MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1029
ket Auschwitzban, mert ez, mint ahogy a rajzokból kitűnik, jelentősen , hátráltatná a további gyilkosságokat;
6. Folyamatosan és rendszeresen bombázzák a jelentősebb szállítási útvonalakat, különösen azokat, amelyek Kelet-Magyarországot Lengyelországgal kötik össze, és általában minden, Magyarországról Németországbavezető útvonalat, különösen a Csap-Kassa-Presow-Megylaborce fővasútvonalat;
7. Folyamatosan és rendszeren bombázzanak minden hidat és vasútállomást Kárpátalján, különösen Kassa, Csap, Presow és Megylaborce állomásait, hogy megakadályozzák katonák tízezreinek mindennapos közlekedését Lengyelország és Románia között.
Ismét rámutattak a dolog sürgősségére, mivel minden eltelt nap újabb 12 000 életet követel, és szenvedélyesen sürgették pénzeszközök előteremtését és a javasolt intézkedések meghozatalát.47
Weissmandel rabbi és társai, látva a vérontást maguk körül, nagyon is érthető módon nem tudták megérteni, miért nem képesek a szabad világ zsidó vezetői titkos úton jelentős összegeket küldeni nekik, és mindenekelőtt miért nem tárják a nyüvánosság elé a nácik végleges megoldási programját, amelyről pedig folyamatosan részletes és pontos beszámolók ^jutottak el hozzájuk. Weissmandel rabbi és az Európa-terv többi bajnoka nem tudta, és nem is tudhatta, hogy Wisliceny csöppet sem megbízható: közönséges cinkosa az Eichmann-Sonderkommando többi tagjának és RSHA-beli feletteseinek gyalázatos tervük megvalósításában, melynek célja a zsidók félrevezetése, kihasználása és végeredményben likvidálása.48
Wisliceny Budapestre érkezése izgalommal töltötte el a Mentőbizottság vezetőit is, akik éppoly jól ismerték a Wislicenyről keringő híreket
- és éppoly kevéssé a szlovákiai deportálások leállításának valódi hátterét -, mint Freudiger. Kasztner és munkatársai Schmidt és Winninger útján fölvették a kapcsolatot Wislicenyvel, hogy tudakozódjanak afelől, hajlandó volna-e a Sonderkommando gazdasági alapon tárgyalni az illegális Vaadával a zsidóellenes rendelkezések enyhítéséről.
A Sonderkommando vezetői nyomban megvitatták az ajánlatot; újabb alkalmat láttak benne, hogy egyengessék az utat a végleges megoldás programjának zavartalan és ellenszegülés nélküli megvalósítása előtt
- természetesen beleértve ebbe a zsidók anyagi
erőforrásainak kiaknázását is. (Ez volt az egyik oka annak, hogy az SS minden
igyekezetével titkolni próbálta a magyarok előtt a zsidó vezetőkkel való
tárgyalásait.) Emellett a németek többre értékelték a cionisták nemzetközi
kapcsolatait és devizaforrásait a belföldi összeköttetésekkel rendelkező Tanács
veze
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1029.pdf
Az egész kötetet lásd: