MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1059
az irigység fokozatosan gyűlöletbe fordult, a sugdolózások egy feltételezett árulásról és kollaborációról egyre hangosabbá váltak.
Kasztner és a Zsidó Tanács korrektségét nemcsak Izraelben kérdőjelezték meg, hanem Magyarországon és az utódállamoknak azokon a vidékein is, ahonnan 1944-ben deportálták a zsidókat. A felszabadulást közvedenül követő időszak fasizmusellenes légkörében a magyar hatóságok, amelyek lázas igyekezettel készítették elő a háborús bűnösök bíróság elé állítását, komolyan fontolóra vették, hogy vádat emeljenek a Mentőbizottság és a Zsidó Tanács vezetői ellen az ellenséggel való kollaborálás gyanúja miatt. A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának politikai és rendészeti osztálya e célból 1945-46-ban számos tanúvallomást és egyéb terhelő bizonyítékot gyűjtött össze.147 Hasonló előkészületeket tettek Erdélyben is, ahol - különösen a kolozsváriak— haragudtak Kasztnerre és társaira.148
Izraelben Kasztner ismét aktívan bekapcsolódott a közéletbe. Tevékenyen részt vett a magyar zsidók szervezetének munkájában, a Jewish Agencyhez tartozó rádióállomás magyar osztályának vezetője lett, és ismétfölvette a kapcsolatot az Új Kelet c. magyar nyelvű napüappal, amelynek már Kolozsvárott is munkatársa volt. Politikai ambícióit elsősorban a Mapai párton keresztül remélte megvalósítani, bár a párt jelölése ellenére az általános választásokon nem választották be a Knesszetbe. Fő jövedelemforrása sajtófőnöki állása volt a kereskedelmi és ipari minisztériumban, melynek élén akkor a Kanadából Izraelbe települt dr. Dovjoseph állt.
Kasztner hatalma és befolyása ellenére az állítólagos kollaborációs tevékenységéről szóló sugdolózásoknak nem akart végük szakadni. Ezen láthatólag mit sem változtatott, hogy a cionista mozgalom és a Mapai becsületbírósága többször kivizsgálta a vádakat, és azokat valamennyi alkalommal alaptalannak vagy bizonyíthatatlannak találta. A hecckampány 1953-ban érte el tetőfokát, amikor Grünwald Mdkiel (sok forrás szerint Greenwald), a Mizrahi cionista pártnak a terrorista Irgun Zvai Leumi szervezettel rokonszenvező tagja, közreadott egy Kasztnert súlyosan megbélyegző nyilatkozatot. Grünwald ekkor már elmúlt 70 éves. Még a háború előtt települt át Palesztinába. A legtöbb zsidóhoz hasonlóan ő is sok rokonát veszítette el a háborúban: többek között hat fivérét és azok teljes családját. Azzal próbálta tartani magában a lelket, hogy egy stenci-lezett héber nyelvű híradót adott ki Levélek a Mizrahi tagjainak címmel. Ennek 1953. évi 17. számában a következőket írta:
Szívbéli barátaim! Dögszagot érzek! Micsoda temetés lesz
itt! Le kell számolni dr. Kastner Rudolffal! Három éve várom azt a pillanatot,
amikor leleplezhetem ezt a karrieristát, aki Hitler fosztogatásai és
mészárlásai árán szedte
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1059.pdf
Az egész kötetet lásd: