraham Fuchs: Yeshivot Hungaria. A szerző kiadása, Jerusalem, 1978, 606. o., valamint e könyv 1. fejezetét.
36. A Pesti Izraelita Hitközség Wesselényi utcai épületének Goldmark-térmében rendezték az előadásokat. A termet Goldmark Károlyról, a híres magyar zsidó zeneszerzőről nevezték el. Az OMIKE-re nézve lásd Horák Magda: „Színház a Gettóban." In: Évkönyv, 1983-84. 167-199. o.
37. Az 1943-44-es évadra az OMIKE nyolc hangversenyből álló sorozatot hirdetett, öt opera-előadást és jó néhány színielőadást. Bizet Carmenjét, Gounod Faust-ját, Mozarttól a Cosi fan tuttét és a Figaró házasságát, Verdi Aidáját, Rigolettóját és Traviatáját tartották a repertoáron, valamint Strauss Denevérjét. Az 1943-44-es évad teljes programját lásd: OMZSA-évkönyv 5704, 243-246. o.
38. Lásd a 10. fejezetet, továbbá Lévai, Fekete könyv, 69-77. o.
39. Lásd a 29. fejezetet, valamint Randolph L Braham: „Zionism in Hungary." In: jEncyclopedia of Zionism andlsrael Szerk.: Raphael Patai. Herzl Press and McGraw Hill, New York, 1971, 523-527. o.
40. 1943-44-ben dr. Kőrösy Kornél volt a vezetője a Pro Palesztina Szövetségnek. A Keren Hajeszod (Palesztinai Építő Alap) Pénzügyi Világszervezet, amely 1921-ben alakult azzal a céllal, hogy Palesztina újjáépítését támogassa, Magyarországon 1926 óta működik a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének szakosztályaként. A Keren Kajemet le-Jiszráel (Zsidó Nemzeti Alap) a palesztinai kolonizáció földvásárló szerve. Célja, hogy Palesztina földjét a zsidó nép önkéntes adományaiból visszavásárolja. Magyarországon 1903 óta működött. A húszas évek végétől a Holocaustiga Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének szakosztályaként tevékenykedett. Encyclopedia of Zionism andlsrael. 627—629. és 658—660. o.
41. Á nyolc községkerület nem foglalta magába a Felvidéket, melyet 1938-39-ben csatoltak vissza Csehszlovákiától, és a Kárpátalját, az 1940-ben Romániától visszatért Észak-Erdélyt és az 1941-ben Jugoszláviától visszacsatolt Délvidéket, Bácskát, a hozzá tartozó területekkel, illetve az ottani zsidó közösségeket. Ezeket az országrészeket közigazgatásilag csak ekkor kezdték beilleszteni az országos rendszerbe. Vö. Magyarország tiszti cím-és névtára. Magyar Királyi Állami Nyomda, Bp., 1942, 559. o.
42. Uo. A Rabbiképzőre Vonatkozó részleteket, így történetét és a Holocaust idején elszenvedett veszteségeit lásd Löwinger Sámuel, szerk.: Az Országos Rabbiképző Intézet évkönyve az 1943/44, 1944/45 és az 1945/46 tanévről. Bp., 1946.
43. A főrangra emelkedett magyarországi zsidók szerepét elemzi William O. McCagg, Jr.: Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary. Columbia University Press, New York, 1972, 254 o.
44. Lévai, Fekete könyv, 35. o.
45. A magyarországi és romániai zsidó vezetést
jellemzi és veti össze Béla Vágó: „Contrasting Jewish Leaderships in Wartime
Hungary and Romania." In: The Holocaust - A Generálion After.
Institute of Contemporary Jewry of the Hebrew University of Jerusalem,
Jerusalem, 1980. Uő: „T'murot b'Hanhagat Jehudei Hungaria Bijunei Milkhemet
Haolom Hashnija." (A magyar zsidó vezető rétegben végbement változások a
második világháború alatt.) In: Hanhagat Jehudei Hungaria Bamivahan Hashoa. Yad
Vashem, Jerusalem, 1975, 61-76. o. Uő: „Hamanhigut hajehudit beHungaria
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham111.pdf
Az egész kötetet lásd: