1873-ban lépett fel az ázsiai kolera, a mely ellen már 1872-ben kezdtek védekezni. Ez a rettenetes járvány ezúttal is bőségesen aratott: Szatmáron jun. 19-én lépett fel. Szeptember 7-ig a város 18,000 lakosából megbetegedett 981, ebből meghalt 550. A harangozás el volt tiltva, a járványkórházak a hídon túl is megteltek. Dr. Schlauch Lőrincz kinevezett szatmári püspök 800 forintnyi segélyt küldött, a kormánytól meg a város 5000 frtot kért. A kolera 1891-ben is fellépett, négy hónapig tartott s nagy kárára volt az iparnak és kereskedésnek. Andrássy Gyula gróf államtitkár ez alkalomból a várost meglátogatta. E járvány alkalmával igen nagy buzgóságot fejtettek ki a mentés munkálatainak vezetésében Rogozi Pap Géza, akkor v. tanácsos és Jéger Kálmán városi főorvos.

A jótékony és tudós püspök október 1-én érkezett székhelyére, a hol ünnepélyesen fogadták, s mindvégig gyönyörködtek fényes egyházi és világi szónoklataiban s a mikor őt 1887-ben el kellett veszíteniök, vérző szívvel búcsúztak tőle, de a szeretettel teljes viszony továbbra is fenmaradt a város és a nagyváradi püspök között s a későbbi bíboros örömünnepségein Szatmár mindig képviselve volt.

Az új püspök után jöttek az új főispánok. Ujfalussy Miklóst jan. 30-án, lemondása után pedig Domahidy Ferenczet május 31-én iktatták be hivatalába.

Domahidy Ferencz Szatmár város jó és hű barátja volt, a ki a város felvirágoztatását szívén viselte. Ő magát első sorban a város főispánjának tartotta, azért előszeretettel tartózkodott itt és a közélet mozgalmaiban, a társadalmi téren is élénk részt vett. Később, mikor távozásának híre szárnyra kelt, a város közönsége lelkesen tüntetett mellette s fáklyás zenével s magyaros marasztaló szóval tisztelte meg. Mikor pedig 1892-ben hivatalát letette s a magánéletbe lépett, itt maradt, itt élt, mint a város polgára és bizottsági tagja. Mindenki fájlalta halálát, a mely 1902-ben következett be.

Schlauch püspökről az 1879. évszámban újból meg kell emlékeznünk, őfelségeik ezüstmenyegzőjének emlékére a Szatmár és megyei néptanítói fizetés javítására örök alapítványul tízezer forintot tett le. A városi közönség április 7-én tartott közgyűléséből üdvözlő iratot küldött a jubiláló uralkodó párnak. A felirat remek szövegét Jandrisics János, a későbbi plébános tanár írta, a díszoklevél rajzait pedig Metz Rudolf tanár készítette.

Ugyanezen évben, a junius 23-án tartott közgyűlésen választották Hérmán Mihályt tiszti ügyészül, a ki így a városi tanács kötelékébe lépve, megkezdte alkotó munkálkodását.

Bizonyára az ő gondolata volt, hogy a szatmári ref. templom előtti teret díszkertté alakították át. E czélra október 14-én értekezlet is volt, a melyen Győry Károly v. mérnök a tervrajzokat is bemutatta. A parkozás azonban csak akkor történt meg, a mikor ide a Kölcsey szobrot 1902-ben a Deák-térről áthelyezték. Ma már díszes vasrács kerítése is van a kertnek, melyet részben közadakozásból, részben pedig a városi pénztárból állítottak fel.

Ugyanez időben kezdte meg Kixl cs. és kir. százados a szamosi katonai uszoda parti területét befásítani. Ma már az egész part mentén, a polgári uszodától a József főherczeg laktanyán túl, sima fás és cserjés sétatér terül el.

Fásították az udvarát a közkórháznak is, melynek építését ez évben 1879-ben fejezték be.

A Szatmáron alapítandó múzeum eszméjét felvetették már 1881-ben, úgy, hogy a Társaskör helyiségeiben állíttassék az fel. Az eszme azonban egészen elhalványult s csak a Kölcsey kör megalapításával öltött testet, a midőn Kiss Gedeon főkapitány, a népszerű "Gida bácsi", a ki a "népkertet", a későbbi "Kossuth kertet" is plántálta, rendezte, kezdette meg a gyűjtést. Első otthona a városházának egy szobája volt, majd az Eötvös-utczán egy bérházban talált otthont, míg ma a ref. főgimnázium földszintén három teremben van elhelyezve. A múzeum a jelenben már szép és értékes gyűjtemény, mely a város egyik nevezetessége s a figyelmet megérdemli. Könyvtára is van nehány ezer kötetből, mely egyre gyarapodik. Az intézet segélyt kap az államtól és a várostól. A múzeum körül nagy érdeme van Bakcsi Gergely ref. gimn. igazgatónak, ki ernyedetlen buzgalommal fáradozott a gyűjtésen, szakszerű beosztáson és elrendezésen.

A politikai mozgalmak is erős hullámokat vetettek 1881-ben, mert képviselőválasztáshoz készült az ország. Itt mindkét párt: a függetlenségi és szabadelvű, 295megmozdult. Márczius 27-én megalakították a függetlenségi pártot. Elnöke lett: Magos Menyhért ügyvéd s Bartha Endre ügyvédet kiáltották ki képviselőjelöltnek.

A szabadelvű párt jan. 8-án alakult meg. Elnöke Antal Dániel kereskedő, később keresk. tanácsos. Alelnökök Jákó Mihály és Joó Ferencz. Jelölt újból Boros Bálint. A választás jun. 25-én volt s Boros Bálint 74 szótöbbséggel győzött. Boros 1875-től állandóan a város képviselője maradt 1897-ig, a mikor a vaskorona-rend 3-ik osztályával már 1896-ban kitüntetve, nyugalomba vonult. 1892-ben a város díszpolgára lett. Boros a város és polgárai érdekében rendkívül sokat tett, ő eszközölte ki a millennium alkalmából a városi tisztviselők 5 évi nyugdíjtöbbletét, közben a város ügyei iránt is élénken érdeklődött s része volt a városi utczák új elnevezésében.

1882-ben indulnak meg az eszmecserék a Társas-Kör üvegtermében. Esténként összegyűltek dr. Farkas Antal indítványára az intelligenczia kiválóbbjai: Berenczei Kováts Lajos, Berenczei Kováts Béla, Hehelein Károly, Csomay Imre, Tabajdi Lajos, Jeney György, Nagy József és ott az egész éven át hétről-hétre fejtették ki a város előbbrevitelét czélzó eszméket. A főczél a magyar szellem erejének nevelése és terjesztése volt. Február 3-án a magyarosodást fejtegetik. Február 13-án Kováts Lajos felveti a kulturtársaság alapítására való indítványát, Csomay az Egyesület nevéűl, a "Széchenyi Társulat"-ot ajánlja és ez a Társulat ez évi deczember 28-án meg is alakult. Díszelnöke Schlauch püspök, elnöke Domahidy Ferencz főispán lett és az egyesület ma is virágzik. 1908 január 19-én ülte meg nagy fénynyel 26 éves jubileumát, melyen dr. Boromisza Tibor püspök elnökölt, az ünnepi beszédet pedig dr. Fechtel János tanár tartotta.

Miután 1874-ben a képviselők mandátuma lejárt, az új választást junius 15-én ejtették meg és Borost ismét képviselővé választották Bartha Endrével szemben.

A választási harczok lezajlása után 1884 július 14-én budapesti írók és művészek jöttek Szatmárra, a kik a Kölcsey-szobrot megkoszorúzták, a színházban díszelőadás, utána tánczmulatság volt.

A szomszédban, Nagykárolyban is emlékezetes esemény történt, mert okt. 10 és 11-én a trónörököspár, Rudolf és Stefánia, a gróf Károlyi István családját tüntették ki látogatásukkal. Szatmárról átmentek hódolatuk nyilvánítására: Schlauch püspök, a ki a trónörökös pár előtt másnap misét mondott. Böszörményi Károly polgármester, Hérmán Mihály ügyész, Kiss Gedeon, Smoczer és Keszler kanonokok.

Az ünnepségek után beterjesztették az új városi szervezeti szabályzatot, melyen első sorban Rogozi Pap Géza és Hérmán Mihály dolgoztak. Tárgyalták decz. 29-én. Ez a szabályrendelet ma is érvényben van.

A város vasuti politikája ebben időben kezd belterjesebbé lenni. A városi hatóság és közönség mindent elkövet, hogy a várost vasúti hálózat középpontjává tegye.

1885-ben történt a szatmár-nagybányai vasút megnyitása, a mely azóta Felsőbányáig kiépült, de a szamosvölgyi vasúttal Deés felé is összeköttetést nyert.

Évekkel utóbb kiépült a hegyi, a fehérgyarmati, bikszádi s most épül a szatmár-mátészalkai vasút. Szatmár ma valóban élénk kereskedelmi emporium, úgy hogy e tekintetben éjszak-keleten egyedül és az első helyen áll. A vasútak a városnak nagy áldozatába kerültek, de közvetve bőven kamatoznak.

A városháza és színház építésével Szikszay Lajos vállalkozó bízatott meg.

Az országgyűlési 3 éves cziklus 1887-ben újból lejárt s a város választóközönsége ismét megmozdult. - Erős harczra volt kilátás. A függetlenségi párt Vállyi Árpád majtisi földbirtokost jelölte, a szabadelvű párt pedig Boros Bálintot, a ki jun. 5-én a Lövölde-kertben tartotta programmbeszédét, míg Vállyi Árpád a vigadó erkélyéről beszélt jun. 9-én. A választás jun. 17-én történt, a melyen Boros Bálint 21 szótöbbséget nyert. A szavazatok összes száma 857 volt. Vállyira esett 418, Borosra 439.

Schlauch püspök nagyváradi püspökké való kineveztetésével megüresedvén a szatmári püspöki szék, őfelsége Meszleni Meszlényi Gyula esztergomi kanonokot nevezte ki erre 1887 okt. 27-én. Meszlényi 1888 április 16-án este érkezett Szatmárra. A felszentelés április 29-én volt, a melyre Császka György szepesi, 296Bende Imre beszterczebányai és Pásztélyi János munkácsi püspökök is ide érkeztek. Meszlényi püspök 17 évig kormányozta az egyházmegyét és sok jót tett. Minderről más helyen bővebben írunk.

Még a püspöki széküresedés idejében történt a nagy árvíz-veszedelem, melynek következményeképpen a püspöki kastély tele volt menekültekkel. Márczius 16-át megelőző éjjelen és márczius 16-án esti 3/4 6 órakor a Szamos árjai tulhágtak a töltéseken és befutottak a szomszédos utczákba és lankákra. Legmagasabb volt a vízállás esti 8 órakor 6.33 méter.

A rakonczátlan víz benyomult a Petőfi-utczába, a Zrinyi-utczába, egész a Petőfi-körig haladva, - a Báthory-utczába, melyet egészen elborított, a Diána negyedbe, Németiben az István-tér és egy utcza egészen Velencze képét mutatta, sőt a Bercsényi-utczába is benézett, úgy hogy a képezde errefelé nem is volt megközelíthető. 27 utczát borított el a tomboló víztömeg. Az utczákon csónakokkal közlekedtek és mentették a menthetőt. Legtöbbet szenvedtek a Szamos menti részek, a Diána, Báthory-utczai kisebb házak. Az árvízkárosultak javára európai adakozás és gyűjtés indult meg. Simor prímás 1000 frtot, Hirsch Károly párizsi bankár 15.000 frtot küldött. 40,000 forintnál több volt a begyűlt összeg, melyet a hatóság arányosan kiosztott.

A veszedelmet a város gyorsan kiheverte s haladék nélkül neki látott a hatalmas és nagy alkotásoknak. Egy millió korona kölcsönt vett fel a törvényhatóság, hogy a szükséges és korszerű építkezéseket végrehajtsa.

Az új közúti vashíd építését felvállalták a Schlick és a Gregerson és fiai czég 246,960 koronáért, azzal a kötelezettséggel, hogy a czégek az új hidat 1890 május 1-én használatra átadják. A híd nov. 5-re készült el.

Az új városház alapkőletéte 1889 április 25-én volt. Az első követ Böszörményi Károly kir. tanácsos polgármester, az utolsót Szikszay Lajos vállalkozó tette le.

Az építendő színház alapkövét a Hám János-utczai városi telken május 18-án tették le.

A nagy alkotások mellett azonban rombolás is történik, a mely érzékenyen érinti a város gazdasági érdekeit. A szatmári pénzügyigazgatóságot ugyanis Wekerle Sándor pénzügyminiszter 1889 augusztus 1-én Nagykárolyba helyezte át, "hogy az a vármegye székhelyén legyen." Az áthelyezés megtörténte előtt, április 25-én Wekerle Sándor itt járt. A város minden lehető dísz kifejtésével fogadta s a városházán fejedelmi bőkezűséggel megvendégelte.

Wekerle nyomában járt Károly Lajos főherczeg látogatása, a ki Ivánka Imre, Pejacsevich gróf, Domahidy Ferencz főispán kíséretében meglátogatta a Veres-kereszt egylet kórházát, melyet erre az alkalomra a vasúti állomás raktárhelyiségében rendeztek be. Jandrisics János pedig, mint egyleti elnök megtette a föherczegnek jelentését. A pénzügyigazgatóság elhelyezése most már erősebben dobta napirendre a vármegyében és a városban a megyeszékhely kérdését.

A vármegye alispán-választásra készülődött ez évben. A nagy többségnek Nagy László földbirtokos volt a jelöltje, a ki programmjának első pontjáúl oda tűzte volt a székhely-kérdésnek Szatmár város javára való megoldását. A város ezért teljes erővel támogatta az ő jelöltségét, őt és egész pártját vendégül látta falai között, tiszteletükre a Társas Körben lakomákat rendezett, - a választás napján pedig 1889 október 3-án külön vonatot rendelt a választó törvhatósági bizottsági tagok számára. Mindenki lázas feszültséggel leste a választás folyamáról és eredményéről érkező távirati híreket. A székesegyház előtt kis mozsárágyúk voltak felállítva, s mellettük őrködtek a hajdu-tűzérek. Leszavazott 509 bizottsági tag, 285 Nagy Lászlóra, 224 Zanathy Ferencz főjegyzőre. Nagy László tehát alispánná lett. - A győzelmi nuncziumra megdördültek az ágyúk s az egész város örömmámorban úszott. A győző harczosokat külön vonat hozta vissza Szatmárra. Az érkezőket tomboló, harsogó éljen fogadta a pályaudvaron. Este a vigadóban 400 terítékű bankett volt, melyen lelken felköszöntők hangzottak el. Nagy László pedig megígérte, hogy ha az áthelyezés nem sikerül, lemond. A vármegyei közgyűlés tényleg el is határozta a székhelynek Szatmárra való áthelyezését. Nagy deputáczió járult a belügyminiszter elé. Ám a határozatot soká nem intézte el a kormány; végül 1891. évi október hó 26-án értesítette gróf Szapáry belügyminiszter a közönséget, hogy törvény hiányában az áthelyezésre most határozatot hozni nem szándékozik.

301Ám a székhelyért való küzdelmek közepett sem feledkezett meg a város a pénzügyigazgatóság visszaköveteléséről, a közgyűlésben elhatározták, hogy a direkczió 1891 május 1-re Szatmárra visszahelyeztessék. 135 tagú küldöttség járt ezért a kormánynál, melytől ugyan kedvező választ kaptak, az elintézés azonban máig is pihen.

Az élet küzdelmes prózájában egy kis költői derűt lehelt az az ünnepség, melyet Szatmár városa és Szatmárvármegye törvényhatósága Kölcsey Ferencz születésének 100 éves fordulója alkalmából rendezett. Nagykárolyban díszközgyűlés, díszbeszéd, arczkép megkoszorúzás volt, Szatmáron a Deák-téri Kölcsey szobrot a küldöttségek és törvényhatóságok megkoszorúzták, úgyszintén Csekében Kölcseynek a sírját is.

Időközben a "Kölcsey-kör" is megalakult, melyről az "Irodalom, tudomány, művészet" czímű fejezet bővebben szól.

Az 1890-ben megindult alkotások is lábra állottak: Felépült az új városháza, azaz a városházának a Színház-közre néző főrésze, a szép és díszes lépcsőházzal, nagy és kis tanácsteremmel. A többi részeknek a kiépítését: a Deák-tér és Széchenyi-utczák felé, - későbbre halasztották. Ma azonban más tervek merültek fel s így a 4-szögű egészen új városháza, az eredeti terv szerint nem fog kiépülni. 1891 január 5-én nyitotta meg Domahidy Ferencz főispán ünnepies közgyűlésen az új városháza nagy tanácstermét.

Junius 1-én elhatározták a József főherczeg honvéd laktanyának kiépítését, a mely 76,978 frtba került. Az épület impozánsan emelkedik a Szamos partján. A József főherczeg-utczára később építették az emeletes házat, melyben a hivatalok, tiszti étkező-helyek, tanácskozási termek nyertek elhelyezést. A közös hadsereg részére építeni kezdett Ferencz József-laktanyát 1892-ben fejezték be.

Ugyancsak június 1-én határozta el a városi közgyűlés a villamvilágítás berendezését. A légszeszvilágítás tervét már 1869-ben felvetették, de akkor még csak annyit csináltak, hogy a petroleumlámpákat szaporították. A villamos világítás berendezését a Siemens és Halske czég vállalta el 40,000 forintért, úgy, hogy 1891 nov. 5-ére mindennek készen kell lennie, de csak 1892-ben készült el. A telepet a város állandóan házilag kezelte. Ám az első gépház, a Szamos partján, valamint a gépek kicsinyeknek bizonyultak s így a telep fejlesztése szükségessé vált. Első berendezése 736,524 kor. került, 1906-ban még 450,000 koronát szavaztak meg a fejlesztésre. Ma tehát a vállalatban a városnak másfél milliója fekszik; de minden jel oda mutat, hogy dús jövedelmi forrás lesz. Az 1906. r. munkálatokat Markó Kalmán v. v. igazgató hajtotta végre.

A politikai mozgalmak is hullámzani kezdenek hosszas pihenés után. A képviselőválasztások ideje ismét elkövetkezett. Miután Boros Bálint kijelentette, hogy többé jelöltséget nem vállal, hanem a magánéletbe vonul vissza, a város más jelölt után nézett és a függetlenségi Ugron Gábor személyében állapodott meg. Boros B. is ajánlotta, - mert a mint mondá, a városnak most azért is ellenzéki képviselőt kell választania. - Hadd lássa a kormány, hogy e törvényhatósággal nem lehet játszani. - Ugy állott ugyanis a dolog, hogy Borosnak a város érdekében előterjesztett több rendbeli fejlesztési kérelmét nem teljesítették. Ezért az öreg úr mód felett megharagudott, lemondott a további szereplésről és a "kontra" kimondását erősen sürgette. A kontrát ki is mondták, mert Ugront, miután január 14-én a Vigadóban programmbeszédét, óriási lelkesedést ébresztve, megtartotta, január 28-án egyhangúlag képviselővé választották. Később aztán a lelkesedés Ugron személye iránt nagyon megcsappant s így történt, hogy a következő cziklusban dr. Chorin Ferencz, budapesti hírneves ügyvéd lett itt a követ. A politikai mozgalmakkal kapcsolatban említésre méltó, hogy ez évi szept. 5-én Kossuth Lajost a város díszpolgárává választották. Szept. 18-án pedig a városháza előtt nagyszabású Kossuth-ünnepélyt rendeztek és uzsonna-bankettet. Jókai Mórt Tanódy Márton indítványára 1893 április 10-én szintén díszpolgárrá választották.

Az eltávozott Boros Bálintot követte a magánéletbe Domahidy Ferencz, a kit a város közönsége nagyrabecsült és szeretett, mint kipróbált jó barátját, fényes búcsúünnepet rendeztek s tőle október 6-án, a nagy nemzeti gyásznapon, ünnepélyesen elbucsúztak. Utódja Ujfalussy Sándor lett, a ki előbb Szatmár vármegye alispánja, majd szolnoki főispán volt. Mivel Ujfalussyt a város határozott ellenségének tartották, azért elhatározták, hogy ellene passzíve tüntetni fognak. 302Így is történt. Az új főispán 1892 október 26-án este érkezett Szatmárra. A lakosság a legteljesebb közönynyel fogadta s mikor másnap, 27-én, beiktatása napján, a közgyűlési terembe lépett, egy éljen sem hangzott el. - Később kölcsönös kimagyarázások után a viszony bensőbbé lett, de Ujfalussy nem soká viselte méltóságát, mert pusztító kór emésztette s rövid időre sírba döntötte.

Közben a politikai élet hullámai mind magasabbra dagadtak. A "nemzeti párt," melynek nagynevű vezére gróf Apponyi Albert volt, Szatmáron tartotta alakuló gyűlését 1893 január 8-án. Jelen voltak: báró Vécsey József, Jékey Mór, Szentiványi Gyula, Böszörményi E., Kölcsey Antal, Kovács E., Keresztszeghy Lajos, Domahidy Sándor stb. Elnök lett: báró Vécsey József, alelnökök: Kováts Eduárd és Jékey Mór. Februárban pedig a vármegyei függetlenségi párt alakult meg a Vigadóban. Lejöttek Pestről ez alkalomból Eötvös Károly és Pap Endre képviselők. Elnök lett: Jékey Zsigmond, alelnökök: Ilosvay Aladár és Zoltán László.

Ám a nemzeti párt nagy erővel dolgozott s terjesztette eszméit. Június 25-iki gyűlésére a városba érkezett maga gróf Apponyi Albert is. Apponyi 24-én jött meg. Böszörményi Károly polgármester üdvözölte s még e nap estéjén a város polgársága tiszteletére fáklyásmenetet rendezett. 25-én a "Séta-téren" megtartott gyűlésen a gróf nagyszabású beszédet mondott. Gyűlés után a függetlenségi párt részvételével 400 terítékű bankett volt.

A szabadelvű politika egyházpolitikai javaslatai itt sem maradtak visszhang nélkül. Az április 10-i közgyűlésen Hérmán Mihály ügyész indítványt tett a javaslatok pártolására; a közgyűlés ebben az értelemben határozott, s 57 szóval 7 ellenében elfogadta az indítványt. Ellene beszéltek Jandrisics János és Novák Antal nagyprépost, mellette a főispán, Tabajdi és Fejes dr.

1894 február 18-án a polgári házassági politika pártolására a vigadóban népgyűlés volt. Elnök: Uray Géza volt. A gyűlés pártolólag határozott.

Érdekes, hogy a Kölcsey-kör nevében Mátray Lajos és Farkas Antal dr. 1893-ban az októberi közgyűlés elé a város monografiájának megírása tárgyában indítványt terjesztettek. A közgyűlés az indítványt el is fogadta s a Kölcsey-kört megbízta a város történetének megírásával. Mivel azonban a város a munkára szánt összeget csak akkor akarta kiadni, ha a történelmi társulat szakértői a munkát elfogadják, a kör a történet megírásától 1894-ben visszalépett. 15 évig pihent e kérdés, mely most végre mégis megoldást nyert.

Alig választotta meg a közönség Kossuth Lajost díszpolgárrá, már is temetéséhez kellett készülődni, - mert nagy hazánkfia, az Uj-Magyarország megalkotója, meghalt Turinban. Szatmár is gyászba borult s a trvhatóság, úgy mint a függetlenségi párt, küldöttségileg képviseltette magát a nagy temetésen s impozáns koszorút helyeztetett a ravatalra. Ez alkalommal a Híd-utczát Kossuth Lajos-utczának nevezték el.

A politikai mozgalmak csillapodása után a trvhatóság újból az építkezésre, a város fejlesztésére irányozta figyelmét. Felépítette a méntelepet, a melytől sokat várt, de a melylyel keveset nyert.

Miután az igazságügyminiszter megengedte, hogy a Rákóczy és Verbőczy-utcza sarkán törvényszéki épület és fogház emeltessék, a város a telkek dolgában egyezkedési kísérletet tett az egyházmegyei hatósággal. Mivel azonban az egyezkedési kísérletek hajótörést szenvedtek, a város végre is kisajátította a telkeket, (az id. Hérmán Mihály-féle telekért 15,000 frtot, az e. megye tulajdonáért 30,000 frtot adott) és a palotát, mely a törvényszéket minden időkre Szatmárhoz kötötte, 1896-97-ben felépítette. A palota az államnak 380 ezer frtjába került. A telket a város adta.

A belélet fejlesztéséhez tartozik az is, hogy a németiek a közgyűléshez városrészük fejlesztése iránt folyamodtak, úgy hogy ott ovoda építtessék (ma már megvan), hogy az István-téren legyen az élelmi piacz, hogy a vasúti pályaudvarra, a hol az új állomási épület felépítését 115,000 forint költséggel novemberben a ker. miniszter jóváhagyta, - egyenes összeköttetésük legyen s hogy részükben egy fiókrendőrségi laktanya állíttassék fel. E kívánalmak azonban, bár kérésüket sokszor megújították, ez ideig nem teljesültek.

A gyáripar tekintetében is történt valami. Az Első Téglagyár 1892-ben 100 ezer forinttal keletkezett. Majd kiépült az első Gőztéglagyár 70,000 forint alaptőkével. Aztán a többi. Ma már számos téglagyára van a városnak. Szóba 303került egy czukor-gyár emelésének terve is. Polacsek Emil vegyészmérnök tett a gyár felállítására ajánlatot, de az ügy elaludt.

Ő felsége Simontsits Bélát, Tolna vármegye alispánját nevezte ki a meghalt Ujfalussy Sándor helyébe a vármegye és város főispánjává. Beiktatása 1896 julius 6-án volt s már 8-án az új főispán elnökölt a közgyűlésen.

A főispán jött, az öreg polgármester ment. Azon a közgyűlésen, szept 9-én melyen a közgyűlés a "Népkert" befásítását elrendelte, Böszörményi Károly polgármester, kir. tanácsos, a Ferencz József rend lovagja, tisztéről, aggkora miatt lemondott s helyére okt. 14-én Hérmán Mihályt választották meg.

A város az ő friss lelkesedésének hatása alatt a millenáris ünnepségekből méltóan vette ki a részét s az 1896 julius 8-i ragyogó felvonuláson bandériumot küldött fel. Hérmán Mihály, Rogozi Pap Endre, báró Vécsey Miklós, Lengyel Márton dr. és Péchy Antal díszmagyarba öltözve, ficzánkoló, tüzes paripáikon díszítették a színes, pompás felvonulást a parlamenti épülethez. Itthon a kir. kath. gimnázium május 9-én az iskola udvarán millenáris ünnepet rendezett, 10-én pedig a ref. tanuló ifjusággal együtt a Deák-térre kivonulva, énekekkel és szavalatokkal ünnepelték a korszakos nemzeti eseményt. A Kölcsey-kör a színházban tartott ünnepélyt.

A millenáris évben a Társas-kör családi örömünnepet is rendezett, midőn a két elnöknek Boros Bálintnak és Antal Dánielnek életnagyságú arczképeit az olvasó-teremben leleplezték. 1896 szept. 27-én 26-án este fáklyásmenet, másnap délelőtt a városházán díszközgyűlés volt a főispán elnöklete alatt.

De az ünnepségektől hirtelen elfordította a város figyelmét a közelgő követválasztások idejének elérkezése.

Ugron Gábor függetlenségi jelölt október 26-én a Vigadóban, dr. Chorin Ferencz szabadelvű párti jelölt pedig ugyancsak e napon d. e. 11 órakor a városi színházban tartotta programmbeszédét. A választás okt. 29-én volt, a melyen dr. Chorin Ferencz 606 szavazattal Ugron 480 szavazatával szemben országgyűlési képviselővé választatott.

Csakhamar a főispán is megkapta felmentését hivatalától, deczember 14-én a a belügyminiszterium miniszteri tanácsosa lett. Simontsits a város őszinte jóakarója és díszpolgára volt, falai között szívesen tartózkodott s a Gida bácsi kis vendégszerető házának gyakran volt vendége. Mindenki sajnálta távozását.

1906-ban, évzáró eseményül a Regatta Szamos-csolnakázó egyesület nov. 14-én megalakult. A népkonyha nov. 16-én nyílt meg. Mindkettő virágzik. És lehetetlen figyelmen kívül hagyni a millennium emlékére alapított "Ezres asztaltársaságot," - mely szórakoztató, de főképpen szegény iskolás gyermekeket felruházó jótékony egyesület is. A Társaság ezer és ezer gyermeket ruházott fel s példátlanul kedélyes összejöveteleket rendezett, kis-, nagy- és finom asztalainál. Alapítói Fodor dr., Fechtel dr., Irinyi dr., Fejes dr., Kelemen Samu dr., Tanódy dr., Kovách Ábrahám voltak. Elnöke Fechtel dr.

De a politikai és főispáni változások a város haladási röptét nem akadályozták. Itt mindenki lázasan dolgozott. - S hogy a városnak ha már nincs közös házi ezrede, legalább legyen katonai zenekara, az újonnan felállított honvédzenekarok egyikét kérte, melynek ellátására évi 1000 frtot ajánlott meg. Ehhez képest a kassai III. kerületi honvédzenekart meg is kapta. A zenekar a színházi téli évszakban a színházban az előadásokon, hetenként kétszer, télen a Deák-téren, nyáron pedig délutánonként a Kossuth-kertben játszik.

A szatmár-fehérgyarmati vasút kiépítése ténynyé vált. Építését Gerster Béla vállalta el, a budapesti keresked. bank financzirozása mellett.

A hegyi vasút építését a Neuschloss-czég megkezdette és 4 mérnököt küldött ki az építkezés foganatosítására.

A kath. kaszinó a Vigdorovics-féle telket vásárolta meg 17,500 forintért, a melyet átalakítva és kiépítve, czéljaira alkalmassá tett. A város egyik jelentékeny kultúrintézménye, a mely társadalom- vallás- erkölcsi- és művelődésterjesztő feladataival valóságos missziót teljesít. A közönség valláskülönbség nélkül szívesen keresi fel. Nagy jótevője volt Meszlényi Gyula püspök, kinek jól sikerült ülő-képe az olvasó-teremben ékeskedik.

A református régi főgimnázium korszerű építésére a v. és k. minisztérium 30,000 forint államsegélyt engedélyezett. Az intézet 1890-ben ki is épült s ma már 304hatalmas kétemeletes épülettömb, tágas udvarral és modern torna-csarnokkal, a hol a Lorántffy-estélyeket és egyéb ünnepélyeket is tartani szokták.

A keresk. és iparkamara felállításának kérelmezése eredmény nélkül maradt. Az alkotások sietségében érkezett a királyi leirat, mely Hugonnay Béla grófot főispánná nevezi ki 1897 november hó 30-án.

Beiktatása decz. 21-én történt fényes ünnepségek keretében. Este fáklyásmenet, másnap díszebéd volt stb.

1898 január 10-én az új főispán megtartotta a tisztújítást, melyen Hérmán Mihály újból polgármesterré választatik. Hérmán aztán és a nagytehetségű kitünö közigazgatási kapaczitás Rogozi Pap Géza, együtt vállvetve feküdtek neki folytatólagosan a kitervelt munkának. Az új vasúti állomás kiépítését siettették. Az épület homlokzata 120 méterre méretett ki. Építését Weisz Richárd vállalta 250,000 koronáért; megnyittatott 1899 nov. 6-án. Sürgették a helyi vasút haladéktalan kiépítését, melyet Gerster Béla vállalt. Megnyitották 1899 márczius 27-én. A keresztezést a gőzfűrészi pályaszínben Rogozi Pap Géza eszközölte ki, a mi hallatlan siker volt. A közgyűlés egyszersmind elfogadta Gersternek a gőzfűrésztől az államvasutak vonaláig villamos erővel való berendezésére vonatkozó ajánlatát, s ma már gőzmotorkocsik közlekednek a hegyig. A kieszközölt államsegély 140,000 korona. Az árvíz ellen a parti támfalakat kiépítették. A Kossuth-kertet Hein budapesti műkertész tervei szerint rendeztették. A kert ma már gyönyörű s kioszkja, pompás termeivel, impozáns látványt nyújt a dombról. Ime a hely, mely gidres-gödrös téglavető terület volt egykor, ma tündérliget, mely villamos világítással, vízvezetékével, árnyas sétányaival, kitűnő gőzfürdőjével, játszótereivel a város pompás üdülőhelye; tervbe vették a vasúti internátus építését is a "Sétatéren," mely ma már áll s 200 növendéknek ad otthont a tanulás idejére.

Közben 1898 május 29-én, pünkösd első napján, délután megtartották a középiskolai kerületi tornaversenyt a hídontúli katonai gyakorló-téren, óriási közönség jelenlétében. Rengeteg tanuló, tanár és néző sereglett itt egybe. Ez évben (1898) márczius hóban vált ketté a városi eddigi egységes izraelita hitközség s így ma két felekezetre: statusquo és statusquo ante (ortodox és neológ) osztva élnek. A neológok mór-stylü temploma érdekes, 1904-1906-ban épült 123,000 korona költséggel, a Szuhányi-féle telken. A vállalkozó Fejér és Ritter-czég volt Budapestről.

Miután a törvényszék a régi városház épületéből a saját palotájába költözött át s így az épület üresen maradt, az a kérdés merült fel, mi történjék a régi városházával? Némelyek bazárt, mások bérházat akartak ott berendezni. Hérmán és Rogozi Pap Géza azonban egy teljesen modern berendezésű szálló és kávéház tervével állottak elő. Annál is inkább, mivel Schulek Frigyes a műemlékek országos bizottságának építésze, kijelentette 1900-ban, hogy a régi városháza lerombolható, mert nem műemlék, egészen új épület. A két irány az utczán és a közgyűlési teremben elkeseredett harczokat folytatott egymással s voltak olyanok, kik a város tönkrejutását jósolták, ha a Pannonia felépül. A mélyebben látó bizottsági tagok azonban pártolták a Hérmán-Pap Géza féle javaslatot s ezzel megalkották azt a díszes szállót, mely a város dúsjövedelmű birtoka.

Felszerelték a telephon-hálózatot, a Társas-Kört szépítették Fogarassy Sándor mérnök által, az óvodát megnyitották. Melles Emil németi gör. kath. lelkész a németi új gör. kath. templomot és paplakot felépítette. A közgyűlési teremben a király és királyné arczképét leleplezék nagy ünnepségekkel.

Nagy eseménye volt a városi történeti életnek a Tiszavidéki dalosegyesületeknek a városban megtartott dalversenye 1900 julius 29-én, abból az alkalomból, hogy az itteni dalos-egyesület fennállásának 25 éves jubileumát ülte. A díszgyűlésen Hugonnay főispán elnökölt. Megjelentek a debreczeni, hajdunánási, hajduszoboszlói, m.-szigeti, nagykárolyi, nagyszalontai, nyíregyházai dalosegyesületek. Jun. 30-án délben díszebéd volt a püspöknél, melyen gróf Zichy Géza is jelen volt, míg gróf Károlyi István és neje ebéd után érkeztek meg. A dalversenyt a színházban tartották, a kioszkban pedig a város a vendégek tiszteletére esti lakomát adott. 1901. május 18-án sikerült hangverseny volt, melyre 15-én gróf Zichy Géza is lejött és személyesen dirigált.

1901-ben keletkezett a protestáns új kultur-intézmény: a "Lorántffy Zsuzsánna Egyesület", mely hangversenyekkel, felolvasásokkal műveli a társadalmat és szolgálja, támogatja a ref. nőképzőt. Hérmán Mihály polgármester 1902 305április 5-én meghalt. Nemsokára követte őt báró Vécsey József, a nemeslelkű és minden szépért és jóért lelkesedő főúr.

Hérmán Mihály örökébe május 12-én tartott közgyűlésen Rogozi Pap Géza főjegyző lépett, - ki eddig is a város elsőrendű irányítója és vezetője volt. Vas akarata, törhetetlen szilárdsága, nagy esze mindig érvényesült és munkás kezének nyomát az újabbkori városi alkotások mindenikén rajta találjuk. A város szolgálatába való belépésétől kezdve végig útat tört magának s oly tekintélyt szerzett, a mivel városi hivatalnok még alig dicsekedett. Társai szerették és nagyra becsülték, ritka tehetségeit pedig ellenségei is elismerték. Rogozi Pap Gézával szemben mint polgármesterjelölt Veréczy Antal kir. itélőtáblai bíró állott, de Pap Géza lett a győztes. Tisztét, melyet lelkiismeretes gonddal és ambiczióval töltött be, fájdalom, csak kevés ideig viselte, de e kevés idő alatt is lázasan dolgozott, hogy kiépítse a két vasútat: a bikszádit és mátészalkait, hogy tűzérséget és lovasságot telepítsen ide. Élete teljes erejében ragadta el a halál 1906 deczember 8-án. Sűrűn hulló esőben kísérte rengeteg számu közönség a temetőbe a megboldogultat s sírjánál Vajay Károly mondott megindító búcsúzót. Utódja dr. Vajay Károly városi tiszti ügyész lett.

Veréczy Antalt aztán a Társas Kör Boros Bálint székébe ültette, midőn elnökévé választotta ez év júniusában.

Pap Géza polgármesterségének első napjaiban, május 25-én leplezte le a Kölcsey-kör a Petőfi márványemléktáblát a régi Pap Endre, ma Morvay János-házon, midőn Mátray Lajos megnyitója után Koroda Pál tartott díszbeszédet, dr. Fechtel János pedig átadta Morvay János háztulajdonosnak, a ki át is vette megőrzés végett az emléket.

Nem sokkal utóbb, szept. 21-én, Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulója alkalmából, a törvényhatóság díszközgyűlést tartott, melyen Rogozi Pap Géza megnyitója után dr. Fechtel János mondott emlékbeszédet. Kovács Leó ezredes pedig azt indítványozta, hogy Kossuth Lajos életnagyságú arczképe a közgyűlési terem számára megfestessék. A kép azóta már díszíti a nagy tanácstermet s ünnepélyes leleplezésére Kossuth Ferencz is megjelent, kit ezúttal, Veréczy indítványára, a város díszpolgárául választott meg. Délután 4 órakor a városháza erkélyéről Osváth Elemér beszélt a néphez. Délben társasebéd volt a Pannóniában, melyet ez évi május 1-én nyitottak meg.

Ez évben az árvíz ismét megfenyegette a várost, jun. 14-17 között. A legmagasabb vízállás 5 m. 78 cm volt. A védelmet Németh János műszaki tanácsos vezette a 132 főnyi katonasággal; de az új védő támfalak a veszedelmet könnyen elhárították.

Mivel Hieronymi Károly országgy. képviselő, kit Chorin után választottak 1901-ben Uray Gézával szemben először képviselőül, keresk. miniszterré neveztetett ki, lemondott mandátumáról s új választást írtak ki. Hieronymi 1903. nov. 15-én érkezett a városba, hogy programmbeszédét elmondja.

Az összes hatóságok, társulatok tisztelegtek előtte, Rogozi Pap Géza polgármester pedig a Pannóniában fényes bankettet adott tiszteletére. A választás november hóban volt, a mikor Hieronymit Uray Gézával szemben 58 szótöbbséggel képviselővé választották.

A választás után a csőcselék megrohanta a Pannóniát, a szabadelvű párt tanyáját, betört a gyönyörű kávéházba s annak berendezését összerombolta. A vendéglős kára 8000 korona volt.

Időközben a Dalegyesület is felállitotta "Zeneiskoláját" s azt a városi üressé vált óvoda helyiségében rendezte be. A város, a helyiségen kívül, évi 1200 koronával segíti az intézményt. Meszlényi Gyula püspök pedig felépítette 10,000 forint költséggel a tűzoltó-őrtornyot. Ellenben megszűnt a hasonszenvi kórház, melyet a város nagy költséggel azért tartott fenn éveken át, hogy a félmilliós Majláth-alapítványhoz hozzájuthasson, a mi azonban a sok utánjárásra sem történt meg.

Nagy ünnepséggel leplezték le szept. 27-én Kiss Gedeon 1898 május 26-án elhalt főkapitánynak Horvay János szobrász által készített mellszobrát a Kossuth-kertben, melynek a megboldogult volt a megteremtője és gondozója. Az ünnepélyen Fejes István dr. szónokolt.

Volt két jubileum is. Az egyik a "Társas Kör" 70 éves fenállásának emlékére, a másik Rogozi Pap Géza polgármester 25 éves szolgálati évfordulójára, mindkettő fényesen sikerült.

306Az ünnepségek és jubileumok 1904-ben tovább folynak, úgy hogy ez időket bátran nevezhetjük jubiláris időknek. Az első és legjelentősebb jubileum ez évben a szatmári róm. kath. egyházmegye 100 éves jubileuma, melyet az egyházmegye nagy díszszel ült meg, s melynek alkalmából Meszlényi püspök 80.000 forint költséggel a székesegyházat kifesttette, új köntösbe öltöztette s benne egy óriási, színtiszta márványfőoltárt emeltetett s papságát sok kitüntetésben részesítette, őt magát a vaskorona-rend nagykeresztjével tüntette ki a király. A restaurált székesegyház megnyitása 1904 decz. 8-án volt.

Hasonlóképpen 100 éves jubileumot ült a kir. kath. főgimnázium. E jubileumon megjelent Boncz Ödön m. tanácsos. 9 órakor a zárdatemplomban isteni tisztelet volt, utána ünnepség az iskolában, melyen az ünnepi beszédet Ratkovszky Pál igazgató tartotta. Végre bankett a Pannóniában.

A közéletben is történt változás. Hugonnay gróf főispán lemondott s helyére ő felsége Kristóffy József képviselőt nevezte ki, a kinek az ünnepélyes beiktatása márczius 3-án volt nagy érdeklődés mellett.

A politikai élet azonban már ez időtájban nagyon zavarossá vált. A széles mederben folyó nyílt és leplezett, vagy állandóan fenyegetődző obstrukczió az ország politikai és gazdasági helyzetét bizonytalanná tette. Az országgyűlést a király feloszlatta s kiíratta az új választásokat. Hieronymi 1905 jan. 11-én érkezett meg a programmbeszéd megtartására, de a 26-i választáson kisebbségben maradt Kelemen Samu dral szemben, a kit a következő évben is egyhangúlag választott meg a város.

Az áldatlan politikai harczok forgatagában mély gyász borult a városra. Márczius 14-én esti 1/2 10 órakor meghalt Meszlényi Gyula megyés püspök, a ki 17 évig kormányozta az egyházmegyét (1888-1905). Temetése márcz. 21-én volt, a temetési szertartásokat Városi Gyula, akkor székesfehérvári püspök végezte. Eltemették a temetői kápolna mögé épített mauzoleumba, mely márványdíszeivel ékes püspöki kripta. Utódjául Mayer Béla kalocsai prépost-kanonok, cz. püspök neveztetett ki, a ki nov. 4-én tette le a hivatalos esküt.

1905 jun. 1-én nyitották meg a Kölcsey-kör muzeumát, melyre megjelentek a fővárosból György Aladár, Fejérpataky László dr, Schönherr Gyula dr. stb., továbbá a nagykárolyi és nagybányai muzeumok küldöttei. Az ünnepély a városház tanácstermében folyt le. A megnyitó-beszédet Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, a kör elnöke tartotta; utána beszéltek Fechtel János dr. a kör alelnöke, Fejérpataky, Schönherr és Vajay Károly ügyész a város nevében. Az ülést közebéd, este pedig a színházban díszelőadás követte.

Meszlényi utóda azonban még sem Mayer Béla lett, mert Mayer püspök, tekintettel időközben fellépett súlyos betegségére, 1906 áprilisban lemondott. Helyére jun. 20-án ő felsége Boromisza Tibor dr. pápai prelátust, kalocsai apátkanonokot nevezte ki.

Az új püspököt szeptember 30-án pedig Egerben Samassa József bíboros-érsek, Párvy Sándor és Szmrecsányi Lajos püspökök segédkezésével püspökké szentelték. Az új főpásztor október 1-én este érkezett a városba s október 7-én történt meg ünnepélyes beiktatása.

A mi a politikát illeti, az új idők szele megnyugtatólag hatott az egész országra. A kedélyek lecsillapodtak s a nyugodt alkotások, a munkálkodás elébe mi akadály sem gördült.

A város társadalma is felöltötte a régi testvéries együttműködés melegítő köntösét s a pártbeli ellentétek, gyűlölködések elpihenése újból közel hozta egymáshoz az embereket. Mindenki örült az ország- és városrontó viszályok és politikai ádáz szenvedélyek ellobbanásának s szívesen támogatta az új rend törekvéseit.

A sokáig üresen álló főispáni szék betöltetett. Falussy Árpád dr., fővárosi ügyvédet a király 1906 április 21-én főispánná nevezte ki. Üresen állott a főispáni szék sokáig, mert miután Kristóffy 1905-ben belügyminiszterré neveztetett ki, s Nagy László alispánt csak a vármegye főispánjává rendelték ki, a főispáni hatáskör betöltésével Rogozi Pap Géza polgármester bízatott meg, a közönség pedig a főispán hiányát észre sem vette. Megemlíthető, hogy gróf Hugonnay távozása után itt erős áramlat indult meg az iránt, hogy a városnak külön főispánja legyen, annál is inkább, mert a város ebbeli kívánságát már régebben is kifejezte. A városi főispáni székre volt is komoly jelölt Pap Géza polgármester személyében. Azonban hosszas habozás után mégis csak Kristóffy jött ide.

307Falussy főispán május 10-én foglalta el a szatmári főispáni széket, mely alkalommal a függetlenségi párt a függetlenségi zászlóval jelent meg a tisztelgésre.

A főispáni kinevezés után kevés időre április 30-án meg volt a képviselő-választás is, melyen Kelemen Samu drt, a függetlenségi párt jelöltjét, egyhangulag képviselővé választották. A képviselő-választást pedig csak kevéssel előzte meg a bikszádi vasút megnyitása április 19-én. Ez a vasút a Rogozi Pap Géza és Hieronymi műve.

Kelemen Samunak, mint képviselőnek első nevezetes alkotása a felső kereskedelmi iskola megteremtése volt, mert ő eszközölte ki a felállítási engedélyt, a melyet hogy megkapott, nagy dolog, mert a miniszterium ilynemű újabb iskolák felállítását már nem engedte.

A felső kereskedelmi iskola 1906 szeptember 1-én nyílt meg a kereskedelmi és iparcsarnokban, mely 1894-ben alakult a Bárdos-ház emeletén.

Az 1906-ik esztendő nagy gyásszal végződött, mert decz. 8-án esti 7 órakor halt meg Rogozi Pap Géza polgármester. Sokáig, itt-ott 2 esztendeig betegeskedett s ütőérelmeszedésben sokat szenvedett. Karlsbadban, majd Balaton-Füreden keresett gyógyulást, de hiába. - Arczképe ott függ a kis tanácsteremben, a többi mellett, de sírja még jeltelen.

A polgármesteri szék nem maradt soká üresen, mert már az 1907. évi január elején tartott közgyűlésen Vajay Károly dr. tiszti ügyészt egyhangúlag polgármesterré választották. Munkabírása, képzettsége, affabilis finom modora, és általánosan ismert jóakarata, családi tradicziója, atyja Vajay Károly ügyvéd, városi főbíró, képviselő, majd tvszéki bíró, kiváló szónok s a közélet homlokterében álló embere volt, erős garancziák, sikeres eredményekre és szerencsés munkálkodásra. - Bizonyos, hogy nagy elődeinek nyomában fog elszántan haladni, hiszen munkatársuk volt sok éven át, s városa boldogításán, fejlesztésén fog ő is dolgozni.

Vajay Károly dr. polgármesterségének első éve 1907; a városra nézve minden árnyalatu sztrájkoknak az éve, a mi igen nagy kárral járt mind a város közönségére, mind a munkaadókra nézve. Febr. 14-én a czipész-segédek sztrájkja, április 11-én az asztalos-segédeké, junius 27-én a Neuschloss-féle fűrész-gyáré, augusztus 22-én a kőmíveseké.

A munkások emez erőszakoskodásai megszülték az ellenhatást s a munkaadók is szövetkeztek e jogtalan munka-abbanhagyások letörésére. A mi sikerült, annál is inkább, mert augusztus 22-én az iparos-szakegyleteket, minden rendetlenségek és bajok forrását, bezárták.

A gazdasági vállalkozási szellem azonban, bár rombolás folyt az egész vonalon, mégis hódított és megteremtette márczius 24-én a Szatmári Központi Takarékpénztárt, junius 9-én a "Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaságot". A faipar-szakiskola pedig, melyet még Hieronymi miniszter adott meg a városnak, s mely iparunk fellendítésére igen fontos, 1907 szeptember 1-én megnyílt.

A szellemi és hazafias mozgalmak tere sem maradt pusztán, mert az 1882-ben megalakult "Széchenyi Társulat", mint magyar közművelődési intézmény az Emke után az ország második erőssége; miután 25 éves fennállását 1907 deczember 18-án elérte, 1908 január hó 19-én tartotta meg jubileumát. E jubileumon a kormány is képviseltette magát Falussy Árpád főispán által. Az ünnepség a városháza dísztermében folyt le Boromisza Tibor dr. püspök elnöklete alatt, ki Madarassy Dezső társulati igazgató üdvözlő szavai után hazafias magas szárnyalásu megnyitó-beszédet mondott. Az ünnepi beszédet dr. Fechtel János tanár, a záró-beszédet pedig dr. Falussy Árpád főispán tartotta. Délben társas-ebéd volt.

Idáig terjed Szatmár város legutóbbi éveinek története. Igyekeztünk e nagymultú lelkes és dicső város történetét kellő világításba helyezni s minden fontosabb eseményt feljegyezni.

Azt hisszük, hogy hű és igaz képet festettünk s a mult története buzdításul fog szolgálni a jelen és jövő nemzedéknek a további alkotásokra és a város dicsőségének még ragyogóbbá tételére.

Mert a város polgáraira még nagy munka vár, melynek lelkiismeretes és buzgó elvégzése hazafias és mulaszthatatlan kötelesség.