MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1087
a magyar keresztény társadalomhoz. A felhívás szövegét megmutatták Sternnek, aki azzal a feltétellel lett volna hajlandó közreműködni a terjesztésben, ha a cenzúra átengedi. A Tanács többi tagja Stern mellé állt. Az értelmiségiek, köztük Herskovits Fábián és Láczer Dénes rabbik, Grünwald Fülöp, Grünwald Jenő professzorok, szembefordultak a Tanáccsal, és nagy kockázat árán 2000 példányban sokszorosították a felhívást (lásd a 20. fejezetet). Nem tudjuk, hogy ebből a 2000-ből ténylegesen hány példány jutott el a lakossághoz; sokat megtaláltak és megsemmisítettek a hatóságok. Július elejére elkészült egy hevenyészett, géppel írt röpcédula is, amelyen felszólították a budapesti zsidókat, ne hagyják magukat haláltáborokba hurcolni. Hasonló röpcédulát intéztek a keresztény magyarokhoz is, tájékoztatást adva a vidéki zsidók deportálásáról, és könyörögve kérték a keresztények segítségét a budapesti zsidó közösség kiirtásának megakadályozásához.231 A fennmaradt bizonyítékok alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy sor került-e ezeknek a röpcédulák-nak a sokszorosítására és terjesztésére.
A közreműködők vitathatatlan bátorsága, hősiessége ellenére a magyar és zsidó közvélemény felvilágosítására tett kísérletek nem hoztak jelentős eredményt. A résztvevők többségét letartóztatták, felhívásaik döntő részét elkobozták.
A munkaszolgálatosok felfegyverzésének terve. A Lakatos-korszak vége felé, amikor a magyar politikai vezetés az országnak a tengelyből való ki-szakítására szőtt terveket, egyes zsidó vezetőket, köztük a Zsidó Tanács volt tisztviselőit az ellenállás egy drámaibb formájának, nevezetesen a munkaszolgálatosok fölfegyverzésének és ezzel összhangban az antifasiszta ellenzék szervezett felkelésének gondolata kezdte foglalkoztatni.
Szeptember 18-án tették meg az első lépést a zsidó
munkaszolgálatosok bevonására a németek és magyar szövetségeseik elleni
általános fegyveres felkelésbe. Ezen a napon Gergely György, a Tanács vezető
tisztviselője, aki ugyanakkor a Nemzetközi Vöröskereszt munkájában is részt
vett, találkozott a legitimista ifj. Pallavicini György gróffal, a Magyar Front
végrehajtó bizottságának tagjával. Megbeszélésükön azt próbálták kipuhatolni,
hogyan lehetne a zsidó fiatalok és munkaszolgálatosok képviselte fizikai és
politikai erőt a Front rendelkezésére bocsátani. A további tárgyalásokba
bevonták Draksich Ottót (Pallavicini titkárát) és Pálffy József grófot is. Az
utóbbi ajánlólevelével Gergely Szeptember 30-án fölkereste Lázár Károly
tábornokot, a testőrség parancsnokát, akit a reménybeli ellenállási erők
főparancsnokául szemeltek ki. Gergely emlékeztette a tábornokot, hogy mintegy
120 000 munkaszolgálatossal lehet számolni az országon belül, közülük 26 000-en
állomásoznak Budapesten és környé
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1087.pdf
Az egész kötetet lásd: