1000 A MAGYAR ZSIDÓK HELYZETE KÜLFÖLDÖN
megtudta, hogy a Zsidó Közösség elnöke Antonescu külön felkérése alapján máris cselekedett, és a Joint isztambuli képviselÅ‘jéhez, Reuben B. Resnikhez cÃmzett levelét reggel öt órakor el is vitte a kormányfutár. Levelében Fildermann hangoztatta, hogy Romániának a fegyverletétel utáni megszállásában és kormányzásában „a zsidó nép érdekében" a szovjeteken kÃvül az angoloknak és amerikaiaknak is részt kell venniük, „ahogy azt Olaszország esetében tették"33.
Az augusztus 23-i németellenes fordulat után a Menekültügyi Bizottság legális státust nyert. EttÅ‘l kezdve arra összpontosÃtotta erÅ‘feszÃtéseit* hogy törvényesÃtse a menekültek státusát, és a Jointon keresztül pénzügyi és egyéb anyagi támogatást nyújtson nekik. Október végén, amikor az egyesÃtett szovjet-román haderÅ‘k már csaknem egész Erdélyt felszabadÃtották, a bizottság Észak-erdélyi Zsidó Kuratórium (Curatoriu general evreesc al Ardealului de Nord) néven konszolidálódott. A kuratórium az országrészben élÅ‘ valamennyi zsidó képviseletére jött létre, tevékenységi köre kiterjedt a közigazgatásra, a jogszolgáltatásra és a gazdaságra. Feladatának tekintette a felszabadÃtott zsidók társadalmi és politikai érdekeinek védelmét is.34 A kuratóriumnak, amelyet ugyancsak Marton vezetett, egyik fÅ‘ törekvése volt, hogy elÅ‘segÃtse a még német és magyar kézben lévÅ‘, nagyszámú észak-erdélyi zsidó felszabadÃtását vagy legalább helyzetük megkönnyÃtését. EvégbÅ‘l szorosan együttműködött Romulus Poppal, az új nemzetiségi miniszterrel és Ionel Poppal, akit szintén újonnan neveztek ki a felszabadÃtott Erdély közigazgatási fÅ‘biztosává (Ãnak Comisar pentru administrarea Transilvaniei eliberate). 1944. november 4-én a fÅ‘biztos jóváhagyta egy új hivatal létesÃtését, a FelszabadÃtott Területek Zsidókérdéseinek Speciális Ãœgyosztálya (Serviciu special pentru proble-mele evreesti din teritoriile eliberate) néven.
A speciális ügyosztálynak a fÅ‘biztos 5. sz. határozatában körülÃrt fÅ‘ feladatai a következÅ‘k voltak: megszervezni az észak-erdélyi zsidók segélyezését, leltárba venni a felszabadÃtott területeken élÅ‘ zsidók vagyonát (gondolva a lefoglalt javak megÅ‘rzésére és jogos tulajdonosaiknak való visszaszolgáltatására is), javaslatokat tenni a magyarországi zsidótörvények okozta jogsértések orvoslására, adatokat gyűjteni a magyar hatóságok által deportált zsidókról, és megvizsgálni a deportáltak hazahozatalának és felkarolásának lehetséges módjait.
A kuratóriumhoz hasonlóan a speciális ügyosztály vezetését
is Mar-tonra bÃzták, akit technikai tanácsadóvá (Consilier technic) neveztek
ki.35 Az észak-erdélyi zsidóság e két új fóruma intenzÃv kampányt
indÃtott -például memorandumokat terjesztett elÅ‘ — a még mindig német
táborokban vagy a Szálasi-kormány ellenőrzése alatt lévő területeken élő
északerdélyi származású zsidók megsegÃtésére. Az egyik memorandumban,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1000.pdf
Az egész kötetet lásd: