Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

1000 A MAGYAR ZSIDÓK HELYZETE KÜLFÖLDÖN

megtudta, hogy a Zsidó Közösség elnöke Antonescu külön felkérése alapján máris cselekedett, és a Joint isztambuli képviselőjéhez, Reuben B. Resnikhez címzett levelét reggel öt órakor el is vitte a kormányfutár. Levelében Fildermann hangoztatta, hogy Romániának a fegyverletétel utáni megszállásában és kormányzásában „a zsidó nép érdekében" a szovjeteken kívül az angoloknak és amerikaiaknak is részt kell venniük, „ahogy azt Olaszország esetében tették"33.

Az augusztus 23-i németellenes fordulat után a Menekültügyi Bizottság legális státust nyert. Ettől kezdve arra összpontosította erőfeszítéseit* hogy törvényesítse a menekültek státusát, és a Jointon keresztül pénzügyi és egyéb anyagi támogatást nyújtson nekik. Október végén, amikor az egyesített szovjet-román haderők már csaknem egész Erdélyt felszabadították, a bizottság Észak-erdélyi Zsidó Kuratórium (Curatoriu general evreesc al Ardealului de Nord) néven konszolidálódott. A kuratórium az országrészben élő valamennyi zsidó képviseletére jött létre, tevékenységi köre kiterjedt a közigazgatásra, a jogszolgáltatásra és a gazdaságra. Feladatának tekintette a felszabadított zsidók társadalmi és politikai érdekeinek védelmét is.34 A kuratóriumnak, amelyet ugyancsak Marton vezetett, egyik fő törekvése volt, hogy elősegítse a még német és magyar kézben lévő, nagyszámú észak-erdélyi zsidó felszabadítását vagy legalább helyzetük megkönnyítését. Evégből szorosan együttműködött Romulus Poppal, az új nemzetiségi miniszterrel és Ionel Poppal, akit szintén újonnan neveztek ki a felszabadított Erdély közigazgatási főbiztosává (ínak Comisar pentru administrarea Transilvaniei eliberate). 1944. november 4-én a főbiztos jóváhagyta egy új hivatal létesítését, a Felszabadított Területek Zsidókérdéseinek Speciális Ügyosztálya (Serviciu special pentru proble-mele evreesti din teritoriile eliberate) néven.

A speciális ügyosztálynak a főbiztos 5. sz. határozatában körülírt fő feladatai a következők voltak: megszervezni az észak-erdélyi zsidók segélyezését, leltárba venni a felszabadított területeken élő zsidók vagyonát (gondolva a lefoglalt javak megőrzésére és jogos tulajdonosaiknak való visszaszolgáltatására is), javaslatokat tenni a magyarországi zsidótörvények okozta jogsértések orvoslására, adatokat gyűjteni a magyar hatóságok által deportált zsidókról, és megvizsgálni a deportáltak hazahozatalának és felkarolásának lehetséges módjait.

A kuratóriumhoz hasonlóan a speciális ügyosztály vezetését is Mar-tonra bízták, akit technikai tanácsadóvá (Consilier technic) neveztek ki.35 Az észak-erdélyi zsidóság e két új fóruma intenzív kampányt indított -például memorandumokat terjesztett elő — a még mindig német táborokban vagy a Szálasi-kormány ellenőrzése alatt lévő területeken élő északerdélyi származású zsidók megsegítésére. Az egyik memorandumban,

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1000.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/