106 A MAGYARORSZÁGI ZS IDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐTT

világ zsidó szervezetéi között teremtett és tartott fenn összeköttetést. Szoros kapcsolatban állt a Jewish Agency isztambuli irodájával, amelyet Cha-im Barlas vezetett84 és Nathan Schwalbbal, a Haluc svájci megbízottjával.85 Szorosan együttműködött a pozsonyi Munkacsoport képviselőivel,86 továbbá Lengyelországban földalatti tevékenységet végző jó néhány zsidó vezetővel. 1944-45-ben ezek a kapcsolatok kibővültek és kiterjedtek más nagy zsidó szervezetekre is. így érintkezés teremtődött a Joint, valamint az American War Refugee Board, azaz az Amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal képviselőivel Svájcban (lásd a 29. és a 31. fejezetet). Ezeken a csatornákon nemcsak anyagi támogatás áramlott, hanem információk is, levelek, újságok továbbítódtak ily módon, és beszámolók a táborokban és gettókban uralkodó állapotokról. A Springmann szervezte futárszolgálat még jobban kiépült, és nagyszerűen működött. 1943 vége felé már olyan emberek is közreműködtek, akik

- a magyar külügyminisztérium hivatásos diplomáciai futárszolgálatában dolgoztak;

- az európai semleges államok diplomáciai futárszolgálatában dolgoztak; '

- a német és a magyar vezérkar hírszerző osztályának dolgoztak.87

Említsünk meg néhány nevet a Vaada fontosabb kapcsolatainak és futárainak köréből: dr. Schmidt, a Bécsben székelő Abwehrstelle HL ,»F" budapesti csoportjának feje, Winninger (alias Duftel) József, egy zsidó származású magyar, dr. Rudi Sedlaczek, Rudi Scholz és Erich Popescu (alias Werner), mindhárman a Wilhelm Canaris tengernagy vezetése alatt álló német kémelhárításnak, az Abwehrnek az emberei voltak. Bágyoni Ferenc hadnagy a magyar katonai hírszerzéstől, Garzoly József alezredes, magyar vezérkari tiszt. A futárok közül messze kimagaslott színes egyéniségével Grosz Andor (Bandi), alias Andreas vagy Ándre György, aki And-reas Grenier néven is szerepelt. Több szervezetnek is dolgozott, így az Abwehrnek, a magyar katonai hírszerzésnek, az SS-nek, az angolszászoknak és a Vaadának is. 1944-ben vált ismertté, amikor Joel Brand társaságában ő is részt vett az „emberéleteket áruért" alku előkészítésében.88 Legtöbbjük szemben állt a nácikkal, szolgálataikért pénzt kaptak, és többnyire kiszolgálták gazdáikat is. A Vaada vezetőinek üzeneteit rendszerint eljuttatták a németek kezébe, amennyiben pedig magyar volt az illető, akkor a magyar hatóságoknak.

Ezeknek a kapcsolatoknak és futároknak a révén a Vaada Budapesten az összekötő kapocs szerepét töltötte be a pozsonyi, isztambuli, svájci zsidó képviselők között, és oroszlánrésze volt abban, hogy a szabad világ megtudhassa, mit művelnek a nácik a zsidósággal. Bonyolította a levele

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham106.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/