MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1033
tű kétes egzisztenciájú egyén, aki egyébként különféle alkalmakkor And-reas vagy André György és Andreas Greiner fedőnéven is szerepelt, tanácsára esett Brandra.
Grosz 1905-ben született Magyarországon; kitért zsidó volt. 1942-ben az Abwehr - a német kémelhárító szolgálat - alkalmazásába lépett, amelynek akkoriban Wilhelm Canaris admirális személyében Hitler-ellenes parancsnoka volt. Valószínűleg védelmet keresett az alvilági kapcsolatait és zugügyleteit átlátó magyar hatóságok elől. Ugyanez év szeptemberére Groszt a Magyar Katonai Hírszerzés (VKF2) is beszervezte, amelynek tisztjei közül sokan nemcsak náciellenes, hanem kifejezetten németellenes beállítottságúak voltak. Közéjük tartoztak például Merkly Antal és Bágyoni Ferenc alezredesek. Az utóbbi a Mentőbizottság ösz-szekötőjeként is működött, akárcsak Grosz, akit korábbi osztálpÉrsa, Springmann Sámuel szervezett be erre a munkára. Groszból tehát végeredményben rendkívül sikeres többkulacsos ügynök lett. Az Abwehr, a magyarok és a Mentőbizottság mellett együttműködött vagy szoros összeköttetésben volt a Balkán különböző városaiban, elsősorban Isztambulban tevékenykedő japán, lengyel, brit és amerikai ügynökökkel és katonatisztekkel is.
Utjain Grosz a Magyar Dunai Hajózási Társaság tisztviselőjeként lépett fel, magyar szolgálati útlevele volt. A budapesti Vaada megbízásából szoros kapcsolatot létesített az isztambuli Vaada képviselőivel, köztük Venya Pomerantzcal, Menachem Baderral és Teddy Kollekkel. Állítólag Kollek (a későbbi jeruzsálemi polgármester) hozta össze számos brit és amerikai hírszerző tiszttel. 1943 áprilisában, második isztambuli kiküldetése alkalmával az összekötő szerepét töltötte be német, magyar és angolamerikai ügynökök között, akik állítólag mind szemben álltak Hitlerrel.55
A Vaada általában véve elégedett volt Grosz munkájával. Isztambulba menet rendszerint a végleges megoldással kapcsolatosan Budapesten ösz-szegyűlt leveleket, dokumentumokat, jelentéseket vitte magával, Isztambulból pedig általában Lengyelországba és Szlovákiába továbbítandó postát és üzeneteket, valamint pénzt hozott haza. Semmi esetre sem ideológiai megfontolások vezérelték, az átcsempészett pénzekből szokás szerint jutalékot kapott.
Magyarország német megszállásakor Grosz rögtön felismerte,
hogy a hatalom az SS kezében van. Ebből a meggondolásból szakított tehát az
Abwehrrel, és felajánlotta szolgálatait a biztonsági szolgálatnak
(Sicherhe-itsdienst), amelynek budapesti csoportja (az F speciális különítmény)
Ottó Klages (sok forrás szerint Clages) SS-Hauptsturmführer parancsnoksága
alatt állt. Grosz, miután tisztázta küétét Klagesszal, aki feltehetően ismerte
korábbi működését, nemcsak a Vaadával együttműködő Abwehr-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1033.pdf
Az egész kötetet lásd: