MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1015
Sajnos, Szeged polgárai közül csak kevesen vizsgáztak jól. Csupán a kisebbség részéről nyilvánult meg a rokonszenv, az együttérzés, még kisebbről a se-" gítŐkészség. Á többség közönyösen, saját bajaiba elmerülve nézte a zsidóellenes intézkedéseket, sőt egy kisebb rész egyenesen örült ezeknek az intézke-- déseknek. Akadtak, akik följelentésekkel segítettek a szolgai végrehajtásra törekvő hatósági szerveknek, hogy a zsidók kijátszási kísérleteit megakadályozhassák.7
A helyzet természetesen ennél is rosszabb volt azokon a településeken, ahol a zsidók kevésbé asszimilálódtak. Akadtak azonban, akik zsidókat bújtattak,8 vagy élelmet vittek korábbi szomszédaiknak, barátaiknak, munkatársaiknak a gettóba és gyűjtőtáborokba, kockára téve szabadságukat, olykor az életüket is. Ezeket a keresztényeket egyes esetekben brutálisan bántalmazták, és előfordult, hogy a zsidókkal együtt felrakták őket az Auschwitzba induló vonatra.9
Mindazonáltal a zsidókat ideológiai vagy álhazafias okokból, esetíeg opportunizmusból feljelentgetők sokkal többen voltak, mint az irgalmas szamaritánusok. A feljelentésáradat még Csécsy Imrét, a polgári radikális politikust is kifakadásra késztette. 1944. április 10-i naplóbejegyzésében ezt írta:
Valakitől azt hallom, hogy két hét alatt 27 000 névtelen följelentés érkezett a Gestapóhoz. Magas rangú német tisztek, akik végigcsinálták a lengyelországi, hollandiai, belgiumi, norvégiai, dániai bevonulást, elképedve mondták, hogy ilyent még sehol sem tapasztaltak. Ó, szép magyar fajtám, tied a dicsőség, hogy denunciálásban túlszárnyaltad Európa mindegyik nemzetét!10
A megszállás idején a zsidótlanítással foglalkozó német és magyar hatóságokhoz 30-35 000 zsidó elleni följelentés érkezett az ország minden részéből. A magyar politikai rendőrség Hain Péter parancsnoksága alatt mintegy 7000 följelentést kivizsgálva 1950 zsidót tartóztatott le. A módosabbak közül 940-et átadott a Gestapónak, amely a vagyonukat nyomban lefoglalta.11
A följelentések áradatát Baky László 1944. április 15-én elhangzott felhívása indította el:
...Nemzeti érdek, hogy a zsidórendeletek végrehajtása száz százalékban megtörténjék. Kérem tehát minden becsületes magyar közreműködését a rendeletek végrehajtásában. Akinek tudomására jut, hogy a zsidókérdésben kiadott rendelkezéseket bárki is megszegi, kijátssza, tartsa hazafias kötelességének, hogy ezt a legközelebbi közbiztonsági szervnek (csendőrség, rendőrség) azonnal jelentse.12
A harácsoló természetűek, köztük sok népi német, további
ösztönzést kaptak a Führertől, aki fölvetette, hogy a zsidók ellen tevékenyen
fellépő magyarok jutalmul részesedjenek a lefoglalt zsidó vagyonból.13
A magya
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1015.pdf
Az egész kötetet lásd: