Temesvár a temesvári kir. ítélőtáblának, főügyészségnek, kir. törvényszéknek, kir. ügyészségnek, kir. járásbíróságnak, ügyvédi és kir. közjegyzői kamarának, kir. kincstári ügyészségnek, munkásbiztosítási választott bíróságnak és a temesvári Lloydtársulat választott bíróságának székhelye.

A kir. ítélőtáblák szervezése alkalmából élénk versengés támadt az egymással úgyis vetélkedő két nagy alföldi város: Arad és Temesvár között. Az 1890. évi XXV. törvényczikk, a mely a kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről intézkedik, Temesvárnak juttatta a kir. ítélőtáblát, a melynek hatáskörét a fehértemplomi, karánsebesi, lugosi, pancsovai és a temesvári kir. törvényszékek területeire terjesztette ki.

Az ekként szervezett kir. ítélőtábla 1891. évi május hó 5-én kezdette meg működését és az nap d. e. 10 órakor tartotta alakuló teljes ülését Paiss Andor dr., kir. ítélőtáblai elnök, mint a temesvári kir. ítélőtábla területére kiküldött miniszteri biztos elnöklete alatt. A kir. ítélőtábla személyzetét alkották: a már említett elnökön kívül Horváth Jenő és Fluk Ádám tanácselnökök, Jekelfalussy Andor, Berlogia Ábrahám, Sey Andor, Ternovszky Béla, Burián Pál, Huszka Mihály, Istvánffy József, Seyfried József, Pap László dr., Biró János dr., Scherff János, Ludvig János, Dogáriu Tamás, Avarffy Gyula, Gidró László és Gál Lajos bírák, Küttel Sámuel dr. elnöki titkár, Röth László dr., Antal Miklós, Havas Antal, Kelemen András és Wesztermayer Vidor dr. kir. albírák, tanácsjegyzők és Omazta Lajos segédhivatali igazgató.

Jelenleg a kir. ítélőtáblánál működnek: Laszy József dr., a II. osztályú vaskorona rend lovagja, elnök; Szekeres János és Dömök Jenő tanácselnökök, Stein József, Wesztermayer Vidor dr., Kovács Béla, Balás Döme dr. Jurka János dr., Havas Antal, Küttel Sámuel dr., Kotócz Pál, Abay Leó, Rászlaviczy Géza, Kovács Károly dr., Scholmáschi Adolf, Balázs Adolf dr., Pálffy Dezső dr. és Kovács Marczell dr. bírák, Ury Lajos elnöki titkár; Kvassay Gyula, Lehótzky Miklós dr. és Radu Tivadar kir. járásbírák és Rabocskay Béla dr. bírósági jegyző, tanácsjegyzők, Omazta Lajos kir. tanácsos segédhivatali főigazgató.

A temesvári kir. ítélőtáblának ügyvitelét és ügykezelését 1909. évi július hó 11 óta, az Omazta Lajos segédhivatali főigazgató által kidolgozott kezelési rendszer irányítja és e részben ügyvitele és ügykezelése az ország többi királyi ítélőtáblájától elütő.

A temesvári kir. ítélőtábla ügyforgalma volt az 1911. évben 2069 polgári ügy, 384 sommás perbeli felülvizsgálat és felfolyamodás, 984 büntetőügy, 465 pénzügyi kihágás, összesen 4442 ügy; elintézetlen volt 1911. év végén 498 ügy. Egy bíróra a kir. ítélőtáblánál 296 ügy és 164 ítélet esik. A temesvári kir. ítélőtábla ügyforgalom tekintetében az ország 11 táblája között az ötödik, a bírák megterheltetését illetően a harmadik, a hátralékok tekintetében pedig a hetedik helyen áll; ellenben egy bíróra a legtöbb ítélet a temesvári kir. ítélőtáblánál esik.

Fennállása óta a kir. ítélőtábla hat polgári és három büntetőjogi teljes ülési döntvényt hozott.

A temesvári kir. ítélőtábla elnökének felügyeleti jogköre kiterjed a temesvári kir. ítélőtábla kerületében levő kir. bíróságokon felül a munkásbiztosítási és a temesvári Lloyd társulati választott bíróságokra is.

Az 1890. évi XXV. törvényczikk a kir. ítélőtáblák mellé kir. főügyészségeket is szervezett; a temesvári kir. ítélőtábla mellett azonban kir. főügyészség 1900. évi január 1-ig nem volt felállítva, hanem ennek teendőit a szegedi kir. főügyészség látta. el. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetése következtében azonban 2601900 január 1-ével a temesvári kir. főügyészséget is megszervezték. Igyártó Sándor, a debreczeni kir. törvényszék elnöke lett ez alkalommal a kir. főügyész. Jelenleg a temesvári kir. főügyész Gozsdu Elek dr., főügyészi helyettes Répászky Béla dr., irodafőtiszt Baán Lajos. A kir. főügyészséghez a fehértemplomi, karánsebesi, lugosi, pancsovai és temesvári kir. ügyészségek területei tartoznak. A temesvári kir. főügyészség ügyforgalma volt 1911-ben 329 bűnvádi ügy, 2 házassági ügyben tett vélemény és 14 fegyelmi ügy.

A temesvári kir. törvényszéket az 1871. évi XXXII. törvényczikk és az ennek alapján kiadott 1871. évi 9225. számú igazságügyminiszteri rendelettel állították fel. Területéhez tartoznak a buziásfürdői, csáki, lippai, temesrékasi temesvári, újaradi és vingai kir. járásbíróságok. A temesvári kir. törvényszék 1872 óta saját, úgy a nagybecskereki és a nagykikindai kir. törvényszékek területére nézve, pénzügyekben bírói hatóságot nyert. 1892-1900. évig sajtó-ügyekben bírói hatósággal volt felruházva; 1900 január 1-től kezdve, mint a temesvári kir. ítélőtábla székhelyén lévő kir. törvényszék, kivételes esküdtbírósági, sajtóbirósági és büntető bírósági hatáskörrel bír az 1897. évi XXXIV. törvényczikk 15. § II. pontjában és a 17. § utolsóelőtti bekezdésében megjelölt bűntettek és vétségek eseteiben.

Mint kir. közjegyzői kamara székhelyén lévő törvényszék, a temesvári kir. törvényszék egyúttal a kir. közjegyzők elleni fegyelmi bírósági jogkörrel is fel van ruházva és ebbeli hatásköre a temesvári kir. közjegyzői kamara egész területére terjed.

A temesvári kir. törvényszék területére nézve a bányaügyi bírósági hatóságot a fehértemplomi kir. törvényszék gyakorolja.

A temesvári kir. törvényszéknek fennállása óta legszenzácziósabb bűnügye a közokirathamisítás bűntette miatt Farkas Menyhért és társai ellen folyamatba tett bűnper volt, a melyet a mult század kilenczvenes éveinek elején, "lottóper" néven ismert a világ.

Az 1889. évi július hó 6-án Temesvárott tartott állami lottóhúzás alkalmával ugyanis a szerencsekerékből a 44., 50., 55., 80. és 88. számok kerültek ki nyerőkként. Bécsben csakhamar jelentkezett is a szerencsés nyerő, a kinek az osztrák államkincstár 480.000 forintot fizetett ki nyereményként. A kis lutrinak nevezett állami lottójövedéknél eddigelé hallatlan összegű nyeremény gyanus volt. Tényleg kiderült, hogy Bécsben három ottani lottógyűjtőben a 40., 44., 50., 55., 60., 66., 70., 77., 80. és 88. számokból különböző változatossággal összeállított 240 ternó sorozatot, minden egyes sorozatot 5-5 forinttal rakván meg, Farkas Menyhért, volt városi hivatalnok, ügyvédi írnok tette be az 1889 július hó 9-én Temesvárott tartandó húzásra a lutriba, a ki 1889. évi július hó 1-től 3-ig Bécsben tartózkodott. A megindult vizsgálat azután kiderítette, hogy Farkas Menyhért a húzás napjára Temesvárra érkezett, itt a Koronaherczeg-szállóban vett lakást, ott özv. Telkessy Nándorné nevű bűntársával találkozott és ennek 11 éves Margit nevű leányát fiúruhába öltöztetve, ezekkel a húzás helyére, a lottóhivatalba ment. A nyerő számokat az erre rendelt bizottság előtt rendesen a Gizella-árvaházból odaküldött fiúcska emelte ki a szerencsekerékből; ezt a fiúcskát azonban Püspöky József lottóhivatalnok, Farkas Menyhértnek szintén bűntársa, eltávolította és a szerencsekerékhez Telkessy Margitot állította. A negyedik bűntárs, Szobovits Károly lottóhivatalnok, e közben a szerencsekerékbe a számokat berakta, a számok befogadására szolgáló fatokok közül azonban tíz, előzőleg sötétre festett tokba a Farkas Menyhért által megrakott tíz számot helyezte el. A kis Margit, a kit Farkas Menyhért megelőzően erre kitanított, a kerékből hat sötét tokot húzott ki, a mi által Farkas Menyhért húsz ternónyereményt, egyénkint 24.000, összesen 480.000 forinttal ért el. A bírói vizsgálat az egész bűnszövetkezetre világosságot vetett és Farkas Menyhért öt évi, Szobovits Károly és Püspöky József 4 1/2-4 1/2 évi, özv. Telkessy Nándorné pedig 1 és 1/2 évi börtönnel lakolt.

Ezen kívül az utóbbi években is volt elég szomorúan szenzácziós bűnpöre a temesvári kir. törvényszéknek, a melyek egy-egy időre az ország figyelmét a kir. törvényszékre és a területén lévő közbiztonsági és közműveltségi viszonyokra irányították.

Így 1899. és 1900. években Széphely és Liget, 1905. évben pedig Kenéz községben jött a hatóság tömeges mérgezéseknek a nyomára; az útban álló házastárs, gyermek, szülő eltávolítására rögtön kéznél állott a szerecsika nevű kendőzőszerből készült arzén. A folyamatba tett bírói eljárás és az annak alapján kiszabott 261súlyos bűntetések sem voltak elriasztó hatással; mérgezési bűnperek most is gyakoriak, jelenleg (1912) is, Lippán elkövetett tömeges mérgezések ügyében folyik a vizsgálat.

1912. évi április hó 20-án szomorú bírósági aktus folyt le a kir. ügyészség zárt udvarán; aznap reggel 7 órakor végezték ki Balázs Istvánt, a ki 1911. évi június hó 10-én a Belváros egyik élénk utczájában, a déli órákban, Lőwinger Ferencz zálogháztulajdonost meggyilkolta és kirabolta. Ezenkívül még három kivégzés történt a kir. törvényszék fennállása óta: 1885-ben, midőn Romanov József és neje Dupcza Anna gyilkosság és rablás bűntette miatt és 1892-ben, midőn egy kintornás fiú gyilkosa, Jovanovics Antal került a hóhér kezére.

A temesvári kir. törvényszék élén jelenleg (1912) Virág Béla dr. kir. törvényszéki elnök áll, a ki 1911 óta vezeti a kir. törvényszéket. Bírái jelenleg: Gerdánovits Sándor (kir. ítélőtáblai bírói czímmel és jelleggel), Kirvay Döme, Hermann Béla, Rosenfeld Béla dr., Szunyogh András, Fehér Antal (vizsgálóbíró), Szász János dr., Muntyán István dr., Radu Aurél, Noszkó Imre dr., Lászlóffy Béla, Simonfay Emil dr., Mayer György, Dárda Géza dr., Menczer Rezső dr., Sárga József kir. törvényszéki bírák; Lambery Ferencz és Becker János dr. albírák, kilencz jegyző, hét joggyakornok, egy irodaigazgató, három telekkönyvvezető, hét irodatiszt, hét írnok, tizenhat díjnok, tizenhárom hivatalszolga.

A kir. törvényszék területén öt kir. közjegyző működik, továbbá hat állandó szakértő és tizenhárom tolmács. A kereskedelmi ülnökök száma tizenkettő, közöttük két kereskedelmi tanácsos.

A temesvári kir. törvényszékhez a következő kir. járásbíróságok tartoznak: Buziásfürdői kir. járásbíróság. Vezető: Horváth Jenő kir. ítélőtáblai bírói czímmel és jelleggel felruházva; járásbírák: Juricskay Aurél, Liszkai Béla, Kaminszky István; egy telekkönyvvezető, egy irodatiszt, négy írnok, öt díjnok, egy bírósági végrehajtó.

Csáki kir. járásbíróság: Vezető: Simonyi Dezső kir. járásbíró; albírák: Korondy Sándor, Popovics Miklós; két telekkönyvvezető, egy irodatiszt, három írnok, három díjnok, egy bírósági végrehajtó.

Lippai kir. járásbíróság. Vezető: Halász István kir. járásbíró; járásbíró Schweiger Gábor, albíró: Candrea János; két telekkönyvvezető, három irodatiszt, egy írnok, két díjnok, egy bírósági végrehajtó.

Temesrékasi kir. járásbíróság. Vezető: Grecsek Ede kir. járásbíró; járásbíró: Simon Endre; albíró: Papp István; egy telekkönyvezető, két irodatiszt, két írnok, három díjnok, egy bírósági végrehajtó.

Temesvári kir. járásbíróság. Vezető: Hofbauer Péter kir. ítélőtáblai bírói czímmel és jelleggel felruházva; járásbírák: Szandics Uros, Schmidt József, Darnay Jónás, Herczegfy Viktor, Fischer János, Szathmáry Béla. Onody Illés, Rázel István; egy joggyakornok, négy irodatiszt, két írnok, nyolcz díjnok, három bírósági végrehajtó, három hivatalszolga.

Újaradi kir. járásbíróság. Vezető: Kovácsics Ágoston kir. járásbíró; járásbírák: Csáklány Sándor, Komáromi Kálmán; egy telekkönyvvezető, egy irodatiszt, két írnok, két díjnok, egy bírósági végrehajtó.

Vingai kir. járásbíróság. Vezető: Kövér Ákos kir. járásbíró. Járásbíró: Eisler Mihály dr.; albíró: Pásztor Imre; két telekkönyvvezető, egy irodatiszt, két írnok, négy díjnok, egy bírósági végrehajtó.

A kir. törvényszék székhelyén lévő temesvári kir. járásbíróság kivételével, a többi kir. járásbíróság mindenike egyúttal telekkönyvi hatósággal is fel van ruházva.

A temesvári kir. törvényszék és a hozzátartozó kir. járásbíróságok ügyfogalmáról a következő számadatok nyujtanak felvilágosítást:

A kir. törvényszékhez 1911-ben 56.664 beadvány és sommás fellebb vitt ügy érkezett és pedig: 27.000 polgári, 15.454 telekkönyvi, 12.995 büntető, 43 fegyelmi beadvány és 1172 sommás fellebb vitt ügy.

A polgári perek száma 3152, a telekkönyvi ügyeké 11.365, a perenkívülieké 941, a sommás perbeli fellebbezéseké 896, a felülvizsgálatoké 196, a felfolyamodásoké 76, a vizsgálóbírói ügyeké 657, az első folyamodású bűnvádi pereké 610, a pénzügyi kihágásoké 1089 és a másodfolyamodású bűnügyeké 1089 volt. Egy bíróra, a telekkönyvi ügyekkel együtt, 1031, ezek nélkül 433 ügy esett.

A temesvári kir. törvényszékhez tartozó kir. járásbíróságokhoz az 1911-ben befolyt 11.246 sommás per, 2096 örökösödési, 6329 végrehajtási, 6305 vétségi és kihágási és 32.002 telekkönyvi ügy; a mellékes ügyszakokkal együtt 66017, a 262melyekből az év végén csak 3289 maradt folyamatban, vagyis a kir. járásbíróságok terhére a beérkezett ügyeknek csak 4.9%-a írható hátralékul.

A temesvári kir. törvényszék mellett működő temesvári kir. ügyészség vezetője Boross Dezső dr. kir. ügyész; mellette működnek még Lázár József, Jörg Endre és Vaniss Dezső kir. ügyészek, egy beosztott bírósági jegyző, két írnok, két díjnok és egy szolga.

A temesvári kir. ügyészséghez 1911-ben 10.291 beadvány, 1735 nyomozási és vizsgálati s 10 fegyelmi ügy érkezett.

A temesvári ügyvédi kamara a fehértemplomi, karánsebesi, lugosi, pancsovai és temesvári kir. törvényszékek területeire terjed ki. 1911-ben a kamara elnöke volt Kisfaludy Kálmán, alelnöke: Várnay Ernő, titkára Korniss Géza, pénztárnoka Sztura Szilárd dr., ügyésze Weldin József dr. Rendes választmányi tagok: Muth Gáspár dr., Keppich Henrik, Cosma Aurél dr., Sugár Tivadar dr., Buding József dr., Steiner Adolf dr., Junkert Mátyás dr.; póttagok: Pokomándy Sándor dr., Ungár Adolf dr., Ádám György dr. és Radocsay László dr. temesvári ügyvédek. A kamarának 1911 végén 350 ügyvéd és 196 ügyvédjelölt bejegyzett tagja volt, a kik közül Temesvárott 101, Buziásfürdőn 7, Csákon 6, Dettán 7, Fehértemplomon 18, Kevevárán 11, Lippán 7, Nagykárolyfalván 3, Temésrékason 4, Ujaradon 4, Verseczen 22 és Vingán 5 ügyvéd működött.

Az országos ügyvédszövetség temesvári osztálya még 1911-ben alakult taggal. Jelenleg (1912) az ügyvédszövetség elnöke Fáy Ignácz dr.; társelnök Skuteczky Miksa dr., titkárok: Láng Béla dr. és Löffler Géza dr., pénztáros Radocsay László dr.

A temesvári kir. közjegyzői kamarához a fehértemplomi, karánsebesi, lugosi, nagybecskereki, nagykikindai, pancsovai és temesvári kir. törvényszéki kerületek tartoznak. A közjegyzői kamara elnöke 1878. év óta Plausich Mátyás temesvári kir. közjegyző; helyettes elnöke Telbisz Imre dr. temesvári kir. közjegyző; választmányi tagok: Simonsich Géza (Nagyszentmiklós), Szathmáry Lajos (Vinga) és Sussich Károly (Karánsebes); póttagok: Buócz Béla (Versecz), és Kikinday Győző dr. (Nagykikinda). A fegyelmi bíróság közjegyző tagjai: Plausich Mátyás, Telbisz Imre dr. és Susich Károly.

A kamarába bejegyzett kir. közjegyzők száma 26, a kik közül Temesvárott működnek: Plausich Mátyás és Telbisz Imre dr. és Temesmegyében: Buziásfürdőn (jelenleg betöltetlen), Dettán Sziklai György dr., Fehértemplomon Bottlik Dezső dr., Kevevárán Kuna Jenő, Lippán Vannay Gusztáv, Verseczen Buócz Béla és Vingán Szathmáry Lajos.

A temesvári kir. kincstári ügyészség vezetője: Nagy János jogügyi tanácsos; alügyész: Mayer István dr., irodatiszt Nagy István és négy díjnok.

A temesvári munkásbiztosítási választott bíróság elnöke Gerdánovics Sándor kir. ítélőtáblai bírói czímmel és jelleggel felruházott temesvári kir. törvényszéki bíró; helyettes elnöke Szász János temesvári kir. törvényszéki bíró; jegyzője Ellbogen István temesvári kir. törvényszéki írnok; bírái a munkaadók részéről 25 ülnök és 10 helyettes ülnök, a biztosítottak részéről 24 ülnök és 10 helyettes ülnök; ezekből az ügyek tárgyalásán 2 munkaadó és biztosított munkásülnök vesz részt bíróként, úgy hogy a bíróság ötös tanácsból áll.

A temesvári választott bíróság ügyforgalma 1911-ben a következő volt: érkezett hét elnöki ügy, nyolcz betegsegély, két baleseti állandó járadék és egyéb baleseti kártalanítás iránti per; folyamatban maradt 1911 végén egy betegsegély iránti per.

Temes vármegyében még egy munkásbiztosítási választott bíróság működik és pedig Verseczen; ennék elnöke Paulovits István kir. ítélőtáblai bírói czímmel és jelleggel felruházott vezető kir. járásbíró; helyettes elnöke Baross Dezső kir. járásbíró; jegyzője Gyárits Milutin kir. járásbírósági írnok; a bizottság többi tagjai: a munkaadók részéről 10 ülnök és 8 helyettes ülnök, a biztosított munkások részéről 10 ülnök és 7 helyettes ülnök. A verseczi munkásbiztosítási választott bírósághoz 1911-ben 8 elnöki ügy és 4 betegségi segély iránti per: érkezett; 1911 végén folyamatban maradt egy segély iránti per.

A temesvári Lloyd-társulat választott bírósága állandó, kivételes, állami bíróság a mélynek hatáskörét törvény (1881:LX. t.-cz. 94. §) határozza meg. A budapesti árú- és értéktőzsdén működő tőzsdebíróságon kívül, egyedül a temesvári Lloyd-társulat választott bírósága van ily állandó, törvényes hatáskörű bíróság gyanánt elismerve, a mennyiben az 1870. évi II. t.-cz. 2. §-a csak ama vidéki termény- és 263gabonacsarnokok külön bíróságát állította vissza, a melyeknek még az 1868. évi LIV. t.-cz: életbelépte előtt, felsőbb helyről jóváhagyott alapszabályok erejénél fogva, tényleg fennállott választott bírósága volt, ilyennel pedig csak a temesvári Lloyd-társulat rendelkezett. A Lloyd-társulat választott bíróságának szervezetét és eljárási szabályait a társulat autonom jogkörében megállapított alapszabályok tartalmazzák. A választott bíróság fölött a közvetetlen felügyeletet Nagypélyi Sternthal Salamon, a Lloyd-társulat igazgatója gyakorolja, míg felsőbb felügyeleti hatósága a temesvári királyi ítélőtábla elnöke. Hogy ez a kivételes bíróság a temesvári és vidéki kereskedelmi és ipari életre mily befolyást gyakorol és mennyire elősegíti a kir. járásbíróságok nehézkes eljárásától elütő, gyors ítélkezésével az eléje utalt vitás ügyek és kérdések elintézését, arra nézve az 1911. évi ügyforgalmi adatok szolgálnak mindennél bővebb magyarázattal. Ezek szerint 1911-ben érkezett 296 per, a melyből az év végén csak 14 volt elintézetlen és 76 végrehajtási kérvény. A választott bíróság határozatát mindössze 8 esetben támadták meg jogorvoslattal és a kir. ítélőtábla a választott bíróság határozatát mind a nyolcz esetben helybenhagyta.

A jogi élet fejlesztése, a bíróságok tagjai és az ügyvédek közötti társas érintkezés intenzivebb kultiválása, mind a jogi élet által felvetett kérdések beható megvitatása czéljából, még 1891-ben megalakult a temesvári jogászegylet, a mely első elnökévé Horváth Jenő kir. ítélőtáblai tanácselnököt választotta. A mily nagy volt az egylet megalakításakor az iránta való érdeklődés, épp oly közöny mutatkozik jelenleg az egylet iránt. Alapos azonban a remény, hogy Temesvárott, mihamarább lüktető jogászi egyleti életről adhatunk számot.

Az 1872. évi június hó 9-én kelt és a katonai Határőrvidék polgárosítását elrendelő legfelsőbb kir. leírat alapján kiadott 31.700 1872. számú igazságügyi miniszteri rendelet szervezte Temesmegye második törvényszékét, a fehértemplomi kir. törvényszéket. Ennek első tisztviselői katonák voltak; elnöke lett Glaser Eulog őrnagy hadbíró, bírái: Burián János őrnagy és Hesske József kapitány hadbírák; a kir. ügyészi tisztet Kellner Ferencz kapitány hadbíró töltötte be, a kik személyes ügyeiket illetőleg a katonai hatóságnak és a katonai bíróságnak voltak alávetve. Az ekként felállított törvényszék 1872 nov. hó 20-án kezdette meg működését; a hivatalos nyelv természetesen a német volt, 1873. évi deczember hó 1-én életbelépett a magyar hivatalos nyelvű kir. törvényszék, Mály István elnöklete alatt, azonban még az 1880-as évek is német nyelvű ítéleteket és határozatokat adtak ki. Ma már természetesen az összes ügyvitel magyar.

Fokozatosan lépett életbe a kir. törvényszék területén az 1868. évi. LIV. t.-cz.-ben foglalt polgári perrendtartás, 1882. évi január elsején és fokozatosan léptek életbe a többi magyar törvények és jogszabályok is, kivéve a magyar magánjog szabályait, a melyek a kir. törvényszék területének egyes részeiből máig is száműzve vannak, a mennyiben a volt katonai Határőrvidékből alakított fehértemplomi, kevevárai és nagykárolyfalvai kir. járásbíróságok területén egyelőre még ma is az ausztriai általános polgári törvénykönyv van érvényben.

A fehértemplomi kir. törvényszék joghatósága a dettai, fehértemplomi, kevevárai, nagykárolyfalvai, oraviczabányai, szászkabányai és verseczi kir. járásbíróságok területeire terjed ki. A polgári, bűntető és telekkönyvi joghatóságon kívül, pénzügyi bírói hatáskörrel bír a saját, mind a karánsebesi, mind a pancsovai kir. törvényszékek területére nézve, míg bányaügyi bírósági jogköre, saját területén kívül, a lugosi, nagybecskereki, nagykikindai, szabadkai, temesvári, újvidéki és zombori kir. törvényszékekre terjed ki. Sajtóügyekben a fehértemplomi, kevevárai és nagykárolyfalvai kir. járásbíróságok területére nézve - esküdtszék kizárásával - szintén bírói hatósággal bírt, eme hatósága azonban 1900 január elsejével megszünt; jelenleg az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 15. § II. pontjában és a 17. § utolsóelőtti bekezdésében megjelölt bűntettek és vétségekre nézve kivételes esküdt-, sajtó- és büntetőbírósága a temesvári kir. törvényszék.

A fehértemplomi kir. törvényszék elnöke 1911 óta Jakabffy Pál. Bírák: Popescu Traján (ítélőtáblái bírói czímmel és jelleggel), Seemayer Béla, Michalovitz Gábor (vizsgálóbíró), Kinászevich Béla, Mártonffy János, László Izidor, Szenttamási Miklós, Schlachta Jenő, György József dr., Ladányi Zoltán; albírák: Gillányi Artur, Gál Jenő dr., egy állás betöltetlen; kilencz jegyző, egy joggyakornok, egy irodaigazgató, két telekkönyvvezető, öt irodatiszt, két írnok, kilencz díjnok, öt hivatalszolga. A kir. törvényszék területén öt kir. közjegyző székel; van továbbá 14 állandó szakértő. A kir. törvényszékhez két kereskedelmi ülnök van kinevezve.