A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐ'IT 109
Life in Slovakia and Subcarpathian Ruthenia." Uo., 2:347-392. o. és Aryeh Sole: „Modern Hebrew Education in Subcarpathian Ruthenia." Uo., 2:401-439. o. A népesedésstatisztikai adatokat lásd e könyv 5. fejezetében.
19. Az erdélyi magyar nyelvű zsidó sajtó a következő orgánumokból állt: az Új Kelet volt a nagy példányszámú napilap, megjelent Kolozsvárott; a nagyváradi Népünk c. hetilap; ugyancsak hetilapként jelent meg Temesvárott az Új Idők. A cionisták elméleti folyóirata, a Noár Lapok szintén magyarul íródott. Vö. Béla Vágó: „The Destruc-tion of Jews of Transylvania." In: HJS. 1:174. o. Az erdélyi zsidó sajtóról általában lásd Kálmán Kahán: „Az erdélyi zsidó sajtó története." In: A kolozsvári zsidóság emlékkönyve. Szerk.: Mózes Garmilly-Weinberger. A szerző saját kiadásában, New York, 1970, 185-202. o.
Az erdélyi zsidóság körében jó} megalapozott héber kulturális hagyomány is élt. Azt, hogy mit köszönhet az erdélyi zsidóságnak a héber és a magyar zsidó kultúra, valamint tudomány, Mózes Carmilly-Weinberger elemzi „Héber kultúra Erdélyben" c. tanulmányában, amelyet az általa szerkesztett emlékkönyv tartalmaz. Uo., 172-185. o.
20. Zsidó újságírók dolgoztak Erdélyben nem zsidó lapoknál is, így a Brassói Lapoknál, a Nagyváradi Naplónk^ az Ellenzéknél és a Keleti Újságnál. Az erdélyi zsidó írók és költők közül a magyar kultúra felvirágoztatásában nem kevesen szereztek számottevő érdemeket, így Karácsony Benő, Ligeti Ernő, Szántó György, Bárd Oszkár, Korvin Sándor, Kaczér Illés, Salamon Ernő, Markovits Rodion, Brassai Viktor és Raffy Ádám. Egy részük kapcsolatban állt az Erdélyi Helikon irodalmi társasággal. A kolozsvári magyar színházat Janovics Jenő alapította közvetlenül az első világháború után. Vö. B. Vágó, i. m., 174-175. o. Azt, hogy az erdélyi magyar kultúra mit köszönhet a zsidóságnak, behatóan taglalja a már említett emlékkönyv „Zsidók Erdély magyar kultúrájában" c. tanulmánya A kolozsvári zsidóság emlékkönyvében, 202-210. o.
21. Az 1867 68-as egyenjogúsítás után a magyarországi zsidóság egységéért főként a pesti asszimilálódó zsidók szálltak síkra. Maguk mögött tudhatták báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter bátorítását és támogatását. Vö. Nathaniel Katzburg: The Jewish Congress of Hungary, 1868-1869. In: HJS, 2:1-33. o.
22. A hitközség és intézményeinek történetére nézve lásd Magyar Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. A Magyar Zsidó Lexikon kiadása, Bp., 1929,701-705. o. A get-tósítás előtti időszak hitközségeinek felépítésére és szerveződésére nézve lásd Lan-deszman György-Schweitzer József: „Magyarországi hitközségek 1941 áprilisában." Évkönyv 1985-1991. Országos Rabbiképző Intézet, Bp., 1991, 93-150. o. Lásd továbbá Bányai László és mások: Hét évtized a hazai zsidóság életében. MTA Filozófiai Intézet, Bp.,. 1990. I-n. Lásd még Szabó Imre: Erdély zsidói. Kadima-kiadás, Kolozsvár, 1938.
23. OMZSA-évkönyv 5704, 1943-1944. Szerk.: Csergő Hugó, Kohn Zoltán és Polgár György. Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció, Bp., 1944, 229-230. o.
24. Úo. A zsidó hitközség vezetőiről, főleg az ortodoxokéról Nathaniel Katzburg írt: „Hanhagat ha'Kehilot." (A hitközségek vezetősége.) In: Hanhagat yehudei Hun-garia Bamivahan Hashoa. (A hitközségek vezetői a Holocaust próbatétele idején.) Yad Vashem, Jerusalem, 1975,77-86. o.
25. A végrehajtó bizottságban öt neológ kapott helyet
(Stern Samu elnök, Eppler Sándor, Szántó Jenő, Krämer Miksa, Zahler Emil), négy
ortodox (Kahan-Frankl Samu, Freudiger Fülöp, Reiner Imre, Deutsch Adolf), egy
status quo képviselő (Ungár Jenő) és két cionista (Miklós Gyula, Kahan Niszon).
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham109.pdf
Az egész kötetet lásd: