A dunántuli hegyes-dombos vidéknek a közepe táján, a Kapos-patak széles völgyében, 135 m tengerszín fölötti magasságban terül el Somogy vármegye rohamosan fejlődő székhelye: Kaposvár rendezett tanácsú város, melynek belterületét is a vidék szelíd talajhullámzása jellemzi, két oldalt pedig a Kapos mentén húzódó és lankásan emelkedő hegyek övezik. A csatornázott Kapos-patak többnyire a város alatt folyik, majd a vasútvonallal együtt a várost két egyenlőtlen részre osztja. Már kedvező fekvése is forgalmas ipari és kereskedelmi ponttá predesztinálta, a mivé azután a közlekedési eszközök kiépülésével ki is fejlődött. A budapest-fiumei vasútvonal mentén a legforgalmasabb vasúti góczpont, a honnan a két főirányon kívül, számos helyiérdekű vasút ágazik ki.

A város eredete - mint mondani szokás - a messze mult homályában vész el. Azonban valószínű, hogy a magyarok nemsokára a honfoglalás után szállották meg e helyet, a hol vár is épült, a mely a régi oklevelekben Rupolvár, Rupolujvár, Ujvár s Kaposujvár néven szerepel. A legrégibb okleveles adatként az 1313. évit fogadhatjuk el, a mely szerint a Gut-Keled-nembeli Amadé fia, Miklós, a rupolyi uradalom felét nyerte rokonától: Monoszlai Egyedtől. Később, az 1332-37. évi pápai tizedszedők lajstromában pedig Rupul plebániaként szerepel. E két hasonló név emlékét Ropol-puszta őrzi, és a melyet a köznyelv egyszerűen Ropolynak nevez. A Kapos névvel szintén találkozunk a XIV. század végén, a mikor is az 1372 okt. 10-én tartott nádori közgyűlés, melyen Opuliai László nádor elnökölt, Kaposban folyt le.

A XV. század okleveleiben elég sűrűn fordul elő a vár neve, rendszerint a birtokosok változásával kapcsolatban. Ugyanis 1403-ban Zsigmond király a hűtlen Rupolújvári (Tamás fia) Istvántól és Jánostól, kik Kis Károly fiához, Nápolyi Lászlóhoz szítottak, elvette és Szerdahelyi (György fia) Ders Mártonnak és Tamási (Henrik fia) Jánosnak adományozta s ezt az adományt 1405-ben meg is erősítette. A XV. század közepéig a vár féle a Tamásiaké volt. 1423-ban Tamási László és Henrik nevű testvére vérrokonuknak: Serkei Lorántfi Györgynek hagyományozták, a mihez Zsigmond király is hozzájárult. De 1443-ban Tamási (Vajdafi) Henrik már a Héderváriakkal (Lőrincz nádorral és fiával, Imrével), minthogy azokkal egy őstől származott, újabb örökösödési szerződést kötött, a melyet I. Ulászló király is jóváhagyott. Hédervári Lőrincz nádor ezután be is iktattatta magát a birtokokba, de Ujlaki Miklós - más birtokokkal együtt - elfoglalta tőle. Emiatt pör keletkezett, a melyben 1445-ben úgy ítéltek, hogy a Tamásiak 1423-ig szerzett valamennyi birtokát - köztük Kaposujvárat is - Serkei Lorántfi György, az utóbbival kötött szerződés után szerzett birtokait pedig a Héderváriak kapják. Azonban ennek az ítéletnek sem a Lorántfiak, sem a Héderváriak nem tudtak érvényt szerezni; sőt mikor a Héderváriakat a Tamási-féle birtokokba be akarták iktatni, annak még a Szekcsői Herczegek is ellentmondtak. Egy örökösödési szerződés alapján, a melyet a velük rokonságban álló Tamásiakkal 1405-ben kötöttek és a melyet Zsigmond király 1411-ben jóváhagyott, pört indítottak a Héderváriak ellen, a kikkel 1446-ban az országbíró előtt ki is egyeztek; de később kiderült, hogy e két oklevél hamis volt.

Közben - 1446 áprilisában - Ujlaki Miklós, a ki szintén meg akarta szerezni e birtokokat, Lorántfi Györgyöt egyezségre szólította fel, a minek eredményeképen utóbb mégis ő maradt a vár birtokosa. 1446 május 12-én Lorántfi János és Pelsőczi (Vajdafi) János, Pelsőczi (Vajdafi) Györgyöt tilalmazzák a vár elörökítésétől. Ujlaki, a ki adomány révén tartott igényt a várnak a Tamásiakat 181illető feléhez, arra 1453 szept. 14-én új adományt nyert. Innen kezdve állandóan ő és fia, Lőrincz herczeg volt a vár egyik részének tulajdonosa, míg a másik részt a Szerdahelyi Dersfiak bírták, a kikkel örökös czivakodásban éltek. 1476-ban Ujlaki Miklós bosnyák király Enyingi Török Ambrusnak adta e várban bírt részeit Ambrus élete végéig. 1498-ban Dombai Dávidé volt a vár egy része.

Az 1536. évi adólajstrom szerint még mindig a Szerdahelyi Dersfiak voltak az urai, Sulyok Balázszsal közösen. 1543-ban királyi várként szerepel. 1555-ben Tujgon budai basa, noha Ferdinánd király kéthónapi fegyverszünetet eszközölt ki Szulejmán szultánnál, hadával Somogy, illetőleg Kaposvár ellen indult s Keczelnél elzárta a Kapos vizét, a mely a kaposi vár sánczait táplálta. Becse István szenyéri várkapitány rögtön követeket küldött Zichy Istvánhoz és Zrinyi Miklóshoz, ez utóbbit azonban a török Szlavonországban kötötte le. Dersfi István, Kaposvár ura, pedig a nádorhoz sietett, hogy Kaposvár felmentéséhez segélyt kérjen. A török szept. 8-án megkezdte az ostromot és 12-én Horváth György már azt jelenti Zrinyinek, hogy a törökök egy bástyát és kaput tönkrelőttek. Az őrség szökdösni kezdett és az ostrom ötödik napján Széll Péter ideiglenes parancsnok hajduival együtt titokban szintén elhagyta a várat, melyet a török ellentállás nélkül vett be. Mikor erről Dersfi István értesült, a ki a segítséggel és két ágyúval már közeledett, az árulót elfogatta és Pápán felakasztatta. Dervis pécsi bég decz. 21-én levélben értesítette a kanizsaiakat, hogy Szulejmán Kaposvárt neki adta, tehát innen kezdve a Balatonig az összes falvak neki hódoljanak. Azonban a Dersfi család még ezután is fenntartotta törvényes jogát a várra.

1556 szept. elején, Ferdinánd főherczeg felszabadító seregének közeledtére, a török elmenekült Kaposvárról, de 1557-ben a várat ismét megszállta. Ekkor már közigazgatásilag is berendezkedtek a törökök. Kaposvárott, a mely az 1565-66. évi fejadólajstrom szerint nahie székhelye és a mohácsi szandzsákhoz, illetőleg pécsi vilajethez tartozott. Az 1568-69. évi kimutatás szerint a vár őrsége 164 lovas, 31 azáb, 60 martalosz, összesen 255 ember. Az 1618-19. évi zsoldlajstrom szerint Musztafa aga parancsnoksága alatt az őrség már 309 ember. Ebből a tüzérség (topcsik) két tized (bölük), vagyis 20, a lovasság (ulufedzsik) három csapat, és pedig Gázi Musztafa alatt 49, Hasszán Bali aga alatt 39 és H. Dilgir aga alatt 51, összesen 139 ember; azáb 99 és martalósz 42. A török uralom ideje alatt a magyarok többször megkísérelték a vár visszafoglalását, így 1599-ben Schzvarzenberg és Pálffy herczegek is, de sikertelenül. Végre 1688-ban, Buda visszafoglalása után, Lajos bádeni őrgróf Kaposvárt is felszabadította.

Kaposvár a visszafoglalás táján jelentéktelen hely volt, mintegy 120 lakossal. I. Lipót uralkodása idején, 1702-ben, Kaposvár összes tartozékaival együtt, házasság révén, az Esterházyakra szállott, a kik arra királyi adományt is nyertek. De alig egy év mulva, 1703-ban, már II. Rákóczi Ferencz elfoglalta Kaposvárt, a mely csak 1711-ben került vissza az Esterházyak birtokába. A rákövetkező 1712. esztendőben Esterházy egyezséget kötött a lakossággal, mely szerint a kaposváriak nem lesznek ezentúl úrbéresek s ezt az egyezséget Mária Terézia királynő is megerősítette. A XVIII. század elején már a fejlődés nyomait találjuk Kaposvárott, a mennyiben 1715-ben már itt tartották a vármegyei közgyűlést, azonban a megyegyűlések rendszeres székhelyévé csak 1753-ban lett. Ugyancsak 1715-ben kapott plebánost, Rajky János személyében, de a templom csak 1744-ben épült fel. A terjeszkedés elősegítésére Kaposvárt 1717-ben 300 házhelylyel megnagyobbították és csak nagysokára, 1789-ben, bővítették ki tovább az úgynevezett Uj-utczával. E század második felében, 1770-ben történt, hogy József császár tábornoki karával meglátogatta Kaposvárt. 1773-ban itt állította föl a helytartótanács a Somogy, Veszprém és Zala vármegyékre kiterjedő mérnöki hivatalt.

A XIX. század elején Kaposvárnak még mindig falusias külseje volt és egy fő- s négy-öt rövid és egyenetlen mellékutczából állott, melyekben csupa vályog- és vertfalú, zsuppal és náddal fedett földszintes ház sorakozott rendetlenül egymás mellé. Csak a vármegyeház volt kétemeletes, melyet Somssich Pongrácz alispánsága idején, 1825-ben, kezdtek építeni s gróf Smidegg és Bogyay Péter vezetése alatt, 1831-ben fejeztek be. A míg a vármegyeház elkészült, a megyei hivatalok és börtönök a tiszttartói lakásban voltak, melyet Esterházy herczeg még 1806-ban engedett át e czélra a vármegyének. A városi elemi iskolát pedig, melyet még 1748-ban alapítottak, 1832-ben vették emeletesre (ebben ma a polgári fiúiskola van). Ezeken kívül a harminczas években még a régi városháza, a Korona vendéglő, 182a Kapotsfy-féle ház, az uradalmi tiszttartói lakás és a gyógyszerész háza volt emeletes. Somssich Pongrácz utóda az alispánságban 1835-ben Czindery lett, ki a város fejlesztése érdekében tevékeny működést fejtett ki. A Kapos vizén volt, de lebontott Gerlicze-malom helyén, saját költségén parkot alapított a lakosság számára s ez, a Séta-tér, még ma is megvan. 1836-ban befejezték a Kapos vizének a szabályozását, melyet még 1799-ben herczeg Esterházy kezdetett meg s a berek lecsapolásával nemcsak tekintélyes mennyiségű szántóföld keletkezett, hanem a közegészség is javult. Az utak kiépítéséről is kezdtek gondoskodni és a főútvonalnak a veres kereszttől az aggápoldáig terjedő részét sok előzetes tárgyalás után a vármegye 1843-ban kiköveztette. 1845-ben pedig a főutcza, - Tallián Pál főszolgabíró fáradozásának eredményeképen - téglából kapott gyalogjárót. Társadalmi téren nem kevésbé élénk mozgalom volt észlelhető. 1838-ban alakult a Casino, melybe azonban csak nemesek és honorácziorok vétettek fel, minek következtében 1840-ben polgári kaszinó is alakult, ez azonban rövidesen megszünt.

Az 1840. év különben Kaposvárott is jelentős változásokat eredményezett. Az országgyűlésen nehéz küzdelmek között hozott törvények, melyek a nemnemesek viszonyait sok tekintetben megjavították, maguk után vonták a lakosságnak a közügyek iránt való érdeklődését. Az ez évi követválasztáson a konzervativ Somssich Miklós mellé a szabadelvű Szegedi Sándort választották meg. Mivel a zsidók szabad költözködési jogát is törvénybe iktatták, még ez évben számos zsidó család költözött be és telepedett le Kaposvárott s élénk kereskedelmi szellem kifejlődésének vetette meg az alapját. Az 1843. és 1847. évi országgyűlési követválasztások, melyeken mindkét ízben a szabadelvű Somssich Pál és a konzervatív Tallián János győzött, egyre fokozódó lelkesült érdeklődés közepette zajlottak le és az országgyűlésből hazatérő követeket a lakosság tüntetően fogadta és diadalmenetben kísérte beszámolójuk színhelyére, a vármegyeházára. A tüzes lelkesedés az 1848-iki követválasztáson érte el tetőpontját, a mikor Záborszky Alajos lett Kaposvár követe.

1848-ban Kaposvár önálló elüljáróságot kapott és Németh Antalt választotta polgármesteréül. De nemsokára megkezdődött a szabadságharcz, a mikor is Noszlopi Gáspár lett Somogy és Kaposvár kormánybiztosa és itt is megalakult a nemzetőrség. A városba vezető útvonalakat a vasvillákkal és egyéb hasonló szerszámokkal hiányosan felfegyverzett lakosság őrizte és éjjelente is fegyveres őrjárat czirkált az utczákon. A kaposvári nemzetőröket Darányba és Barcsra vezényelték, a Dráva mellé, hogy a horvátok esetleges betörését megakadályozzák, azonban ütközetben egyszer sem vettek részt. Mikor a horvátok átkeltek a Dráván, a sereg egyrésze, Nugent tábornok vezérlete alatt, útbaejtette Kaposvárt és a lakosságot alaposan megsarczolta. Ezenkívül a városnak nem is volt több szerepe a szabadságharcz folyamán.

Világos után Kaposvárra is szomorú napok virradtak. A város német és cseh hivatalnokokat kapott, a kiknek Tallián János lett a főnökük. Helyébe 1851-ben már Hochreiter Ambrust nevezték ki s ugyanekkor a város Schröder Józsefet választotta polgármesterévé, a ki azonban tulajdonképen már nem volt polgármester, hanem csak bíró, mert a község kérelmére a független magisztrátusi önkormányzatot beszüntették. Hochreiter és Schröder vezették a lakosság hódoló küldöttségét is a király elé, a ki 1852-ben látogatta meg a várost és egy éjet töltött a vármegyeházán. A polgárság különben távoltartotta magát a fogadtatástól és - egykorú feljegyzés szerint - egyetlen éljen sem zavarta a bevonulás csendjét. Hochreitert 1854-ben Szalay Nikodém, Schrödert 1853-ban Fischer, 1855-ben Conti, 1859-ben pedig Bereczk Antal követte, Szalaynak viszont 1859-ben Radó lett az utódja.

Erre az időre esik az építészeti hivatal felállítása (1851), a mely az utak fenntartásáról és a rendszeresebb építkezésekről volt hivatva gondoskodni. 1853-ban számos úttestet burkoltak Mack Ádám rendszere szerint és a kövezést igen megkönnyítette, hogy a szomszédos Gyarmat és Kisfalud községek határában kőtelepekre bukkantak, míg azelőtt a távoli Mánfáról kellett a követ szállítani. Ez az év még arról is nevezetes, hogy behozták az utczák éjjeli világítását. A város terjeszkedésének nagy lökést adott 1857-ben Donner János sörfőző, a ki a Kaposon túl levő telkén házat épített és telkéből több parczellát eladott, a melyeken újabb házak épültek. Példáját követték a szomszéd telektulajdonosok is, úgy hogy másfél évtized alatt közel 100 ház sorakozott egymás mellé és ezt a kiterjedt 185városrészt még ma is Donnervárosnak nevezik. Ezidőtájt még több más új utcza is keletkezett, így az Anna-, Arany-, Major- és Rózsa-utcza, úgy hogy 1869-ben Kaposvárnak - melynek a 30-as években alig volt 3400 lakosa - 624 háza és 6649 lakosa lett. A fejlődésnek nagy előnyére szolgált az is, hogy 1860-ban idehelyezték az Albrecht főherczeg nevét viselő 44. számú gyalogezred tartalékparancsnokságát. A katonákat eleinte a lakosságnál szállásolták el, de 1863-ban már a használatlan Donner-féle sörházat alakították át laktanya czéljaira.

A Solferino utáni politikai átalakulás hatásaképen Kaposvárott is minden a negyvennyolczas kerékvágásba tért. A követválasztáson egyhangúlag Somssich Pált, polgármesterré vagyis községbíróvá pedig Folly Józsefet választották meg. De ez az öröm nem soká tartott, mivel Deák Ferencz 1861 augusztusi beszéde kapcsán az országgyűlést feloszlatták és Kaposvár is kinevezett megyei hivatalnokokat nyert, kiknek élére Mérey Károly került főnökül. A község bírája lett 1862-ben Szigethy István, 1865-ben pedig Kovács János. Méreynek, bár politikája miatt nem örvendett nagy kedveltségnek, Kaposvár mégis sokat köszönhet. Nagyon sokat tett a Kaposvárra vezető utak kiépítése érdekében; sőt tervbe vette, hogy a déli vaspálya 1860-ban megnyílt s a Balaton mellett futó vonalának boglári állomásától szárnyvonal vezettessék Kaposvárra, hogy így közvetlen összeköttetést kapjanak a kaposváriak Budapesttel. Ez azonban nem valósult meg. Ekkor kezdték a téglát útburkolásra használni és elsőül 1862-ben, Souheitel építész közvetítésére, a Kaposvár és Nagykanizsa közötti útvonalat kövezték ki klinkerrel, vagyis kongótéglával.

Az alkotmányos élet helyreállítása után, a mikor az első, 1867-iki követválasztáson ismét Somssich Pált küldték fel az országgyűlésre, a bírói székbe pedig Haidekker Pál került, Kaposvár haladása újabb lendületet vett. A Széchenyi-téren, 1868-ban, a régi városháza helyébe, a mely már nem felelt meg a kívánalmaknak, új, emeletes épületet emeltek. 1871-ben Zuzmann József lett a bíró s erre az időre esik a duna-drávai vasút megépítése, a melynek zákány-dombóvári szakasza 1872 aug. 14-én, a dombóvár-báttaszéki rész pedig 1873 jún. 20-án nyílt meg. Ez a vasútvonal, ha nem is hozott még egyenes összeköttetést az ország szívével, de az egyre növekvő forgalom és fejlődés hathatós eszközének bizonyult. Ugyancsak Zuzmann alatt indult meg a mozgalom, hogy Kaposvár, mint a megye székhelye, ne maradjon meg továbbra is falunak, hanem kapja vissza önálló tanácsát és kormányzatát. A várossá való átalakulás 1873-ban meg is történt, a mikor is Bárány Gusztávot választották meg polgármesterré.

Azóta Kaposvár mérföldes léptekkel halad előre a fejlődés útján és nem egy nagyobb vidéki várost meg is előzött már. Van villamosvilágítása, vízvezetéke, csatornázása, számos, különféle tanintézete, színháza és más egyéb közintézménye, melyekről később, a mai viszonyok ismertetésével, bővebben szó leszen. A város fejlesztésén munkálkodó közerők tevékenységének és energiájának már a rendezett tanácsú városi keretek sem nyujtanak elegendő mozgási szabadságot, úgy hogy a leghatározottabb alakot öltötte az a terv, a mely Kaposvárt a törvényhatósági jogú városok sorába akarja emelni. Kaposvár azok között is ki fogja vívni az őt megillető helyet és kevésbé változatos multja nagyszabású jövendőnek leend a záloga.

Megérkezve Kaposvár modern és tágas vasútállomására, előtte szép és nagy teret találunk, a mely azelőtt a Gabona-tér volt, ma pedig a Rákóczi-tér nevet viseli. Most csinosan van parkozva s közepén áll az új színház, melynek 1911 szept. 2-án este volt az ünnepi megnyitása. A színház előtt a Szépítési Egyesület által felállított eozin kútmedencze látható. A vasúttal párhuzamosan halad a Baross-utcza, melynek a Rákóczi-térből kelet felé kiágazó részében van a 44. közös gyalogezred laktanyája s ezzel szemben a csendőrszárnyparancsnokság. A Baross-utczán nyugat felé, vagyis befelé haladva, a Rákóczi-tér sarkán találjuk a Somogy-vármegyei Gazdasági Egyesület és Dunántúli Agrárbank r.-t. árúfogyasztási és terményraktárát. Arrébb, a Deák-tér sarkán, van a Szarvas-szálló. E kis térről a vasút fölött magas fölüljáró vezet át a város másik felébe, az úgynevezett Donnervárosba. E személyforgalomra szolgáló hídon túl van egy nagyobb, a kocsiközlekedés számára. Ugyancsak innen ágazik ki a Fő-utcza felé az Irányi Dániel-utcza, baloldalán a Ferencz József-szállóval. Most megindulunk befelé a 186Teleki-utczán, melynek jobboldalán kisebb térség van, hová a vármegyeház hátsó része néz le. Jó néhány évvel ezelőtt itt állt a régi fogház, a vármegyeházhoz kapcsoltan, de a törvényszék elköltözése után nemsokára lerombolták. A vármegyeház mellett lejövő Csokonai-köz és Teleki-utcza sarkán egy kis emeletes és tornyos épület áll, mely azelőtt a tűzőrség helyiségéül szolgált, most pedig a zeneiskola és tanonczotthon van benne. A térség felhasználására különféle tervek vannak forgalomban: némelyek parknak, mások viszont kézi piacznak akarják felhasználni.

A Teleki-utcza a város szívébe, a Kossuth Lajos-térbe torkollik, mely szabálytalan sokszög és jóval kisebb a Rákóczi-térnél, azonban csupa díszes, kétemeletes új épület szegélyezi. A térre nyíló Teleki-utcza jobb sarkán a pénzügyigazgatóság van, melynek másik oldala a Fő-utczára néz; itt állt az 1812-ben alapított gimnázium, melynek helyén 1864-ben emeletes épületet emeltek, de már azóta ismét újjáépítették és kétemeletesre vették. A Teleki-utcza balsarkán a tornyos új városháza emelkedik, melyhez a Teleki-utcza felől a polgári leányiskola ugyancsak kétemeletes épülete csatlakozik, az Erzsébet-út felőli oldal földszintjén pedig a posta ma már szűknek bizonyuló helyiségei vannak elhelyezve. A városháza előcsarnoka, lépcsőháza és folyosói freskókkal vannak díszítve, a tágas közgyűlési terem pedig faragott faburkolattal van ellátva. A pénzügyigazgatóságnak a térre néző homlokzata előtt, kis kert közepén, kőtalapzaton áll a Kopits János alkotta Kossuth szobor, melyet 1911 szept. 3-án, a színház felavatásával kapcsolatban, lepleztek le. A tér éjszaki oldalán, kőből rakott emelkedésen, a kéttornyú róm. kath. templom áll, mely még 1744-ben épült, de 1886-ban, Markovich kanonok adományával és Ujváry Ferencz apát-plebános gyűjtésével, Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei szerint, román stilben újjáépítették; mellette a csinos időjelző házikó, melyet ugyancsak a Szépítési Egyesület állíttatott. A templom mellé, a Fő-utcza irányában, a polgári fiúiskola régi, emeletes épülete sorakozik, mely még a XVIII. századból való. Az Erzsébet-út elején, a városházával szemközti sarkon, az Erzsébet-szállót, közel hozzá, a Korona-utcza elején pedig az újonnan átépített Korona-szállót találjuk.

Elindulva a rövid Korona-utczán, csakhamar a Széchenyi-térre érünk. Innen indul ki, mintegy a Korona-utcza folytatásaként, a Vár-utcza, a mely majdnem derékszögű kanyarodással átvág a fiumei vasút vágányán és ott ismét a vasúttal párhuzamosan folytatódik. Túl a vasuton van a vasgyár, majd a Vár-utczából nyíló Vasvári Pál-utcza végén a sörgyár. E gyárak közelében egész sereg új és csinos ház épült, melyeken túl a Csernek nevezett liget és a katonai lövölde van. Idelátszik a Kaposhegyen levő kápolna is.

Visszatérve a Széchenyi-térre, innen a Berzsenyi-utczán folytatjuk sétánkat. Jobbra a Kontrássy-utcza ágazik ki s benne a honvédlaktanyát látjuk. Ezután a Berzsenyi-utcza jobboldalán találjuk az izr. templomot, a mely 1861-64-ben épült. Tágas udvarán az iskola van. Utána következik jobbról a szappangyár, balról az Erzsébet-gőzmalom, gőzfürdő, jéggyár és olajmalom, odébb pedig Gruber József szalámigyára. Az utcza végén, hol a Füredi- és Kanizsai-utczák ágaznak ki, az úgynevezett veres kereszt áll.

A Kanizsai-utcza némi emelkedéssel halad kifelé és a végét ismét a fiumei vasút vágánya zárja be. A vasúton túl egy felhagyott temetőkertet látunk, melynek szomszédságában a Darnay-féle téglagyár kéménye füstölög. A vasúton innen, kissé balra, a Kapos vize mellett az ú. n. tüskevári vízimalom áll, a mely a Mezőgazdasági ipar r.-t. tulajdona. Ennek közelében van Vétek István Anna-gőzmalma, a mely nemrég leégett, de már megkezdték újjáépítését. A Kanizsai-utczából a Dülő-utczán át - a melyet kétoldalt csinos apró házak szegélyeznek - a Füredi-utczába jutunk, hol a Petőfi-utcza betorkolásánál háromszögalakú tér képződik, mely fákkal bekerítve, játéktérnek van fenntartva és a közepére a közeljövőben kisdedóvót épít a város. A Füredi-utczán át ismét visszatérünk a város belsejébe.

A Kossuth-térről a róm. kath. templom és a Korona-szálló között a Zárda-utczán elindulva, a jobboldalon elsőnek a plebániát találjuk; ennek tőszomszédja a zárda-iskola, melyet még 1873-ban Ranolder János veszprémi püspök építtetett. A Zárda-utczából jobbra ágazik ki az Esterházy-utcza, melynek elején balról a Casino új és díszes háza, mellette pedig az igazságügyi palota emelkedik. E saroképület, mely 1906-ban épült és oldala az Árpád-utcza felé néz, a járásbíróságnak, 187törvényszéknek, ügyészségnek és a fogháznak nyujt a modern követelményeknek mindenben megfelelő otthont. A hol a Zárda-utczából - melynek baloldalán a községi felső kereskedelmi iskolát találjuk - a Petőfi-, Honvéd- és Német István-utczák ágaznak ki, képződik a kis Bethlen-tér, melyen a néhány év előtt lebontott régi ref. templom állott. A Petőfi-utczán át ismét a Füredi-utczába jutunk, honnan jobbra az Arany-utczába fordulunk, melyben élénk zöld, rózsaszín, sárga, kék és barna színekkel befestett csinos földszintes házak sorakoznak egymáshoz. Az Arany-utcza végén a tág Arany János-teret érjük, két kereszttel és a Deák-térről nemrég idehelyezett Rókus-szoborral. Innen a Honvéd-utczába térünk, melyben a még ma is használt régi honvédlaktanyát találjuk s már ismét a Bethlen-téren vagyunk. A térről kiágazó Németh István-utcza - mely a nemrég elhunyt polgármester nevét örökíti meg - az ú. n. Medgyes-telkek felé vezet, hol igen rövid idő alatt csinos új városrész keletkezett. Az utcza elején jobbra a siketnéma intézet az első középület, mellette - az Árpád-utcza sarkán - a piros téglából épült új ref. templom, melynek 1908 jan. 26-án volt a felszentelése. Az utcza túlsó oldalán a Máv. internátusa emelkedik.

A Kossuth-térről a Fő-utcza felé véve útunkat, a polgári fiúiskola mellett egy kettős tetejű, modernül átalakított épület vonja magára figyelmünket. Ez az egyemeletes ház, a mely már száz évnél is idősebb, a herczegi uradalom tiszttartójának volt a lakása és jelenleg a Mezőgazdasági ipar r.-t. hivatalos helyiségei vannak benne. Egyébként irodalomtörténeti jelentőségű, mert Csokonai is megfordult benne és Dorottya czímű verses regényében megörökítette. A Fő-utcza jobboldalán van az ódon vármegyeháza, homlokán a vármegye czímerével és jelmondatával: A' KÖZJÓNAK. Mellette, az Irányi-utcza sarkán, épül a Somogymegyei Takarékpénztár új és nagyszabású palotája. Szemben vele a Kaposvári Takarékpénztár háza, míg az Irányi- és Fő-utcza másik sarkán a Somogymegyei Takarék régi épületét találjuk. Arrébb, a Fő-utczából jobbra, a János-utcza ágazik ki, mely a Rákóczi-térre és egyenest a vasútállomáshoz vezet, balra pedig a Somssich Pál-utcza, innenső sarkán a modern és új Turul-szállóval, a túlsón az Osztrák-Magyar Bank épületével. A Somssich Pál-utczát, a mely a gimnázium egyik alapítójától vette nevét, az Esterházy-utcza zárja le, a főgimnázium impozánsan tagolt homlokzatával. A gimnáziumnak, a mely négy utczára szóló hatalmas négyszöget foglal el, a Szent Imre- és Németh István-utczák keresztezésénél képződött sarkán a karcsú tornyú Szent Imre-kápolna áll, melynek 1912 nov. 5-én volt a felszentelése.

A Fő-utczán továbbhaladva, a jobboldalán találjuk Mayer Vilmos kocsigyárát s az Anna-utcza sarkán az áll. elemi iskolát. Az 54. szám alatt, virágoskert közepén van Rónai Ödön magánmúzeuma, hol régi és újabb művészek eredeti festményeiből, népművészeti és műipari tárgyakból tekintélyes gyűjtemény látható, a melynek megtekintését Kaposvár látogatói nem szokták elmulasztani. Ezzel szemben van Somogy vármegye közkórháza, a mely már 1845 óta áll fenn. A hosszú Fő-utcza végén ismét egy elemi iskolát találunk. Itt a talaj lejtős völgybe mélyül és az úttest magas töltésen vezet át rajta. A völgyben a közelmultban leégett Hirschmann-féle gőzmalom romjai meredeznek, de újjáépítésére már részvénytársaság alakult. Azonban nem itt, hanem a Baross-utcza végén fogják felépíteni.

A Fő-utczának egyenes folytatása a Pécsi-út, a melynek baloldalán a különböző felekezetek temetőit, jobbról az óriási kiterjedésű czukorgyárat találjuk, a mely innen egészen a Pécsi-út végéig, a vasúti átjáróig nyúlik le. A Pécsi-út baloldalán a Margit-malom van, mellette pedig Schlesinger Károly téglagyára. A Pécsi-út a vasúti vágányokon túl, a Szentjakab felé vezető országútban folytatódik.

Ismét a Kossuth Lajos-térről az Erzsébet-úton kifelé indulva, melynek fasorral szegett széles útteste kézipiaczul szolgál, az út végén a városi villamostelepet találjuk. Itt kanyarodik fel a kocsiút a vasúti felüljáróra, melyen át a Donner-városba jutunk. Itt folyik a keskeny Kapos-csatorna, partján az uszodával. Mögötte van a Kaposvári Atlétikai Club versenypályája. Efölött az Iszákdomb, melyen 1907 szept. 1-én tisztviselőtelep építését kezdték meg és ma már egész sereg csinos új ház sorakozik egymás mellé. Az Iszákról az a monda van elterjedve, hogy mesterségesen emelték és még a török idők előtt iszákjukban hordták össze a lakosok; állítólag földalatti összeköttetésben állott a hajdani várral s ennek maradványául tulajdonítják a még ma is látható s kövekkel betömött lyukat, melynek töröklyuk a neve.

A Kapos hídján túl kezdődik a Sétatér-utcza és itt terül el a Séta-tér, 188melynek közepén állott a nyári színkör: sok zajos estének a tanuja. A Sétatéren túl emelkednek a palagyár új épületei. Ezen jóval túl a Tankovits-féle gőzmalom látható. A Sétatér-utczában van a donnervárosi elemi iskola. Innen ágazik ki a Zrinyi-utca, melynek egyik mellékutczája a Kálvária-utcza. A Zrinyi-utczának a Szigetvári-utcza a folytatása, a mely egyenetlen vonalban halad előre. Itt találjuk Schlesinger Albert téglagyárát és a végén a régi és az új temetőt. Ezzel befejeztük a város megtekintését, a melynek az ország-utak mentén kiépült házsorai, mint hosszú póklábak, messze kinyúlnak.

Kaposvár r. t. város területe ezidőszerint 7325 k. hold, a melyből 6896 k. hold a külterületre, a többi a belterületre esik. A mezőgazdasági mívelés alá eső területek a következőképen oszlanak meg: szántóföld 4093, legelő 97, rét és kaszáló 992, szőlő 386, kerti gazdaság 156, erdő 1172 k. hold. A belterület 431 k. holdjából az utczák 21 k. holdat foglalnak el. Nyilvános park csak egy van, míg a befásított utczák száma 7, hossza 2600 m. és ezekre 656 fa van kiültetve. A házak száma 1869-ben 630, 1880-ban 918, 1890-ben 1443, 1900-ban 2297 és 1910-ben 2576. Az összes épületek száma 3940; ebből lakóház 2146, cselédlakás 5, lakóház gazdasági épülettel egy tető alatt 146, különálló gazdasági épület 932, gyár és ipari épület 89, kereskedelmi és hiteli épület 13, közlekedési épület 1, templom 3, iskola 11, kórházi épület 4, fürdő 1, laktanya 10, egyéb 579. Az épületek közül tulajdonos szerint volt magán 3738, egyházi 20, községi 52, vármegyei 28, állami 61, magántársulati 8, részvénytársulati 33. Az összes épületekben, melyek közül 3818 földszintes, 89 egyemeletes és 6 kétemeletes, a lakások száma 4466.

Kaposvár lakossága 1869 óta máig körülbelül négyszeresére emelkedett, a miről meggyőződhetünk, ha az évtizedenként folyton szaporodó polgári népesség arányszámait egymással összehasonlítjuk. Ugyanis 1869-ben a lakosság még csak 6649, 1880-ban 9571, 1890-ben 12.544, 1900-ban 17.352, az 1910. évi népszámláláskor pedig már 23.528 lélek. Ebből a belterületen lakik 22.110, a külterületen 1418. A belterületen lakók megoszlása kerületenként a következő: I. ker. 8489, II. ker. 6534, III. ker. 1579, IV. ker. 1107, V. ker. 3142, VI. ker. 1259. A külterületen lakók közül a II. ker. külterületén 239, a III. ker. külterületén 127, az V. ker. külterületén 460, a VI. ker. külterületén, a Keczelhegyen 238, Körtönyén 140, egyéb külterületén 214 lélek lakik.

Az 1910. évi összes népesség 24.124 lélek s ebből 23.528 a polgári és 696 a katonai lakosság. A jelenlevők közül külföldi honos 140, míg a helybeliek közül külföldön tartózkodik 9. A népességből 11.811 a férfi és 12.313 a nő. Az életkor szerinti megoszlás a következő: 6 évnél fiatalabb 2912, 6-11 éves 2759, 12-14 éves 1488, 15-19 éves 2482, 20-39 éves 7980, 40-59 éves 4590, 60 évnél idősebb 1907, ismeretlen korú 6. Családi állapot szerint volt 12.689 nőtlen és hajadon, 9766 házas, 1586 özvegy és 83 törvényesen elvált. Az anyanyelvi megoszlás ez: 23.427 magyar, 419 német, 61 tót, 57 oláh, 1 ruthén, 63 horvát, 18 szerb és 78 egyéb anyanyelvű, a kik legnagyobbrészt cseh-morva és lengyel munkások; magyarul beszél 24.034. A lakosság vallás szerint így oszlik meg: róm. kath. 18.627, gör. kath. 22, ref. 1536, ág. h. ev. 528, gör. kel. 35, unit. 14, izr. 3359, egyéb vallású 3. Írni és olvasni tud 18.035.

Kaposvár lakosainak valamikor az őstermelés volt a főfoglalkozása, ma pedig a lakosságból csak 2245 lélek foglalkozik mezőgazdasággal és kertészettel s ezek közül 840 a kereső és 1405 az eltartott, a mi együtt az összes népesség 12.8%-ának felel meg. A keresők közül 748 a férfi és 92 a nő, az eltartottak közül 405 a férfi és 1000 a nő; összesen 1153 férfi és 1092 nő. A mezőgazdasággal önállóan foglalkozott 257; ezek közül 100 holdon felüli birtokos 11, haszonbérlő 5, kisbirtokos és kisbérlő 159, kisbirtokos napszámos 75, részes földmíves 1; segítő családtag 64 férfi és 20 nő. Mezőgazdasági tisztviselő 12 kereső, 25 eltartott; mezőgazdasági cseléd 254 kereső, 489 eltartott; mezőgazdasági kereső munkás 16 éven alul 18 és 16 éven fölül 224, eltartott 262. A mezőgazdasági munkások közül 76-nak saját háza van. A mezőgazdasági terményekkel bevetett terület 1908-ban így oszlott meg: őszi búza 810, őszi rozs 240, tavaszi árpa 302, zab 342, szemes tengeri 730, burgonya 180, czukorrépa 194, takarmányrépa 160, takarmánybükköny 300, lóhere 360 és luczerna 295 k. hold. A szőlőterület 1908-ban 354 k. hold volt. Ebből 189immunis homoktalajon 18, nem immunis homoktalajon 336 hold. Amerikai vesszővel volt beültetve 106, a filoxéralepett, de még termő szőlő 60 k. hold. A termett bor mennyiségéből közönséges fehér 2099, vörös 966, összesen 3065 hl. Szőlőt eladtak mintegy 8000 kg-ot. A termett bor értéke 98.080, míg az eladott szőlőé 2600 K.

Az állattenyésztés sem áll már azon a fokon, a hol régente állott. Az állatállomány ma a következő: ló 798, szamár 12, szarvasmarha 876, kecske 7, sertés 1885. A Kaposvárott elfogyasztott mennyiség túlnyomó része vidékről kerül. A legjobban kitünik ez akkor, ha ezeket az adatokat a vágóhíd forgalmával hasonlítjuk össze. A vágóhídon egy évben levágásra kerül 5075 szarvasmarha, 552 juh, 6 kecske és 4061 sertés. Ezenkívül nyers hús is kerül behozatalra; naponta kb. 20 mm marhahús, 8 mm borjúhús és 5 mm sertéshús. Az állategészségügyre két állami, két városi és egy magánállatorvos ügyel fel.

A legszükségesebb kézmívesség nyomát már a régibb korban is megtaláljuk Kaposvárott. Mikor az országban a czéhek megalakultak, az itteni iparosok is korán czéhekbe tömörültek. Az egyes iparágak a következő években kapták czéhszabadalmaikat: Szabók 1568-1613, 1690. - Takácsok 1735. - Fazekasok (a dombóváriakkal és ozoriakkal együtt) 1747. - Takácsok 1735. - Kéményseprők 1819. A gyáriparral is találkozunk a XIX. század elején, a mikor is 1846-ban a vármegyeházán posztógyárat alapítottak, melyben a fogház rabjait alkalmazták a munkára. De mivel a gyár vezetése nem volt szakavatott kezekre bízva, csakhamar kitünt az üzem eredménytelensége, mire 1851-ben Grünhut Ábrahám toponári kereskedőnek adták bérbe. Ez - noha már nem posztót, hanem pokróczot gyártott - szintén nem tudott zöld ágra vergődni, minek következtében a nagy reményekkel megkezdett posztógyár teljesen beszüntette működését. A város ipara ma virágzónak mondható. A kisiparnak úgyszólván minden ágával találkozunk itt, azonban a gyáripar is tekintélyes telepekkel van képviselve, a mint az alábbi felsorolásból megállapítható.

Az ipari intézmények sorába tartozik a kaposvári kerületi munkásbiztosítópénztár, a mely 1907-ben a kerületi és ipartestületi betegsegélyző-pénztárak egyesítéséből származott. Elnöke: Székely Sándor, ügyvezető igazgatója Schneller Béla. Ezenkívül az iparosság még különféle szervezetekbe tömörült, a melyek a következők: Egyesült Ipartársulat. Alakult 1874-ben. Tagok száma 126. Elnöke Hagelmann Károly. - Kaposvári Iparos-Ifjúság Önképző Egylete. Alakult 1879. Tagszám 186. Elnöke: Bakonyi Lajos dr. - Kaposvári Ipartestület. Alakult 1885. Tagok száma 1856; ezek közül 565 mester, 783 segéd és 553 inas. Elnöke: Mayer Berczi. - Somogymegyei Mészáros- és Hentes-lpartársulat. Alakult 1896. Tagszám 20. Elnöke: Szilágyi Samu. - Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjegylete kaposvári fiókja. Alakult 1897. Tagszám 2860. Elnöke: Légár Lajos. - Kaposvári Borbélyok és Fodrászok Ipartársulata. Alakult 1907. Tagszám: 20. - Kaposvári Építőiparosok Szövetsége. Alakult 1907. (Megszünt.) - Somogyvármegyei Vendéglősök és Kocsmárosok Ipartársulata. Alakult 1908. Tagszám 310. Elnöke: Kraut Jakab. - Kaposvári Iparoskör. Elnöke: Mészáros József.

A szervezett ipari munkásoknak szintén megvannak a maguk egyesületei, a melyek közül legrégibb a Kaposvári Szabómunkások Szakegyesülete. Alakult 1898. Tagszám 152. Elnökei: Dóra István és Berger Lipót. Azután jönnek a többiek. Nyomdászok szakcsoportja. Elnök: Bráz Zsigmond. Famunkások szakcsoportja. Elnök: Magyar Mátyás. Festőmunkások szakcsoportja. Elnök: Sebők Imre. Vas- és fémmunkások szakcsoportja. Elnök: Poto János. Czipészek szakcsoportja. Elnök: Szabó Károly.

Kaposvár ezidőszerint igen jelentékeny kereskedelmi hely, noha a mult század 30-as éveiben alig volt négy kis boltja és míg azután még sokáig tartott az az állapot, hogy a lakosság nem tudta szükségleteit helyben beszerezni, ma már 191szebbnél szebb kirakatok és üzletek sorakoznak egymás mellé a Fő- és a Korona-utczában, a hol már a legmesszebbmenő igények is kielégíthetők. A kereskedelemnek ma már kevésbé fontos szervei, az országos vásárok, szintén igen forgalmasak. P. o. - az egyik utóbbi év kimutatását véve alapul - a négy országos vásárra a következő állatfelhajtás történt: ló 5400, szarvasmarha 6365, sertés 62.000. A szarvasmarha részletezve: 65 bika, 400 ökör, 1200 tehén, 3900 növendék és 800 borjú. A felhajtásból eladásra került 900 ló, 3642 szarvasmarha és 51.000 sertés. A szarvasmarha részletezése a következő: 52 bika, 240 ökör, 900 tehén, 1700 növendék és 750 borjú.

Azokat az egyesületeket és testületeket, melyekbe a kereskedők tömörültek, az alábbiakban közöljük: Kaposvári Kereskedők Egyesülete. Alakult 1903. Tagszám 214. Elnöke: Vései Sándor. Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés kaposvári fiókja. Elnöke: Grünwald Lipót. Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének helyi egylete. Alakult 1912. Elnöke: Kaufmann Fülöp.

A város ipari és kereskedelmi fejlettségével kapcsolatosan Kaposvár hitelügyi élete is igen élénk és nagyforgalmú pénzintézetekkel rendelkezik. Ezek között legrégibb és legnagyobb a Somogymegyei Takarékpénztár r.-t., a mely 1864-ben alakult, 40.000 forint alaptőkével. 1892-ben 160.000, 1905-ben 1,000.000 és 1911-ben 3,000.000 koronára emelték az alaptőkét. Tagja a Pénzintézetek Országos Szövetségének, giro-számlája van az Osztrák-Magyar Banknál és érdekszövetségben áll a Pécsi Takarékpénztárral. Részes a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja és a Somogy-Csurgói takarékpénztár alapításában és legutóbb szanálta a Lengyeltóti járási takarékpénztárt. E pénzintézet nemcsak a vármegyében, de a vidéki intézetek között az országban is az elsők között áll. 1914-ben már épülő díszes palotájába költözik át. Elnöke: Makfalvay Géza, vezérigazgató: Tevely Béla dr. Végül megemlítjük, hogy 1910-ben a "Somogymegyei takarékpénztár segélyszövetkezete Kaposvárott" czímmel szövetkezetet is alapított, melynek főczélja a kisebb hiteligények olcsó kamatláb mellett való kielégítése.

A többi pénzintézetek a következők:

Kaposvári takarékpénztár r.-t. Alakult 1884-ben. Az alaptőkét 1907-ben 400.000 K-ról 500.000, 1909-ben 600.000 és 1912-ben 800.000 K-ra emelték, a mely 4000 drb. 200 koronás névértékű részvényből áll, de az áruk ma 340 K. A r.-t. elnöke Kacskovics Lajos, vezérigazgató Bakonyi Ferencz. A forgalom főbb tételei a következők: bevétel 297.686 K, kamatbevétel 287.076 K, kamatkiadás 157.491 K, nyereség 85.283 K, osztalék 60.000 K.

Gazdasági és ipari takarékpénztár r.-t. Alakult 1904-ben 400.000 K alaptőkével, melyet 1907-ben 800.000, 1909-ben 1,000.000 és 1911-ben 1,500.000, 1913-ban pedig 1,833.400 koronára emeltek fel. Az igazgatóság elnöke gróf Somssich Géza, vezérigazgató Berger Samu dr. A forgalom a következő: bevétel 423.072 K, kamatbevétel 415.257 K, kamatkiadás 250.873 K, nyereség 100.351 K, osztalék 83.286 K.

Kaposvári kereskedelmi és iparbank r.-t. Alakult 1907-ben; az alaptőke 500.000 K, a mely 2000 drb. 250 koronás részvényből áll. Vezérigazgató Bók Zalán Lajos dr., helyettes vezérigazgató Molnár Endre. Forgalma: bevétel 173.119 K, kamatbevétel 153.088 K, kamatkiadás 90.140 K, nyereség 40.461 K, osztalék 25.000 K. Ez év folyamán beleolvadt a Gazdasági és ipari takarékpénztárba.

Néptakarékpénztár r.-t. Alakult 1907-ben. Szerves összefüggésben áll a Kaposvári segélyszövetkezettel és újabban a Magyar Bank és Kereskedelmi r.-t. affiliálta. Az alaptőkét 1912-ben 1,000.000 K-ról 1,500.000 K-ra emelték. Az igazgatóság elnöke Halápi Oszkár, társelnöke Székely Ferencz, vezérigazgató Kuhn Mihály dr. Forgalmi adatok: bevétel 281.450 K, kamatbevétel 260.649 K, kamatkiadás 138.100 K, nyereség 70.713 K, osztalék 42.000 K.

Dunántúli agrárbank és tárházai r.-t. Alakult 1909-ben 600.000 K alaptőkével, a melyet 1912-ben 1,000.000 K-ra emeltek és 5000 drb. 200 koronás részvényből áll. Az igazgatóság elnöke gróf Hoyos Miksa, alelnöke gróf Széchenyi Géza, vezérigazgató gróf Somssich Gyula.

Kisgazda- és kisiparos-takarékpénztár r.-t. Alakult 1912-ben 200.000 K alaptőkével, a mely 4000 drb. 50 koronás részvényből áll. Az igazgatóság elnöke Szabó István, vezérigazgató Tankovics János.

Az Osztrák Magyar Banknak fiókintézete van Kaposvárott, a melynek főnöke Stanz János.

192Kaposvári segélyszövetkezet. Alakult 1864-ben. Vezérigazgató Kuhn Mihály dr. Igazgató Bien Dávid. Forgalma: bevétel 219.475 K, kiadás 26.787 K, nyereség 192.688 K.

Központi önsegélyző-szövetkezet. Alakult 1899-ben. Az igazgatóság elnöke gróf Somssich Géza, vezérigazgató Berger Samu dr. Forgalma: bevétel 121.204 K, kiadás 9785 K, nyereség 111.419 K.

Ezeken kívül még az alábbi szövetkezetek vannak itt: Kaposvári hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Kaposvári kereskedelmi és iparbank segélyegylete m. sz. Somogymegyei segélyegylet m. sz. Czukorgyári alkalmazottak és munkások fogyasztási szövetkezete. Mezőgazdasági ipar részvénytársaságnál alkalmazottak fogyasztási szövetkezete. Somogyvármegyei gazdasági egyesület védnöksége alatt álló árúfogyasztási és terményértékesítő szövetkezet.

Kaposvár bővelkedik a különféle tanintézetekben is. Van itt állami főgimnázium, közs. felső kereskedelmi iskola, közs. polgári fiú- és áll. s. közs. polgári leányiskola, hat áll. elemi iskola, róm. kath. zárdai leányiskola, siketnéma-intézet, zeneiskola, vendéglős-szakiskola, iparos- és kereskedő-inasiskola, melyeknek a történetét és ismertetését részletesebben a tanügyi fejezet tárgyalja.

A kulturális haladás másik fontos tényezője a sajtó, a melynek az egész országban is egyik legrégibb harczosa: a "Somogy" itt jelent és itt jelenik meg ötven év óta, noha az első nyomdát csak 1876-ban állították fel Kaposvárott. Ma már több nagy nyomda van itt, melyek a következők: Somogyvármegye nyomda és lapkiadó r.-t. Alakult 1905-ben 20.000 K alaptőkével, a melyet 1911-ben 100.000 koronára emeltek. Az igazgatóság elnöke Darnay Béla, ügyvezető igazgató Sebők Jenő. Technikai személyzete 10 szedő és két gépmester. Egyéb személyzet 20. Van 3 nagy gyorssajtója, 2 amerikai gyorssajtója, 2 öntő-szedőgépe, tömöntődéje és könyvkötészete. Kiadja a Somogyvármegye cz. pol. napilapot, melynek Salgó Sándor a felelős szerkesztője. Azonkívül itt készül a Somogy cz. hetilap, melyet Roboz István szerkeszt, a Somogymegyei Vendéglősök Lapja, a Gazdasági Értesítő, a Magyar Zsinagóga és a Somogyi Iskolaügy. - Gerő Zsigmond könyvnyomdája, melynek 7 szedője, egy gépmestere, 8 segédszemélyzete, két nagy s egy amerikai gyorssajtója és könyvkötészete van, a Somogyi Hirlap cz. pol. napilapot adja ki, melyet Reéz Pál szerkeszt. - Szabó Lipót könyvnyomdája, mely szintén könyvkötészettel kapcsolatos, 4 szedőt, egy gépmestert s 3 segédszemélyt foglalkoztat; van egy nagy s egy amerikai gyorssajtója és egy szedőgépe. - Hagelmann Károly könyvnyomdája egy szedőgépmestert és 3 segédszemélyt foglalkoztat s van két nagy s egy amerikai gyossajtója. - Fenyvesi és Kéthelyi könyvnyomdája két szedőt s 3 segédszemélyt foglalkoztat; van egy nagy és két amerikai gyorssajtója s könyvkötészete. Itt készül Somogy vármegye Hivatalos Lapja. - Szalai Ferencz könyvnyomdája két szedőt és két segédszemélyt foglalkoztat s van egy nagy és egy amerikai gyorssajtója és könyvkötészete. - Polgár és Landler könyvnyomdája egy gépmestert és 5 segédszemélyt foglalkoztat.

Ilyen virágzó sajtó és nyomdai viszonyok mellett az irodalmi élet azonban mégis csekély. Itt lakott ugyan Kisfaludy Attala és itt lakik leánya, Szalay Fruzina, mindketten jeles költőnők, a kik annak idején jelentős irodalmi életet teremtettek itt, azonban ma már ennek nyoma sincs. Újabban a Somogyvármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság, a mely 1904-ben alakult, tűzte ki czélul az irodalom és a Berzsenyi-kultusz ápolását, de ez kétévi részvétlenség után s pártolás híján megszünt.

Annál nagyobb érdeklődésnek és támogatásnak örvend a színészet, a melynek vándorapostolai már a mult század elején ellátogattak ide, hogy a már akkor fennálló Korona-szálló nagytermében tartsanak előadásokat. Azonkívül helybeli műkedvelőtársulat is alakult, a melynek saját színpada és díszletei voltak, melyeket a vándortársulatoknak használatra átengedtek. A 60-as években a Szarvas-vendéglő kertjében színkör épült, de ezt esős időben - hiányos tetőzete miatt - nem lehetett használni. A sétatéri nagyobbszabású színkört Somogyi Károly, nagyváradi szinigazgató építtette és nyaranként ő tartott benne elsőrendű előadásokat. Később a pozsonyi társulatnak volt a nyári állomása, újabban pedig a soproni színikerülethez tartozik és az őszi hónapokban vannak az előadások. Az új állandó színházról már előbb megemlékeztünk.

Kaposvárott, mint vármegyei székhelyen, számos hivatal székel. Így elsősorban 195a vármegye közigazgatása, a melyet e kötet más helyén ismertetünk. Ezenkívül a következő hivatalok vannak még itt: Főszolgabírói hivatal. Vezetője Svastits Nándor dr. főszolgabíró. - Kir. törvényszék. Elnöke Huszár Aladár. - Kir. ügyészség. Vezetője Révy László dr. kir. ügyész. - Kir. járásbíróság. Vezetője Korponai Sándor dr. kir. táblai bíró. - M. kir. pénzügyigazgatóság. Pénzügyigazgató Orel Géza kir. tanácsos. - M. kir. adóhivatal. Vezetője Zakál Vilmos pénztáros. - A II. közúti kerület kir. felügyelősége. Felügyelő Scholz Gyula kir. műszaki főtanácsos. - M. kir. gazdasági felügyelőség. Felügyelő Brokés Rezső. - M. kir. iparfelügyelőség. Felügyelő: Kocsis István. - M. kir. áll. erdőhivatal. Főnöke Fás Gyula főerdőtanácsos. - M. kir. államépítészeti hivatal. Főnöke Dépold Béla műszaki tanácsos. - Kir. tanfelügyelőség. Tanfelügyelő Gönczi Ferencz - Máv. forgalmi főnökség. Főnök Kelemen Ferencz főellenőr. - Máv. állomásfőnökség. Főnök Kornis József főellenőr. - Máv. fűtőházi főnökség. Főnöke Karkecz Lajos gépészmérnök. - Máv. osztálymérnökség. Vezetője Nikolics Szilárd főmérnök. - H. é. vasúti osztálymérnökség. Vezetője Tóth János felügyelő. - Máv. javítóműhely. Vezetője Porkoláb Zsigmond felügyelő. - M. kir. posta-, távíró- és távbeszélőhivatal. Vezetője Szabó Árpád felügyelő.

A cs. és kir. 44. gyalogezred helyben állomásozó 3. zászlóaljának a parancsnoka és katonai állomásparancsnok Sommer Emil alezredes. A cs. és kir. hadkiegészítő kerület parancsnoka Nagy Lajos őrnagy. A pótkeret-zászlóalj parancsnoka Hackenberg Ottó őrnagy. A m. kir. 19. honvédgyalogezred helybeli zászlóaljának a parancsnoka Tihanyi József őrnagy. A m. kir. csendőrszárny parancsnoka Lázár Jenő százados.

Az egyházi hivatalok a következők: A róm. kath. plebániahivatal vezetője Zimmert József dr. prépostplebános. Káplánok: Serék József, Berkenyés István, Antal Lajos és Hegedűs Ferencz. Hitoktatók: Gréber Gyula és Horváth Ferencz. - A ref. egyház lelkésze Csertán Márton. - Az izr. hitközség elnöke Vidor Ferencz dr. Főrabbija Herzog Manó dr.

Kaposvár közigazgatási formájára nézve ezidőszerint rendezett tanácsú város, de már folyamatba van téve a törvényhatósági várossá leendő átalakulás. A közigazgatás élén Kovács-Sebestény Gyula dr. polgármester áll, míg a képviselőtestületnek 62 választott és 56 virilis tagja van. A polgármester mellett a következő tisztikar működik: I. tanácsos Kovács Soma polgármesterhelyettes. Főjegyző Sipos Géza. II. tanácsos Nemes István dr. III. tanácsos Bauer Jenő. I. o. aljegyző Csukly Károly. Főszámvevő Izsák Lajos. Számvevő Horváth László. Pénztáros Szaflárszky Andor. Ellenőr Nagy Pál. II. pénztáros Szaflárszky Lajos. Adótiszt Sipos Kálmán. Főmérnök Bereczk Sándor. A városi közművek igazgatója Möhler János. Főügyész Kovács József dr. Tiszti főorvos Weisz Albert dr. Tisztiorvosok Török Lajos dr. és Ungár Géza dr. Állatorvos Kádár Károly. Végrehajtók Reinhardt Kálmán, Horváth József, Trabalka Imre és Vicze László. Közigazgatási iktató Oszlányi Elemér. Árvaszéki iktató és kiadó Ladányi Henrik. Közgyám Madarász Andor. Községbíró Nemes István dr.

A rendőrség vezetője Stetz László dr. rendőrfőkapitány. Mellette van még Rigó József rendőrkapitány, Krausz Ödön fogalmazó. Ezenkívül még a következő személyzet látja el a város rendészeti ügyeit: Rendőrbiztosok Hady István és Sipos János, czímzetes rendőrbiztos Makher András, rendőrségi iktató Szigethy Imre, útmester Strakovits István, járlatkezelő Bődör József.

A tűzrendészetet a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-Egyesület látja el, a mely 1878-ban alakult. Tagjainak száma 82, díszparancsnoka Szabados Imre, a ki egyben vármegyei tűzrendészeti felügyelő is, parancsnoka Wehofszky Béla. 1912-ben alakult a Kaposvár-Donnervárosi Önkéntes Tűzoltótestület, melynek parancsnoka szintén Wehofszky Béla. Tagszáma 125, azonban most van feloszlóban.

A társadalmi élet fejlettségét bizonyítja az a számos egyesület, a mely Kaposváron működik s ezek némelyike szép multra tekinthet vissza. A társadalmi és politikai egyesületek a következők: Kaposvári Nemzeti Casino. Alakult 1838-ban, 1878-ban újjáalakult. Tagszám 185. Elnöke Makfalvay Géza. Kaposvári Hivatalnokok Társasköre. Alakult 1896-ban. Tagszám 175. Elnöke Papp Kálmán. Kaposvári Kath. Kör. Alakult 1904-ben. Tagszám 485. Elnöke gróf Somssich Béla. Donnervárosi Polgári Kör. Alakult 1909-ben. Tagszám 151. Kaposvári Függetlenségi és 48-as Kör. Alakult 1905-ben. Tagszám 140. Elnöke Hegyi Árpád dr. Kaposvári Demokrata Kör. Alakult 1911-ben. Tagszám 120. Elnöke Kertész Béla.

196Széchenyi Társaskör. Alakult 1912-ben. Tagszám 150. Postaaltisztek és szolgák Egyesülete. Díszelnök Szabó Árpád, elnök Bacsa Gyula.

Kulturális egyesületek: Kaposvári Szabad-Lyceum-Egyesület. Alakult 1901. Tagszám 95. Elnöke Makfalvay Géza. Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület. Elnöke Makfalvay Géza. Somogy vármegyei Múzeum-Egyesület. Elnöke gróf Somssich Géza. Országos Magyar Iparművészeti Társulat kaposvári helyi választmánya. Elnöke Kacskovics Lajos. Kaposvári Szépítő Egyesület. Alakult 1912. Tagszám 189.

Zene- és dalegyesületek: Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete. Alakult 1903. Tagszám 285. Elnöke ifj. Saárdi Somssich Andor. Kaposvári Postás Énekkar. Karmester Malik Mátyás. Atletikai Club Dalárdája. Karnagy Juhász Imre. Vasúti Dalkör. Alakult 1904. Tagszám 198. Elnöki állás üresedésben. Munkás Dalárda. Karmester Juhász Imre.

A jótékonyságot a következő egyesületek gyakorolják: Mária Valéria Árvaházi Egylet. Alakult 1880. Tagszám 87. Elnöke Szigethy Gyula Jánosné. Kaposvári Jótékony Nőegylet. Díszelnök őrgróf Pallavicini Edéné, elnök özv. dr. Polányi Lajosné. Kaposvári Izr. Jótékony Nőegylet. Elnöke Kunfy Adolfné. Szegény Tanulókat Fölruházó Egyesület. Védnökei Makfalvay Géza és Márffy Emil, elnöke Kovács-Sebestény Gyula. Izr. Krajczáregylet. Elnöke Herzog Manó dr. Vörös Kereszt-Egyesület. Elnökök Makfalvay Géza és özv. Pogány Józsefné. Alelnökök Kovács-Sebestény Gyula dr., Vidor Ferencz és dr. Krammer Józsefné. Erzsébet-Egyesület. Fővédnökök Makfalvay Géza és gróf Zichy Béla. Díszelnök Kacskovics Lajos. Tiszteletbeli elnökök Kovács-Sebestény Gyula, Márffy Emil, Morlin Emil dr. és Zimmert József dr. Elnökök Gönczi Ferencz és Kovács-Sebestény Gyula dr. Somogyvármegyei Tüdővész Ellen Védekező Egyesület. Elnökök Makfalvay Géza és gróf Festetich Pálné. A tüdőbetegek rendelő- és segélyző-intézete államsegélylyel működik. Vezetőorvos Csurgó Jenő dr.

Sportegyesületek: Kaposvári Korcsolyázóegyesület. Alakult 1899. Tagszám 190. Elnöke Vizeki Tallián Gyula. Kaposvári Athletikai Club. Alakult 1903. Tagszám 190. Elnöke Bertalan Zsigmond dr. Kaposvári Testgyakorlók Köre. Alakult 1906. Tagszám 41. Elnöke Márffy Emil. Kaposvári Kerékpárosok Egyesülete. Alakult 1910. Tagszám 10. Elnöke Lengyák György. Kaposvári Testvériség Sportegyesület. Alakult 1911. Tagszám 180. Elnöke Bien Dávid. Természetbarátok Turistaegylete kaposvári csoportja. Alakult 1912. Tagszám 50.

Vármegyei, sőt általánosabb jellegű egyesületek, melyeknek székhelye azonban Kaposvár, szintén vannak itt és ezek a következők: Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület. Elnöke gróf Hoyos Miksa. Tiszteletbeli elnöke gróf Somssich Andor. Somogyvármegyei Jegyzői Egylet. Elnöke Györkös Ferencz. Somogymegyei Általános Tanítóegyesület. Elnöke Lengyel István. Dunántúli Pénzintézeti Tisztviselők Egyesülete. Elnöke Markovits Gyula. Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetsége, mint az O. K. H. képviselősége. Alakult 1908. Elnöke őrgróf Pallavicini Ede. Tiszteletbeli elnöke Somssich Andor. Somogymegyei Kisgazdák Egyesülete. Elnöke Szabó István orsz. képv. Baranya-Somogy-Tolnamegyei Erdészeti és Vadászati Egyesület. Elnöke gróf Széchenyi Bertalan. Országos Orvosszövetség Somogymegyei fiókja. Elnöke Szaplonczay Manó dr. Vármegyei Tűzoltó-Szövetség. Védnökök Makfalvay Géza és Kacskovics Lajos. Tiszteletbeli elnök Plachner Sándor. Elnök Reményi Samu. Somogyvármegyei szocziáldemokrata párt. Elnöke Zónig István.