MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1065
Grünwald megbízásából Tamir magánvádat emelt Kasztner ellen, azon az alapon, hogy hamisan tanúskodott a Jeruzsálemi Kerületi Bíróságon, amikor letagadta, hogy bizonyítékot szolgáltatott vagy eskü alatti vallomást tett Becher mellett. Kasztner viszont polgári pert indított Grünwald ellen rágalmazásért, és 50 000 izraeli font (28 000 dollár) jóvátételt követelt. 1956. március 15-én Moshe Peretz főrendőrbíró elutasította a Kasztner ellen hamis tanúzás címén emelt vádat, elfogadva Kasztnernek azt az állítását, hogy Bechert támogató írásbeli nyilatkozatát egy német nácidanító bíróság számára tette. Ez volt az első lépés végső rehabilitálása felé. Kasztner azonban életében már nem kaphatott teljes elégtételt, 1957. március 15-én meghalt. Orgyilkos lövése terítette le 11 nappal előbb tel-avivi otthona előtt.166
A Legfelsőbb Bíróság által kijelölt különbizottság öt bírájának véleményét 1958. január 15. és 17. között olvasták fel. A többségi véleményt Shimon Agranat foglalta írásba. Ebben letörölte Kasztnerről a „kollabo-ráció" bélyegét, elutasítva Halevi bíró megállapításait. Két másik bíró osztotta Agranat bírónak azt a nézetét, hogy Kasztner élete kockáztatása árán is megpróbált minél több zsidót megmenteni. Egy bíró csatlakozott a többségi határozathoz az elsőfokú ítélet megmásítását illetően, de ellenezte Kasztner fölmentését. Az ötödik bíró, Moshe Süberg, különvéleményt nyújtott be. A bírák bizottsága egyhangúlag elfogadta az elsőfokú bíróság ama megállapítását, hogy Kasztner tanúvallomást tett Becher mellett.167
Különvéleményében Silberg bíró hangsúlyozta: az, hogy a nácik oly könnyen és ellenállás nélkül hajthatták végre Magyarországon a végleges megoldás programját, „közveden következménye volt annak, hogy a szörnyű igazságot eltitkolták az áldozatok elől". Kifejezetten a kolozsvári helyzetre utalva, Silberg bíró a következőképpen érvelt:168
Az alapvető kérdés pedig az: közreműködött-e Kasztner ennek az igazságnak a leplezésében?... Ott-tartózkodása idején feltárta-e egyik vagy másik vezető előtt az általa ismert tényeket? Mint már láttuk, amikor a gettó lakói felszálltak a vonatra, nem tudták, hogy Auschwitz lesz a végállomás, ezért a két kérdés valamelyikére a válasz feltétlenül igen. Vagy Kasztner nem adta ki a helybeli vezetőknek Auschwitz titkát, vagy ezek nem árulták el a titkot a tömegeknek, holott ők maguk megkapták Kasztnertől a tájékoztatást. Harmadik lehetőség nincs...
Grünwaldot elmarasztalták rágalmazás miatt. Magas korára
való tekintettel csak egy évet kapott, azt is felfüggesztették. Ezzel azonban
még mindig nem ért véget a zsidó történelem e drámai fejezete, a
perújrafelvételre még éveken át történtek kísérletek.169 Az ügy
politikailag megrázta Izraelt, és vitát szított a zsidó közösségen belül is
vezetőinek hábo
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1065.pdf
Az egész kötetet lásd: