A magyarországi zsidóság „aranykora"
AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA felbomlása 1918 novemberében felhívta a figyelmet az 1867-ben kialakított szerkezet anakronisztikus voltára. Felszínre kerültek azok az ütközőerők, azok az alapvető és alapjában kibékíthetetlen ellentmondások, amelyek az összetett és többnyelvű dualista monarchia társadalomgazdasági és nemzeti-politikai alapjait már a liberalizmus korszakában aláásták. Az Osztrák-Magyar Monarchia fél évszázados fennállása alatt nagyszabású és gyors általános fejlődésnek szolgált keretéül, politikai és gazdasági szerkezetében kapitalista és feudális elemek épültek egybe, ellentmondásaik pedig felhívták a figyelmet arra, hogy fennen hirdetett liberalizmusa mennyire retorikus jellegű.
A dualista monarchia egységét és egybeforrottságát jórészt a gyorsan fejlődő kapitalizmusnák köszönhette. Csakhogy a nyugati demokráciákkal ellentétben a kettős monarchia magyarországi felében a kapitalizmus fejlődése fölött egyrészt az állam gyakorolt általános védnökséget, másrészt pedig, mivel hiányzott a politikailag egyenjogú és társadalmilag öntudatos belhoni középosztály, egy túlnyomórészt németek és zsidók alkotta középosztály képezte az előőrsét. A magát liberálisnak hirdető állam valójában a kiegyezés korszakának végéig sem vetkőzte le alapvetően feudális jellegét. Politikája a birtokos arisztokrácia érdekeit tükrözte, azét az osztályét, amely ódon hagyományaival és ideológiájával keresztezte és hátráltatta a tömegek szociális és nemzeti törekvéseit az egész Birodalomban. Az állami liberalizmus meglehetősen üres volt, és híján volt minden valamirevaló tartalomnak. Az uralkodó osztály formális, retorikus és a törvény betűjéhez külsőségesen alkalmazkodó liberalizmusa nem tudta kielégíteni sem a föld nélküli parasztok, sem a létszámban szüntelenül növekvő és politikailag egyre öntudatosabb ipari munkásság társadalmigazdasági igényeit, sem pedig a Birodalom keretein belül élő nemzetiségek önrendelkezésre irányuló vágyait. A főként „idegen" ipar-vállalkozók és pénzemberek vezette, gazdaságilag fokozatosan erősödő középosztály és a politikailag vezető hagyományos arisztokrata-dzsentri
OC jO
rr ■ ■ ; r ■ >
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. : A
népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd.
kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk.,
1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala
Tamás et al. - Az előszót Berend
T. Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3.,
sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).
A htm
file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja,
hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal
megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!
A htm
file OCR-rel készült, s nem
korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző
és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1.pdf
Az egész kötetet lásd: