MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1063
zetője egyéb úton-módon menekült meg a deportálás elől. Weinberger Moshe rabbi (később Carmilly), a neológ hitközség főrabbija feleségével együtt „a magyar zsidóság megmentésének céljából" szökött át Romániába.160 Marton Ernő, a neves cionista, volt romániai parlamenti képviselő és az Új Kelet egykori főszerkesztője, röviddel Kasztner látogatása után oly nagy sietség és titoktartás közepette szökött át Romániába, hogy - szemtanúk szerint - tervét tulajdon feleségének és gyermekének sem árulta el.161 A zsidóság tömegeihez eközben mindössze az a „hír" jutott el, hogy kényszermunkára viszik majd őket Kenyérmezőre vagy valahová a Dunántúlra.
Hogy müyen hatást váltott volna ki a tömegekből, ha ebben az időben megtudják az igazságot, csak találgathatjuk. Nagyon valószínű, hogy a gettókban elkülönített emberek, akik közül a 20-48 éves férfiak munkaszolgálatot teljesítettek, és akik oly sok éven át nem szereztek tudomást a szomszédos országokban folyó vérontásról, az igazságot egyszerűen nem hitték volna el, mint ahogy minden jel szerint valóban nagyon kevesen voltak hajlandók tényként elfogadni, hogy a zsidókkal és más „nemkívánatos" személyekkel szemben tömeges irtó hadjárat folyik. Sokatmondóan tükrözi ezt az alapállást egy olyan magyar zsidó visszaemlékezése, akit 1944-ben Auschwitzba vittek:
Ha akkor tudtam volna, mit jelent Auschwitz, nincs ember a földön, aki föltett volna arra a vonatra. De nincs ember a földön, aki akkor el tudta volna hitetni velem Auschwitz létezését. Megérkezésünkkor egy lengyel zsidó odajött hozzánk, és a magas kémények felé mutatva azt mondta, mindnyájan ott szállunk majd el hamarosan. Ekkor már ott voltam a táborban, és mégis biztosra vettem, hogy az az ember őrült.162
A bírósági eljárás rövid megszakítással augusztus 9-ig tartott, amikor megkezdődhetett Kasztner utolsó kihallgatása. Ezután a kormány képviseletében Chaim Cohen emelkedett szólásra, aki Kasztner mellé állt, becsületes embernek mondta őt, és hangsúlyozta, hogy „elkövethetett ugyan hibákat... de semmi ok nincs bárminemű bűnös szándékot keresni ezek mögött"163. 30 órás beszédében Tamir összefoglalta korábban elhangzott vádjait és a mellettük szóló bizonyítékokat. Kijelentette, hogy Kasztner lepaktált a nácikkal, és áruló lett, s kérte védencének felmentéséta becsületsértés vádja alól, valamint a Kasztnerrel és társaival szemben felhozott vádak bírósági kivizsgálását.
Halevi bíró 9 hónapig dolgozott véleményének megírásán.
Eközben heves csatározások kezdődtek az izraeli politikai pártok között. Az
Irgun volt tagjai és szimpatizánsai a Herut körül csoportosultak, és ádáz
dühvel igyekeztek megbuktatni a hatalmon lévő Mapait, Kasztner pártját. Halevi
bíró, aki nemigen kötelezte el magát ezekben a politikai harcokban,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1063.pdf
Az egész kötetet lásd: