November 7-én született Zalakoppányban Édesanyja Benyó Ferencné, született, Pénzes Ilona, pénzügyi előadóként dolgozott, édesapja, Benyó Ferenc eredeti foglakozása akadályverseny-lovas, zsoké. Üzemrendészként vonult nyugdíjba. Két lánytestvére van, Judit és Éva.

Általános iskolai tanulmányok Zalaszentgróton.

Budapestre költöztek, Óbudára. Első tanárai Gádor Emil és dr. Maksay Lászlóné rajztanár voltak. A Képzőművészeti Gimnázium textil szakán tanul tovább. Tanárai Benedek Jenő és Németh László. Elköltöztek szüleivel és testvéreivel Angyalföldre, a XIII. kerületbe. Festett néhány önarcképet, olajportrét (1963). Nővéréről is festett portrét (1965).

A budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke. Mesterei voltak: Kádár György, Barcsay Jenő és Raszler Károly grafikusművész. Eleinte az ELTE Egyetemi lapok közölték rajzait. Megjelentek grafikái az Élet és Irodalomban, és a Magyar Ifjúságban is. Olaj-tanulmányokat és több önarcképet festett, szénrajzokat, litográfiát, rézkarcot, linóleummetszeteket készített. Megírta 1967-68-ban önéletrajzi kisregényének második részét Életem címmel.

Májusban kiállítása nyílt az Újpesti Minigalériában.

A Képzőművészeti Főiskolán diplomázott. November 3-án önálló kiállítása nyílt a budapesti Fiatal Művészek Klubjában. A kiállításon bevezetőt mondott dr. Maksay László művészettörténész, nővére Judit saját verseit szavalta. Kelényi István kritikát írt kiállításáról az Egyetemi Lapokban. Kisméretű linóleummetszeteket készített, rézkarcokat, rajzokat, pasztelleket. Modelljei: szülei, nővére, Judit, unokaöccse, Ferkó és múzsája Joseph. 1969-től tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, megjelentek rajzai az Alföld, a Kortárs folyóiratokban és a Népszavában. Szerepeltek grafikái a Fiatal Művészek Stúdiója éves kiállításain. A Fiatal művészek Stúdiójának tagja volt 1969-től 1981-ig.

A budapesti rákosszentmihályi Béla utcai általános iskolában rajzot tanított másfél évig. Nővére megismertette Domokos Jánossal, az Európa Könyvkiadó igazgatójával, aki több könyv címlapjának tervezésével bízta meg. Első illusztrációs munkája Jiri Mucha: Mint denevér a kapun című kisregényéhez készült.

A sóstói Nemzetközi Művésztelepen egy hónapot alkotómunkával, linóleummetszéssel foglalkozott, rajzvázlatokat készített. Békéscsabán grafikáiból kiállítás nyílt, a Tízek Ifjúsági Klubban. A békéscsabai kiállítását Fabulya Balázs nyitotta meg. Kiállítása nyílt május 14-én, a Ferencvárosi Pincetárlaton. Dr. Maksay László, művészettörténész nyitotta meg, beszélt linóleummetszeteiről. Barát Endre író írt ismertetést kiállításáról az Ország-Világ képesújságban. Megismerte Léthét, új múzsáját, aki sok linóleummetszetét ihlette.

Egy hónapig volt a hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepen. Rajzokat és szobrokat készített, majd a debreceni Alkotóházban egy hónapig dolgozott. Nagy László költő nagyra becsülte rajzait, megjelentette az Élet és Irodalom című lapban.

Megismerte dr. Dömötör János művészettörténészt, múzeumigazgatót Hódmezővásárhelyen. A hódmezővásárhelyi Alkotóházban linóleummetszeteit metszette. Mártélyon, az Alkotóház művésztelepén rajzolta a tájat, az embereket - nagyméretű színes linóleummetszeteinek vázlataiból sok készült ott. Megismerkedett új múzsájával, a fiatal Alex-el, aki lelkesedett művészetéért. Megismerte az Alkotóház vezetőjét, Almási Gyulát és Fülöp Erzsébet festőművészeket. 1971-ben kezdte rajzolni a művésztelepen nagyméretű tusrajzait, A Szerelem és az Idő címmel és nagyméretű pasztelljeit, Küzdelem I-II., Dózsa I-II. címmel, is ekkor alkotta. 1971-ben festette még az Öreg halász, a Táj szerelmesekkel és az Önarckép virággal című pasztelleket.

Varsóban kiállítása nyílt a Nemzetközi Sajtó és Könyv klubban. Édesanyjával Varsóba utazott, kirándulásokat tettek Krakkóba és Zakopánéba.

Kiállítása nyílt ismét a budapesti Fiatal Művészek Klubjában, majd a Madách Színház előcsarnokában, melyet Ferenczi László irodalomtörténész nyitott meg. Grafikáival szerepelt a Miskolci Országos Grafikai Biennálén, a Debreceni Országos Grafikai Tárlaton és a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton. A nagymarosi Alkotóházban hidegtű karcokat, linóleummetszeteket készített. Meghívták a sóstói Nemzetközi Művésztelepre. Nyíregyházán, s Jósa András Múzeum őrzi grafikáit.

Folytatta nagyméretű pasztelljeit: Ölelés, Faun, Alex csákóban. A hetvenes években három grafikai sorozatot készített: a Véges és végtelen hidegtű, a Lovas és a Szerelem című sorozatok rézkarc technikával készültek.

Óbudára költözött szüleivel és nővérével, a 3. kerület Szentendrei út 28. 4. emelet 19. szám alatti lakásba. Pilisvörösváron kertet vettek, ott tájképeket, csendéletet festett olajjal, pasztellel dolgozott. Mártélyon készítette Lovas című rézkarcait, melyeket Budapesten a Stúdió Dózsa György úti műtermében nyomtatott nővére segítségével. 1973-ban ismerte meg Seregi József szobrászművészt, aki megtanította követ faragni. Ekkor írta meg Életem című önéletrajzi kisregényének első részét.

Derkovits ösztöndíjat kapott. Hódmezővásárhelyen, a Medgyessy Teremben bemutatta színes linóleummetszeteit. Kiállítását Almási Gyula festőművész nyitotta meg. Júliusban a Magyar Televízióban bemutatták munkáit a Kezdőkör című sorozatban. A Csongrád megyei Hírlapban a vásárhelyi kiállításáról dr. Dömötör János művészettörténész írt kritikát. A Magvető Kiadónál elkészítette Judit nővére Tetovált szavak című verseskötetének címlapját. A Stúdió Hazám című pályázatán Nívó díjat kapott az Élet töredékei II. színes linóleummetszetéért. Ekkor vált ismertté az Élet töredékei című sorozata. Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban szerepeltek fametszetei az Egervári Nemzetközi Művésztelep kiállításán. A Göcseji Múzeumnak ajándékozta több fametszetét. Nívódíjat kapott. December 28-án nyílt meg kiállítása Budapesten, a Stúdió Galériában, Az Élet töredékei című színes linóleummetszeteiből. D. Dömötör János nyitotta meg a kiállítását. A Népszavában Tasnádi Attila, művészettörténész a Zalai Hírlapban Páncél Imre írása jelent meg erről a kiállításról.

Április 15-én nyílt kiállítása a finnországi Lahti városban, ahol Marja-Liisa Mäki-Penttilä szobrászművésszel együtt állította ki színes linóleummetszeteit. Marja-Liisa tíz napra hívta meg Lahtiba. Benyó Ildikó részt vett kiállításuk megnyitóján. Ouluban megismerkedett Anna - Leena színésznővel. Az Etelä-Suomen Sanomat című napilapban írt a kiállításról Kalevi Salomda és Mika Suvioja. A Lahti Városi Múzeum megvásárolta egy színes linóleummetszetét. Ismét meghívták az Egervári Nemzetközi Művésztelepre. Folytatta színes fametszet sorozatát a Reménység képei címmel. Fametszetei szerepeltek a Szegedi Nyári Tárlaton. Majd a kecskeméti Alkotóházban töltött 2 hetet.

A szegedi Nyári Tárlaton szerepelt színes fametszete. Három színes linóleummetszetét mutatták be Franciaországban, a XI. Mentoni Nemzetközi Művészeti Biennálén.

Januárban kiállítása nyílt a zalaszentgróti Művelődési Központban. Unokatestvére, Dr. Benyó Marianna nyitotta meg kiállítását. Képszerkesztői állást vállalt a Gép és Felvonószerelő Vállalatnál, üzemi lapnál. Az Élet és Irodalom teljes számban bemutatta grafikáit. Dr. Dömötör János írt ismertetést rajzairól, metszeteiről. Pilisvörösváron több pasztellt, olajképet, csendéletet, és tájképet festett. Ebben az évben dolgozott Pilisvörösváron, az Őrhegyen, kerti házuk falára festett falfreskóján, melyet 1977-ben fejezett be.

Január 11-én nyílt meg az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban színes linóleummetszeteinek kiállítása. Megnyitóbeszédet Okányi Ferenc mondott. Március 30-án dr. Dömötör János nyitotta meg színes fametszeteiből a kiállítást. Szerepeltek művei a Ferencvárosi Pincetárlaton Budapesten, a Szegedi Nyári Tárlaton, a 6. országos Egri Aquarell Biennálén, a Vásárhelyi Őszi Tárlaton, a hatvani Magyar Tájak kiállításán. Augusztusban a Képzőművészetek Szövetsége kiküldetésében egy hónapot töltött Lengyelországban, Mala Komorža-ban, a nemzetközi művésztelepen. A Tuchola Kultúrház vásárolt egy rajzot tőle, mely a művésztelepen készült.

Rajzait kiállították Bydgosz-ban a Mala Komorža plener 78 kiállításon A budapesti Műcsarnokban szerepelt színes fametszete, a Reménység képei XVII. és a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok jubileumi kiállításán is ott volt grafikája. Áprilisban három napra Prágába utazott.

Januárban elvesztette édesanyját. Több fametszetet készített édesanyjáról: Mama a kertben, Édesanyám. Gyakran járt ki Pilisvörösvárra édesapjával és nővérével kertészkedni. Anyagilag nehéz helyzetbe került. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításán és Budapesten, a Műcsarnok kiállításain szerepeltek grafikái.

Januárban egy hetet tölt a kecskeméti Alkotóházban. Áprilisban a hódmezővásárhelyi Alkotóházban dolgozott, grafikákat készített. A Csongrád megyei Népújságban Sass Ervin újságíró többször közli rajzait, metszeteit. Megismerkedett dr. Vlastimil Vinter professzorral, aki grafikáiról tanulmányt írt. Budapestre, a Képcsarnokba viszi - a többnyire Pilisvörösváron készült pasztelljeit - eladásra. Látogatást tett Zalaszentgróton nagybátyjánál, Benyó Istvánnál. Ismét Mártélyra utazott, pasztelleket készített.

Édesapja egészségi állapota rosszabbodott. Benyó Ildikó egészsége is megrendült, mégis megfeszült erővel dolgozott. Nyáron ismét egy hetet Mártélyon pihent és pasztelleket készített. Költő nővére gyakran utazott vidékre, mindig segítette művészi munkájában. Megismerte Kratochwill Mimi művészettörténészt, aki megnézte legújabb grafikáit és a rajzaiért rajongva további munkára lelkesítette. Folytatva az olajfestést, csendéletet, tájképet festett Pilisvörösváron. Unokaöccsei, Pál és Ferenc gyakran jöttek velük, együtt dolgoztak a kertben és sétáltak a fenyveserdőben. A Művelődési Minisztérium megvette a Mama a kertben című fametszetét.

Szerepelt grafikája a svédországi Galleri Smedbynben rendezett, 26 magyar grafikusművész kiállításán, majd a Salgótarjáni Tavaszi Tárlaton, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai kiállításán, és az Őszi Tárlaton. November 8-án kiállítást rendeztek színes fametszeteiből a VOLÁN 20. számú Vállalat kultúrtermében, édesanyja emlékére. A kiállítást Ferenczi László irodalomtörténész nyitotta meg. A Művelődési Minisztérium megvette a Wilanow parkban című metszetét. Elfogadták felvételi kérelmét és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének tagja lett. Egy hétre a Galyatető Alkotóházba utazott.

A Hatvani Portré Biennálén szerepelt Léthe c. festménye. Ekkor a Tengernél című fametszetén dolgozott, melyet egy régebbi, bolgár tengerparti üdülés ihletett. Címlaptervet készített az Európa Kiadónál. Részt vett grafikájával a Műcsarnok Országos Képzőművészeti Kiállításán. A besztercebányai Nemzetközi Fametszet Biennálén négy színes fametszetét állították ki, ott volt a megnyitón. Anyagi helyzete nagyon szűkös, vásznat, festéket nem tudott vásárolni, folytatni szeretné a festést. Júniusban újra Mártélyra utazott, meglátogatta Hódmezővásárhelyen, a Tornyai Múzeumban dr. Dömötör Jánost. Éva húga családi körülményei megnehezültek, akinek igyekezett segíteni tőle telhetően. Édesapjával anyagilag is támogatták húgát, a gyerekek hét végén eljöttek hozzájuk. Októberben ellátogatott családjukhoz Csűrős Miklós irodalomtörténész, nővére kollégája, aki érdeklődött grafikai munkája iránt, és megnézte eddigi alkotásait. Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt kapott. Ebben az időben készítette a Szerelem és az Idő című ciklus utolsó tusrajzait és a Város felett című rajzot is.

Műterme nincs, szobájában készíti színes fametszeteit kézzel, az olajfestést is folytatja.

Június 9-én nyílt kiállítása rajzaiból, fametszeteiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Szuromi Pál művészettörténész nyitotta meg a kiállítást. A művésznő a kiállított grafikákat a Tornyai Múzeumnak ajándékozta. A Békés megyei Népújságban jelent meg a hódmezővásárhelyi kiállításról kritika. Júliusban kórházban volt, egy hónap múlva gyógyult, és újult erővel készült első gyűjteményes kiállítására. Ekkor operálták édesapját a gyomrával, gyógyulását türelmesen segítette. Ebben a nehéz időszakban mellette voltak nővére, Judit és Csűrös Miklós.

Augusztus 9-én nyílt meg a budapesti Pataky Galériában gyűjteményes kiállítása, melyet dr. Dömötör János nyitott meg. Kiállítási anyagát nővére, Judit és Csűrös Miklós válogatta. A kiállítást nővére rendezte, kitűnő érzékkel. 70 grafikáját mutatták be, rézkarcait, litográfiákat, hidegtűket, színes linóleummetszeteket és színes fametszeteket. A helyi kábel TV egy filmet mutatott be a kiállításról.

Egy hétre Prágába utazott a Művelődési Minisztérium ösztöndíjával, Prágában megismerte a kortárs cseh grafikát. Szeptember 7-én nyílt meg Pásztón grafikai kiállítása, melyet Faludi Sándor nyitott meg. A kiállítás anyagát a pásztói Grafikai Gyűjteménynek ajándékozta. (A megnyitóról videó-film is készült.) Bódi Tóth Elemér írt ismertetést kiállításáról a Nógrád c. újságban. Csűrös Miklós néha ellátogatott hozzájuk, irodalomról, művészetről beszélgettek. Többször kirándultak vele Pilisvörösvárra, együtt szüreteltek. Egyik legjobb fametszete, Csók címmel, elkészült. A 18. számú Faipari Szakmunkásképző Intézet aulájában megnyílt hidegtű sorozatból a Véges és végtelen című kiállítása, melyet dr. Csűrös Miklós és Balázs Gyula igazgató nyitott meg.

Ekkor festette olajkompozícióit, Csákós múzsa, Ívek, Csokornyakkendős férfi, Lila lovak. Februárban megjelent Judit nővérének második verseskönyve, a Szerelem-madár, melynek címlapját Benyó Ildikó színes fametszete díszíti. Február 27-én kiállítást rendeztek, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban a Pásztónak ajándékozott grafikákból. A kiállítást Faludi Sándor nyitotta meg. Grafikáit kiállították a Rajzok és grafikák az Élet és Irodalomban című kiállításon, Budapesten. Meglátogatta Bér Júlia cseh festőművésznő, aki sokat törődött vele, művészetét szerette. Megfestette portréját. Márciusban egy hetet töltött a szigligeti Alkotóházban. Pasztelleket készített. Zsennyén is volt egy hétig a Művésztelepen. Budapesten, a Dürer Teremben megvásárolták a Csók című grafikáját.

Kiválogattak és kiállításra előkészítettek száz grafikát a Zalaszentgróti Tanács számára, ajándékul. A grafikákat dr. D. Fehér Zsuzsa művészettörténész válogatta. Megfestette a Táncolók és a Sárga kompozíció című olajképeit. Április 10-én utazott nővérével Zircre, a Barátság Gyűjteménynek ajándékozott grafikáinak bemutató kiállítására, melyet Bér Júlia festőművésznő és dr. Vlastimil Vinter professzor, művészettörténész nyitottak meg. Hamar Imre írt ismertetést a Veszprémi Napló újságban. Megjelent a Művészet folyóiratban dr. Csűrös Miklós írása Benyó Ildikó munkásságáról. /6. szám/ A Miskolci Országos Grafikai Biennálén szerepelt a Tűzimádó II. című színes fametszete. A Magyar Vöröskereszt Képzőművészeti pályázatán 5 grafikáját állították ki, ahol Különdíjat kapott. Megtervezte nővére harmadik verseskötetének címlapját és a nyomdai előkészítést is ő végezte, címe: Extázis alkonyatban.

Megjelent nővére Extázis alkonyatban című verseskönyve Csűrös Miklós szerkesztésében. Portrét festett nővéréről, Sámánnő címmel. Március 28-án megnyílt állandó kiállítása Zalaszentgróton, a Tömegszervezetek Házban. A kiállítást dr. D. Fehér Zsuzsa nyitotta meg és Csíkos Márton, aki a kiállítást szervezte. Sokat segített kiállítása szervezésében nagybátyja, Benyó István. Húsz évi grafikai munkájának válogatását látta a közönség. Emlékplakettet kapott elismerésül.

Szófiában szerepeltek grafikái a magyar grafikusok kiállításán, a Magyar Intézetben. Egy olajképét bemutatta a zsűri nélküli kiállításon, a budapesti Műcsarnokban. Megfestette a Sebész, Utazás Zalában, és a Kis magzat című festményeit. Az Alföld c. folyóirat bemutatta rajzait egész számban. Édesapjáról ekkor festette az új portrét, az Apám című olajfestményt.

Júliusban két hetet töltött a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepen. Ott készült a Férfi a kecskével című olajképe melyet a Hajdúsági Galériának ajándékozott. Megfestette a Tüzes napsütés Hortobágyon, Család, Költőnő zöld lóval című kiemelkedő kompozícióit. Ebben az évben harminc olajfestményt festett, többek között az Álom a kisbabáról című képet is. A Tüzes napsütés Hortobágyon c. képét bemutatták a Hatvani Magyar Tájak kiállításon és az Ernst Múzeumban, Budapesten, 1989-ben.

Először mutatta be az 1971. és 1989. között készült olajfestményeit a Duna Galériában, Budapesten. A Marja-Liisa Mäki-Penttilä finn szobrászművész szobrait is bemutató, közös kiállítást dr. Feledy Balázs művészeti író és Arto Mansala nagykövet nyitotta meg június 29-én. Kiállításukról a Zalai Hírlapban jelent meg Benyó Judit írása. A TV2 bemutatta kiállításukat a Nézőpont című műsorban. Önarckép virággal c. olajképét odaajándékozta a TV2 Galériájának. A Kintornás című olajképet a Magyar Művészeti Alapnak ajándékozta. Ekkor festette meg Feledy Balázs művészeti író portréját Fiatal férfi címmel.

Szeptember 26-tól október 27-ig kiállítása volt Washingtonban, a Világbank Művészeti Társaság rendezésében. Ismertté váltak színes fametszetei. Megnyitóbeszédet mondott dr. Várkonyi Péter nagykövet, Willi Wapenhans, a Világbank elnökhelyettese, és Claudette Ducran. Dr. Carol Pulin művészettörténész, professzor 1989. október 13-án a Kortárs grafikáról tartott előadásban beszélt Benyó Ildikó fametszeteiről, művészetének eredetiségét emelve ki.

November 3-án nyílt meg Helsinkiben, a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Kulturális és Tudományos Központjában, színes fametszeteinek kiállítása. A kiállítást Nyirkos István igazgató és Hargita Árpád nagykövet nyitották meg. A Ku Torstai c. Helsinki újságban írt riportot erről a kiállításról Lea Bucciarelli. Benyó Ildikó részt vett a megnyitó ünnepségen, egy hétig volt Helsinkiben Marja-Liisa Mäki-Penttilä vendéglátásában. Utazást tett Keuruuba, Yvaskylä-be. Meglátogatta Marja-Liisa barátait, találkozott testvérével, Anna-Leena Mäki- Penttilä színésznővel, és színész ismerőseivel. Két kitűnő képet festett finnországi élményeiből: A Finn öbölnél, és a Siina házánál éjszaka című festményeket.

Előkészítette nővére Judit negyedik verseskönyvének Az éjszaka mágusának a címlapját és illusztrációit. Bevették új festményét, a Költőnő zöld lóval címűt, Belgiumban, Humanity - 2000 című nemzetközi kiállítására.

Megjelent művészetéről első kismonográfiája, melyet nővére, Judit írt és a finn szobrásznő, Marja-Liisa Mäki-Penttilä segítségével valósult meg, Benyó Ildikó művészete címmel. Budapesten találkozott Jaana Nykänennel, aki a Magyar Kultúra és Tudomány Házának művészeti titkára Helsinkiben. Megfestette portréját. Kisgrafikái szerepeltek Kanadában, Torontóban, az V. Nemzetközi Miniatűr kiállításon. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Finnországi Vándorkiállításán 3 színes fametszettel vett részt. Lodzban a Lengyel Grafikai Biennálén a Pilisvörösvár c. olajfestményét mutatták be. A Műcsarnok "Kép90" - zsűri nélküli - kiállításon a Világutazó c. olajképe szerepelt. Megfestette Csűrös Miklós új olajportréját és a Magányos csillag című képét. A Hatvani Tájkép Biennálén a Pilisvörösvár című festményét mutatták be.

Február 15-én Zalaegerszegen, huszonegy színes fametszetét és két olajképét állították ki a Városi Hangverseny és Kiállítóteremben Marja-Liisa Mäki-Penttilä szobraival együtt. A kiállítást Dr. Kováts Flórián nyitotta meg, ott volt a vernissage-on a város polgármestere, Bogár Imre. A kiállításról dr. Kostyál László művészettörténész írt ismertetést a Zalai Hírlapban. Benyó Ildikó odaajándékozta a Göcseji Múzeumnak az Utazás Zalába, a Kis magzat c. olajképeket és húsz színes fametszetét. Igen nagy segítség volt számára, hogy a Göcseji Múzeum megvásárolta a Magányosság című fametszetét. Nehéz helyzetében sokat segít édesapja, Benyó Ferenc, nővére Judit és Marja-Liisa Mäki-Penttilä. Március 8-9-ig Finnországban, a Nurmijärvi Könyvtárban rendeztek kiállítást Benyó Ildikó olajképeiből és öt színes fametszetéből Hannu Kauppi festőművész képeivel együtt. A Nurmijärvi Sanomat c. újságban írtak a kiállításról. A kiállítást Mäki-Penttilä rendezte, segített Jaana Nykänen is.

Sokat segített családjuknak éveken át a kerti munkában, a lakás szerelési, gyakorlati munkáiban Gulyás János asztalosmester, közeli szomszédjuk, aki Ildikó fametszet dúcait csiszolta. Két kiállításon szerepeltek fametszetei, rajzai melyeket a Magyar Grafikusművészek Szövetsége rendezett a Grafikai műtermek 91 (Csontváry Galéria) és az Erotika a kortárs magyar grafikában (Budapest Árkád Galéria) címmel.

Képszerkesztői állása megszűnt, nehéz anyagi helyzetbe került. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete két alkalommal segélyben részesítette. Megjelent nővére új verseskönyve: Oldódj fel! címmel, melynek címlapját és illusztrálását Benyó Ildikó készítette. Megfestette Anna-Leena Mäki-Penttilä színésznő portréját. Vidéki kertjüket nővérével együtt művelte, erőt gyűjtött további munkájához. A munkanélküli segélyért havonta sorba kellett állnia, állást nem kapott. Rézkarcaiból, fametszeteiből vásároltak néhányat a Képcsarnok értékesítésében a magángyűjtők. Megkapta a Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványa ösztöndíját, mely egy évig havi nyolcezer forint segítséget jelentett. Új lendülettel folytatta a fametszést, néhány új olajképe is elkészült: Küzdelem II. (70×100 cm) a Múzsa csókja II. (60×80 cm)

Március 25-én Tamperében, Finnországban megnyílt a Főkönyvtárban Marja-Liisa Mäki-Penttilä-val közös kiállításuk, ahol Benyó Ildikó olajképeit, színes fametszeteit, Mäki-Penttilä faplasztikáit mutatták be. A megnyitó beszédet Nyirkos István igazgató mondta. Megfestette Siina portréját. Ő volt vendéglátója, vidéki házában szállt meg néhány napra. Április 3-án a T-Art Alapítvány kortárs gyűjteményének kiállításán kiállították egy hidegtű karcát, a Szigligeti kompozíció címűt. Elkészült a Lovak című színes fametszete. Benyó Ildikó Penci képeiről, rajzairól Ruska Judit fotóművész és Lukács Marietta készített reprodukciókat. Deák Frigyes képkereskedő eladta a Szerelmesek c. tusrajzát. A Magyar Nemzeti Galéria Modern Gyűjteményébe bekerült a Sárga kompozíció, és a Csokornyakkendős férfi című olajképe. Benyó Ildikó ajándékozta a Kortárs Gyűjteménynek. Többször kirándultak nővérével és dr. Csűrös Miklós irodalomtörténésszel Pilisvörösvárra. Barátjuk szigorú munkára buzdította őket. Az Erotika a kortárs grafikában címmel rendezett, München, a Herbergen Múzeum des Münchener Stadtmuzeums kiállításán a Vágyakozás I. című színes fametszetét mutatták be. A Grafikai műtermek 1992. című kiállításon részt vett két színes fametszetével, Budapesten, a Csók Galériában.

Debrecen, a Déri Múzeumban a kortárs magyar festők, grafikusok Hortobágyról szóló művei között ott volt Benyó Penci Férfi kecskével című olajképe is. A Pro Art Galériában, Óbudán négy grafikáját állították ki. Kisgrafikáival részt vett a Kisgrafika 92 kiállításon, Budapesten, az Újpest Galériában. Szeptember 18-án a debreceni Művészek és Műpártolók Egyesülése rendezésében nyílt meg legújabb színes fametszeteiből kiállítása, festőművész kollégájával, Turcsán Miklóssal, a Simonyi úti Galériában. Kiállításukat Fátyol Zoltán nyitotta meg. Benyó Judit elmondta versét és beszélgetett a debreceni fiatalokkal. A Hajdú-Bihari Naplóban Tóth Ervin írt ismertetést műveikről. A Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványa ösztöndíjasainak kiállításán a Vágyakozás I. című színes fametszetét állították ki Budapesten, Műcsarnok Palme Házban. Decemberben az Advent 92 c. kiállításon a Vágyakozás I. és Vágyakozás III. című fametszeteivel vett részt, Óbudán.

Január 31-én megjelent legújabb fametszeteiből katalógusa. Február 2-án látogatást tett családjuknál Kratochwill Mimi művészettörténész édesanyjával és Ruska Judit fotóművésszel. Mimi válogatta Penci fametszeteit, rajzait, olajképeit. Nyáron Judit nővéréről festett egy kiváló pasztell portrét.

December 7-én édesapjuk Budapesten váratlanul meghalt.

Több csoportos kiállításon szerepeltek grafikái: Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás, Szekszárd Művészetek Háza, kiállítva: Gyerekkor című színes fametszet; Nemzetközi Kisgrafikai kiállítás, Újpest Galéria: Kalevala I., II., grafika; Derkovits Ösztöndíjasok kiállítása, Szombathely, kiállítva: Édesapám tustollrajz; Őszi tárlat, Hódmezővásárhely: Édesapám emlékére című színes fametszet; Független Magyar Szalon, Budapest, Pataky Galéria, kiállítva: Teremtő című színes fametszet.

Április 27-én kiállítást rendeztek nővére, Benyó Judit költőnő 50. születésnapjának tiszteletére, az óbudai dr. Szentgyörgyi Albert Általános és Szakiskola aulájában, ahol Benyó Ildikó Penci színes fametszeteit és rajzait is kiállították. A költőnőt Czine Mihály professzor mutatta be, a kiállítást dr. Kajati Istvánné igazgatónő és Csűrös Miklós irodalomtörténész nyitotta meg. Hatvanban, az Arcok és sorsok című kiállításon kiállították Benyó Judit portréja című festményét, melyet 1995-ben festett Budapesten.

Megromlott anyagi helyzetük miatt eladták a pilisvörösvári kertet, ahol korábban több tájképet festett és ahol szüleivel sokat kirándultak, pihentek. Menedékük volt ez a kert. Egészsége meggyengült, márciusban operálták, utána utókezelésre járt a kórházba, orvosához. Németországban, Loburgban szerepelt négy színes fametszete, majd a Szolnoki Képzőművészeti Triennálén kiállították Édesanyám című fametszetét. A Nemzetközi Kulturális Alapnál munkaösztöndíjat kapott májusban. Decemberben festette Mimi napfényben című festményét.

Ebben az évben kilenc festményt festett, köztük néhány csendéletet és három olyan kiváló képet, mint a Szomorúság, Guborgó lány, és a Nyári lombok között. E három újabb kép áttörést jelent festészetében, színeiben és megfogalmazásban is, a régebbi, sötétebb tónusú festményeihez képest. Kifejezésmódját feltárulkozó, ragyogó színtónus jellemzi és egységesebb filozófiai világlátás, mely líraiságban, szuggesztivitásban, újszerűségében hat. Megjelent Judit nővére, hatodik verseskötete: Vágta a mezőn. A címlapképet és az illusztrációkat Ildikó készítette. 1997. áprilisban kisebb lakásba költöztek rossz anyagi helyzetük miatt.

Áprilisban Helsinkiben, a Magyar Kultúra és Tudomány Házában rajzkiállítása nyílt, újabb grafikáit állította ki. A kiállítást Krausz György nagykövet nyitotta meg. Decemberben egynapos bemutató kiállítást rendeztek az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában. Júliusban megnyerte a Magyar Nemzeti Kulturális Alap munkaösztöndíját, melyből vásznakat, festékeket vásárolt és újult lendülettel festett új képeket. A pályázatot Kratochwill Mimi művészettörténész ajánlásával adta be. A zajos lakásban egészsége megromlott. Folytatta a festést. Új, sajátos látásmóddal festett, kialakított egy élénkebb színekben ragyogóbb stílust. A lélek fájdalmának mélységes kifejezését érezzük festményein: November Óbudán, A kórház kertjében, Ősz, Szerelmespár, A Föld öröme. Megfestette nővére új portréját, mely a költőnő ifjúkori arcát varázsolja elénk, ünnepélyes, mégis puritán festőiséggel. Szeptemberben szerepeltek grafikái a Három földrész művészei címmel rendezett finnországi kiállításon, Lapinlahti-ban.

Ismét eljött hozzájuk Mimi édesanyjával, az újév elején, felköszöntötték egymást, beszélgettek. Szeptemberben kiállítása nyílt Tahitótfalun, az Általános Iskolában, melyet Pap Éva műfordító és Krausz György nagykövet nyitott meg. Egy hétig vendégeskedett Pap Éva meghívására, ahol együtt dolgoztak a finn szobrászművésszel, Marja-Liisa Mäki-Penttilä-val, Tahiban. Novemberben Budapesten kiállítása nyílt a Merlin Színházban a finn kulturális napok tiszteletére, melyen néhány olajfestményét mutatták be, Mäki-Penttilä-val együtt. Festett több festményt ebben az évben, melyek közül kiemelkedőek a Tanító, Pilisvörösvári emlék, Elvágyódás, Férfi alkonyatban. A műveket filozófiai látásmód, szuggesztivitás jellemzi. Egészsége gyengül, és a zaj tönkre teszi az alkotáshoz szükséges körülményeket. Írtak Benyó Ildikó művészetéről a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban. (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999.)

Kiállítása nyílt az Óbudai Művelődési Központban május 25-én. A grafikai kiállítást nővére, Benyó Judit költőnő nyitotta meg. Márciusban bemutatták grafikáit Zalaegerszegen, az Egervári Művésztelep művészeinek alkotásaiból rendezett kiállításon. A csoportos kiállításon Benyó Ildikó az 1968. és 1973. között készült fametszeteivel szerepelt.

Önarcképét beválasztották a Budapesten lévő Arte Galéria Önarckép 2002. című kiállításán.

Szerepelt grafikája a Zsennyei Művésztelep jubileumi kiállításán. Betegeskedik, lábfájás, nőgyógyászati problémák jelentkeznek.

"Surransz a szívem" körül című grafikáját kiállítják a Kortárs költészet-kortárs grafika V. Országos Grafikai Biennálén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Április 25-én nyílt meg színes grafikáinak kiállítása az Írószövetség Írók Klubjában, a Judit nővére 60. születésnapja tiszteletére rendezett kiállításon. Művészetét Mezey Katalin írónő méltatta. Legyengült egészségi állapota, szeptemberben megoperálták. Nővére, Judit ápolta, segítette. Rajzvázlatokat készített.

Februárban Benyó Ildikó kiállítási katalógusai címmel, az 1974-1993 közötti kiállítási katalógusaiból egy elektronikus változat készült el az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár állományában. Sokat betegeskedik és közben rajzokat készít. November 3-án kiállítást rendeztek Benyó Ildikó, Penci 60. születésnapja tiszteletére, Budapesten, a Békásmegyeri Közösségi Házban. A kiállítást Kratochwill Mimi művészettörténész és Dr. Csűrös Miklós irodalomtörténész nyitották meg. A kiállításon 12 színes fametszet és 10 festmény volt. Nővére, Judit elmondta néhány versét. Dr. Feledy Balázs a MAKtár című folyóirat 12. számában írt Összetartozás és magány címmel köszöntést Benyó Ildikó jubileumi kiállításához.

Beteg, alig tud járni, nővére, Judit ápolja, gondozza. Ildikót születésnapján meglátogatta Dr. Feledy Balázs művészeti író és köszöntötte. Ebben az időben Penci rajzvázlatokat készített.

Újabb rajzciklust tervez, egy új rajzkiállításra. Krónikus betegsége van, nővére, Judit segíti, ápolja. Segített Ildikónak édesapja rokona, Szendrődiné, Pannika, és unokatestvére, Dr. Benyó Marianna is többször támogatta.

Június 11-én a Zalából elszármazott képzőművészek című kiállításon két színes fametszete és egy rajza volt kiállítva. Zalaegerszegen. Október 15-én rajzkiállítást rendeztek Ildikó új tusrajzaiból a Békásmegyeri Közösségi Ház Irodalmi Teadélután rendezvényén.

Júliusban, augusztusban Ildikó tizenkét akvarellt festett, melyek virágokat ábrázolnak. Finom, érzékletes művek. Betegsége miatt nem tudott járni, nővére, Judit éjjel-nappal törődik vele, ápolja, gondoskodik róla. Márciusban kórházi kivizsgáláson volt. Éva húga is nagyon beteg.

Február 15-én Benyó Ildikó a Szent Margit Kórházban hosszú szenvedés, súlyos betegség után hunyt el.

Derkovits ösztöndíj, 1974

Hazám című Stúdió pályázat Nívódíj, 1974

Egervári Alkotótelep, Nívódíj, 1974

Magyar Hitelbank Művészeti Alapítvány ösztöndíj, 1991

Derkovits Scholarship, 1974

International Art Exhibition, Egervár, Quality Award, 1974

Exhibition for Studio Competition, Quality Award, 1974

Art Foundation of Hungarian Credit Bank, scholarship, 1991

Fiatal Művészek Stúdiója 1969, Budapest

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 1969 Budapest

Magyar Grafikusművészek Szövetsége 1983 Budapest

Association of Hungarian Creative Artists, 1969

Studio of Young Artists, 1969-81.

Association of Hungarian Graphic Artists, 1983.

Művelődési Minisztérium, Budapest

Művészeti Alap, Budapest

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Zalaegerszeg Göcseji Múzeum

Képzőművészeti Gyűjtemény, Zalaszentgrót

Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

Zirc, Barátság Galéria, Képzőművészeti Gyűjtemény

Pásztói Képzőművészeti Gyűjtemény

Lahti, Keuruu Városi Múzeumok, Finnország

Ministry for Culture, Budapest

Art Foundation of the Hungarian Republic, Budapest

Petőfi Museum of Literature, Budapest

Hungarian National Gallery, Budapest

Hódmezővásárhely, Tornyai János Museum

Zalaegerszeg Göcseji Museum

Zirc, Friendship Gallery, Collection of fine arts

Zalaszentgrót, Picture Gallery, Collection of fine arts

Pásztó, Collection of fine arts

Lahti, Keuruu City Museum, Finland

Egyszerű, amiért rajzol, fest az ember. A legtömörebben és legszuggesztívebben akarom kifejezni az ember szeretni vágyását és mivel manuálisan tudom legjobban létrehozni, hát festék kell hozzá és ecset. A festőművész, ha megfogalmazza gondolatát, persze egy inspiráló pillanatban, azt látja maga előtt színben és vonalban, nem teljesen konkrétan, de biztos kezével bátran leírja. Ehhez kell társulnia finom, ősi érzékének, hogy véletlen se tévedjen és kompozíció szülessen. Ahhoz már, hogy képpé alakuljon, mindehhez nagy összpontosítás szükséges, mikor fest és ez fárasztó, nehéz munkafolyamat.

Az egyetlen kritérium végül, hogy az emberek hasonlóképpen idézzék fel a gondolatot, mely beléjük hatol és alakítja őket annyira, hogy nem felejtik el. No és ez a tudat az öröm a festő számára. De a titok, a varázslat az a magunkkal való harc eredménye. Harc a színekért, a megismerésért - mintegy beleíródni minden kor mélyébe és előcsalogatni azt a titkot, mely új mások számára - és éppen ebben az újszerűségben válik maradandóvá évszázadokon át. Ezért érdemes sok mindenről lemondani. Az elmélyült munka követeli meg a lemondást

Nem egészen a hiányérzet "szüli" a nagy művet, a hiányérzet csak létrejön, mert a művész tökéletességre vágyik.

Az emberek azért csodálnak egy képet vagy szobrot, megsejtik benne az alkotót is, a teremtő alkotót, aki nem lehet részese annak a csodának, melyet sokan birtokolnak, részesülnek benne, csak a műalkotás figyelmezteti őket örökké ezekre a szép csodákra.

Az alkotó feléled a műalkotásban és megrendíti a nézőjét, figyeljen önmagára!

Az én hitvallásomban szinte nincs abszolút új a világon, benne szunnyad az ősvilágban minden, csak elő kell hívni újra és újra más formában, alakzatban megmutatni.

A jó művek létrehozásához áldozat kell és az emberek többsége nem tudja meghozni érte az áldozatot. Mindig lesz jó festőművész, akire szüksége van a földi életet élő embernek.

És aki érzi, hogy el tudja mondani fontos gondolatát a világnak, mely által tisztább, erősebb, szebb lesz az emberiség, annak festenie kell! És más vágyairól is le kell mondania, hogy minél teljesebben valósítsa meg "küldetését" melyet az ősszüleitől örökölt.

1988. január

Az expresszív festői látásmód lehetőségei kimeríthetetlenek!

Benyó Ildikó, Penci a 90-es években festett olajképei újszerűségükkel hatnak. A líraiság és a festményeken érezhető dinamizmus, erő, ritmikusság, természet közeliség lepi meg a nézőt. A kompozíciók merészek, a színek erőteljesek, vadak. A levegő a föld, az univerzumba beolvadó ember küszködése, meditációja, időtlenség jellemzi ezeket az újabb festményeket. A kozmikus ember gigantikus természetszeretete megdöbbentően bennük rejtőzik. Az ember társ utáni vágya meghatározó Benyó Penci festményein.

Lessing mondta Válogatott esztétikai írásaiban: "a művészet legfőbb erénye az igazság és a kifejezőerő!" /1765/

A művésznő néhány kiemelkedő festménye illusztrálásával szeretném Benyó Ildikó, Penci képeinek művészi kvalitását elemezni.

A szerelmi szenvedély erős intenzitású festményein: a Múzsa csókja /1991/, a Finn öbölnél /1989/, Erotikus kép /1992/.

A Finn öbölnél című festmény /1989/ szinte már költői tömörségű, szomorúságában elégikus hangvételű, ahogy az öböl partján fekvő pár eggyé olvad az égbolt, és a víz sejtelmes végtelenséget árasztó hullámzásával, jelezve az emberi szenvedélyek kiismerhetetlenségét, titokzatosságát. A távolban, a képen, szivárványszerű jelenség, egy hajó látványa tűnik fel, mindez tengerzöld, kék színekben és halványrózsaszín színekben.

Ezen a festményen az ideális, elképzelt örömvágy, az a morális ábrándkép sűrítődött össze, amely összhangban áll a természettel, a létezés alapmotívumát szinte drámaian tárta elénk.

Benyó Penci festményeinek varázsa van!

Az organikus lét festőnője, a mozdulatok, a forma, hol líraisággal, hol drámaisággal van telítve. Megvan több festményén az az egyetemes harmónia költői tartalom, amely csak a természetben és a legmélyebb művekben lelhető fel.

Szeretném Leonardo da Vinci szavait idézni: "Az az alak méltó dicséretre, mely mozdulataival legjobban kifejezi lelke szenvedélyét..." Ilyen festmény a Múzsa csókja című /1991/, melyet a figurális, expresszív festészet kiemelkedő művének tartok.

Benyó Penci fel tud mutatni olyan újszerű festészetet, amelyet érdemes más kontinensen is felfedezni! Az emberi ész határain túllép az eredeti mű, az érzéki világ olyan sajátos kifejezése, melyet eddig nem láttam még. A megkívánás, a vágyódás az érzés enciklopédikus kifejezése ez a festmény, mint minden igazi mű, ez is titokzatosságában lenyűgöző. Az okkersárga színben tobzódó háttérből ragyog ki a férfi és a nő alakja, mely átlós kompozíciójú. Két meztelen ember magas hőfokú érintése, a férfi lefelé néző szemei, a nő fejtartása, leomló, kékre festett haja, testének formája, a színek ritmikája tökéletes.

A háttérből előbukkanó kis falevelek, ágak jelzik az őszi természetet, a lemenő nap fényét, ahogy szétárad a két szerelmes testén. A szerelmi szenvedély megfogalmazása, szinte himnikus, mitologikus. A női test színei merészek, türkizzöld, málnaszínű és kék tónusú, a férfi okkersárga, ragyogó színű teste is mintha maga volna a Nap sugárzása.

A harmadik festmény az 1992-ben festett Erotikus kép. A fantázia és realitás ötvözete ez a mű, a szerelmi vágyat tárja fel leplezetlenül, őszintén.

Benyó Penci festményein érződik a tudás, melyhez olyan erőteljes, érzéki képi megfogalmazás társul, ami szinte determinálja a mű értékét. Mi a meglepő ezen a festményen? Szinte már zenei a transzfiguráció, mely a művet áthatja, a ritmus és érzékiség egyszerre, az érzelmek tobzódása.

A két alak ferdén, átlósan van a képen, a nő kitárulkozó meztelensége, a férfi intim mozdulata végtelenséget sugalmaz. A kép színei vadak, a piros szín szokatlanul hullámzó vonalai a rózsaszínnel, zöld vonalakkal egybekeverednek, az alakok kontúrosan kihangsúlyozva, a férfi narancssárgára festett, karcsú testén a felvillanó vérvörös színek sejtetik, hogy ez a festmény erős átélésből született.

Az egzotikus növények között című festménye /1989/, bal oldalt álló, beburkolódzó magányos nőalak szinte maga is a természet része/ mintha egy titokzatos, virágsziromból kibújó lény lenne/ - az egzotikus virágok és növények között, ragyogó fényben szikrázó, képi vízió ez, egy állatfejű, férfitestű ember társaságában, pálmafák, és egzotikus levelek felvillanó motívumai; a kép meditációra készteti az embert, az elvágyódást láttatja, valamilyen ismeretlen tájban. A képet szomorúság lengi át, az elérhetetlen boldogság vágyának képzete, a művész magányosságának, belső lelki életének konfliktusa.

A kép nagyon festői, okkersárga, zöld és halvány málnaszínek, égszínkékek variációja.

Benyó Pencinek ezek a festményei figurálisak, arcokon szemek, száj, orr kirajzolva, sejtetve, és mégis elvontságukban olyan szuggesztivitást mutatnak, közelebb állnak a szürreális víziókhoz, mint a reális ábrázolásmódhoz, költészet ez, mint például a Táncoló pár /1989/ című festményén is.

Élénk piros, sárga, kobaltkék, kevés halványkék színek karneváli kavalkádja, - egy mulatságban fejét lehajtó, bánatos, meztelen, fiatal lány alakja bontakozik ki a kompozícióból; a dekorativitás igen erőteljes ezen a képen. Szinte megfejthetetlen a kép felső tetején lévő férfiarc-szerű maszk jelzése, farsangi mulatságokra emlékeztető motívum a lány keze lefelé hajlik, magányában is vonzó nőalak, vágyakozó testtartásában benne van az ősjelenetek minden titokzatossága, a természet és az ember összetartó ereje, az ifjúság elvesztésének melankóliája. Benyó Penci festésmódja nem a sok festékkel vászonra vitt kép, kompozícióit, kissé grafikus vonalvezetéssel festi, vékony réteget visz a vászonra, így a festmény szuggesztív lesz; ez a grafikáiból is ismert kontúrosság nem zavarja a festmény jellegét, hiszen a jó festménynek ragyognia kell. A stílusbeli elemekkel a festőnek a lélek mélységeit kell feltárni, ezért beszélek többet a festmények lényegéről, bár formailag is lehetne sokat írni a művek kompozíciós merészségéről harmóniájáról, mégis inkább a filozófiai, esztétikai gondolatokat kutatom.

Benyó Judit költő, 1993.

Tudatos elkülönülés, a maga választotta egyéni út követése határozza meg Benyó Ildikó művészetét. Erkölcsi, társadalmi, lelki problémákról törekszik - vizuális eszközökkel persze - elmondani a véleményét, elkerülve, ha nem is általában az absztrahálás, de a tőle idegen geometrizmus és a szürrealisztikus látomásosság végleteit. Sohasem szakad el teljesen a látvány érzéki szemléletességétől, mindig abból indul ki, de a maga módján átlényegíti, más dimenzióba vetíti. Említett különállásának lényegét abban sejtjük, hogy inkább keveredik a múlthoz ragaszkodás, a hagyományosság "gyanújába", mintsem hogy lemondjon a közvetlen emberi tapasztalat, a lelki és a testi élmények, a szellemileg földolgozott empirikus valóság újrateremtéséről. Intim érzelmi és gondolati üzenetet kíván műveire bízni, pedig tudja, hogy a szakmai közízlés mostanában másfajta, szélsőségesebben expresszív vagy rafináltabban mesterkedő megoldásokat részesít előnyben. S meglehet, hogy az idő éppen neki dolgozik: a transzavantgárd, a posztmodern, az új eklektika engedékenyebb hagyományfelfogásával egyáltalán nem ellentétes a szándéka, érintkezik annak naivabb, romantikusabb, érzelmesebb, az iróniától jobbára tartózkodó változatával.

Zala megyéből került a fővárosba. Az ottani, valamint a későbbi tájélményeknek (Ózd, Sárospatak, Tokaj, Tata, Szentendre, Nagymaros, Mártély stb.) mindmáig ösztönző szerepe van kompozíciói létrejöttében. Nem a zordat, a kihívót, a fenségeset keresi a természetben, hanem a szelíd lankákat, a csendes vízpartot, az idill hátterét. A festői bukolikához mindig hozzátartozik nála az ember, többnyire a szerelmespár (Boldogság kertje) vagy a növényt érintő akt (Tavasz). Nem hedonizmus, ellenkezőleg: melankólia és rezignáció lengi be a meztelen párokat ábrázoló grafikákat. A férfi és a nő elnéz egymás mellett vagy fölött, mozdulatukban lehet gyöngédség, de tekintetük idegen, magányos. Még a Hegytetőn bágyadtan elpihenő vagy az Ölelés ájultan ölelkező szerelmespárja sem néz egymás szemébe. A szerelmesekre gyakran szarvas, pánsípon játszó szatír leselkedik, talán a világ kajánságának és a leleplezéstől tartó bűntudatnak összefonódó jelképeként. Ugyancsak fontos ihletője a család és a gyermek iránti vágy. Már a korai tusrajzok (Apám, Kisferkó trombitával) modelljei a grafikus közeli rokonságából kerülnek ki, de a Ne sírj, anyám című linóleummetszet a képbe komponált fölirattal világosan kimondja ezt a tendenciát. A Szüleim című fametszeten az apa és az anya szembefordított profilját a szemből ábrázolt gyermek fölemelt két karja köti össze. A szimmetria, a stilizáció és a frontalitás némi archaikus vagy inkább egyiptomias jelleget ad e műnek.

Az eddigiekből kiderül, hogy Benyó Ildikó leginkább a grafikában otthonos; érthetővé teszi (bár újabban olajképei is szaporodnak) ezt a műfajválasztást tanulmányainak rövid áttekintése. A képzőművészeti gimnáziumban textil szakot végzett, a dekorativitás iránti érzéke ezekből a stúdiumokból táplálkozhat. A főiskolán Kádár György festő tanszakára vették föl, anatómiát Barcsay Jenő-tői tanult. Eljárt a sokszorosító grafika szakon Ék Sándor, Raszter Károly és Rozanits Tibor óráira, majd végképp a grafikának kötelezte el magát. Hidegtűvel készített rézkarcokkal kezdte, később rátért a linóleum- és a fametszésre. A nyári művésztelepeken, valamint hazai és külföldi utazásain sok pasztellt készített. Így lett erőssége a rajz; a kolorizmus sokáig inkább csak a színes linóleum- és fametszeteken nyilatkozott meg.

Kompozíciójukat vagy inkább statikájukat tekintve, érettebb grafikái két fő csoportot alkotnak. Az egyik típusban (Vándor, A reménység képei VII) a fölhasznált sík közepében helyezi el a fő alakot vagy alakzatot, a szimmetrikusság, a kiegyensúlyozottság élményét kelti föl. Legföljebb a figurák megdöntése, a függőleges-vízszintes tengelyektől való elhajlítása jelez valami izgató eltérést, feszültséget. A másik változat éppen erre a képi feszültségre, egyensúlybontásra törekszik: a képsíkot ferdén metsző alakok, a feltűnő motívumoknak a kép egyik oldalára zsúfolása, az ábrázolt figurák alulról elmetszése mind a diszharmonikus torzításnak az eszközei (Az élet töredékei XI, Vasember). Nem valamiféle öncélúság, nem is a formai kísérletezés vezeti Benyó Ildikót ezekhez a formációkhoz. Emlegették, talán fölfelé törő, repülő, angyalszerű alakjaira gondolva, Chagall hatását, s nem is alaptalanul; de ez az archetipikus (Chagallnál sem előzmény nélküli) képzet, éppen az alsó testrészek levágásától, újszerű értelmet nyer, így már nem a nehézkedés nélküli szárnyalást, hanem a megkötözött ember repülési vágyát, kibontakozni akarását szimbolizálja.

Ábrázolásmódja az élethűnek látszó grafikákon sem nevezhető "realitásnak", hiszen ezeken is elvonatkoztat, eszményít, klasszicizál. Két nagyobb ciklusa azonban - Véges és végtelen, A reménység képei - már címével arra szólít föl, hogy a gondolati általánosítás és a vizuális absztrakció jelzéseit figyeljük munkáiban. Az ide tartozó grafikák, bár mindig érezhető mögöttük a személyes érzelem és a vívódó gondolat ihletése, nem szóban visszaadható novellisztikus vagy allegorikus, érzelmi "témájukkal" hatnak. Az emberi testet, az ölelést, a táncot, a repülést kúpok, félkörök, legörbülő vagy kitüremkedő formák, egybefonódó és más szögben folytatódó s kanyarok hullámzása idézi föl; a sikamló görbék szerves geometriáját olykor egy-egy szögletes idom zártabb szigora ellenpontozza. Színes linóleum-, illetőleg fametszetekről van szó. Benyó Ildikó színkezelésében megint csak sajátos kettősség érvényesül. A zöld, a barna, a sárga egészen finom változatai jelennek meg például A reménység képei VI-on, míg Az élet töredékei lapjai között élénkpirosnak és szürkének, lilának és barnának meghökkentően nyers kombinációjával is találkozunk.

A divatoktól elfordulni, a belső késztetést figyelni és követni - már önmagában tiszteletre méltó. Az eszmék, a formák, az érzelmek áthagyományozása és átkristályosítása nem kisebb érdem, mint a radikális újat kezdés. Benyó Ildikónál mindehhez emberi tisztaság, művészi erkölcsösség járul hozzá.

In: Művészet, 1987. június, 7-9. old.

"Egyedi rajzai, sokszorosított grafikái és festményei is egyéni hangon szólnak, szín és vonalkultúrája, eszmei mondanivalója, szeretetteljes megközelítése az emberi világhoz és az erkölcsi, szellemi léthez a legmagasabb szinten fejeződnek ki alkotásaiban."

Kratochwill Mimi művészettörténész 1991.

"Benyó Ildikó művészi indítékai között, úgy érzem, az első, az életérzés mélyítésének a vágya, viszi a főszerepet. De miközben saját érzéseit kifejezi, egyúttal a néző életérzéseit is gazdagítja. Ha stílusát vizsgáljuk, az expresszív elemek uralkodnak benne. A mondanivaló belső heve hozza létre."

Dr. Maksay László művészettörténész 1971. május 14.

"Értelmezésem szerint munkásságában az antikvitás, a reneszánsz, általában az életörömöt kifejező, nagy stílusok hatottak rá elsősorban, a létezés aranykori egységét áhítja vissza. Klasszicizmusát némi szomorú elégikusság bukolikáját és erotikáját hasonlóképpen fájdalmas rezignáció hatja át és teszi újszerűvé. Műfajai közül eddig a rajz látszik legfontosabbnak, de ilyen zsánerű munkáiból is kitűnik képessége a festőiségre, és általában fogékonysága más technikák iránt."

Dr. Dömötör János művészettörténész 1985

"Benyó Ildikó színes fametszeteinek alapelemei az érzelmek, melyeket a lágyan hullámzó vonaljáték ritmusa mozgat... A jelentést - bár e szó itt viszonylagos - a figurák mozdulatai és az ezeket kiegészítő kisszámú képi elem hordozza. Az alkotó érzelmi hullámzásait önti vizuálisan értelmezhető formába."

Dr. Kostyál László művészettörténész 1991. március. 29

"Életműről beszélek, mert formakultúrája, tematikai változatossága és szemléleti gazdagsága miatt megilleti ez a szó. Az életmű a változatosságban egységet, a többszólamúságban harmóniát, nyíltságban biztonságot jelent... Benyó Ildikó makacs, következetes művész. Az artikulátlanság, a tagolatlanság tobzódása idején ragaszkodik a világos tagoltsághoz, a formai határozottsághoz, a színek ünnepi ünnepéhez...

Fametszetei, tusrajzai önálló, öntörvényű művek, abból merítenek ihletet, tapasztalatot, ami a zenében és az irodalomban közös, a költészetből... Benyó Ildikó művei egyszerre emlékeztetnek a realista regény aprólékos, tárgyi leírására és költészet fölényes nagyvonalúságára. Elég, ha csak a Nagy Univerzumban című fametszetére hivatkozom, ahol az ülő lány egy-egy vonása és az elmozduló kastély, valamint a bizonytalan csillagok motívumai költői realizmussá lényegültek át."

Ferenczi László művészettörténész, irodalomtörténész, 1983.

"Rendelkezik a művészi talentum ama készségével, amely a megismert és kiismert részleteket új konstrukcióba, új szintézisbe rakja, egyéni ízű, ám mégis közösségi tartalmú filozófiává szélesíti. A lapok legfőbb értékét a bennük megnyilvánuló világszemlélet optimizmusa, életigenlő jellege adja meg, az az előadásmód, amely a szürrealizmus metodikája szerint egyszerre jeleníti meg álmot és realitást."

Tasnádi Attila művészettörténész 1985. június 14.

"Benyó Ildikó művészete szokatlanul eredeti, abban, ami régi benne, és még inkább abba, ami új. Szuggesztív szimbolikája az expresszionizmus hagyományaihoz kapcsolja, de színkezelésében van valami utalás az annál modernebb tradíciókhoz, az olykor kísérteties hatású modern próbálkozásokhoz. Nem szakít végleg a realizmussal, de mindig átlényegíti, átalakítja, továbbfejleszti a megfigyelt látományt."

Dr. Csűrös Miklós irodalomtörténész 1989.

"Benyónak megvan az a rendkívüli képessége, hogy képei sokoldalúak, kifejező erejük nagyon erőteljes. Szabad fantáziájának igen figyelemreméltó szerepe van, a realista részleteket teljesen sajátos módon formálja meg, a szabad megformálás az uralkodó egyéniségében."

Kalevi Salomaa 1975.

"Benyó Ildikó jellemzője a dinamizmus, sok erőteljes színt használ metszeteiben. A néző a fájdalomtól megdermed, annyira tanácstalan lesz, nyilvánvalóan visszatükröződik nála a mítoszok meghatározó jellege. Erős mondavilág jellemzi, színei tündökölnek, mint az ékszer, a Böszörményi Vénusz című grafikában. Ildikó felhasználja a linóleum hajlékonyságát, fel nem tárt lehetőségeit."

Mika Suvioja 1975

"Ha Benyó Ildikó, Penci művészetét akarnám jellemezni, már a bevezetőben legalább négy egészen specifikus vonását kell kiemelni: elsősorban minden egyes munkájának rendkívül érzékeny és erőteljes emocionális tartalmát.

Másodszor magával ragadó képzelőerejét és fantáziáját, amellyel a tartalmat érthető és meggyőző poézissel fejezi ki.

Harmadszor egyéni előadásmódját emelném ki, amellyel ezt a fizikai szempontból is nehéz technikáját jellegzetes módon alkalmazza, s az egyes kifejezési eszközök egyéni, álomszerű kompozíciójával üzen a nézőnek.

S végül, negyedszerre, grafikai lapjainak egészen különleges, rendkívül hatékony és erős érzelmi hatását említeném, amivel e lapok színességét is megsokszorozza...

Többértelmű allegóriákban beszél arról is, amit mindenki, aki Benyó Ildikó grafikai lapjait figyelmesen szemléli, saját asszociációiból beléjük képzelhet. Néhányat közülük világunk reális motívumából komponált, mások viszont több absztrakt művészeti elemet tartalmaznak. Elsötétedett színhatású, megtört árnyalatú fedőfestékeiből, a teljesen egyedi, minden konvenciótól mentes színkombinációiból komoly bánat árad. Képei felfogásukkal és tartalmukkal, elsősorban azonban szellemi atmoszférájukkal természetesen más idő és társadalmi szinten Dürer "Melankólia" című rézkarcára emlékeztetnek, melyen a reális tárgyak elhelyezése a reálisan látott nőalak körül, szimbolikus jelentésükkel teljesen valóságos, ugyanakkor egészen elvont képzeletet, belső élményeket, életkérdéseket és a rájuk adott feleleteket váltanak ki."

Dr. Vlastimil Vinter, a művészettörténet kandidátusa 1987

"Penci művészi attitűdje nagyon is rokonszenves, hiszen érzelmeit mindig vállalja, mer őszinte lenni, s ezek az értékek is megjelennek képein... Portréiban is ez a szemlélet tükröződik, amikor nem csak a külső jegyekre, hanem a belül rejtőző tulajdonságokra is figyelni tud, melyek megjelenítése talán a legnehezebb."

Dr. Feledy Balázs művészettörténész 1989. június. 9.

"Benyó Ildikó, Penci a 90-es években festett olajképei újszerűségükkel hatnak. A líraiság és a festményeken érezhető dinamizmus, erő, ritmikusság, természet közeliség lepi meg a nézőt. A kompozíciók merészek, a színek erőteljesek, vadak. Az univerzumba beolvadó ember küszködése, meditációja, időtlenség jellemzi ezeket az újabb festményeket."

Benyó Judit költő 1993.

Benyó Ildikó: Életem I-II., kisregények,
   kézirat, 1967-69 és 1973, Budapest

Jancsó Ildikó: Benyó Ildikó kiállítása Újpesten
   In: Egyetemi Lapok, 1968. június 15.

Kelényi István: Benyó Ildikó kiállítása a Fiatal Művészek klubjában
   In: Egyetemi Lapok, 1969. október 30.

Maksay Zoltán, Dr.: Benyó Ildikó pincetárlati kiállításának megnyitó beszéde
   kézirat, 1969. november 3.

Barát Endre: Benyó Ildikó kiállításáról - Ferencvárosi pincetárlat
   In: Ország-világ, 1971. június 16.

Dömötör János, Dr.: Benyó Ildikó linói Vásárhelyen
   In: Csongrád Megyei Hírlap, 1974. június 2.

Salomaa, Kalevi: Grafikko Budapestista, Messila Galleria
   In: Etelä-Suomen Sanomat, 1975. május 9.

Suvioja, Mika: Grafikko ja kuvanveistäja
   In: Etelä-Suomen Sanomat, 1975. május 1.

Tasnádi Attila: Benyó Ildikó kiállítása - Studio Galéria, Budapest
   In: Népszava, 1975. január 17.

Páncél Imre: Az Élet töredékei, Benyó Ildikó linómetszeteiről - - Studio Galéria, Budapest
   In: Zalai Hírlap, 1975. január 17.

Benyó Marianna, Dr.: Megnyitó beszéd - Benyó Ildikó kiállítása Zalaszentgróton
   kézirat, 1977. január

Páncél Imre: Benyó Ildikó kiállítása Zalaszentgróton - A boldogság kertje
   In: Zalai Hírlap, 1977. január 15.

Ferenczi László: Előszó - Benyó Ildikó képeiről, színes fametszeteiről, rajzairól.
   In: A Pásztói Kisgaléria kiállítási katalógusa, 1983

Tasnádi Attila: Benyó Ildikó metszetei és rajzai Hódmezővásárhelyt
   In: Népszava, 1985. június 14.

Dömötör János: Benyó Ildikó tárlata Budapesten
   In: Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember 4.

Bódi Tóth Elemér: Benyó Ildikó adományozott műveinek kiállítása Pásztón
   In: Nógrád, 1985. október 3.

Csűrös Miklós: Előszó
   In: Benyó Ildikó grafikai kiállítása - "Véges és végtelen" című hidegtű sorozat
   18. számú Faipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1985. december, Budapest

Benyó Ildikó írása Hódmezővásárhelyről, Mártályról
   Katalógus előszó a Tornyai János Múzeumban tartott kiállításával kapcsolatban
   1985. február

Benyó Judit: Benyó Ildikó színes linóleummetszeteiről, az Élet töredékei című sorozatról
   kézirat, 1986

Benyó Judit: Benyó Ildikó tusrajzairól
   kézirat, 1986

Bér Júlia festőművésznő: Előszó - Benyó Ildikó méltatása
   In: Kiállítási katalógus - Zirc, Barátság Galéria, 1987. április 10.

Hamar Imre: Benyó Ildikó grafikái a zirci galériában
   In: Veszprém Megyei Napló, 1987. április 15.

Csűrös Miklós: A reménység képei - Benyó Ildikóról
   In: Művészet, 1987. 6. sz., 7-9. old.

Vinter, Vlastimil, Dr: Grafika a kresby Ildikó Benyó
   In: kézirat, 1987

Kratochwill Mimi: Előszó - Benyó Ildikó, Penci rajzairól
   In: Benyó Ildikó Zalaszentgrótnak adományozott grafikáinak kiállítási katalógusa,
   1988. március 8.

Lázár Imre, Dr.: Riport Benyó Ildikóval
   In: Hajdú-Bihar Megyei Napló, 1988. július 18.

Vinter, Vlastimil, Dr: Benyó Ildikó grafikáiról - megnyitó beszéd
   Elhangzott: Barátság Galéria, Zirc, 1989. április 10.

Benyó Judit: Benyó Ildikó festményei a Duna Galériában
   In: Zalai Hírlap, 1989. július 22.

Feledy Balázs, dr.: Kiállítás megnyitó beszéd
   Elhangzott: Duna Galéria, Budapest, 1989. június 29.
   In: Benyó Judit (szerk.): Benyó Ildikó művészete, kismonográfia. 1990.
   A kiállításról Kontaktusok címmel készült videófelvételt a Fővárosi Levéltár őrzi.

Buciarelli, Lea: Taiteen markkinoinissa on Unkarilla viela oppimista
   In: KU Tortsai, Helsinki, 1989. november 30.

Pulin, Carol: An illustrated talk on contemporary printmaking
   Megnyitó beszéd Benyó Ildikó grafikáiról, fametszeteiről
   Elhangzott: Világbank Művészeti Társaság, Washington, 1989 október 13.,
   In: kézirat

Csűrös Miklós: Benyó Ildikó festészetéről
   In: Benyó Judit: Benyó Ildikó művészete, 1990

Benyó Judit (szerk.): Benyó Ildikó művészete, kismonográfia
   ÉTK, Budapest, 1990.

Kostyál László, Dr.: Ellentét és összhang. Benyó Ildikó és Marja-Liisa Mäki-Penttilä a zalaegerszegi hangverseny- és kiállítóteremben
   In: Zalai Hírlap, 1991. március 29.

Suomalais unkarilanen taidenäyttely avattiin kirj jastogaleriassa
[Benyó Ildikó grafikáiról, festményeiről]
   In.: Nurmijärvi Sanomat, 1991. február

Tóth Ervin
   In: Hajdú-Bihari Napló, 1992

Nővér-múzsák
   In: Vasárnapi Hírek, Budapest, 1992. április 5.

Benyó Judit: Benyó Ildikó új fametszeteiről, a Reménység képei című ciklusról
   kézirat, 1993

Benyó Judit: Benyó Ildikó új festményeiről
   kézirat, 1993

Csűrös Miklós: Benyó Ildikó kiállítása elé
   kézirat.
   Elhangzott a III. ker. Dr. Szentgyörgyi Albert Általános és Szakiskolában rendezett grafikai    kiállításon. 1995. április 27.

Benyó Ildikó
   In: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Enciklopédia kiadó, Budapest, 1999

Feledy Balázs: Összetartozás és magány - Benyó Ildikó jubileumi kiállítás
   In: MAKtár, 2006. 12. sz., 28. old.

Benyó Ildikó grafikusművész kiállítási katalógusai: 1974-1993
   In: Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár
   http://mek.oszk.hu/03500/03523

Benyó Ildikó grafikusművész képei
   In: Országos Széchényi Könyvtár, Digitális Képarchívum
   http://dka.oszk.hu/html/gyujtemeny.html#44

Benyó Ildikó grafikusművész kiállítása
   Stúdió Galéria, Budapest, 1974. december 28.

Benyó Ildikó fametszeteinek kiállítása
   Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest, 1978. március 30.

Benyó Ildikó fametszeteinek kiállítása a VOLÁN 20. számú Vállalatnál
   Budapest, 1983

Benyó Ildikó adományozott fametszeteinek és rajzainak kiállítása
   Tornyai Múzeum, Hódmezővásárhely, 1985. június 9.

Benyó Ildikó grafikai kiállítása - "Véges és végtelen" című hidegtű sorozat
   18. számú Faipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1986 december

Benyó Ildikó gyűjteményes grafikai kiállítása a Reménység képei című színes fametszet és az Élet töredékei című színes linó sorozatból
   Pataky Galéria, Budapest, 1985. augusztus 9.

Benyó Ildikó adományozott műveinek kiállítása - rajzok és fametszetek
   Pásztói Kisgaléria, Pásztó, 1985. október

Benyó Ildikó adományozott grafikai műveinek kiállítása
   Grafikai kiállítás, Zirc, 1987

Benyó Ildikó grafikusművész adományozott műveinek állandó kiállítása - grafikák
   Tömegszervezetek Háza, Zalaszentgrót, 1988. március 28.

"From Budapest to Washington", works by Hungarian graphic artist, Ildikó Benyó, Penci
   Világbank Művészeti Társaság rendezésében, Washington, 1989. szeptember 26.

Marja-Liisa Mäki-Penttilä szobrászművész és Benyó Ildikó festőművész, grafikusművész kiállítása
   Duna Galéria, Budapest, 1989. június 29.

Szomorúszemű önarckép / Self portrait with sad eyes, 1964

Judit / Judit 1964

Szigorú önarckép / Rigorous self portrait, 1965

Apám / My father, 1966

Fekvő akt rekamién / Nude on the bed, 1967

Költőnő nővérem / My poet sister, 1968

Éva húgom, My younger sister, Éva 1967

Madonna / Madonna, 1968

Este a Tiszán / Evening on the river, Tisza 1971

Mama / Mother, 1981

Péter unokaöcsém / My nephew, Peter, 1988

Édesapám / My father, 1988

"Eljön a tavasz!" / "The spring will coming!", 1970

Ádám és Éva / Adam and Eva, 1971

"Ne sírj anyám!" / "Don't cry my mother!", 1971

A mi bárkánk, / Our bark 1971

Az élet töredékei XVI. Zöldtestű férfi / Portion of life XVI. Man with green body, 1973

Az élet töredékei III. Táncoló lányok / Portion of life III., Dancing girls, 1972

Az élet töredékei VII. Böszörményi Vénusz / Portion of life VII. Venus of Böszörmény, 1972

Az élet töredékei XVII. Pieta / Portion of life XVII., Pieta, 1973

Mártélyi Tisza bohóccal / The river Tisza at Mártély, with clown, 1973

Az élet töredékei XII. A leples nő / Portion of life XII. Woman, with veil. 1973

A reprodukciók fekete-fehérek. Egy színes reprodukció van, a művek felsorolásánál az eredeti, színes nyomatokat jelzem.

A fametszet reprodukciókat Ruska Judit fotóművész készítette.

Reproductions of woodcuts by Ruska Judit.

A tengerparton / On the sea shore, 1976

Wilanow parkban / Int the park of Wilanow, 1976

A nagy univerzumban / In the big universe, 1982

Mama a kertben / My mother in the garden, 1981

Imádó / Adoration, 1986

Találkozás éjszaka / Rendezvous at night, 1988

Szalagok I. / Ribbons I., 1987

Szalagok II. / Ribbons II., 1990

Szigliget / Szigliget, 1990

Alkonyati napnál / In the twilight, 1990

Apám / My father, 1991

Ló csikóval / Horse with filly, 1992

Vágyakozás I. / Desire I., 1992

Vágyakozás II. / Desire II., 1992

Vágyakozás III. / Desire III., 1992

Vágyakozás IV. / Desire IV., 1992

Beszélgetők / Talking, 1992

Édesanyám / My Mother, 1974

Édesapám / My Father, 1974

Nagybátyám / My Uncle, 1986

Önarckép / Self portrait, 1966

Mártély angyala / Angel of Mártély, 1971

Portré pohárral / Portrait, with glass, 1983

Csákós múzsa / Muse with cap, 1986

Álom a kisbabáról - Ívek / Dream about baby - Curves, 1986

Sárga kompozíció / Yellow composition, 1987

Kis magzat I. / Little embryo I., 1988

A csokornyakkendős férfi / Man in a bow-tie, 1986

A sámánnő / The shaman woman, 1988

Apám / My Father, 1988

Miklós / Miklós, 1988

Egzotikus növények között / Among of exotic plants, 1989

A Finn öbölnél / At Finnish gulf, 1989

Táncoló pár / Dancing couple, 1989

Fiatal férfi / Young man, 1989

Marja-Liisa Mäki-Penttilä / Marja-Liisa Mäki-Penttilä, 1989

Szerelmesek / Lovers, 1990

A Föld öröme / Pleasure of the Earth, 1988

A világutazó / Globetrotter, 1990

Üzenet / Message, 1990

Közeledők / Approaching, 1991

Küzdelem I. / Fight I., 1990

A múzsa csókja / Kiss of the muse, 1991

Mimi napfényben / Mimi in sunlight, 1996

Közel apámhoz / Near to my father, 2000

Pannika / Pannika, 1996

Benyó Judit költőnő / Poetess, Judit Benyó, 1996

Benyó Judit / Judit Benyó, 1995

Remény, Szárnyas nő / Hope, Winged woman, 2000

1. Ferencvárosi Pincetárlat Budapest, grafikai kiállítás, 1971. május- A kiállítást Dr. Maksay László művészettörténész nyitotta meg.

2. Hódmezővásárhely, Tornyai Múzeum, 1985. június 9. Benyó Ildikó rajz és fametszet kiállítása

3. Penci kiállításán, a Tornyai Múzeumban, 1985. június 9.

4. Budapest, Pataky Galéria, Benyó Ildikó, Penci gyűjteményes grafikai kiállítása, színes linóleum és színes fametszeteiből, rézkarcokból. - A kiállítást Dr. Dömötör János művészettörténész nyitotta meg 1985. augusztus 9.

5. Budapest Pataky Galéria, Benyó Ildikó, Penci gyűjteményes kiállításán, 1985. augusztus 9.

6. Zalaszentgrót, Tömegszervezetek Háza, 1988. március 28. - ajándékozott grafikáiból rendeztek állandó kiállítást. - A kiállítást Dr. D. Fehér Zsuzsa művészettörténész és Csíkos Márton nyitotta meg.

7. Budapest Duna Galéria, Benyó Ildikó, Penci festmény kiállítása és Marja-Liisa Mäki-Penttilä szobrászművész szobor kiállítása, 1989. június 29. - A kiállítást Dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg.

8. Budapest Duna Galéria, Benyó Ildikó, Penci első festmény kiállításán. A fényképen balról: Benyó Ildikó, Marja-Liisa Mäki-Penttilä és Dr. Feledy Balázs.

9. Benyó Ildikó, Penci grafikai kiállítása Washingtonban, A Világbank Művészeti Társaság rendezésében, 1989. október 4. A kiállítást Dr. Várkonyi Péter nagykövet nyitotta meg.

10. Zalaegerszeg, Hangverseny és Kiállítóterem, Benyó Ildikó grafikai kiállítása - A kiállítást dr. Kováts Flórián nyitotta meg. 1991. február 15.

11. Budapest, Dr. Szentgyörgyi Albert Általános és Szakiskola, Benyó Judit költőnő 50. születésnapja tiszteletére rendezett rajz és grafikai kiállítás, Benyó Ildikó műveiből.

12. Magyar Kultúra és Tudomány Háza, Helsinki, 1998 április 14. Benyó Ildikó grafikai kiállítása - A kiállítást Krausz György nagykövet nyitotta meg.

13. Budapest III. ker., Békásmegyeri Közösségi Ház, Benyó Ildikó, Penci 60. születésnapja tiszteletére rendezett grafikai és festmény kiállítása 2006. november 3 - A kiállítást Kratochwill Mimi művészettörténész és Dr. Csűrös Miklós irodalomtörténész nyitották meg. A fényképen balról: Csűrös Miklós, Benyó Judit, Szendrődiné, Pannika, és Benyó Ildikó, Penci.

14. Benyó Ildikó, Penci első szobrával, Hajdúböszörmény 1971.

1. Benyó Ildikó, Penci grafikai kiállítása a Ferencvárosi Pincetárlatban
A kiállítást Dr. Maksay László művészettörténész nyitotta meg.
1971. május, Budapest

2. Benyó Ildikó rajz és fametszet kiállítása
1985. június 9., Hódmezővásárhely, Tornyai Múzeum,

3. Penci kiállításán, a Tornyai Múzeumban
1985. június 9., Hódmezővásárhely

4. Benyó Ildikó, Penci gyűjteményes grafikai kiállítása,
színes linóleum és színes fametszeteiből, rézkarcokból.
A kiállítást Dr. Dömötör János művészettörténész nyitotta meg.
1985. augusztus 9., . Budapest, Pataky Galéria.

5. Benyó Ildikó, Penci gyűjteményes kiállításán
1985. augusztus 9., Budapest Pataky Galéria

6. Benyó Ildikó, Penci ajándékozott grafikáiból rendezett állandó kiállítás megnyitóján.
A kiállítást Dr. D. Fehér Zsuzsa művészettörténész és Csíkos Márton nyitotta meg.
1988. március 28., Zalaszentgrót, Tömegszervezetek Háza

7. Benyó Ildikó, Penci festmény kiállítása és
Marja-Liisa Mäki-Penttilä szobrászművész szobor kiállítása
A kiállítást Dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg.
1989. június 29., Budapest Duna Galéria

8. Benyó Ildikó, Penci első festmény kiállításán.
A fényképen balról: Benyó Ildikó, Marja-Liisa Mäki-Penttilä és Dr. Feledy Balázs.
Budapest Duna Galéria

9. Benyó Ildikó, Penci grafikai kiállítása a Világbank Művészeti Társaság rendezésében.
A kiállítást Dr. Várkonyi Péter nagykövet nyitotta meg.
1989. október 4.., Washington (USA)

10. Benyó Ildikó grafikai kiállítása - A kiállítást dr. Kováts Flórián nyitotta meg.
1991. február 15., Zalaegerszeg, Hangverseny és Kiállítóterem

11. Benyó Judit költőnő 50. születésnapja tiszteletére rendezett
rajz és grafikai kiállítás, Benyó Ildikó műveiből.
Budapest, Dr. Szentgyörgyi Albert Általános és Szakiskola

12. Benyó Ildikó grafikai kiállítása - A kiállítást Krausz György nagykövet nyitotta meg.
1998 április 14., Magyar Kultúra és Tudomány Háza, Helsinki

13. Benyó Ildikó, Penci 60. születésnapja tiszteletére rendezett
grafikai és festmény kiállítás
A kiállítást Kratochwill Mimi művészettörténész és
Dr. Csűrös Miklós irodalomtörténész nyitották meg.

A fényképen balról:
Csűrös Miklós, Benyó Judit, Szendrődiné, Pannika és Benyó Ildikó, Penci.
2006. november 3., Budapest III. ker., Békásmegyeri Közösségi Ház

14. Benyó Ildikó, Penci első szobrával
1971., Hajdúböszörmény

1. Apám, Benyó Ferenc zsoké, és nagyapám, 1933. július, Alag

2. Benyó Ferenc zsoké, 1932., Budapest

3. Benyó Ildikó és unokatestvére, Betsy, a Margit szigeten, 1972. október, Budapest

4. Benyó Ildikó fametszés közben, 1974. július, Egervár

5. Dr. Dömötör János művészettörténész, Benyó Ildikó és Benyó Judit, 1978., Budapest

6. Benyó Ildikó és szülei, a pilisvörösvári kertben, 1978.

7. Benyó Ildikó portréja, 1978., Budapest

8. Benyó Ildikó a kertben, virágok között, Pilisvörösvár, 1981. május

9. Benyó Ildikó, és édesapja Benyó Ferenc a Pilisvörösvári háznál, falfreskója előtt, Pilisvörösvár, 1981

10. Benyó Ildikó és Feri unokaöccse, 1981. augusztus, Pilisvörösvár

11. Benyó Ildikó és unokatestvére, Dr. Benyó Marianna, a Szentendre úti ház előtt, 1982 január, Budapest

12. Benyó Ildikó és édesapja, 1982 tavasz, Pilisvörösvár

13. Benyó Ildikó festménye előtt, 1983. június, Pilisvörösvár

14. Benyó Ildikó és unokaöccsei: Feri, Palkó és Péter 1983., Budapest

15. Ildikó a kertben, 1984. június, Pilisvörösvár

16. Ildikó nővére, Judit Pilisvörösváron, a kertben, 1984. június

17. Dr. Csűrös Miklós irodalomtörténész, Penci és nővére, Judit, kiránduláson, Pilisvörösváron, 1992.

18. Ildikó és Éva húga, kislányával, Budapest 1993. július

1. Apám, Benyó Ferenc zsoké, és nagyapám
1933. július, Alag

2. Benyó Ferenc zsoké
1932. Budapest

3. Benyó Ildikó és unokatestvére, Betsy, a Margit szigeten
1972. október, Budapest

4. Benyó Ildikó fametszés közben
1974. július, Egervár

5. Dr. Dömötör János művészettörténész, Benyó Ildikó és Benyó Judit
1978., Budapest

6. Benyó Ildikó és szülei, a pilisvörösvári kertben
1978.

7. Benyó Ildikó portréja
1978., Budapest

8. Benyó Ildikó a kertben, virágok között
1981. május, Pilisvörösvár

9. Benyó Ildikó, és édesapja Benyó Ferenc a Pilisvörösvári háznál, falfreskója előtt
1981., Pilisvörösvár

10. Benyó Ildikó és Feri unokaöccse
1981. augusztus, Pilisvörösvár

11. Benyó Ildikó és unokatestvére, Dr. Benyó Marianna,a szentendre úti ház előtt
1982. január, Budapest

12. Benyó Ildikó és édesapja
1982. tavasz, Pilisvörösvár

13. Benyó Ildikó festménye előtt
1983. június, Pilisvörösvár

14. Benyó Ildikó és unokaöccsei: Feri, Palkó és Péter
1983., Budapest

15. Ildikó a kertben
1984. június, Pilisvörösvár

16. Ildikó nővére, Judit Pilisvörösváron, a kertben
1984. június

17. Dr. Csűrös Miklós irodalomtörténész, Penci és nővére, Judit, kiránduláson
1992., Pilisvörösvár

18. Ildikó és Éva húga, kislányával
1993. július, Budapest