MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1023
hogy az auschwitzi jegyzőkönyvek, amelyeket a Tanács tagjai - megbocsáthatatlan késedelemmel, de - átnyújtottak JHorthynak, befolyásolták döntését. Á Krausz Miklós által 1944. június 19-én Svájcba kiküldött példány, amelyre válasz jött a pápától, Roosevelt elnöktől és a svéd királytól, legalább olyan fontos tényező volt. Ezek a reagálások sokkal nagyobb súllyal estek latba Horthy döntésénél.
A budapesti Mentőbizottság: a Kasztner-vonal
A Mentőbizottság (Vaadat ha'Ezra ve'ha'Hatzalah) - a Vaada - budapesti szervezete 1943 januárjában jött létre. Tevékenységének középpontjában a német megszállásig a szomszédos országok üldözött zsidóinak megsegítése állt (lásd a 3. fejezetet). Szoros kapcsolatot tartott fenn a pozsonyi Mentőbizottsággal (Pracovná Skupina), a pozsonyi Zsidó Tanács keretei között működő illegális testülettel, és a lengyel földalatti mozgalmak több zsidó vezetőjével, valamint különböző palesztinai, törökországi és svájci zsidó szervezetek képviselőivel. A nácik megszállta Európa zsidóságának felszámolásával foglalkozó dokumentumokat, szemtanúk beszámolóit, jelentéseket, memorandumokat cserélt és terjesztett. Közreműködött lengyel, szlovák és más nemzetiségű zsidó menekültek Magyarországra való átcsempészésében, és a menekülteknek élelmet, szállást adott, hamis papírokkal látta el őket. Magyarország haladó erőivel együtt felhasználta befolyását a magyar zsidók, köztük a munkaszolgálatot teljesítők sorsának könnyítésére. Ezenkívül kiterjedt hírközlő és futárhálózatot tartott fenn, többek között egyes német és magyar hírszerzők szolgálatait is igénybe vette.
A Mentőbizottság a külföldi zsidó szervezetekhez, valamint a különböző német és a magyar hírszerzőkhöz fűződő kapcsolatain keresztül a legjobban informáltak közé tartozott Budapesten. Tudomást szerzett a végleges megoldás programjának részleteiről és a belföldi és a nemzetközi politikai és katonai helyzet bonyodalmairól is. A nagy zsidó szervezetek isztambuli és svájci képviselőit folyamatosan tájékoztatta a fasiszták megszállta Európában történt minden fejleményről. Rendszeres jelentéseinek címzettjei voltak többek között a Jewish Agency isztambuli vezetői, Saly Mayer a Jointtól, és a Haluctól Nathan Schwalb Svájcban.35
Jólértesültségük folytán a budapesti Mentőbizottság vezetőit a német megszállás egyáltalán nem érte váratianul. Már öt nappal korábban felhívta rá a figyelmüket Josef Winninger, egy áttért zsidó, aki a budapesti Német Katonai Hírszerző Szolgálatnak (Abwehr) dolgozott.36
1944 elején a Vaada vezetősége a következőkből állt:
Komoly Ottó (elnök), Kasztner Rezső (ügyvezető), Weiss Dov (titkár), Frankéi
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1023.pdf
Az egész kötetet lásd: