A mezőgazdasággal foglalkozókra nézve kiváló fontosságu a munkások béreinek s általában a kellő munkaerő beszerzésének kérdése.

Ebben a tekintetben a vármegye mezőgazdái kedvező helyzetben vannak. A munkások napszáma a férfiaknál 40-80 kr, a nőknél pedig 25-50 kr. között váltakozik. Csupán a szeniczi és galgóczi járások egyes vidékein emelkedik a férfiaknál 1 frtig, a nőknél pedig 70 krig.

Az arató-bér elég nagy; rendszerint a termésnek 10-12-ed része s ezenkivül az arató-munkások páronkint 2-4 frt között váltakozó mennyiségü kenyérpénzt kapnak; míg a készpénzbeli fizetés mellett végzett répaművelés, szőlőkapálási és kaszáló-munkáknál napszámon kivül fejenkint bizonyos csekély mennyiségü bort vagy pálinkát is kapnak.

A szükséges munkaerő megszerzése mindezideig nehézségekbe nem ütközött s valószinü, hogy Nyitravármegyében, melynek lakossága egyes vidékeken megélhetésének feltételeit sem képes otthonában meglelni, s mint p. o. a privigyei járás lakóinak 20%-a távozik el évenkint hazulról, hogy kenyerét a termékenyebb vidékeken keresse meg s egyéb vidékekről is ezrivel mennek el a lakosok Ausztriába, Romániába vagy hazánk más vidékeire munkát keresni.

A vármegye területén levő nagyobb uradalmak munkás-szükségletüket nagyrészt helyben lakó egyének munkaerejével fedezik és amennyiben ez a fedezet bizonyos mezőgazdasági munkákhoz igényelt nagyobb munkaerő kifejtéséhez elégtelen, a vármegye éjszaki és éjszakkeleti részeinek lakosságát 312hivják segiteni, miért is az idegen vármegyék vagy Morvaországból behivott mezei munkások száma elenyésző csekély.

A mezőgazdasággal kapcsolatos összefüggésben álló állattenyésztés számszerinti viszonyait már ismertettük, minőség szempontjából pedig a következő adatok nyújtanak felvilágosítást.

A mezőgazdákra nézve legkiválóbb fontosságu állatfajt, a szarvasmarhát e vármegyében leginkább tarka, szines minőségben tenyésztik, úgy, hogy a míg az ország összes szarvasmarha-állományának 56.5%-a jut a fehér magyar erdélyi fajta tagjaira, Nyitravármegyében a fehér faju szarvasmarha az összes állománynak csupán 11.1%-át teszi, míg 88.9%-a szines fajtákra jut. Ez utóbbiak között legnagyobb számban vannak képviselve a piros tarkák és egyéb szinesek, míg a borzderes és riska szin aránylag kisebb kedveltségben részesül.

Az állattenyésztés mérvére és ennek mint mezőgazdasági tényezőnek megitélésére némi alapot nyújt a fiatal szarvasmarha, u. m. borjú, üsző, tinó számának aránya az összes marha-állományhoz. Ez az arány Nyitramegyében 48.3% lévén, az 51.8%-os országos aránynál kedvezőtlenebb.

Tiszta szarvasmarha-fajták tenyészetével a következő uradalmak foglalkoznak:

Berni fajta tenyészetével: Vagyon István szeniczi, Majthényi Rudolf és Albert nováki, Hunyady Imre gróf ürményi, Windischgrätz Alfréd herczeg jabloniczi uradalma.

Siementhali fajta tenyésztetik: Vagyon István szeniczi, Weisz Pál báró kálazi, Sándor Jenő gellénfalvi, Horn Dávid szokolóczi, a cs. és kir. család holicsi, Windischgrätz Alfréd herczeg jabloniczi, Wodiáner Albert báró komjáti és Pálffy József gróf vittenczi uradalmában.

Ezenkivül pinzgaui marhát tenyészt a cs. és kir. család sasvári uradalma, oberlandi fajt Hunyady Imre gróf ürményi, algaui és magyar fajt pedig Károlyi Lajos gróf tót-megyeri uradalma.

Hogy különben ezen, idegen beavatkozástól független tiszta állatfajta-tenyészettől eltekintve, a marha-állomány minőségének emelése a hatóságok s az erre hivatott tenyésztők mily gondosságának tárgyát képezi s a tenyésztés czélszerü fejlesztése és ellenőrzése czéljából a törvényhatóság részéről kiküldött szakbizottságok mily körültekintő gondossággal jártak el, annak bizonyítékául felhozható, hogy a tenyésztés czéljából bemutatott és megvizsgált 945 bika között csupán 666 találtatott ily czélokra alkalmasnak s ezek tulajdonosainak a megfelelő igazolványok kiállíttattak.

A lótenyésztést, amint az már az előzményekben jelezve volt, e vármegye mezőgazdái nem hanyagolják el. Maga az anyag, úgy az állami méntelep anyaga, valamint a kellő lelkiismeretességgel elbirált apaállatok szakszerü kiválasztása folytán, fokozatosan javúl, s a vármegyének, különösen érsekujvári, vágsellyei s galgóczi járásaiban a kisbirtokos parasztgazdák is már feltünően jó minőségü lovak tenyésztésével foglalkoznak.

Az ez idő szerint Bajnán székelő állami méntelep, - mely rövid idő múlva a vármegye székhelyére Nyitrára fog áthelyeztetni - 120, részint telivér, részint pedig félvér angol és arabs méne, valamint az erre hivatott bizottság által 76 bemutatott mén közül kiválasztott 14 mén van hivatva a vármegye lóállományának minőségét javítani és fejleszteni.

E tekintetben legkiválóbb fontosságu tényezőként szerepel az állami méntelep, melynek ménlovait 35-40 fedezési állomásra osztják szét s melyektől joggal várható a lóállomány javulása. A csikóállomány a vármegye 313egész lóállományának 29.2%-át képezi, mely számarány az országnak 29.8%-nyi ily arányával majdnem teljesen megegyezik.

Telivér lótenyésztéssel foglalkoznak: Hunyady Imre gr. Ürményen, Pálffy József gr. Vittenczen és Károlyi Lajos gróf Tótmegyeren, a hol versenyczélokra szolgáló angol telivér lovak neveltetnek.

Amerikai ügetőlovak nevelésével foglalkozunk: Haupt-Stummer Lipót báró Tőkésujfalun és Károlyi Lajos gr. Tótmegyeren.

Arabs és lipiczai lovakat tenyészt Vagyon István Szeniczen; félvér angol használati lovak pedig kiváló minőségben Stummer Sándor báró bodoki uradalmában találhatók.

Jeles angol telivér versenylovakat tenyésztett és tartott még Springer Gusztáv báró Bucsányban, ki azonban ménesét egy más megye területére helyezte át.

Mennyiségileg hanyatlás, de minőségileg határozott javulás észlelhető a vármegye juhtenyészetében. Mert míg alig néhány évtized előtt kizárólag a kétnyíretű juh tenyészetét láthattuk s a vármegye területén - a gr. Hunyady ürményi uradalma által először behozott merinofaj tenyészetének kezdete is azon időszakra esik - jelenleg már különböző, az értékesítés szempontjából előnyös válfajok kiterjedt tenyészetével találkozunk.

Igy merino-negretti tenyésztetik Hunyady Imre gróf uradalmában Ürményben; electoral-negretti Károlyi Lajos grófnál Tótmegyeren és Wodiáner Albert bárónál Komjáton, a Ramboulliet-faj Pálffy József grófnál Vittenczen, angol húsjuh Windischgrätz Alfréd herczegnél Jabloniczon, shropshieri juh Weiss Pál bárónál Kálazon és ezen kívül számos kisebb birtokosnál is, egy kiváló válfaj tenyészetét láthatjuk; az e tiszta tenyészeteken kívül pedig, de feltétlenül ezek befolyása alatt, egyes vidékek juhállományának minősége a javulásnak kétségbevonhatatlan jelét mutatja.

A sertéstenyésztés nemcsak a házi szükséglet fedezésének czéljaira, hanem kereskedelmi czélokra is üzetik s amint különösen egyes uradalmak mint p. o. Weiss Pál báró kálazi uradalma Polland chinai faj, Andrássy Dénes gr. románfalusi uradalma yorkshieri fajtenyészetei mutatják, a hasznos és kivitel czéljaira kiválóan alkalmas válfajok tenyészetét honosították meg. 314Sőt az apa-állatok megvizsgálására kiküldött bizottságok is, a sertésfajták minőségének fejlesztését tartva szem előtt, 1896. évben 328 bemutatott kan közül 296-ot jelöltek ki tenyésztési czélokra alkalmasnak és így a hízó állatok ezen nemének sikeres és czélszerü tenyésztése, a mezőgazdák kellő méltatásával találkozik.

A mezőgazdaság szempontjából kevésbbé fontos házi állatok, mint szamár, öszvér, kecske és az e vármegye területén csak elszórtan használt bivaly mellett még megemlítendő a baromfi tenyészete is, mely előnyös és kiváló válfajokban csak egyes amateuröknél található. Míg számszerinti elterjedése, mely egy gazdaságra átlag 8.2 darab szárnyast juttat, az országnak e nembeli, 10.3-ból álló átlagánál csekélyebb.

A mezőgazdasággal kapcsolatos állattenyésztés fentartásának gondjai között első helyet foglalja el az állatok egészségének fentartása. E tekintetben kevesebb gond fordíttatik az állatok elhelyezésére szolgáló istállók higienikus berendezésére, mely szempont csupán egyes, telivér tenyészetekkel foglalkozó uradalmaknál talál csak kellő méltatásra, mint az állatok között előforduló betegségek gyógyítására. Meg kell vallanunk, hogy ez utóbbi czélt kiváló figyelemben részesítik, mert egy állami főállatorvos, 13 járási és 3 városi állatorvos őrködik a gazdasági állatok egészségügye fölött.

Az állatok megbetegedéséből eredő veszteségek és így az állategészségügyi viszonyok is, az 1896. évben, melynek adatait ez ismertetés alapjául vesszük, az ország e nembeli viszonyainál csekélyebbek, illetőleg kedvezőbbek voltak, különösen a ragályos betegségek szempontjából. Ragályos betegség okozta veszteségek Magyarországban a lóállománynak 0.04, a szarvasmarha-állománynak 0.07, a juhállománynak 0.02 és a sertésekének 10.7%-át képezték, mig az ily czímű veszteségek Nyitravármegyében a lovaknál 0.008, a szarvasmarhánál 0.1, a juhoknál 0, a sertéseknél pedig 1.4%-ot tettek.

Egyéb okból eredő veszteségek az országban a lovaknál 0.5, a szarvasmarhánál 0.2, a juhoknál 0.4, a sertéseknél 0.2, Nyitravármegyében pedig a lovaknál 0.6, a szarvasmarhánál 0.5, a juhoknál 0.2, a sertéseknél pedig az összes állománynak 0.3%-át képezték.

Jelentékeny veszteséget okoztak a mezőgazdáknak az állatok ragályos betegségei, a mennyiben csupán a kiválóbb példákat hozva föl a száj- és körömfájás folytán a szarvasmarhaállománynak 24.7%-a, a juhállománynak 6.1%-a és a sertésállománynak 0.9%-a betegedett meg, s ez utóbbi állatnem megbetegedése sertésorbánczban az állomány 8.3%-ot, sertésvészben pedig 82.8%-a tett.

Míg a ragadós tüdőlob, melyben az ország összes szarvasmarha-állományának 9.5‰ megbetegedett, e vármegyében 1896-ban már csak 0.5%-ot tett s így ezen, a vármegye állatkereskedelmi s közvetve mezőgazdasági viszonyaira is ólomsúlyként nehezedő, a forgalmat és értékesítést szerfölött gátló intézkedések életbeléptetésére okot szolgáltató kórfaj, mely még az 1892/93. években 1800 darab szarvasmarha kisajátítását tette szükségessé, a vármegye területén remélhetőleg teljesen meg fog szünni.

Ragadós tüdőlob miatt 1896-ban 861 darab, részint beteg, nagyobbrészt azonban csupán gyanus szarvasmarha küldetett vágóhídra; ezek közül 393 darab a tulajdonos veszélyére lett értékesítve, míg a többiért szabályszerű kártalanítás fizettetett. Ez utóbbi darabonként átlag 95 frtot tett, mely ár az 1892. évi 69 frtnyi átlagos becsértékhez képest a tulajdonosok előnyére szolgáló javulásnak tekintendő.

Az állategészségügy megóvására szolgáló eljárások közül különös figyelmet érdemelnek a ragályos betegségek ellen vészmentesítő védőoltások, melyeknek sikere szembeötlő s alkalmaztatásuk aránya fokozatosan növekszik. Különösen tapasztalható ez a lépfene ellen való védőoltásoknál, melyek legjobban váltak be egyáltalában, s melyeknek száma 1889. évben 4737, 1896-ban pedig már 9425 volt; s az eljáró oltó-orvosok, valamint az általuk 315használt anyag minőségének dicséretére szolgál, hogy a beoltott állatok közül, melyeknek túlnyomó száma szarvasmarha volt, csupán 7 drb hullott el.

Kisebb kiterjedésben alkalmaztatott a sertésorbáncz elleni védőoltás; csupán 632 esetben. A beoltott állatok közül egy sem hullott el.

A mezőgazdaságnak egy lényeges, de sajnos, rohamosan hanyatló mellékága, a szőlőművelés, a filloxera pusztító felléptének ideje óta egyes vidékek földmívelő népének, egy ezelőtt bőven bugyogó forrás éltető nedve, lényegesen leapadván, kenyérkeresetet kielégítő mértékben nem adhatott többé.

A Vág mentén elnyúló domblánczok déli részei, különösen pedig a Nyitra völgyének a Zobor-hegytől délre vonuló dombozatai, jól jövedelmező s azon vidékek földmívelő lakosságának előnyös kenyérkeresetet nyujtó szőlőmívelésnek adtak helyet, mely művelési ág hanyatlásának legvilágosabb képét adja a parlagon fekvő szőlőterületek arána a vármegye összes szőlőterületéhez, mely arány 14.1%-ot tesz, s melynek elszomorító voltát még az a tudat sem csökkentheti, hogy az országnak e nembeli aránya 30.5%, tehát jóval nagyobb.

Nyitravármegye szőlőterülete az 1886-tól 1896-ig terjedő évtizedben 7.68%-al fogyott, s tekintettel arra a körülményre, hogy az összterületnek 30.1%-a a filloxerától van ellepve, a további apadás előrelátható, annyival inkább, mivel a filloxera-lepte terület 1892-ben, az összes szőlőterületnek még csak 20.6%-a volt.

A filloxera okozta pusztítás ellensúlyozására szolgáló eljárások, hatásukban elégtelenek lévén, az e pusztítások szülte veszteségek pótlására csakis a szőlők rekonstrukciója tekinthető alkalmasnak.

A haladás e tekintetben nem kielégítő, a mennyiben az ujra kiültetett területek az ország 35.9%-nyi átlagával szemben, az összterületnek csupán 10.2%-át teszik, míg az uj, ezelőtt szőlőmívelésre nem használt talajban végzett ültetések az összes szőlőterületnek 2.45%-át képezik és így az országnak e nembeli 4.31%-a, de sőt a szomszédos dunabalparti megyéknek 3.77%-os aránya mögött messze elmaradnak.

A filloxerán kivül még a peronospora is közreműködik, ha nem is a szőlők teljes pusztítására, de legalább azok termőképességének csökkentésére. 316Csakhogy az utóbbi élősdi ellenében védekezési eszközeink sokkal hathatósabbak lévén, az élősdi elterjedésnek és ezzel pusztításainak is gátat tudunk vetni. Míg 1891-ben a peronospora a szőlőterületnek 72.6%-át lepte el, ez az arány ma a 30.0%-on alúl marad és egyes tulajdonosok tétlensége és közönye nélkül szőlőik már teljesen megszabadulhattak volna tőle. A termő szőlőterületek jövedelmezősége azonban az utóbbi években holdanként növekedik. A míg 1892-ben a szőlők összjövedelme az egész vármegyében csupán 175.105 forintot képviselt, ezen érték 1896-ban már 332.853 frtra emelkedett, s a tulajdonosoknk holdanként 54.30 frt átlagos jövedelmet juttatott.

A kormány és némi részben a megyei gazdasági egyesület intézkedései által, a nemesített szőlőojtványok beszerzése jutányosabbá válván, remélhető, hogy az elpusztult szőlők ujra felélednek és a habár nem világhírü, de a helyi forgalomban keresett, mert zamatos és jóízü borok, melyek között különösen a csornoki, zobori, czétényi és a helyi forgalomnál nagyobb elterjedést nyert, kiváló hírnek övendő vágujhelyi borok kiemelendők - ismét a keresletnek megfelelő mennyiségben fognak teremni.

Különben a must értékesítésével élénk versenyt képez a szőlő értékesítése. A szőlőérés idejekor a szőlőtermelő vidékeket beutazó kereskedők közvetítésével a szőlő a külföldre szállíttatik és az 1896. évben az ily módon eladott szőllőmennyiség 46685 kilogrammot tett. Egy kilogrammot átlag 0.15 frtért adtak el, mely ár az országos 0.20 frtnyi átlagnál alacsonyabb, míg ellenben a must ára, mely hektoliterenként átlag 15 frt 27 krra volt tehető, az országos 13 frt 24 krnyi átlagnál magasabb.

Daczára ezen körülménynek, a termési viszonyok e tekintetben sokkal kedvezőtlenebbek, mint az országnak e nembeli viszonyai, mert egy hold szőlő átlagos jövedelme az országban 93 frt 70 krt tett, a nyitravármegyei 54 frt 90 krral szemben.

A rudnói és veszteniczi völgyek kivételével, melyek lakosságának a gyümölcstermelés jelentékeny jövedelmet ád a gyümölcsfák tenyésztése leginkább csak a körülzárt kertekre szoritkozik és a gyümölcsfanevelés csak ujabban kezd tért hódítani.

A gyümölcsfáknak főként kerti művelése a tenyésztett fajok szempontjából előnyösnek jelzendő, a mennyiben a jövedelmi forrásnak alig tekinthető gyümölcstermelésnél a kiváló nemes fajok tenyésztésére fordítanak nagy gondot.

Mennyiség szempontjából legelterjedtebb a szilvafa, melyet az alma, körte, szeder, dió, cseresznye és megyfák követnek, míg az őszi és kajszinbaraczk, mandula és gesztenyefa termelését a vármegyének inkább déli, ezen fajok tenyésztésére éghajlati viszonyainál fogva még alkalmas vidékein űzik.

A vármegye mívelhető földterületét tekintve egy kat. hold földre 1.7 gyümölcsfa jut, míg az országnak e nembeli átlaga 0.3%-al rosszabb. És így áll az arány, ha e gazdaságok számát tekintjük, a mennyiben egy gazdaságra nálunk 23.5, az országban pedig csupán 22.9 gyümölcsfa jut.

A gyümölcsfák termelésével összefügg a szederfa tenyésztéssel kapcsolatos selyemhernyó-tenyésztés is, mely foglalkozási ág a mezőgazdasággal kapcsolatban ugyan nincsen és inkább a háziipar körébe tartozik, de minthogy ezen iparággal leginkább a földmíves nép foglalkozik, ezen foglalkozás erkölcsi hatását is fölötte előnyösnek kell elismerni.

Ismert tény, hogy a selyemtenyésztés hazánkban az 1879. év óta részesül megillető méltatásban.

317Nyitravármegyében a selyemtenyésztés meghonosítására irányult buzgalom sokáig nem talált fogékony talajra, úgy hogy még 1896-ban is csak 14 család tenyésztette a selyemhernyót és ezzel csupán 328 frtot keresett. 1897-ben a selyemhernyót tenyésztő családok száma 520-ra emelkedett és ezek az 1896. évi 167 kilogramnyi gubóval szemben már 3308 kilogrammot adtak el és ezért összesen 5685 frtot vettek be. Bizvást remélhető tehát, hogy ezen, a serdülő gyermekeknek és a különben nehezebb munkákra képtelen aggoknak is keresetet nyujtó foglalkozás, e vármegye területén is mindinkább tért fog hódítani.

A méhészet inkább egyes kedvelők mulatságára, semmint üzleti czélokra szolgál. Az a 665.017 méhcsalád, mely az 1895. évi összeirás szerint a vármegye területén létezik, számtalan tulajdonos közt oszlik meg, a kiknek némelyike a termelt mézet elárusítja, sőt egyesek mézbort is készítenek. Ez a foglalkozás azonban nem nyújt lényeges jövedelmi forrást.

A vármegye mezőgazdasági viszonyainak irányítására hivatvák a gazdasági egyletek, melyeknek feladatát képezi a mezőgazdák érdekeinek társadalmi úton való elősegítése.

A társulás eszméjének előnyös volta elől a vármegye közönsége sem zárkózott el, s alig múlt el a hazánk függetlenségi törekvéseit követő elnyomatás korszaka, alig vált lehetővé a társulatok létrejötte, azonnal, tehát még az 1860-ik évben megalakúlt a nyitramegyei gazdasági egyesület.

A vármegye mezőgazdáinak tehát két egyesülete áll fenn, mely egyesületek kiállítások rendezése, gépversenyek, gépek bemutatása, állatok díjazása s vándorelőadások utján iparkodnak a mezőgazdák között, a mezei gazdálkodás folyton gyarapodó ismereteinek terjesztésére; szállítási kedvezmények kieszközlése, a beszerzési árak leszállítása, szőlőtelepek létesítése és szakoktatás által pedig a gazdák érdekeinek előmozdításán fáradoznak.

Hogy Nyitravármegye mezőgazdasági viszonyairól és állattenyésztéséről helyes és teljes képet nyujtsunk és az egyes vidékek különböző gazdálkodási, birtok-, bérleti és munkásviszonyait kellően megvilágítsuk, szükségesnek tartjuk Nyitravármegye birtokainak és uradalmainak egy részét megismertetni, ezek közül részletesebben leírva a Nyitravölgyben tót-megyeri, ürményi komjáti, tavarnoki és nagy-bodoki uradalmat, a kolosi völgyben a tőkés-ujfalusit, a Vágvölgyben a jókőit és a Morvavölgyben a holicsi és sasvári uradalmakat.

Alsó-Lelócz. Id. Tarnóczy Béla uradalma. Hozzá tartozik Valaszka-Belán 1700 k. hold, mely a tulajdonos fivéreivel közös birtokot képez. (Ezen kívül a család még birtokos Barsban, Bács-Bodrogban és Szlavóniában.) Összterület Nyitravármegyében mintegy 3000 k. hold. A gazdasági és üzemrendszer három nyomásos, minden negyedik évben ugar. Magtermelés nincs, de borsó- 318és répamag kisebb mértékben mégis termeltetik. Legjobban sikerül a burgonya és a répa. Állattenyésztés csak saját szükségletre, erdészeti üzem részben kérgezés, részben tüzelőfa. Évekkel ezelőtt a gyümölcstermelés is jövedelmező volt és volt év, a mikor közel 3000 frt áru gyümölcs került piaczra. A napszámárak férfiaknál 60 krtól 1 frt 80 kr.-ig, nőknél 30 krtól 1 frt 20 kr.-ig terjednek. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 6-12 frt.

Ghymes. Id. gróf Forgách Károly uradalma. Ide tartozik Ghymes-Kosztolány és Kolon. Összterület 5230 k. hold (azonkívül Barsban 4270 k. hold). Ebből 950 k. hold szántóföld, 800 k. hold legelő és kaszáló, 8705 k. hold erdő, szőlő és gyümölcsös 5 k. hold és használhatatlan 120 k. hold. Az üzemrendszer váltó. Az erdészeti üzem, az általánosan jóváhagyott üzemterv szerint 20, 40, 80 és 100 éves forda. Termékek: cserhántás és tüzelőfa. Gazdasági ipar: két vízi malom egy-egy kőre. Személyzet: egy gazdatiszt, egy erdőmester, 3 erdőőr, 3 segéd és 3 csősz. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak: férfiaknál 40 krtól 70 kr.-ig, nőknél 30-50 kr.-ig. Az átlagos földhaszonbér magyar holdankint körülbelül 6 frt.

Holics. Cs. és kir. családi uradalom. Összterület Nyitravármegyében 13,763 k. hold. Ebből kert és beltelek 45 h. 1146 □-öl, szántóföld 5203 h. 562 öl, kaszáló 865 hold 632 öl, legelő 775 hold 1563 öl, erdő 6476 hold 936 öl, szőlő 1 hold 469 öl, nádas 5 hold 758 öl, használhatatlan 349 hold 865 öl, beépített terület 39 hold 1125 öl. Üzemrendszer váltó. Magtermelés: luczerna és lóhere 580 holdon. Répa-termelés 830 hold. Marhaállomány: 16 bika, 500 tehén és 260 drb gulyabeli marha. Tejgazdaság: évi termelés egy millió liter, mely a bécsi tejszövetkezetnek és tejelárusítóknak adatik el. Erdőség: pagonyerdők, termékek: tüzelő- és szerszámfa. Gazdasági ipar: gőzfűrész, a kopcsányi és holicsi majorokban gazdasági szeszgyár, mely utóbbi számára az uradalom szolgáltatja a burgonyát. A munkaerőt a környéken szerzik, egyes majorokba azonban Felső-Magyarország más részeiből is szerződtetnek munkásokat. Napszám-árak férfiaknál 36 krtól 1 frtig, nőknél és gyermekeknél 20 krtól 70 krig. Személyzet: egy főintéző, ezenkívül két gazdasági intéző, három gazdasági vezető, egy építész és egy főerdész.

Ide tartozik a sasvári uradalom is, melynek bérlője Felber Vilmos. A bérlet 3285 k. hold és 1174 öl. Ebből 2520 k. hold szántóföld, a többi kaszáló legelő és erdő. Üzemrendszer váltó. A bérlő kiterjedt magtermelést űz; az évi átlag kb. 500-600 mmázsa. Máktermelés évenkint 200-400 mmázsa. Czukorrépa-termelés 30,000 mmázsa. Azelőtt, míg a sasvári czukorgyár működésben volt, az évi termelés 50,000 mmázsára is rúgott. Nagy szarvasmarhatenyésztés, állomány átlag 80 drb pinzgaui, 120 helyi és 350 darab hizlalásra. Tejgazdaság: évi tejtermelés 360,000 liter. Gazdasági ipar: gazdasági szeszgyár és háromjáratú malom. Eladási piaczok: a tej és a hizlalt marha számára Bécs, fajmarha számára a környék, árpa számára Németország, búza, rozs és magfélék számára Morva- és Csehország. Átlagos haszonbér k. holdankint 8-20 frtig.

Jókő. Gróf Pálffy József uradalma. A Kis-Kárpátok tövében, Nádas, pozsonymegyei határközségtől, egész Verbóig terül el a jókői hitbizományi uradalom, melynek egyes birtoktestei Nahács, Felső-Dombó, Kátlócz, Dejte, Hradist, Jókő, Vittencz, Lopassó, Szterusz, Lancsár, Kocsin, Veszele, Nizsna és Radosócz községek határaiban fekszenek. Összterület 18,146 k. hold 1313 □-öl. Ebből erdő 11,040 hold, szántóföld 4366 hold 1513 öl, kert 31922 hold, 471 öl, rét 533 hold 791 öl, szőlő 6 hold 1317 öl, legelő 1953 hold 1163 öl, terméketlen 223 hold, 858 öl.

A talaj általában mély rétegű, szelíd anyag, kevés homok-keverékkel, mész-kőzeten, több határban, különösen a Vágvölgye felé kinyúló birtoktesteken tetemes televény-tartalommal, Nahács, Dejte és Jókő határaiban a termő-réteg sekély, kavicsos. Az éghajlati viszonyok általában kedvezők. Csapadékdús években az átlagos csapadék 778 m/m-t is meghalad. Az uralkodó szelek az északi és északnyugati, melyek többször ismétlődnek és viharokká fejlődnek, miáltal gyakran jelentékeny károkat okoznak. Jégverés 20 évi észleletek alapján csak két esetben s csak helyenkint fordult elő. A földek legelőnyösebb hasznosítása szempontjából mindenek előtt nagyobbszerű munkálatok, a nedves területű birtokrészletek, szántók és rétek kiszárítása és a vízmosások megakadályozása czéljából létesíttettek. A vízmosások ellen vízfogó árkokkal és töltésekkel, sőt szabályos körárkokkal is védekezik az uradalom, a rétek és szántók fölösleges nedvességének levezetésére lecsapoló árkokat és alagcsövezéseket használnak, míg viszont az öntözésekre, ahol csak lehet, a patakok vizét árasztás útján eresztik a rétekre s a hol ez nem lehetséges, az öntözés tervszerűleg történik.

Az egész uradalom három gazdasági s három erdészeti kerületre van osztva. A szántóföldek kihasználásánál a váltógazdaság üzemrendszere követtetik.

