| « NYITRA KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. | KEZDŐLAP | ÉRSEKUJVÁR KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. » |
451SZAKOLCZA KÖZIGAZGATÁSA.
Irta Kenézy Csatár
Irta Kenézy Csatár
1848. előtt.
Szakolcza város, mint azt már tudjuk, "szabad királyi" czímét és rangját Nagy Lajos királytól kapta 1372-ben, tehát az országnak legrégibb szab. kir. városai közé számítható. Ugyancsak Nagy Lajos királyunk rendelte el a városnak kőfallal való megerősítését; polgárainak ő adományozta a harminczad és vámmentességet az egész ország területére; a csütörtöki hetivásárokra járó kereskedőket a vámok fizetésétől szintén fölmentette és a városnak ő adott általában szabadalmakat, amelyeket 1382-ben ujólag megerősített. Zsigmond király, Nagy Lajos intézkedéseire való hívatkozással, évenkint Szent-Mihály napján, országos vásárok tartására adott engedélyt 1390-ben s a városnak addig nyert kiváltságait 1422-ben, majd ismét 1425-ben, 1434-ben, királyi leveleivel ujólag megerősítette.0
A városi közigazgatást száz választott képviselő, (centum vires), kiknek elnöke az úgynevezett "tribunus plebis" volt és 12 tanácsnokból álló bizottság (tanács) intézte, melynek minden egyes tagja vetó-joggal volt felruházva. A tanácsnokok sorából választották minden évben (Szent-György napján) a főbírót, illetőleg polgármestert és kapitányt; a többi hivatalviselő és tanácsnok élethossziglan választatott.
1861. Rend. tan. város.
1848-ig a városnak pallos-joga és külön törvényszéke volt. A Bach-kormányzat idejében a polgármesteren kivül két tiszteletbeli és két fizetéses tanácsnoki állás rendszeresíttetett, akiknek egyike a rendőrségi, másika a gazdasági teendőket végezte 1861-ig. Ugyanez időben Szakolcza a nagyszombati megyei főnökség alá került, mivel Nyitramegye is két részre volt osztva, Alsó-Nyitra (Nyitra székhelylyel), Felső-Nyitra (Nagy-Szombat) székhelylyel. Önálló törvényhatóságát később (1872-1875.) megint visszanyerte és a város főispánjává Kuba János neveztetett ki. 1876. óta, czímének megtartásával, mint rend. tanácsu város, Nyitravármegye törvényhatóságának van alárendelve.
A város czímere: kettős fehér kereszt, vörös mezőben, zöld halmon. (Nagy Lajos korából, 1382-ből.)
Költségvetés.
A város költségvetése 1897-ben volt:
Bevétel 56,430 frt 74 kr.
Kiadás63,748 frt 80 kr.
Kiadás
Hiány 7318 frt 06 kr.
A hiányt 24%-os városi pótadóval fedezik.
A város közönségére kivetett adó 1897. évben a következő volt:
Földadó 10083 frt 24 kr., házbéradó 1498 frt 99 kr., házosztályadó 2177 frt, kereseti adó 7660 frt 57 kr., nyilvános számadásra kötelezett vállalatok 452s egyesületek 1271 frt 81 kr., tőke-kamatadó 711 frt 35 kr., általános pótadó 5163 frt 16 kr., összesen 28565 frt 12 kr. A város, mint erkölcsi testület adója 5951 frt 38 kr., az összes adó tehát 34,517 frt 50 kr.
A város pénztára a házi- és gyám-pénztárakon kivül a következő alapokat kezeli:
Alapok.
Lazareth-alap 18806 frt 34 kr., Szegény-alap 9764 frt 76 kr., Kuba János alapitványa 100 frt, Schaedy alapítványa 4200 frt. Pelczmann alapítványa 517 frt 35 kr., Krizs alapítványa 941 frt, 36 kr., Koreska alapítványa 152 frt 60 kr., Tomka alapítványa 4200 frt, Orbay alapítványa 93 frt 33 kr., Bársony Thebery alapítványa 221 frt 04 kr., Pinkasz alapítványa 67 frt 20 kr., Gizella-alap kiházasítási ösztöndíj 500 frt, Milleniumi ösztöndíj alapítv. 500 frt, Korek alapítvány 420 frt, Skarnitzl ösztöndíj-alap 20,000 frt, Városi ipar-alap 155 frt 36 kr., Iparos- tanoncziskolai alapja 1530 frt 94 kr. Ezenkivül még több kereszt és kápolna fenntartásának alapja.
A város bírái és polgármesterei 1588-tól fogva következők voltak:
Polgármesterek.
MITTÁK REZSŐ, POLGÁRMESTER.
Bírák: 1588. Italus Joannes, 1593-1598. Tuhon Mátyás, 1598-1601. Kozma Bertalan, 1602. Tahy Tamás, 1602. Kiszely Lukács, 1609. Nuvatits Mátyás, 1610. Dub János, 1611. Vörösvári György, 1613. Italdelus Gáspár, 1614. Jeszenszky János, 1615. Dub János.
Polgármesterek: 167. Hanák László (I-ső polgármester), 1619. Hanák Venczel, 1622. Hojny Dániel, 1627-1629. Perger Illés, 1637. Bergerus Eliás, 1638-1640. Baterna János, 1641. Becsva Márton, 1642. Kozma Boldizsár, 1643-1646. Baterna János, 1647-1648. Bayessy István, 1649-1650. Becsva Márton, 1651-1652. Ribenszky András, 1653. Bajessy István, 1654-1655. Ribenszky András, 1656-1657. Lonszky Venczel, 1658-1659. Bajcsi János, 1669. Melegh János, 1670-1672. Schlechta György, 1673-1674. Beliczay György, 1675. Boncsics Gáspár, 1676. Trnovszky Jakab, 1677. Katucz Mátyás, 1678. Jantsik János, 1679. Geréczy Mihály, 1680. Jantsik János 1681-1685. Tajnay János, 1686. Salix Pál, 1687. Pográny János, 1688. Bosnyay Mátyás, 1689. Tajnay Iván, 1690. Salix Pál, 1691. Tajnay Iván, 1692-1694. Bosnyay Mátyás, 1695. Salix Pál, 1696-1697. Bosnyai M., 1698-1699. Polony György, 1700. Pográny Iván, 1701. Bosnyay Máty, 1702-1704. Polony György, 1705-1706. Salix Pál, 1712. Beliczay Fer., 1713-1714. Kocz Bernát, 1715-1716. Bosnyay Istv., 1717-1718. Vayay Fer., 1719-1721. Marsinay Fer., 1722. Hubacsek Pál, 1723. Bosnyay Istv., 1724. Csanády György, 1725-1727. Bosnyay Istv., 1727-1730. Csanády, 1731-1734. Pinkász János, 1735. Vinczy Lőrincz, 1736. Pinkász J., 1737-1739. Szlovaczek János, 1740. Szalóky Istv., 1741-1744. Tarkovits Ján., 1744-1747. Zaruba Mátyás, 1747-1752. Szalóky István, 1753-1754. Szlovaczek László 1754. Zaruba Mátyás, 1755. Szlovaczek L., 1756-1763. Zaruba M., 1764-1767. Gaube Józs., 1768. Stetina Ján., 1769-1785. Stangluszky Pál, 1786-1789. Stetina Istv., 1793. Viglessy Imre, 1794-1804. Fiala Fer., 1805-1806. Novák Ján., 1807-1809. Buzinkay Ján., 1810-1822. Kocz József, 1823-1825. Jarabek Zsigm., 1826-1830. Pelczman Ján., 1831-1833. Zlinszky Fer., 1834-1844. Kocz József, 1845-1848. Buzinkay Ján., 1849-1850. Koreszka Józs., 1851. Vrchovszky Nándor, 1854. Szloboda Nándor, 1861. Kubovits Károly, 1864. Sebesi József, 1867. Kuba János, 1889. Oszvald János, 1895-től máig Mitták Rezső.
Tiszti kar.
Szakolcza város tiszti, kezelő- és segédszemélyzete az 1898-ik évben következőkből állott:
| Polgármester, fizetése | 1100 frt. |
| Rendőrkapitány, fizetése | 900 frt. |
| Első tanácsnok, fizetése | 800 frt. |
| Második tanácsnok, fizetése | 700 frt. |
| Főjegyző, mint árvaszéki előadó, fizetése | 1000 frt. |
| Tiszti ügyész, fizetése | 600 frt. |
| Városi főorvos, fizetése | 500 frt. |
| Városi II-od orvos, fizetése | 400 frt. |
| Számvevő, fizetése | 700 frt. |
| Pénztárnok, fizetése | 700 frt. |
| Ellenőr, fizetése | 700 frt. |
| Alszámvevő, fizetése | 700 frt. |
| Végrehajtó, fizetése | 350 frt. |
| Erdőmester, fizetése | 1100 frt. |
| Irattárnok, fizetése | 500 frt. |
| Állatorvos, fizetése | 600 frt. |
| Városi gazda, fizetése | 300 frt. |
| Első irnok, fizetése | 400 frt. |
| II. irnok, fizetése | 400 frt. |
Szakolcza, mint a vármegye történetének folyamán megemlitjük, mindig hazafiságot és áldozatkészséget tanusitott.
Sokat áldoz a város közoktatási és magyar hazafias czélokra.
A millennium alkalmából is többrendü alapitványnyal bizonyitá őszinte törekvését a nemzeti kultura előmozditására.
0. Gróf Teleki J. "Hunyadiak kora Magyarországon" és "Geogr.-historisches und Produkten-Lexicon von Ungarn." Pozsony 1786. (Weber és Korabinszky János Mátyás kiadása.)
A városi levéltár 1641-ben tűzvész áldozata lett. Az akkori főjegyző csak igen csekély részét volt képes megmenteni, ő maga azonban, munkája közben, a füsttől megfulladt.
A városi levéltár 1641-ben tűzvész áldozata lett. Az akkori főjegyző csak igen csekély részét volt képes megmenteni, ő maga azonban, munkája közben, a füsttől megfulladt.
| « NYITRA KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. | KEZDŐLAP | ÉRSEKUJVÁR KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. » |