Nyitravármegye történetének írója nyomról-nyomra kiséri a kereszténység meghonosodása óta az egyházi kormányzat fejlődését a kereszténység első századaiban, későbbi uralma alatt, valamint harczait a reformáczió óta.

Itt tehát csupán a jelenlegi egyházi kormányzati beosztást akarjuk röviden ismertetni.

A vármegye történetéből megtudhatjuk, hogy a nyitrai r. kath. püspökség szintén az ősi püspökségek közé tartozik. Minthogy azonban csak később hasíttatott ki az esztergomi érsekség megyéjéből: Nyitravármegyének nagyobb része ma is az esztergomi főegyházmegyéhez tartozik s a nyitrai püspök a megyének csak kisebb része fölött bír joghatósággal. Ezenkívül egy kisebb területrész, a privigyei járás egy része, a beszterczebányai püspöki egyházmegyéhez tatozik, úgy hogy Nyitravármegye, a mi a kath. egyházmegyéknél csupán Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegyében fordul elő, egyházilag három kath. püspökség egyházmegyéje közt oszlik meg.

Az esztergomi főegyházmegyének négy főesperessége bir plébániákkal a vármegye területén. Kiterjed az érsekújvári, a vágsellyei járásra, a nyitrai járás déli részére, a nagytapolcsányira és vágújhelyire részben, a zsámbokréti, galgóczi, pöstyéni, miavai, szeniczi és szakolczai járásokra, tehát Nyitravármegye egész nyugoti s részben déli és keleti részére.

1. A komáromi főesperesség a következő alesperességekkel:

Az érsekújvári alesperesség. E kerületnek négy plébániája Komáromvármegye területén fekszik; 7 ellenben Nyitrában, nevezetesen: Bánkeszi, Érsekújvár, Komját, Nagy-Kér, Nagy-Surány, Tardoskedd, Tót-Megyer.

A nagyczétényi alesperesség 8 plébániával: Özdöge, Felső-Szőllős, Nagy-Czétény, Nagy-Emőke, Nagy-Hind, Nagy-Lapás, Szent-Mihályúr, Vajk.

A vágsellyei alesperességből 4 plébánia: Farkasd, Negyed, Vág-Királyfa, Vág-Sellye.

2. A nyitrai főesperesség a következő alesperességekkel:

Nagytapolcsányi alesperesség 9 plébániával: Bajna, Kis-Vendég, Koros, Nadlány, Nagy-Jácz, Nagy-Tapolcsány, Prassicz, Sissó, Závada.

A radosnai alesperesség 12 plébániával: Alsó-Merasicz, Ardanócz, Csermend, Felső-Attrak, Felső-Vásárd, Nagy-Rippény, Nyitra-Ludány, Nyitra-Pásztó, Nyitra-Pereszlény, Nyitra-Sárfő, Radosna, Ürmincz.

A galgóczi alesperesség 6 plébániával: Galgócz, Hradek, Moraván, Nagy-Modró, Ó-Lehota, Szokolócz.

462Az újlaki alesperesség 10 plébániával: Alsó-Récsény, Assakürt, Egerszeg, Kis-Bál, Lakács, Suránka, Udvarnok, Ujlak, Üzbég, Vicsáp-Apáti.

Az ürményi alesperesség 8 plébániával: Alsó-Jattó, Hosszúfalu, Köpösd, Sempte, Sopornya, Szelőcze, Tornócz, Ürmény.

3. A sasvári főesperesség következő alesperességekkel:

Sasvári alesperesség 15 plébániával: Broczkó, Csási, Dojcs, Egbell, Holics, Kopcsány, Kúti, Nagy-Koreszló, Péterfalva, Radosócz, Sasvár, Stepanó, Szakolcza, Szomolánka, Unin.

Csejtei alesperesség 8 plébániával: Csejte, Krakován, Pobedim, Podola, Pöstyén, Vág-Szt-Kereszt, Vág-Újhely, Verbó.

463Miavai alesperesség 7 plébániával: Alsó-Botfalu, Brezova, Hralkovistye, Miava, Ó-Tura, Turoluka, Vagyócz.

Szeniczi alesperesség 10 plébániával: Chropó, Hradist, Jublonicz, Korlátkő, Otruszkó, Rohó, Sándorf, Szenicz, Szobotist, Verbócz.

Jókői alesperesség 8 plébániával: Alsó-Dombó, Dejte, Jókő, Kátlócz, Lancsár, Lopassó, Nahács, Vittencz.

Nagy-kosztolányi alesperesség 9 plébániával: Bori, Drahócz, Felső-Zelle, Lipótvár (fegyház), Madunicz, Nagy-Kosztolány, Puszta-Vogyerád, Újvároska, Veszele.

A nagyszombati alesperesi kerületből 2 plébánia, nevezetesen Bucsány és Maniga.

Az esztergomi főegyházmegyének tehát összesen 119 plébániája van Nyitravármegye területén.

A nyitrai püspöki egyházmegye a nyitrai, vágsellyei, nagytapolcsányi, zsámbokréti és privigyei járásoknak csak egy-egy részére terjed ki, úgy, hogy Nyitravármegyének közepét foglalja el, melyet az esztergomi főegyházmegye területe kétfelől körülfog. A nyitrai egyházmegyéhez tartozik ezenkivül Trencsénvármegye egészben. Az egyházmegyének összesen 132 plébániája van, ebből azonban Nyitravármegye területén csak 37.

1. A székesegyházi főesperesség alatt:

A nyitrai alesperesség 7 plébániával: Nyitra-alsóváros, Nyitra-felsőváros, Darázs, Kolon, Nyitra-Gerencsér, Pográny, Zsére.

A mocsonoki alesperesség 6 plébániával: Berencs, Csápor, Alsó-Köröskény, Mocsonok, Nyitra-Ivánka, Üreg.

A kovarczi alesperesség 6 plébániával: Kis-Appony, Felső-Elefánt, Kovarcz, Nyitra-Szerdahely, Szalakusz, Szolcsán.

A szkacsáni alesperesség 8 plébániával: Nagy-Bélicz, Nagy-Bossány, Chinorán, Kolos, Nyitra-Zsámbokrét, Széplak, Szkacsán, Tőkés-Ujfalu.

2. A gradnai főesperesség alatt:

A rudnai alesperesség 5 plébániával: Csávoj, Divék, Kosztolnafalu, Rudnó, Valaszka-Bela.

A veszteniczi alesperesség 5 plébániával: Alsó-Lelócz, Felső-Vesztenicz, Keselőkő-Podhrágy, Nyitra-Novák, Nyitra-Szucsán.

A trencséni és zsolnai főesperességek egészen Trencsénvármegye területén feküsznek.

A nyitrai püspökök közt nevezetesebb szerepet játszottak hazánk történetében Széchy Dénes biboros, később esztergomi érsek (1437-1439.), Simeon, I. Ulászló főkanczellárja, Podmaniczky István, a ki Szapolyai Jánost, majd I. Ferdinándot és nejét Székesfehérvárott királylyá koronázta, Fejérkövy István, később esztergomi érsek, helytartó, Forgách Ferencz, a ki szintén esztergomi érsek lett (1598-1607.), Szelepchényi György, esztergomi érsek (1648-1666.), erdődi Pálffy Tamás, királyi kanczellár (1670-1679.), a nyitrai vár ujjáépítője, gr. Eszterházy Imre (1740-1763.), a jelen században Palugyay Imre, Vurum József és Roskoványi Ágoston.

Nyitra jelenlegi püspöke Bende Imre, a Ferencz József-rend nagykeresztese, 464a ki 1824. aug. 28-án született Baján. Pappá szenteltetett 1847-ben. 1852-ben Kalocsán érseki levéltárnok, 1853-ban szentszéki jegyző lett, 1854-ben futtaki plébános, 1869-ben ujvidéki plébános lett, majd 1881-ben Ujvidéken országgyűlési képviselővé választották. Mint ujvidéki plébánost 1886-ban beszterczebányai püspökké nevezték ki, mely állásában még fokozottabb mértékben fejtette ki hazafias, magyar nemzeti kulturát erélyesen felkaroló működését. Roskoványi Ágost halála után, 1894-ben, nyitrai püspökké nevezték ki. Nyitrán ünnepelte, 1897. szeptember 8-án, áltlános örömtüntetés közepett, áldozó-papságának ötvenéves jubileumát.

A nyitrai püspökség mellett fennálló káptalan tiz kanonokból áll.

A beszterczebányai püspökségnek egy főesperessége, a nyitrai főesperesség egy alesperesi kerülete, nevezetesen a bajmóczi van Nyitra területén 12 465plébániával, melyek következők: Bajmócz, Brezán, Chrenócz, Cách, Gajdel, Handlova, Kós, Lazán, Privigye, Szebedrázs, Német-Próna, Tuzsina.

Összesen tehát Nyitravármegyében 168 r. kath. plébánia áll a három egyházmegye fennhatósága alatt.

Az ág. evangelikusok, a kik 54700-an vannak a megyében, főleg a miavai és szeniczi járásban, a Dunán inneni egyházkerülethez tartoznak s még pedig a következő anya-egyházközségekhez: Assakürt, Alsó-Botfalu, Brezova, Bukócz, Csácsó, Császtkó, Felső-Zelle, Holics, Hluboka, Kosztolna, Krajna, Lubina, Miava, Nagy-Pritrzsd, Szakolcza, Ó-Tura, Salgó, Szenicz, Vág-Ujhely.

Ev. reformátusok csak a vármegye déli részén, nevezetesen a vágsellyei, járásban laknak nagyobb számmal és itt-ott a vármegyében szétszórtan, mindössze 7339. A dunántúli ev. ref. egyházkerülethez tartozó anyahitközségeik a következők: Alsó-Szőllős, Farkasd, Kis-Mánya, Magyar-Sók, Negyed.