MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1025
lányát vette feleségül. Korlátlan politikai becsvágyával és kissé bohém életstílusával számos odaadó barátot szerzett, de sok ellene esküvő, elszánt ellenséget is. Diktátori hajlamaival és féltékeny természetével (képtelen volt méltányolni mások sikereit) Kasztner oktalan módon kisajátította magának az SS-szel való tárgyalás jogát. Lehet, hogy az SS titoktartásra vonatkozó utasítását tartotta szem előtt - „nem szabad kockáztatni az alku sikerét" -, mindenesetre a magyar zsidóság hagyományos vezetőségével csak akkor lépett kapcsolatba, amikor anyagi támogatásukra szüksége volt. Saját megdicsőülésének erős, tudat alatti vágyától fűtve valószínűleg abban reménykedett, hogy közel egymillió zsidó megmentőjévé lehet.
Brand - Kasztner egyik legközelebbi barátja és munkatársa a mentési akciókban - azt tartotta Kasztnerről, hogy nem könnyű együtt dolgozni vele, szeret könnyelműsködni, és sokan „a valóságtól elrugaszkodott, sznob intellektuel prototípusát" látják benne. Társaságban nehezen oldódott fel, és Brand szerint a haluc fiatalok körében is eléggé népszerűtlen maradt.41 Kasztner éles analitikus gondolkodású elme volt, de tehetsége nem párosult azzal az erős jellemmel, ami végső soron a nagy embert az átlagembertől megkülönbözteti. Mindazonáltal az SS-szel és főleg a Son-derkommandóval folytatott alkudozásai során sokszor nagy ügyességgel és bátorsággal képviselte a mentés ügyét.
Brand Joel az akkor magyar fennhatóság alá tartozó erdélyi Naszódon született 1907 áprilisában. Jó eszű gyerek létére félbehagyta tanulmányait; fiatal korában állítólag inkább a kalandok és a politika érdekelték. A wei-mari Németországban belekóstolt a baloldali mozgalomba, majd cionista eszméket tett magáévá. Még a náci hatalomátvétel előtt belépett a német kommunista pártba, és Türingiában vezető beosztásba került.42 Bizonyos forrás szerint a Kominternnek is ügynöke volt egy ideig.43 Feltehetően ebben aminőségében jutott el a Föld legkülönbözőbb tájaira, így az Egyesült Államokba, a Szovjetunióba, Japánba és a déltengeri szigetekre. Nem sokkal a hitleri hatalomátvétel után tért haza Erdélybe. Biss szerint Brandot kommunista múltja miatt utasították ki Romániából. Budapestre költözött, és feleségével, született Hartmann Hajnallal (Hansival) egy közepes nagyságú kesztyűgyárat tartott fenn. Noha a vállalkozás sikere eltérítette a Brand házaspárt korábbi tervétől, a palesztinai emigrálástól, továbbra is aktív cionista tevékenységet folytattak.
Az Anschluss és Lengyelország lerohanása után kezdtek
menekültügyekkel foglalkozni, mentési és segélyezési akciókat szervezni. 1941
nyarán, amikor a magyar hatóságok kb. 16-18 000 „idegen" zsidót Galícia
akkor megszállás alatt álló területeire telepítettek, személyesen is érdekeltek
lettek a menekültek sorsának alakulásában. A kitelepítettek között
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1025.pdf
Az egész kötetet lásd: