10 A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA
valamint a Katolikus Néppárt által terjesztett zsidóellenes eszmék hosszú távon nagy bajokat okoztak. Azt terjesztették a zsidókról, hogy ártalmas és megrontó hatást gyakorolnak a keresztények életére, s ezeket a vádaskodásokat kapta fel a jobboldali radikalizmus az első világháború utáni időszakban.22
A zsidók átvették a magyarkodó nacionalizmust, mert egyrészt ez volt a legkézenfekvőbb, másrészt mert hálásak voltak a kapott lehetőségekért és a biztonságért, amelyet az arisztokrata-dzsentri rezsim nyújtott nekik, de azért is, mert sokukat izzó hazaszeretet töltötte el. Jászi Oszkárnak, a kiváló szociológusnak és demokrata politikusnak a szavaival élve nem férhet szemernyi kétség sem ahhoz, hogy az asszimilált elemek nagy tömege az új haza iránt érzett őszinte szeretetből ösztönösen és lelkesen tette magáévá az új ideológiát.23 Különösen Budapesten lehetett tapasztalni a zsidóság egy részének „kakaskodó hazaffyaskodását". A főváros lakosságának mintegy ötöde volt zsidó,24 s a beolvadásnak ők voltak az élharcosai. A körükből kikerülő értelmiségi elit nagy alkotókedvvel és tevőlegesen vett részt a művészi, tudományos és irodalmi életben. Ugyanez az asszimilált intellektuális elit adta a jobbára zsidó kézben lévő, középosztálybeli, liberális sajtónak azokat az újságírókat és szerkesztőket, akik elkötelezett és fenntartás nélküli szószólói voltak a magyar hegemóniának. Ez a sajtó nemcsak Ausztria ellen fűtötte a nemzeti sovinizmus kohóját, de a nemzeti küzdelemben a legharciasabban szélsőséges álláspontot képviselte, és a legfőbb akadálya volt annak, hogy a vetélkedő nemzetiségek között ésszerű kompromisszum jöhessen létre.2?
Kiváltképpen harcias húrokat pengettek a Budapesti Hírlap c. napilap munkatársai. Azt a politikát képviselték, mégpedig mindenki mást túlszárnyalva, hogy „meg kell teremteni a harmincmilliós Magyarországot". Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni Grünwald Béla és a hozzá hasonlók szerencsétlen tevékenységét. Grünwald mint történetíró és szociológus, továbbá mint politikai tényező már-már hittérítői lázzal buzgólkodott a nemzeti kisebbségek, kivált a szlovákok elmagya-rosításán. S mivel a legtöbb zsidó, aki bekapcsolódott ebbe a magyaro-sítási ügybe, egyúttal a kereskedő burzsoáziát is képviselte, a nemzeti kisebbségek lakta agrárvidékeken úgy tekintettek rájuk, mint a kizsákmányoló kapitalizmus és a nagy magyar sovinizmus megtestesítőire. Ezt a benyomást erősítették a zsidó kézben lévő, harcosan hazaffyaskodó lapok, amelyeket „a feudális és finánc osztályuralom gátlástalan eszközeiként könyveltek el"26.
A zsidó ipari és pénzügyi körök azonosítása a
kapitalizmussal és a zsidó asszimilációpártiak besorolása a magyar sovinizmus
hadrendjébe nemcsak felfűtötte a választójogból kisemmizett, nyomorúságos sorsú
pa
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham10.pdf
Az egész kötetet lásd: