1060 MENTÉS ÉS ELLENÁLLÁS
meg magát. Bűnös üzelmei és a nácikkal való együttműködése alapján felelőssé teszem szeretett testvéreink legyilkolásáért. 9
Mivel minisztere ragaszkodott ahhoz, hogy tisztázza magát e vádak alól, Kasztner 1953 májusában Chaim Cohen főállamügyészen keresztül becsületsértési pert indított Grünwald ellen. A tárgyalás 1954. január 1-jén kezdődött a Jeruzsálemi Kerületi Bíróságon, Benjámin Halevi bíró elnökletével, de szinte azonnal el is napolták, hogy Grünwald ügyvédet fogadhasson. A folytatásra a következő hónapban került sor, miután Grünwald megtalálta védőjét, egy jó eszű fiatal ügyvéd, Shmuel Tamir személyében, aki Menachem Begin revizionista pártjával, a Heruttal rokonszenvezett.
A tárgyalás során egyértelművé vált, hogy Tamir vádjai nem kizárólag Kasztner ellen irányulnak. Állhatatos érveléssel összefüggést próbált kimutatni Kasztnernek a nácikkal folytatott tárgyalásai, valamint a Mapai pártnak és a Jewish Agencynek a britekkel való állítólagos „kollaboráció-ja" között. Egyik célja annak bizonyítása volt, hogy Kasztner és a Mentőbizottság gyáván viselkedett, holott a varsói gettófelkelés vezetőinek példáját kellett volna követniük. A Mapai vezetőinek pedig a britekkel szemben kellett volna az Irgun taktikáját alkalmazniuk. Bírálói szerint Tamir végső célja a Sharett-kormány megdöntése és a Herut hatalomra segítése volt.
A tanúk közül elsőként Kasztnert szólították, aki legalább ugyanakkora hévvel igyekezett egyszer és mindenkorra megtisztítani a nevét a vádaktól, mint az ügyész. A kihallgatás «gső három napján áttekintette saját maga és a budapesti Mentőbizottság háború alatti tevékenységét. Amikor azonban Tamir kérdéseire kellett válaszolnia, egymás után követte el a baklövéseket. Egy értelmetlen hazugság és az annak leplezésére szolgáló további állításai éppoly sokat ártottak neki, mint az, hogy „barátai", akiket kimentett a kolozsvári gettóból, vonakodtak tanúvallomást tenni mellette (lásd a továbbiakban). Sorsát az a nyüvánvalóan hamis és megmagyarázhatatlan kijelentése pecsételte meg, hogy nem tett Nürnbergben tanúvallomást Becher érdekében. Tamirnak persze gyerekjáték volt beszerezni Kasztner eskü alatt tett vallomásának hiteles másolatát, amely 1947. augusztus 4-én hangzott el Nürnbergben ifj. Benno H. Selcke, a Nemzetközi Katonai Törvényszék Amerikai Bizonyítási Osztályának kérdezőbiztosa előtt. E vallomásában többek között kijelentette:
Nem férhet kétség ahhoz, hogy Becher ama kevés SS-vezető
közé tartozik, akiknek volt bátorságuk szembeszállni a zsidók megsemmisítésének
programjával, és akik kísérletet tettek emberi életek megmentésére... Soha
egyetlen pillanatig sem kételkedtem Kurt Becher jó szándékában... Ügy vélem, Kurt
Becher rászolgált arra, hogy ügyét a szövetséges és a német hatóságok
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1060.pdf
Az egész kötetet lásd: