Szatmár-Németi sz. kir. város összes népessége az 1900. évi népszámláláskor 26.881 lélekből állott. Ebből a polgári népességre 26.178, a katonaira 703 lélek esett.

Az utolsó népszámlálást megelőző 10 év alatt a tényleges szaporodás 26,7% volt. Ezt véve alapul, ma a város népessége megközelíti, vagy talán felül is haladja a 33.000 lakost.⁰

A város törzslakossága színmagyar. A forgalom emelkedésével járó fluktuáczió következtében azonban több-kevesebb idegen anyanyelvű is tartózkodik a városban. Különösen áll ez a katonai népességre, mivel a közös hadsereg és a honvédség itt állomásozó csapatai legnagyobb részt nemzetiségi vidékekről vannak kiegészítve.

A szatmári helyőrséghez tartozó katonai népesség a cs. és kir. 5. sz. gyalogezred egy zászlóaljából s a m. kir. 12. honvéd-gyalogezred két zászlóaljából áll. Jelenleg Szatmáron állomásozik a 78. sz. m. kir. honvéd gyalog dandár-parancsnoksága és a kassai 3. sz. honvédkerület zenekara.

Az anyanyelv szerinti számarány 1900-ban a következő volt: magyar 25.080, német 586, tót 45, oláh 914, ruthén 45, horvát 110, szerb 5, egyéb 96. Magyarul beszélni tud 26.209.¹ Vallás szerint a. népesség következőképen oszlik meg: római kath. 5307, gör. kath. 4898, gör. keleti 47, ág. h. ev. 139, ref. 11.194, unitárius 7, izr. 5287, egyéb 2. A jelenlévők közül külföldi honos 211.

Foglalkozás szerint ismét a következőleg oszlik meg a népesség: őstermelő 6059, iparos 8211, kereskedő 3150, bányász 2, fuvaros, szállító 1692, közszolgálatban álló vagy szabad foglalkozást űző 2637, véderőhöz tartozó 806, napszámos 611, tőkepénzes, nyugdíjas 1105, egyéb ismeretlen foglalkozású 1115, házi cseléd 1493. Ezekben az abszolut számokban mind a keresők, mind az eltartottak benne foglaltatnak.

A város, nagy kiterjedésű határával együtt, 184 □-kilométer területen fekszik; ehhez képest a népsűrűség 1900-ban a katonaság beszámításával, □-kilométerenként 146.q.

Lakóház volt Szatmár-Németiben 1900-ban 3047. Ezek közül kőből vagy téglából épült 859, kő vagy tégla-alapon vályogból vagy sárból 572, vályogból vagy sárból 802, fából vagy más anyagból 814.

Cserép-, pala- vagy bádogtetővel 500, zsindely- vagy deszka-tetővel 2203, nád- vagy zsúptetővel 344 volt fedve.

Az utolsó két év fontosabb népmozgalmi eredményei a következők:

1907-ben a kivándorlottak közül 26 tanulmányi czélból ment külföldre.

Szatmár-Németi sz. kir. város közönségének egyötöde él őstermelésből.

10A város bel- és külterülete 18.351 hektár, vagyis 31.889 kat. hold. Tisztán belterület 650 kat. hold.

Az útakra, utczákra és terekre 1063 hektár esik, a többi összes terület mező- és erdőgazdasági mívelés alatt áll.

A város területe mívelési ágak szerint a következőképen oszlik meg: szántóföld 9.391, kert 470, rét 2.049, szőlő 87, legelő 844, erdő 4.647 és földadó alá nem eső terület 1063 hektár, tehát összesen 18.351 hektár. Legnagyobb birtokos Szatmár-Németi város törvényhatósága, melynek 15.506 kat. hold kiterjedésű birtoka van.

A sajátszerű birtokviszonyok, a gazdálkodás módja, a talaj minősége és bizonyos megrögzött ősi szokások miatt, belterjesebb gazdálkodást senkisem folytat.

A szamosbalparti határrészen 1902-ben végbement birtokrendezés alkalmával keletkezett néhány 200-500 holdas középbirtokot leszámítva, az egész határ kisgazdák kezén van, a kik erősen ragaszkodnak az ősi, úgynevezett fordulós gazdálkodáshoz.

A bevetett terület, az 1906. évi fölvétel szerint, a főbb termények megkülönböztetésével, a következő eredményt mutatja: őszi búza 2302, tavaszi búza 115, őszi rozs 46, őszi árpa 69, tavaszi árpa 98, zab 518, lencse 17, tengeri 3453, burgonya 57, takarmányrépa 104, repcze 17, kender 17, takarmány tengeri 23, őszi bükköny 28, tavaszi bükköny 288, lóhere 345, luczerna 288, egyéb termények 25, bevetett terület tehát 7825 és ugar 1381 hektár.

Dohánytermeléssel 1907-ben történt az első kísérlet, még pedig igen jó eredménynyel. Keresztszeghy Lajos dr. volt az első birtokos, a ki 20 kat. hold területre nyert dohánytermelési engedélyt. A termés igen jó minőségűnek bizonyult s 1908-ra ugyanazon birtokon 35 hold területet jelentettek be dohánytermelésre. Valószínű, hogy ez a termelési ág rövid idő alatt szép lendületnek indúl, miután a pénzügyi kormány, a város jelentékeny hozzájárulásával, 1906-ban dohánybeváltóhivatalt állított fel. A dohánybeváltóhivatal kerületéhez 60 község tartozik. Az 1907-ben beváltott dohánytermés 8332 mmázsa debreczeni faj és 627 mmázsa kapadohány, összesen 8959 mmázsa volt.

A fontosabb mezőgazdasági termények 1906. évi termés-eredményei: búza 34.200, rozs 560, árpa 1.932, zab 5.850, tengeri 48.000, burgonya 2.500 mmázsa. A szőlőtermelés az újabb időben annyira föllendült, hogy a helyi fogyasztás kielégítése mellett, többen már kivitelre is termelnek. A város határában, de a belterülettől 17 klm. távolban fekvő "Szatmárhegy", ellentétben a város határának többi részével, enyhe dombvidéken terül el és szőlőtermelésre igen alkalmas.

Az összes szőlőterület 494 hektár. Ebből 380 hektár termő, 114 pedig beültetett, de még nem termő-terület. A filoxera pusztítása után amerikai vesszőkkel ültették be a felújított szőlőket s ma már ismét felvirágzott a szőlő- és bortermelés.

1906-ban 4744 hektoliter must termett a Szatmár-hegyen, melyből a tényleg előállított bor mennyisége 4270 hektoliter volt. Tehát átlag hektáronként 8,64 hektoliter. A termelés értéke 1906-ban a 188.730 koronát érte el.

Az állattenyésztés csaknem kizárólag ló- és szarvasmarha-tenyésztésre szorítkozik. Ezenkívül juh- és sertéstenyésztéssel is találkozunk. A juhot a gyapjáért, tej-, turótermékekért s földjavítás czéljából tartják, a sertéseket pedig magán- és közfogyasztásra nevelik és hizlalják, de fajtisztaságra vagy nemesítésre nem helyeznek súlyt.

Már a ló- és szarvasmarhatenyésztésnél magasabb irányú közgazdasági szempontok is érvényesülnek. Az 1894-ben a városban felállított állami méntelep-osztály fontos közgazdasági hivatást tölt be a város és vidék lóanyagának javítása körül. A méntelep-osztályhoz 68 fedező-állomás tartozik; ménállománya pedig 217, és pedig 206 a fedező-állomásokon, 11 bérbe adva. Fontos tényezője a lótenyésztésnek továbbá az évenként megtartatni szokott lóverseny. Eredetileg a szatmár-vármegyei Gazdasági Egyesület rendezte azokat. Az első legitim verseny 1898 őszén volt. Azóta ezek a versenyek a város, a vármegye és a szomszédos vármegyék közönségének fokozódó érdeklődése mellett annyira fejlődtek, hogy a gazdasági egyesület jónak látta a rendezést önálló szervezetre bízni s 1903-ban megalakította a vármegyei lóversenyegyletet, melynek elnöke Berenczei Kováts Jenő földbirtokos, titkára Poszvék Nándor, a vármegyei gazd. egylet titkára.

11Az úrlovasok szövetkezete 1905-ben, a vidéki versenyügy egyöntetűsége érdekében szervezte a vidéki versenyegyletek szövetségét, mely szervezetben a szatmári verseny, a pálya minősége s az egynapos meeting szerint, a II. osztályunk közé soroztatott.

A szarvasmarha-tenyésztés minden irányban kielégítő eredményt mutat. A város tejszükségletének kielégítésére, a külterületen fekvő számos tehenészet szolgál. Állatállományuk elsőrendű. A hatóságnak különös gondja van arra, hogy a legeltető társaság és a birtokossági egyesületek fajtiszta és kiváló tenyészapaállatokat tartsanak.

A vágómarha-nevelés is kezd föllendülni. Nagyobb szabású szarvasmarha hízlaló telep azonban csak egy van, a Markovics-féle, szeszgyárral kapcsolatban.

A szarvasmarha-állomány túlnyomóan magyar faj. Tettek ugyan kísérletet Bonyhádról importált szimmenthali és nyugati fajta szarvasmarhával is, de csekély eredménynyel, mivel a másfajú szarvasmarhák nehezen tűrik a nyári forróságot és a sovány legelőt.

Jótékony hatással vannak végül az állattenyésztésre az állatvásárok. Az 1906. évben megtartott országos vásárok száma hat. Ezek közül az időjárás a vásár szempontjából három esetben kedvező, két esetben tűrhető s egy esetben kedvezőtlen volt. Felhajtottak: 14,374 szarvasmarhát, 6865 lovat és csikót, 7032 juhot, 8866 sertést. - Eladtak: 8272 szarvasmarhát, 2396 lovat, csikót, 2500 juhot, 5049 sertést.

Az állategészségügy általában kielégítő.

Az elmúlt években országosan uralkodó lépfenéből, száj- és körömfájásból Szatmár város szarvasmarha-állományának is kijutott, de itt nagyobb mérveket nem öltött. A. lépfene csak szórványosan, egyes elkülönített legelőkön jelentkezett; a száj- és körömfájás pedig egészen sporadikus esetekben lépett fel, úgy hogy vásárzárlat elrendelésének szüksége alig merült fel.

A sertésvész már több esetben tette szükségessé a sertésvásár bezárását. Az utóbbi időben azonban sertésvész esetei egyáltalán nem fordultak elő.

Az állategészségügyi szolgálatot a helyhatósági állatorvos, a ki egyszersmind vágóhídi biztos is, továbbá a városi kir. állatorvos és ellenőrző s felügyelőközegként a törvényhatósági kir. állatorvos látja el.

A városban magasabb gazdasági iskolák nincsenek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban 1903-ban, a népiskolák állami kezelésbe vétele alkalmából, két gazdasági ismétlő-iskolát állíttatott fel, melyeket teljesen felszerelve, 1906-ban adtak át rendeltetésüknek.

Az egyik a szatmári szamos-balparti külterületen épült, a másik pedig a Szatmárhegyen. Most indúltak meg a tárgyalások egy harmadik gazdasági ismétlő-iskolának a felállítása iránt is, mely a szamos-jobbparti külterületen nyerne elhelyezést.

A város népességének jelentékeny része él ipari foglalkozása után. Sőt a fentebb részletezett statisztikai adatok szerint, az összes foglalkozási ágak között, az ipari van legnagyobb számmal képviselve (8211).

E szerint Szatmár-Németi, a népesség számaránya alapján, valóban túlnyomó részben iparűző város. Tekintve azonban iparának fejlettségi fokát és kiterjedtségét, csak a szerényebb ipari városok sorában említhetjük, különösen nagyiparának fejletlensége miatt.

Kereskedelmi- és iparkamarája nincsen. E tekintetben Debreczenhez tartozik.²

Nagy ipari vállalat kevés van itt. A kisipar pedig, mely dicsőséges multra tekint vissza, most a legújabb időben, hosszabb stagnálás után, ismét a haladó korral kezd lépést tartani, sőt egyes ágakban figyelemreméltó lendületet venni. Érdekes jelenség, hogy Szatmár-Németiben mindez ideig ipartestület nem keletkezett. Tettek ugyan eziránt kísérleteket, de eredménytelenül.

A régi czéh-rendszer hagyományai ma is élnek az egyes iparágak szerint alakult ipartársulatokban s szívesebben megmaradnak a maguk elszigeteltségében, semhogy ipartestületben egyesüljenek.

A czéh-rendszer idejében fennállott czéhek, melyeknek oklevelei a ma is virágzó ipartársulatok birtokában, részint pedig a Kölcsey-kör múzeumában 12vannak, a következők: Szatmáron: szűr-csapó 1513-ból, szabó 1525-ből, aranymíves 1534-ből, varga 1534-ből, mészáros 1538-ból, szűcs 1564-ből, kovács 1580-ból, csizmadia 1604-ből, szíjgyártó 1614-ből, kádár 1637-ből, borbély 1657-ből. - Németiben: Szíjgyártó 1514-ből, kovács 1538-ból, csiszár 1538-ból, lakatgyártó 1538-ból, csapó 1539-ből, ötvös 1547-ből, varga 1557-ből, szűcs 1558-ból, szabó 1573-ból, fazekas 1578-ból, mészáros 1606-ból, csizmadia 1614-ből, borbély 1635-ből, takács 1642-ből, asztalos 1642-ből.

A két városnak 1715-ben történt egyesítése után pedig a városi levéltárban őrzött "Conventionális" czímű könyvben, 1740-ből található följegyzés szerint, a "Betsülletes Nemes Czéhek Catologussá"-ba a következő czéhek vannak bevezetve: Kalmár-czéh, csapó, magyar szabó, szűrszabó, szűcs, mészáros, csizmadia, ötvös, borbély, gombkötő, asztalos, fazekas, szíjgyártó, kovács, csiszár, lakatos, kádár, takács, kerékgyártó és varga czéh.

Feltűnő, hogy az építő-ipar körébe vágó mesterségek a czéhek között nem fordulnak elő. Ennek oka, hogy a város sok pusztításnak volt kitéve és lakosai bölcs előrelátásból költséges építkezésekbe nem bocsátkoztak. Még 1804-ben is csak 3 kőház volt az egész városban. Az újabb időben azonban annál hatalmasabban fejlődtek ezek az iparágak.

A kisipar fejlődésére jótékony hatása van az iparostanoncz-iskolának, mely 1883-ban nyílt meg s negyedszázados működése alatt műveltebb s a haladás iránt fogékony iparos-nemzedéket nevelt. Az iskola élén, annak felállítása óta Kótai Lajos áll. iskolai igazgató áll. Az ő vezetése alatt ez idő szerint 12 közismereti és 7 rajz-osztályban 15 tanító működik. A növendékek száma az 1907-08. iskolai évben a 800-at meghaladta.

Az iparoktatás terén nevezetes határjelző az 1907. év. Ez év szeptember elsején nyílt meg ugyanis az állami felsőbb faipari szakiskola. Az 1907-08. iskolai évvel megindult az első évfolyam, melyet a következő években fokozatosan még két osztálylyal egészítenek ki.

Míg az állam a várostól e czélra átengedett Teleki-utczai telken az új palotát fölépíti, az iskola ideiglenesen bérházban van elhelyezve. Az új iskola-épületben a helybeli iparosoktól is igénybe vehető tanműhelyek és internátus czéljának is megfelelő helyiségek lesznek.³ Az intézet igazgatója Kótai Pál mérnök.

A kisipar fejlődését előnyösen befolyásoló intézmények között említést érdemel a csizmadia-, tímár-, gubás-, szabó-, kovács-, kerékgyártó-, nyomdász- és asztalos-ipartársulat stb., melyek közül különösen az első helyen fölsorolt három társulat, jelentékeny vagyon fölött rendelkezik; továbbá az építő-iparosok szövetsége, mely a munkásmozgalmak ellen való hatékonyabb védekezés czéljából alakult; ezenkívül az "Iparos-ifjak Köre" és az "Iparos Olvasó Kör", melyek az iparosok érintkezésére nyújtanak alkalmat, és különféle ipari tanfolyamok rendezésével, az iparosok szakszerű továbbképzésére s értelmiségük fejlesztésére különös gondot fordítanak.

Meg kell itt említeni a "Szatmár-Németi Ipari Hitelszövetkezet"-et is, mint az országos központi hitelszövetkezet tagját, a mely bár törvényszékileg bejegyzett czég, mindazonáltal elválasztandó a kereskedelmi társaságoktól, mivel kizárólag ipari érdekeket szolgál. Alakult 1899-ben. Alapították Rózsa Károly a szatmár-erdődi h. é. vasút akkori igazgatója és társai. Czéljául nem a jövedelmező pénzműveletek után való törekvést tűzte ki, hanem azt, hogy iparostagjait vállalkozásaikban segítse s hiteligényeiket csaknem haszon nélkül kielégítse. Ezért sem alaptőkét, sem tartaléktőkét nem gyűjt. Alaptőkéje 1906. év végén, az üzletrészek befizetéséből, mindössze 12990 korona, tartalékalapja pedig 918 korona volt. Az intézet életében kiemelkedő mozzanat, hogy tagjainak ipari készítményeiből árúcsarnokot állított fel. Jelenlegi vezetői: Ferenczy János elnök, Nyisztor János alelnök, Szűcs Sándor dr. ügyész, Fürst Ilona könyvelő, Pázsit Ilona pénztáros.

Mind eme tényezők oly fokra emelték a kisipar egyes ágait, különösen az építő- és az asztalos-ipart, hogy az itteni iparosok az ország minden részéből, sőt külföldről is kapnak megrendeléseket.

A nagyipari vállalatok száma kevés. Nagyobb gyári vállalatok: a szatmári gőzmalom társulat gőzhengermalma, a Neuschloss-féle tanningyár és gőzfűrész- 13és a gőztéglagyárak. A gyári üzemben levő többi malmok, szeszgyárak, petroleum-finomító stb., bár termelő- és szállítóképességre elég figyelemre méltó vállalatok, szűkebb keretek között mozognak és kevesebb munkással dolgoznak.

A szatmári gőzmalom-társulat gőzmalma a város legnagyobb állandó jellegű iparvállalata. Alapítása összeesik a magyar éjszakkeleti vasút építésével. A mikor t. i. nyilvánválóvá lett, hogy e vasút kiépítésével Szatmár is beleilleszkedhetik az országos forgalomba, a város társadalmának vezérférfiai, Böszörményi Károly, Farkas Antal, Kiszely Károly, Antal Dániel, Vajay Károly, Losonczy József, Keresztes András, Lengyel István, Jakó Mihály, áthatva a város közgazdasági fejlődésének fontosságától, a múlt század hatvanas éveinek végén elhatározták, hogy gőzmalom-társulatot alapítanak. Ezt 1869-ben meg is valósították.

Az alapítók nagy munkát végeztek, míg a malom helyét megszerezték, árvíz ellen biztosították és az építési anyagokat beszerezték. Saját felügyeletük alatt vettették és égettették a téglát, vásárolták az erdőségekből a tölgyfa-anyagot s gondoskodtak arról, hogy a lisztgyártásra legalkalmasabb, akkor még e környéken ismeretlen, tiszavidéki búza termelését meghonosítsák. S miután hat évi szakadatlan munkával mindent elrendeztek, 1875. évi október hó 15-ikén a szatmári első gőzmalmot üzembe helyezték.

A malomipar ez időtájt még kezdetleges volt. A gépeket gyakran kellett javítani vagy tökéletesebbekkel kicserélni. A vállalatnak forgó tőkéje nem volt; drága kölcsönöket kellett felvennie. Az őrleményeknek belföldön piaczot teremteni alig lehetett, mivel az ország éjszakkeleti vidéke, melyre a malom támaszkodhatott, akkoriban búzalisztet alig fogyasztott. Hozzájárult ezekhez a volt igazgató hibás spekulácziója, minek következtében a társulatot 1892-ben 152.000 korona veszteség érte.

A létalapjaiban megtámadott vállalat igazgatósága ekkor az idegenből hozott vezérigazgató helyett, a vállalat élére a város egyik tekintélyes és szakképzett férfiát: Losonczy Józsefet állította, a ki rövid idő alatt helyrehozta a vállalat megbillent egyensúlyát. 1894-ben a 200 koronás részvényeket 100 koronára bélyegeztette le, s újabb 1250 darab részvényt bocsátott ki, azonfelül saját hitelének felhasználásával több mint egy millió korona beruházást tett a malom rekonstruálására, üzem- és versenyképességének fokozására.

Ezzel a malom jövőjét beláthatatlan időre biztosította. Ma a vállalat részvényeinek értéke 450 korona, forgó tőkéje meghaladja a 650.000 koronát s fontos közgazdasági és szocziális tényezővé küzdötte fel magát. Őrlőképessége 800 mázsa naponként. Állandóan 140 munkást foglalkoztat. Alaptőkéje 500.000 korona, tartalékalapja 800.000 korona.

A vállalat élen jelenleg a gőzmalom újjáalakítójának fia: ifj. Losonczy József áll, a ki az atyjáéhoz hasonló szerencsés kézzel, szaktudással és óvatossággal vezeti a vállalatot. Helyettese Szlávy Dezső, jogtanácsos Helmeczy József, az igazgatóság elnöke Korányi János, tagjai: Farkas Antal dr., Haller Ottó, Helmeczy József, Lengyel Alajos dr., Lengyel Márton dr., Schwartz Albert, Vajay Imre dr., Wallon Ede, Wallon Lajos és Lengyel Károly. Kisebb malomipari vállalatok: a szatmárnémeti gőzhengermalom; tulajdonosa Márkus és Göbel, továbbá az "Erzsébet-malom", tulajdonosa Fuchs és Klein.

A szatmári első téglagyár r. t. szintén egyike a számottevő nagyipari vállalatoknak. Alakult 1894-ben. Az alapításban részt vettek Hérmán Mihály, volt polgármester, Litteczky Endre, Antal Kristóf, Nagy Barna dr., Nagy József, Lengyel Márton, Domahidy Sándor, Emerich Tivadar, Fogarassy Sándor és Gabriel András.

Alaptőkéje 200.000 korona, melyből 80.000 koronát visszafizetett. Tartalékalapja 106.084 korona. Az 1907. évi üzleti eredmény 16.109 K. 27 fillér nyereség. A vállalat jelenlegi vezetői: Litteczky Endre igazgató, Fogarassy Sándor alelnök, Nagy Barna dr. titkár és ügyész, Nagy József, Lengyel Márton, Emerich Tivadar.

A vállalatnak egészen modern felszerelésű körkemenczéje van, mely mindenféle tégla gyártására be van rendezve.

A szatmárnémeti első gőztéglagyár r. t. is az újabbkori nagy építkezési kedvnek köszöni alakúlását. Az előbbihez hasonló terjedelmű vállalat. Alaptőkéje 140.000 kor. Igazgatóságának tagjai: Bartha Kálmán elnök, Gál Jenő ügyvezető-igazgató, Kovács Béla, Rácz Endre dr., Benedek József dr., Makár Károly dr., ügyész.

14A Neuschloss- féle nasiczi tanningyár és gőzfürész r. t. 1895-ben kezdette meg működését Szatmár-Németiben. E vállalat azonban nem állandó jellegű. Miután a város közönségétől megvásárolt Nagymocsár és Darvasmoha-erdőségek, valamint a környéken szerzett erdők fatermékeit már feldolgozta, üzemét beszüntetni készül. E vállalat az összes helyi ipari vállalatok között a legtöbb munkást foglalkoztatta. Időszakok szerint változóan 300-tól 600 munkásig dolgozott a gyárban, raktárban és az erdőn. Igazgatója Fried Sándor, pénztárnoka Fischer Jenő.

Számottevő szeszgyár csak egy van. Tulajdonos a "Markovits Elek fiai" czég. Ez a szeszgyár szarvasmarha-hizlalóval van egybekapcsolva.

A Petroleum-finomító ipartelep 1906-ban keletkezett. Tulajdonosa Freund Sámuel és társa.

A nagyobb ipari vállalatok sorában meg kell említeni a város házi-kezelésében álló villamtelepet is, mely 1891 óta áll fenn.

A város közönsége 1891-ben felépítvén új színházát, a belügyminiszterium csak úgy engedte meg annak megnyitását, ha a tervbe vett petroleumvilágítás helyett, villamos világításra rendezik be. E kényszerhelyzetben a város közönsége 50 lóerős gépet állított fel a részleges villamos világítás ellátására. 1891 deczember 31-én este 7 órakor ejtették meg az első világítási próbát a városi színházban; 1892 január 3-án pedig megnyílt az utczai világítás is. 1892 október 1-én végül bevezették az első magánvilágítást. Azóta a varos közönsége folyton fejleszti villamos üzemét s a gépek és vezetékhálózat 1906 és 1907-ben végrehajtott rekonstrukcziója óta, két hatalmas termelő csoport látja el az utczai és magánvilágítást. A hajtó-erőt két, összesen 1200 lóerőre berendezett, kazán szolgáltatja.

A kisebb berendezésű gyárak közül fölemlíthető a szikvízgyár, szappangyár, bőrzsírgyár és eczetgyár.

Az ipari intézmények sorában nem hagyható említés nélkül a kerületi betegsegélyző pénztár, továbbá egy gyári és egy magán betegsegélyző-pénztár. A tagok száma 3171. Bevétel évenként 46.009 korona. Kiadás 40.622 korona.

Szatmár-Németi sz. kir. város már a legrégibb időkben is nevezetes kereskedelmi középpont volt.

Maximiliánnak 1571-ben kelt oklevele szerint, a két városra évenként négy-négy országos vásár esett. Mindenik 11 napig tartott s erdélyi, lengyelországi, bécsi, sőt németországi kereskedők is látogatták azokat. A két város egyesítése után eleinte öt országos vásár volt, most pedig a vásárok száma hat és egyenként 6-6 napig tartanak.

A vásárok, a fejedelmi kiváltság-levelek s a virágzó ipar voltak azok a tényezők, melyek a múltban a kereskedelemnek lendületet adtak. A XIX. század utolsó évtizedében pedig a közgazdasági élet átalakúlása, a közlekedési eszközök fejlődése, itt erősen felvirágoztatták a kereskedelmet.

Az újabbkori kereskedelmi fejlődés leghatalmasabb eszköze a vasút.

A magyar államvasutak budapest-körösmezei fővonala, mint magyar éjszakkeleti vasút, 1871 június 25-én nyílt meg Nagykárolyig. 1871 szeptember 25-én Szatmárig, 1872 június 16-án Bustyaházáig, 1872 deczember 4-én Máramarosszigetig és 1894 deczember 21-én Körösmezőig.

A szatmári állomásra, mint központba, összefutnak az állami kezelésben levő magánvasutak közül a szatmár-nagybányai vonal, a mely 1884 július 6-án nyílt meg, s az ebből kiágazó nagybánya-felsőbányai vasút, mely 1904 november 10-én, a nagybánya-alsófernezelyi 1908 január 10-én, továbbá a szatmár-fehérgyarmati vonal mely 1898 augusztus 25-én nyílt meg, ezeken kívül két keskenyvágányú vasúti vonal is indúl ki Szatmárról, melyek szintén állami kezelésben vannak. Ezek közül a szatmár-erdődi h. é. vasút 1900 június 14-én, a szatmár-bikszádi h. é. vasút 1906 április 20-án adatott át a közforgalomnak.

A szatmár-mátészalkai h é. vasút, mely legújabban nyílik meg, rendes nyomtávú, gőzüzemű vasút lesz, mely szintén állami kezelés alatt fog állani. Adminisztratív tekintetben a várost érintő összes vasutak a debreczeni üzletvezetőséghez tartoznak. Itt helyben az állomás- és raktárfőnökségen kívül, egy m. á. v. forgalmi főnökség és két m. á. v. osztálymérnökség, valamint egy fűtőházi főnökség intézi a forgalmi és műszaki ügyeket.

A személyforgalom arányairól az 1906. évi statisztikai évkönyv adatai nyújthatnak tájékozást. A szatmári állomáson 1906. évben felszállott utasok 15száma 322,169 volt. Ebből helyi forgalomra 159,890, II-VII. zónára 139,519, VIII-XV. zónára 20,709, XVI. zónára 2051 utas esett.

A helyi érdekű vasutak 1906. évi felszereléseinek és üzleti eredményeinek főbb adatai a következők:

A postaforgalom lebonyolítására két postahivatal és három fölvételi és kézbesítési postakezelő állomás áll a közönség rendelkezésére. Ezenkívül van két távíró-állomás és nagykiterjedésű távbeszélő-hálózat, 200 helyi és 3 környékbeli állomással, a mely benne van az interurbán távbeszélő-kapcsolatban is. Érkezett (leadott) levélpostai küldemények 1906-ban 1.482,600, távirat 36,600.

A város összes népességéből 3150 lakos él kereskedelemből és 1692 fuvarozásból, szállítmányozásból.

A kereskedelmi élet a maga erőteljességében, mind a vásári, mind a közönséges napokon, leginkább a Deák-téren és közvetetlen közelében, valamint a vasúthoz vezető útvonalakon lüktet. Itt összpontosúlnak a legforgalmasabb üzletek s a kereskedelmi társaságok. A város legrégibb kereskedelmi intézménye a "Kereskedelmi társulat", mely 138 év óta áll fenn. Ez a testület évszázados működése alatt összetartotta, támogatta s lelkesítette azokat az elemeket, melyek az itteni kereskedelmet felvirágoztatták.

Jelenleg a társulat elnöke Páskuj Imre tekintélyes kereskedő, a koronás érdemkereszt tulajdonosa. A kereskedő-osztály társas érintkezésére alakúlt egyesületek közül még kettőt ismerünk, melyek társadalmi és kulturális hivatást töltenek be, ú. m. a Kereskedelmi és gazdasági csarnok és a Kereskedő ifjak köre.

A ker. és gazd. csarnok elnöke Kelemen Samu dr. orsz. képviselő. Ez egyesületnek köszönhető a szatmári felső kereskedelmi iskola. Ez vetette fel és propagálta az eszmét, majd az első évben helyiséget adott az iskolának s állandó segélyképpen évi 500 koronát ajánlott fel az iskola támogatására.

A kereskedő-ifjak körének elnöke Páskuj Imre, titkára Thurner Albert. Ez a társulat a kereskedő-ifjúságot egyesíti és szép, modern palotája egyik dísze a városnak.

A kereskedelmi intézetek sorában első helyen a Szatmári takarékpénztár-egyesület említendő. Kezdeményezője a szatmármegyei fiók-gazdasági egyesület volt, mely 1863-ban Gyene Károly, későbbi polgármester elnöklete alatt bizottságot küldött ki az előmunkálatok és alapszabályok elkészítésére. Az akkori politikai viszonyok miatt azonban az intézet csak 1867 április 23-án alakúlhatott meg, Szerdahelyi Pál elnöklete alatt, a helytartó-tanács által 1867 február 23-án megerősített alapszabályok értelmében. Az alakúló gyűlés jegyzője Farkas Antal dr. ügyvéd, későbbi igazgató volt. Felemlítésre méltó az az alapszabályok megerősítéséhez fűzött kikötés, mely szerint a helytartó-tanács egy királyi biztos kiküldését is kívánta az egyesület közgyűléseire.

Az intézet alapításában részt vettek: Antal Dániel, Böszörményi Károly, Domahidy István, Farkas Antal dr., Gyene Károly, Kende Lajos, Kiszely Károly, Kölcsey Antal, Losonczy József, Szerdahelyi Pál, Ujfalussy Miklós, Vajay Károly és báró Vécsey József. Az intézet megalakúlásakor igazgatóvá Farkas Antalt, segéd-igazgatóvá Losonczy Józsefet választották, kik több mint 30 éven át állottak az egyesület élén. Az ő működésük növelte az intézet iránti bizalmat, és virágzó közgazdasági tényezővé fejlesztette azt.

16Farkas Antal dr. 1901-ben meghalt és utána Losonczy József lett az igazgató, de csak egy évig, mivel 1902-ben ő is elhunyt. Ezután Antal Dánielt választották igazgatóvá, ki 1906-ig viselte tisztét. Halála után ifj. Losonczy József, az intézet jelenlegi igazgatója, a gőzmalom-társulat igazgatója, lett az utóda.

Az egyesület 600 darab 200 koronás részvény kibocsátása mellett, 120,000 korona alaptőkével alakúlt, melyből csak 60,000 koronát fizettek be készpénzben, a másik 60,000 koronát kötvényekben biztosították, melyeket 1880-ban, midőn a tartalékalap 120,000 koronára emelkedett, visszaadtak.

Az intézet a Deák-téren díszes palotát építtetett s azt 1886-ban foglalta el.

Az 1907. évi üzleti eredmény 59,562 korona 51 fillér tiszta nyereség. Az intézet részvényenként 50 korona osztalékot fizetett. Az egyesület alaptőkéje változatlan; tartalékalapja 300,000 korona, külön tartalékalapja 34,806 korona 94 fillér, háztartalékalap 42,000 korona, veszteség-tartalék 13,200 korona. Az intézet 120.000 koronával, tisztviselői számára nyugdíjalapot teremtett.

Az egyesület jelenlegi vezetői: Losonczy József igazgató, Antal Sándor dr., Gyulay Lajos, Haller Ottó, Kiszely Károly, Lengyel Imre, Vajay Imre dr. és Wallon Lajos igazgatósági tagok, Farkas Antal dr. jogügyi tanácsos, titkár: Jakó Sándor ügyvéd.

A Szatmár-Németi népbank r.-t. 1871 október 8-án alakúlt meg, mint "Önsegélyző Népbank", Kiss János volt orsz. képviselő elnöklete alatt. Igazgató Szabó József, aligazgató Uray Géza volt. 1876-ban részvénytársasággá alakúlt, miután az 1876 július 2-án tartott közgyűlésében az önsegélyző-népbank felszámolását elhatározta.

A szatmár-németi népbank r.-t. mint ilyen, 1878-ban kezdte meg működését. Az alapításkor az alaptőke 2700 darab 30 kor. névértékű részvényben volt elhelyezve. A részvénytőkét 1895-ben és 1907-ben emelték. A legutóbbi fölemelés 400 darab, egyenként 150 kor. névértékű részvénynek, 450 kor. árfolyammal való kibocsátásával történt, miáltal az alaptőke 300,000 koronára emelkedett. A tartalékalap 435,359 korona 59 fill. Nyugdíjalap 39,265 korona 66 fill.

Az igazgatóság tagjai: Uray Géza elnök, Uray Gáspár igazgató, Helmeczy József jogtanácsos, Wallon Ede, valamennyien az intézet alapítása óta, továbbá Harcsár Géza dr., Antal László dr., Kató Antal, Lengyel Károly, Lengyel Márton, Litteczky Endre, Tóth Mór, Wallon Gyula dr., Hámon Róbert.

A "Szatmári kereskedelmi és iparbank r. t." 1872-ben alakult. Alapításában részt vettek Boros Bálint, Weisz Gáspár, Steinberger Ábrahám, Benedikt Lipót; Korányi János, Beer Simon, Lehóczky János, Melczer István, Rosenfeld Herman, és Scheiber Ferencz. Az intézet 1888-ban díszes bérpalotát építtetett a Deák-téren. 35 évi fennállása alatt elnökei voltak: Boros Bálint, Hérmán Mihály, Rogozi Pap Géza, a kik kiváló érdemeket szereztek az intézet felvirágoztatása körül. Alaptőkéje 300.000 korona; tartalék-alapja 323.016 kor. Az 1907. évi tiszta nyeremény 49.675 kor. Az intézet 1872-ben alakúlt. Igazgatásában részt vesznek: Kelemen Samu dr. jogtanácsos, Korányi János elnök, dr. Lehóczky János igazgató.

A "Szatmári Termény- és Hitelbank r. t." 1890-ben alakult. Az alapításban részt vettek: Jakó Mihály, Szuhányi Ödön, Deutsch Mór, Emerich Tivadar, Frankl Mihály, Keresztszeghy Lajos dr., Klein Vilmos, Kovács Ábrahám, Kölcsey Ferencz, Papp Sándor dr., Roóz Samu, Rosenfeld Miksa, Stern Jakab és Tanódy Márton dr. Alaptőkéje 400.000 kor. tartalékalapja 410.000 kor. Az 1907. évi tiszta üzleti eredmény 65.415 kor., 82 fill. volt. Az intézet jelenlegi vezetői: Jakó Mihály vezérigazgató, Kóródi Mihály helyettes igazgató, Deutsch Mór, Emerich Tivadar, Fejes István dr., Frankl Mihály, Fried Emil, Keresztszeghy Lajos dr., Kovács Ábrahám, Kölcsey Ferencz dr., Roóz Samu, Rosenfeld Miksa, Stern Jakab és Tanódy Márton dr., Lehóczky János dr. vézérigazgató, Markovics Mór, Pethő György, Roóz Gyula, Scheiber Ferenc, Rácz Endre dr., Irinyi Tamás dr., Biky Károly és Farkas Jenő dr. igazgatósági tagok.

Ujabban alakúlt pénzintézetek: a "Szatmári gazdasági és iparbank r. t." Alaptőkéje 300.000 kor. Az intézet élén állanak: Lázári Nagy Béla elnök, Ináncsy Károly alelnök, Csaba Adorján, Csomay Imre, Vajay Károly dr., Heinrich Viktor, Horváth János, Megyesi Ferencz, Mertz József, Molnár Mihály, Szentiványi Károly igazgatósági tagok és Schönpflug Jenő dr. ügyész.

21A "Szatmári bank r. t." Alaptőkéje 300.000 kor. tartalékalapja 125.000 kor. Az 1907. évi tiszta üzleti nyereség 51.092 kor. 80 fill. Az intézet 1903 augusztus 12-ikén alakult meg. Az alapításban részt vettek: Klein Vilmos, Benedek József dr. Fuchs Bertalan, Reiter Béla, Reiter Mór, Juhn József, Bakó Ignácz, Mózes Jenő, Spiegel Ferencz, Beer Mór, Zsürger Zsigmond és Grünfeld Bernát. 1907-ben megalakította a Szatmárnémeti korona-bankot, betéti társaságként.

Az intézet jelenlegi vezetői: Klein Vilmos vezérigazgató, Benedek József dr. ügyész, Reiter Móricz aligazgató, Beer Mór, Fuchs Bertalan, Juhn József, Mózes Jenő, Reiter Béla, Weisz Károly dr., Domján János dr., Bakó Ignácz, Jeremiás Soma, Spiegel Ferencz, Zsürger Zsigmond igazgatósági tagok.

"Szatmárvármegyei takarékpénztár r. t." Alaptőkéje 800.000 kor. Elnök: Gróf Teleki Géza, ügyvezető-igazgató: Teitelbaum Herman. Igazgatóság: Böszörményi Emil dr. titkár, Gróf Dégenfeld Sándor, Fogarassy Sándor, Daróczy Endre, Fried Rezső, Jékey Sándor, Gacsályi Lajos, Kovács Jenő, Nagy Elek, Markovics Ignácz, Mayer Sándor, Móricz Lajos, Neuwirth Nándor, id. Spitz Adolf, Horváth Bertalan, Schwartz Albert. Az intézet életében kiemelkedőbb mozzanat, hogy 1905. évben felállította az első termény- és árúraktárt a m. á. v. pályaudvar mellett s 1906-ban ugyanott felépítette a második árúraktárt is. 1908. év márczius havában pedig magába olvasztotta az 1906. évben 300.000 kor. alaptőkével megalakult "Szatmári közgazdasági bank részvénytársaság"-ot, miáltal a város és a nagy vidék elsőrendű közgazdasági tényezőjévé vált.

"Szatmári központi takarékpénztár r. t." Alaptőke 200.000 kor., tartalék 82 kor. Igazgatóság: Uray Jenő elnök, Molnár Mihály igazgató, Nagy József, Páskuj Imre, Papp János, Kún László, Nagy Barna dr., Barabás Ferencz dr., Veréczy Ernő dr., Haraszthy Béla dr., Uray Dezső, Kún Lajos, Lővi József, Nagy János, Inglik József, Beer Sámuel.

"Szatmári Leszámitoló bank r. t." Alaptőke: 200.000 kor. Igazgatóság: Bárány Samu, Biró Elemér dr., Erdélyi Miksa dr., Farkas László, Fechtel János dr., Freund Ezékiel, Klein Miksa, Róth Lajos, Lénárd István dr., Mandelbaum Sámuel, Weisz Albert, Jónap Miksa, Roóz Ignácz. Vezérigazgató: Frieder Adolf dr. Ügyész: Biró Elemér dr.

Az itt felsorolt pénzintézetek mellett az osztrák-magyar banknak a fiókja áll fenn, mely fontos tényező a helyi pénzpiacion. A bank bíráló tanácsa: Haller Ottó, Horváth Bertalan, Jakó Mihály, Keresztszeghy Lajos dr., Losonczy József, Pusz János, Reiter Jakab, Roóz Samu, Stern Jakab, Uray Gáspár és Wallon Lajos tagokból áll.

A pénz- és hitelintézetek nagy száma szinte abnormis tünet. A város és vidék hiteligényeit talán kevesebb intézet is kielégíthetné. Mindenesetre jellemzi azonban ez is a változott gazdasági- és pénzügyi viszonyokat.

Ugyancsak a változott közgazdasági viszonyok bírták rá a helybeli fűszer-, gyarmat- és rövidárú nagykereskedők tekintélyesebb részét, hogy tömörüljenek. 1907-ben megalakították a kereskedelmi részvénytársaságot, a melybe beolvadt a 36 év óta fennálló Schwartz Albert és fia czég, a 35 év óta fennálló Reiter Béla és fia czég, valamint a 18 év óta fennálló Beer Mór czég. A részvénytársaság igazgatósága következőleg alakúlt: Fekete József vezérigazgató, Beer Mór és ifj. Reiter Mór ügyvezető igazgatók, Schwartz Albert, Reiter Béla, Beer Mór, Fekete József, ifj. Reiter Mór, Teitelbaum Herman, Fekete Samu dr., Fekete Dezső dr. és Benedek József dr. igazgatósági tagok. A társaság alaptőkéje 500.000 kor., mely 1000 darab 500 koronás részvényben nyert elhelyezést. Ily módon egyesült erővel oly arányú árúcsarnokot állított fel a társaság, melyhez hasonló az egész országban kevés található. A város és nagy vidéke rokonszenvvel fogadta a vállalkozást, melyért különösen a kiskereskedők lelkesednek.

A társaság árúcsarnoka a Károlyi-közben épült s maga az üzlet 1000 négyszögméter beépített területet foglal el. Ezenkívül a vasúti állomáson is nagyobb transito-raktárt tart fenn. Üzletköre messze vidékre kiterjed s előreláthatólag rövid idő alatt hazánk éjszakkeleti részének számottevő közgazdasági intézményévé növi ki magát.

Hogy a kereskedelmi intézmények sorozata teljes legyen, szólanunk kell még a kereskedelmi szakoktatásról.

1906-ban indúlt meg a kereskedelmi és gazdasági csarnok kezdeményezésére a nagyarányú mozgalom a felső kereskedelmi iskola megalapítására, meglepő 22eredménynyel. Önkéntes adakozások útján gyűltek össze az iskola megnyitásához szükséges anyagi eszközök és 1906 szept. 1-én már megnyílt az első évfolyam, 41 növendékkel, Dunay Sándor áll. keresk. iskolai tanár igazgatása alatt. 1907/8-ban már megnyílt a második évfolyam s jövőre megnyílik a harmadik osztály is. A város az iskolát a saját kezelésbe vette, a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig megadta neki a nyilvánossági jogot.

A kereskedő tanoncziskola ugyancsak Dunay Sándor felső kereskedelmi iskolai igazgató vezetése alatt teljesíti hivatását az ifjabb kereskedő nemzedék nevelése körül. A tanítótestület hat tagból áll.