Az uradalom szántóföld-területét (összesen 5668 kat. holdat) tekintve, esik gabonaneműekre 2790 hold, vagyis 51%, kapásnövényekre 886 hold, vagyis 16.5%, szálas takarmányra 1992 hold, vagyis 32.5%. Istálló-trágyával évente 1550 hold, vagyis a szántóföldnek 29%-a trágyáztatik meg, azonkívül 350 holdon műtrágyák alkalmaztatnak, még pedig évente superphosphat kb. 500 q., thomassalak kb. 1000 q., chilisalétrom kb. 2-300 q., superphosphát és trágyagipsz kb. 1000-1200 q. A trágyagipsz és superphosphátgipsz a herések trágyázására alkalmaztatik. Sok évi kisérletek alapján a trágyázás eme módja mellett a holdankint elért több termés 115-250 kilót tett.

Az állattartás kiterjedése és aránya a szántóföldekhez mérten teljesen kielégítő s ez idő szerint következő marhaállomány tartatik fenn; ménesállomány: ménló (tenyész- és próba-mének) 7 drb, tenyészkancza 64 drb, 4 éves csikó 14 drb, 3 éves csikó 27 drb, 2 éves csikó 46 drb, 1 éves csikó 47 drb, igásló-állomány 62 drb, tiszti ló 12 drb, igás-ökör 288 drb, hízó-ökör 210 drb, hízó-tehén 32 drb, hízó-bika 5 drb, fejős-tehén 165 drb, tenyészbika 7 drb, növendékmarha 289 drb, anya-birka 2120 drb, tenyész-kos 66 drb, bárány 1057 drb, szamár 11 drb, összesen 4529 drb haszonállat, úgy hogy az egész szántóföld-terület arányában egy nagy állatra 3.2 hold szántóföld esik. Az uradalomban tiz év óta gőzeke végzi a szántást és így az 320igásfogatok száma megfelelőleg redukáltatott. Egy kettős fogatra 30 magyar hold szántóföld esik.

A vetés sorvető-gépekkel eszközöltetik, melyekből 21 drb van használatban. A kaszálás részben kézzel, részben kaszáló-gépekkel történik, melyek száma 14 drb. Az aratás ujabban részben szintén gépekkel eszközöltetik, olyan majorokban, a hol munkáshiány mutatkozott. A cséplést 5 drb 8-10 lóerejű cséplő-garnitura végzi. Ezenkívül van működésben egy kombinált cséplő-garnitura is, mely áll: egy 8 lóerejű közúti gőzmozdonyból, egy 10 lóerejű cséplőgépből s egy elevátorból, mely garnitura a közúti mozdony által továbbíttatik a cséplő-telepekre.

Az uradalom máskülönben is nagyon belterjesen van felszerelve s állattenyészetei fejlesztésére kiváló gondot fordít. Első sorban felemlítendő angol telivér- és félvér-tenyészete, melynek főtelepe Vittenczen van elhelyezve. A tenyészet áll körülbelül 20 drb telivér kanczából, nagyrészt Angolországból importálva. Különösen felemlítendők ezek közt Dornröschen (apja Prism, anyja Rose Garden). Ez tekinthető a világ egyik legsebesebb lovának, mert Angolországban az 1 mértföldet az eddigelé megállapított legrövidebb időben futotta be, 1'36 2/5" alatt. Továbbá 45 magasvérű angol félvér kanczából, melyek jelenleg csakis telivér-mének által fedeztetnek, 25 igás kanczából (nori és norfolki fajta), melyek Nonius mének által fedeztetnek. A telivér kanczák ivadékai a versenypályán próbáltatnak ki; a magas félvér kanczák ivadékai leginkább mint vadász- s tiszti hátas-lovak kerülnek eladásra; végül az igás kanczák ivadékai az uradalomban mint igás lovak használtatnak el. Az anya-kanczák egy része igás munkára használtatik. A félvér csikók a Kiskárpátokban fekvő hegyi legelőkön neveltetnek.

A közelmultban a ménesben a következő nevezetesebb mének fedeztek: Zivatar volt kisbéri s jelenleg mezőhegyesi törzsmén (Norsth Star III. 80 k. Furioso.) Pásztor (Cambuscan-Lady Patroness). Bálvány (Buccaneer-Lady Florence).

Jelenleg a következő angol telivér apamének fedeznek a ménesben: Panzerschiff (sötét pejmén szül. 1884., apja Wenlock, anyja Spiegelschiff.) Angliában futott 17-szer; nyert 13-szor, második kétszer, hely nélkül kétszer. Quickmarsch sötét pej mén szül. 1885., apja Tattov (Belladrum-Stockwell) anyja Marchaway. Irország legnagyobb steeple-chase-ének nyertese. Hanower Jack, sötét pej mén, szül. 1889.; apja Hampton, anyja Treasure, Sterlingtől.

A szarvasmarha-tenyészetnél felemlítendő első sorban a nizsnai siemmenthali tehenészet. A tenyészet 1886. évben alapított, midőn is 50 drb siemmenthali, berni és kuhlandi hasas üsző és tehén szereztetett be az ország legjobb tenyészeteiből, melyek telivér siemmenthali bikákkal fedeztettek. Később még 30 drb berni tehén szereztetett be, végül 30 drb siemmenthali-berni keresztezési állat. Az így több mint 100 drbra emelt tenyészet anyaga, bár valamennyi egyede válogatott, jól fejlődött, nagy testű példány volt, nem felelt meg a tenyésztés czéljainak, úgy hogy a tenyészet a kilenczvenes évek elején folytatólagosan tiszta vérű siemmenthálivá alakíttatott át. Nagyobb bevásárlások útján mintegy 50 drb kiváló tehén és hasas üsző importáltatott egyenesen Siemmenthálból; nagyobb bevásárlást eszközölt az uradalom Széll Kálmánnál s megvette Maár Zoltán egész tenyészetét, úgy hogy jelenleg 105 tiszta vérű tehén s vagy 120 drb növendék-állat tölti meg az uradalom modern berendezésű istállóit. Hágó bikáit részben importálta, több kiváló példányt pedig Széll Kálmán és a bábolnai álladalmi ménesbirtok híres siemmentháli 321törzstenyészeteiben vásárolta. Eladásra kerül vagy 25 drb jól fejlett, fajtiszta 1 1/2-2 éves bika és kevés számú üsző, mert ezek nagy része az uradalom tehenészetében talál elhelyezést. A jókői uradalom napi tejtermelése meghaladja a 800 litert, mely Pozsonyban, az ottani "Tejcsarnok-szövetkezet"-ben elég kedvezően értékesíttetik. Az itteni takarmányozási rendszer mellett kedvezők az átlagos fejési eredmények is. Az utolsó 5 évi átlag 6.7 liter napi tejhozamot tüntet fel. A borjuk szoptatása az üsző-borjúknál 12 hét, a bika-borjúknál 16 hét. Az elválasztott borjúk nem ritkán 200 kilót nyomnak az elválasztás napján.

Említésre méltó továbbá az uradalom Rambouillet-juhászata. A nyáj túlnyomólag franczia eredetű, Németország különböző részeiből származó rambouillet-egyedekből áll. A tenyész-állatok szabályos nagytestűek. A kosok nem gazdag, hanem olyan tartás mellett, mint a hogy jó tenyészállatot tartani szokás, körülbelül 100 kilót, az anyák körülbelül 70 kilót nyomnak. Az arcz- és szemtájak rendesen szabadok, egyébként az egész síma, ráncznélküli test jól, de nem tulságosan sűrűen be van nőve, jó, finom, kevés zsírral bíró, szépen kiegyenlített szálú, szabályosan fodrozott, lágy tapintatú, nemes, fésűs gyapjúval. A kosokról 8-9, az anyákról 5-6.5 kiló mosatlan gyapjú nyiratik. A 12 hónapos kosok 45-55, az ugyanoly korú anyák 50-65 kilót nyomnak s e korban tenyésztésre használtatnak. A tenyészczél az, hogy a törzsnyájból származó apaállatokkal az uradalom s a tulajdonos gróf többi uradalmi nyájaiból is gyorsan és összhangzatosan fejlődő, olyan egészséges állomány neveltessék, mely nagy, szabályos, gyorshizlalásra alkalmas testen sok, jó és nemes gyapjút ad, mely czél elérése legnagyobb részben már sikerült is.

Minden évben az osztályozás után vérfelfrissítés czéljából német, esetleg franczia, ugyanazon irányú, de szarvnélküli apaállatok szereztetnek be, míg a számfeletti fiatal kosok eladásra állíttatnak fel. A gyapjú igen keresett s állandóan Németországban talál vevőkre. Az évente kiselejtezett anyák kihizlalva kerülnek a piaczra, míg a tenyésztésre szükséges bárány létszámfeletti mennyiségű kos- és anyabárányok kihizlaltatnak s így találnak igen jó árak mellett vevőkre.

Az uradalom legjelentékenyebb iparágát a mezőgazdasági szeszgyárak képezik.

Jelenleg két gyár van üzemben. Az egyik Vittenczen, mely az 1878. évben épült, a másik Kátlóczon, mely 1889. évben keletkezett. Mindkét gyár 7 hektoliter napi termelésre van berendezve, a kátlóczi szeszgyár ezen kívül szeszfinomítóval is bír s a szeszaljak denaturálása is itt eszközöltetik. Az üzemév alatt körülbelül 3100 hektoliter szesz termeltetik, mely részben 322nyersen, részben finomítva és denaturálva kerül a forgalomba. A szeszgyártáshoz szükségeltetik körülbelül 20,000 q. burgonya, 2734 q. tengeri és körülbelül 1020 q. gabonaféle maláta-készítéshez, mely 23,754 q.-t kitevő nyers anyag csekély kivétellel az uradalom gazdaságai által állíttatik elő. A szeszgyárból nyert moslék takarmányozási és hizlalási czélokra az uradalom által használtatik el mindazon majorokban, melyek az ipartelepekhez közel fekszenek. Az uradalom rendszerint 250 drb nagy állatot s körülbelül 400 drb birkát hizlal, mely állatok mindenkor itthon találnak megfelelő vevőkre.

Végül felemlitendők az uradalmi téglavetők, melyek sok és jó építési anyagot szolgáltatnak; a gép-kovács- és bognárműhelyek, melyekben az uradalom gépeit s gazdasági eszközeit készíti és javíttatja.

A másik gazdasági főágat az erdészet képezi. A 11,040 kat. hold erdők Hradist, Jókő, Vittencz, Lopassó, Lancsár, Kocsin, Szterusz, Dejte és Nahács községben, hat üzemosztályban kezeltetnek és pedig 2 tölgy-szálerdő-üzemosztály, 2 bükk-szálerdő-üzemosztály egyenkint 100 éves, egy tölgy-cser-üzemosztály 20 éves fordában és egy véderdő-üzemosztály. Az uradalom a felujításokra kiváló gondot fordít; a közelmult 5 év alatt az üzemterv szerint 259 kat. holdat ujonnan beerdősített, míg rossz minőségű legelőit, kopár területeket, vízmosásokat rendszerint ültet be üzemterven kívül erdei csemetékkel, kiváltkép tűlevelűekkel.

Az erdőségben az 1897. évben következő kihasználás jegyezhető fel. Tűzifa: bükk 10,736 ürméter, tölgy 9928 ürméter, lágy fa 419 ürméter: haszonfa: bükk 1057 köbméter, tölgy 1024 köbméter, lágy fa 50 köbméter. A tűzifából az uradalom körülbelül csak 12,000 ürmétert hoz áruba. A haszonfa a skalovai uradalmi fűrésztelepen dolgoztatik fel. A fűrésztelep 1887. évben épült turbina-üzemre. A fűrésztelepen főleg a bükkfa dolgoztatik fel hajlított bútorok czéljaira; a tölgyfából nyers parquetták készülnek, míg a bükkfa-maradékokból zsindely, a lágyfából fagyapot készül. A fűrészpor a fagyapottal együtt az uradalom istállóiban használtatik fel almozási czélokra.

Igen tanulságos és az országban kiterjedésre nézve egyedül álló erdei üzemág, a dejtei haltenyésztő telep, mely 1878. évben keletkezett s azóta szakadatlanul terjeszkedik oly mértékben, hogy a 40 holdnyi telep területén jelenleg már harminczegy 600 □ öles halastó van pisztráng-félékkel s pontyokkal benépesítve.

Eredetileg a kristálytiszta forrásvizek hegyi pisztrángok tenyésztésére voltak kiszemelve, ma azonban már a szivárvány-pisztráng-tenyésztés veszedelmes versenytársává lett az előbbinek, mert gyorsan fejlődik, nem igen érzékeny és zamatos húsa kedveltebb az inyenczek előtt. A halpete-termelés az 1897/98 idényben meghaladta az 1 1/2 milliót, melynek legnagyobb része a magyar kormány közvetítésével az ország minden részében a kisebb tenyészetekbe és szabad vizekbe kerül, míg jelentékeny része Német- és Olaszország vizeinek benépesítésére a külföldre vándorol. Az uradalom részére fenmaradó halpetéből kb. 50.000 pisztráng a halastavakban talál évenkint elhelyezésre, míg egy jelentékeny része a Blava-patakba bocsáttatik szabad tenyésztésre. Ujabban a haltenyészőben gazdag tőzeg-telepekre bukkantak, melyek hasznosítása már most folyamatban van. A nyerendő tőzeg 10 év alatt lesz kiaknázva s körülbelűl 100.000 mmázsa alom-tőzeg nyerése várható.

De nemcsak a halászat, az uradalom ezen speczialitása, hanem a 323vadászat is, gazdag vadállományánál fogva, nem a közönséges vadászterületek közé sorozható. Az erdőség fővadban gazdag a Kis-Kárpátokban, itt ejtették el eddig a legszebb agancsosokat, s a vaddisznók is szivesen tanyáznak az erdő sürüségeiben. Az 1897. évben elejtett vadak kimutatása a következő adatokat tünteti fel: Terítékre került: 14-es agancsos 3 drb, 12-ős 3 drb, 10-es 4 drb, 8-as 4 drb, 6-os 3 drb, szarvastehén és borju 33 drb, őz 7 drb, vaddisznó 50 drb, nyúl 1007 drb, fogoly 584 drb, szalonka 74 drb, vagyis 1772 drb hasznos vad és róka 77 drb, nyest 2 drb, görény 15 drb, menyét 187 drb, sas 1 drb, keselyü 104 drb, karvaly 56 drb, különféle szárnyas 49 drb, vagyis 491 káros vad.

Az uradalom központi kormányzása Szomolányon van. Innen indul ki az 50 kilométer hosszú, 17 állomással berendezett telefon-összeköttetés, mely a gazdaságban előforduló rendelkezéseket nagy gyorsasággal közvetíti. Az uradalom központjában 6, a gazdaságnál 7, az erdészetnél 7, összesen 20 tiszt végzi a teendőket, míg az alkalmazottak egészségére 2 uradalmi orvos és az állatállományra 3 állatorvos ügyel fel.

Kálaz. Báró Weisz Pál uradalma. Hozzátartozik Alsó- és Felső-Récsény is. Összterület 2400 m. hold, azonkivül Zsitva-Ujfalun és Gesztóczon 600 m. hold. A nyitramegyei résznél a kert és beltelek 16 m. hold, szántóföld 1100 hold, kaszáló és legelő 60 hold, erdő 50 hold, szőllő 10 hold. Az üzemrendszer váltó, magtermelés: lóhere és luczerna, mint különleges termelési ág pedig, esetről-esetre: a czukorrépa szerepel. Lótenyésztés is van az uradalomban; az állomány 8 kancza és 10-12 csikó, angol félvér. Szarvasmarha-tenyésztés: siementhali faj, állomány 2 bika, 60 tehén és 100 drb növendék. Juhtenyésztés: félvér angol sropshirei, állomány 300 drb. Sertéstenyésztés: Polland China, állomány 30 kocza, 2 kan és 300 malacz. Erdészeti termék csupán tüzelőfa. 5 holdon gyümölcstermelés, melyhez még a határban elhelyezett gyümölcsfák is járulnak. A munkaerőt helyben szerzik, napszámárak: férfiaknál 40-70 kr., nőknél 25-50 kr. Az aratókat Trencsénmegyéből hozzák. Átlagos földhaszonbér a vidéken magyar holdanként 11-12 frt.

Komját. Báró Wodianer Albert uradalma. A komjáti uradalom Nyitravármegye érsekujvári járásában, tehát a megye délkeleti részeiben fekszik, mely Bars- és Komárommegyékkel határos és helyzetét, fekvését azon viszonyok adják meg, melyek a Nyitra folyó völgyét jellemzik. Éghajlata általában kedvező, csapadékokban inkább dús, a nagy szélsőségek ritkák, noha az utóbbi években épen ezek, előbb nem tapasztalt kedvezőtlen befolyással voltak a termelési viszonyokra. A szelek igen gyakoriak s az uralkodó szél iránya D. K. és É. Ny. Legkevesebb csapadék nyár közepén és ősz kezdetén van.

A tavaszi vetés márczius hó 10-én veszi kezdetét, a buza aratása pedig 324junius hó végére esik. Minden művelési növény rendes időben megérik. Talaja áradmányi képződményü; túlnyomó részben sík és csak kisebb részben szelid emelkedésü.

A sík földek barna és fekete színü középkötöttségü, könnyen mívelhető, de televényben nem gazdag földek, melyeknek altalaja 30-100 ctm. egyenlő a feltalaj szinével és minőségével, azután legnagyobb része sárga agyag s csak kis részben kavics. A talaj általában termékeny s mindenféle művelési növény termelésére alkalmas.

Az egész uradalom 4 gazdasági kerületre van osztva Komját központtal és ötömösi Szirányi György jószágkormányzó vezetése alatt házilag kezeltetik.

Összes területe 11.720 magyar hold 590 □ öl. Ebből beltelek 250 hold 30 □ öl, szántóföld 7590 hold 129 □ öl, rét 1160 hold 1138 □ öl, legelő 1187 hold 66 □ öl, szőllő 47 hold 1083 □ öl, erdő 1013 hold 456 □ öl, faiskola 15 hold 485 □ öl, remiz és füzes 86 hold 1122 □ öl, mocsár és nádas 77 hold 39 □ öl, utak és árkolatok 254 hold 172 □ öl, folyó és vizállás 37 hold 674 □ öl.

A nagy kiterjedésü uradalom egyes gazdaságaiban a művelés alatt álló föld oly eltérő természetü, hogy erre, valamint azon körülményre való tekintettel, hogy két gazdaság részben árvíznek is ki van téve, merev vetés-forgó felállítása nem találtatott czélszerünek, hanem a kezelő tisztek szakértelmére épített szabad gazdálkodás van gyakorlatban, azon főelv fenntartásával s keresztülvitelével, hogy minden műveleti növény a neki legmegfelelőbb, jól bemunkált s előkészített talajba jusson.

Az uradalom 10 évi átlagtermése következő:

Egy magyar holdon repcze 8.95 hl., őszi buza 9.40 hl., tavaszi buza 6.16 hl., rozs 8.10 hl., árpa 9.11 hl., zab 13.83 hl., szemes tengeri 12 hl., czukorrépa 62 m. mázsa, takarmányrépa 77 m. mázsa, burgonya 49 m. mázsa. Anyaszéna-termés az összterületen 6939 m. m., sásos széna termés az összterületen 528 m. m., sarju széna termés az összterületen 1937 m. mázsa, luczernaszéna-termés az összterületen 6545 m. m., baltaczim széna termés az összterületen 151 m. m., kevert bükkönyi széna termés az összterületen 10,531 m. m., moharszéna-termés az összterületen 625 m. m., őszi bükköny termés az összterületen 15 m. m. Tehát a 10 évi szálas takarmánytermés átlaga évenkint 27273 m. mázsa. Továbbá 5 év óta bevermeltetik évente átlag 3842 m. mázsa zöld csalamádé (száraz anyag).

A vetési munkálat kizárólag gépekkel eszközöltetik. Istállói trágyával megtrágyáztatik évente 1080 hold, tehát a szántóföldek 1/7 része. Az utóbbi években czukorrépa és burgonya alá műtrágyázási kisérlet történt superhospháttal és chilisalétrommal, mely azonban semmi pozitiv eredménynyel nem járt, sőt az eredmény negativ volt. Mindazáltal a kísérletek, habár szűkebb keretben, tovább folynak. A szántóföldekből 250 hold vízáradásnak van kitéve, itt őszi gabona nem termelhető. A legelő egy része és a rét túlnyomó részben a Nyitra folyó partján fekszik s évente vizáradásnak van kitéve.

A rét száraz időben nagy részben többnyire csak egyszer kaszálható, de nedves időjárás esetén az egész rét kétszer is, sőt akkor a jobb legelők is kaszálhatók. A magasabb fekvésü rétek egy részét, a hol kedvező, csapadékdús években is alig termett sarju, a mult évben a m. kir. kulturmérnöki hivatal tervezete alapján öntözésre (árasztási rendszer) rendezték be. A Nyitra folyó közép vizmagassága az egész, mintegy 180 holdat tevő 325műrét fölött áll; a víz a folyó medréből mintegy 1 1/2 kilométer hosszú főcsatornán vezettetik az osztó árokba s az ez évi öntözéseknél 36 óra alatt az egész területnek 2/3 része közép vizállásnál is megöntözhető volt. Öntözés előtt 780 m/m anyaszénát nyertek, míg a junius és julius hónapokban megejtett öntözések után - igaz ugyan, hogy a folytonosnak mondható esős időjárás is kedvezően hatott - 1380 m/m sarjut. - Eszerint az első évi eredmény várakozást felül múlóan kielégítő volt.

A szőllőterületet a talaj- és éghajlatnak megfelelőleg a legnemesebb szőllőfajokkal ültetik be, de a filloxera pusztítása következtében a terület 60%-án a tőkék kipusztultak. A még kevésbbé megtámadott részeket szénkénegezéssel és trágyázással tartják fenn addig, míg a kipusztított helyek, melyeket amerikai alanyokba eszközölt ojtványokkal ismét beültetnek, termést hoznak. Az uradalom különben az egész szőllőterületet megakarja ujjíttatni és e czélra évente 60-100.000 db., részben saját termelésü, részben vétel utján szerzett amerikai alanyt nemesíttet. Még 1890. évben 425 hektoliter bor szűretett, míg a mult évben már csak 100 hl. Élénk s jövedelmező üzletet képezett a csemegeszőllő eladása is, mely nagy-marosi néven került a piaczra.

Az erdő fele részben a Nyitra völgyben, a Nyitra folyó mellékágának partján, ártéren és csak fele részben fekszik partos helyen s kizárólag lomblevelü fanemekből áll. Az ártéri erdőben szilfa az uralkodó fanem, mely azonban keverten van tölgy- és nyárfával. A partos fekvésü erdőrészben az uralkodó fanem a tölgy és akácz. Ez utóbbi az ujabban fellépett pajzstetű által igen sokat szenved. Az erdőkből évente vágás folytán nyert famennyiség a következő: kemény hasábfa 3217 kbm., lágy hasábfa 821 kbm., dorongfa 516 kbm., rőzsefa 30.715 kéve, szerszámfa 446 db., szőllőkaró 1600 db. A fasorokból évente nyernek: kemény hasábfát 544 kbm., kemény rőzsefát 10.040 kévét, kemény szerszámfát 510 darabot. Ezen famennyiség az uradalom összes tüzifaszükségletét nemcsak fedezi, de jelentékeny mennyiségben el is árusíttatik.

A mezőgazdasággal kapcsolatosan szép eredménynek örvend a vadgondozás is. Az uradalom területén évente lövésre kerül: őz 30 db., nyul 3-5 1/2 ezer db., fáczán 5-600 db. és fogoly 3-4 ezer db.

Az uradalomban szegődménynyel és évi fizetéssel alkalmazott cselédség és a munkafelügyelők száma 313 főre rúg. A környékből való napszámosok fizetése: férfiak 32-60 krajczár, nők 26-45 krajczár, gyermekek 20-36 krajczár. Az aratási és cséplési munkálatokat túlnyomó részben 326trencsénmegyei munkások végzik. A cséplés 5 gőzcséplőgéppel félig részre, félig napszámban történik. Az aratók a 12-ik részért és a szokásos eleség mellett végzik a munkát. Szükség esetén használtatnak az uradalmi arató- és fükaszáló gépek is. A vetési munkát kizárólag vetőgépekkel végezik. Az uradalom fogatos ereje 35 pár lóból és 140 pár jármos ökörből áll. A lófogatból 5 pár tiszti fogat. A szántóföld területét és a fogatos erőt számitásba véve, esik egy fogatra 44.6 magyar hold. Egy munkanap kerül a lovaknál 2.50 krba, az ökröknél 2 forintba. Az uradalom lószükségletét a hámos lovak fedeztetése útján állítja elő. E czélból a nemesebb fajtájú, részben könnyebb, részben pedig igázás czéljából nehezebb testalkatú kanczákat, saját két ménjével fedezteti. Az így nyert csikókat 5 hónapos korukban elválasztják s ménesben szabadon tartják 4 éves korukig, midőn így kellően kifejlődtek, a szükséghez képest, az egyes gazdasági kerületekbe osztják be. A lóállomány a következő: öreg mén 2 darab, öreg kancza 42 db., öreg herélt 46 db., 1, 2, 3 és 4 éves csikó 33 db. A jármos ökrök kizárólag magyar fajták, melyek az alföldi nagyobb vásárokon és Erdélyből szereztetnek be. A jelenlegi tenyész- és növendékszarvasmarha-állomány a hatvanas években tenyésztett hollandi fajta tehenek után neveltetett, mely fajta 1883. évig tiszta vérben tenyésztetett. 1883. évben gróf Hunyady Imre ürményi uradalmából tiszta berni fajta bikát vettek és ez idő óta 1895. évig folytonosan ezen tenyészetből származó bikákkal kereszteztek. Időközben a tenyészanyag a vidéken beszerezhető berni és siemmentháli jellegü tehenekkel, a mult évben 1895. pedig Bonyhádon és vidéken vásárolt 30 db. tehénnel szaporittatott.

Ugyancsak a mult 1895. évben szereztetett 2 db. telivér siemmenthali bika, és mivel már az első ivadék az uradalom igényeinek megfelel, a keresztezést a siemmentháli bikákkal fogják folytatni. A tehenészet czélja tej- és vajtermelés mellett tenyész- és hizóállatok nevelése. A tehenek két gazdasági kerületben vannak elhelyezve s fele részben tejhaszonbérlő (sajtos) által értékesíttetnek, fele részben házilag kezeltetvén, a nyert tejmennyiség részben mint friss tej, részben teavaj alakjában szerződéses tejkereskedőnek Budapestre szállíttatik. A savót sertések hizlalása által értékesítik, a túró pedig eladásra kerül. A szebb, alkalmas bikaborjúkat meghagyják és 1 1/2-2 éves korukban községek részére tenyésztés czéljából eladják. A tenyésztésre alkalmatlan bikaborjuk kiheréltetnek és 4 éves korukban hizóba állíttatnak. Az alkalmas üszők 3 éves korukban bocsájtatnak bika alá, a tenyésztésre alkalmatlanok pedig kihizlaltatnak. A jelenlegi állomány 244 drb és pedig: 4 db, tenyészbika, 90 db. fejős tehén, 150 db. növendék szarvasmarha. A juh-állomány jelenleg 7000 dbból áll, s ez az 50-es években itt talált durva gyapjas juhoknak, a gróf Hunyady Imre tarányi és Fehér Miklós szájdi nyájából vett kosokkal való keresztezéséből állittatott elő. Tenyészczél volt azelőtt, az elektro-negretti fajta jelleg állandósítása, melyet a gyapjú-finomság, kiegyenlítettség és a jelleg fenntartása mellett, elérhető lehető sok gyapjutermelés, de szabályos nagy testalkat, kellő edzettség és igénytelenség mellett. A gyapju és birka árának hanyatlása miatt ezelőtt 4 évvel Hampsphiedown kosokkal tettek keresztezési kisérletet, mely czélra a nagyobb testalkatú merinó anyákat választották ki.

Az eredmény igen kedvező lévén, ez évben már 600 db, részben fél- és 3/4 vérü, továbbá nagyobb testalkatú merinó-anya kerezteztetett angol kosokkal. A hizlalásra kimustrált jármos ökröket és az uradalmi tenyésztésből származott szarvasmarhán kivül, amennyiben ez a szükséges számot 327nem fedezi, a vidéken összevásárolt szarvasmarhával pótolják. Hizlaltatik évente 140 drb szarvasmarha, 1000-1200 db. juh. Az összes állatállomány, számot tevő marhára átszámítva, a szegődményes marhával együtt 1730 dbot tesz, s így egy marhára, az uradalom és szőllő területéből 4.4 magyar hold esik.

A gazdasági ipart két mezőgazdasági szeszgyár és egy téglagyár képviseli. A két szeszgyár a kiterjedt gabonatermelés daczára is a termőföldnek jó erőben fenntartását, a legelőnyösebben egyensulyozza, amennyiben az évenkint termelt 3000 hektoliter finomított szesz előállítására szükséges tetemes árpából, tengeriből és burgonyából elvont legbecsesebb alkatrészek visszaadatnak a földnek. Egyébként a viszonyok követelte gazdasági rendszer jellegét a legjobban meghatározza a marhaállomány fokozatos emelése s ezzel kapcsolatban a gőzkultura behozatala az ez évben behozott gőzekekészlet által. Az 1892. évben létesített hitbizomány gazdálkodási rendszerét pedig eléggé jellemzi annak felemlítése, hogy 1895. évben egy mezőgazdasági szeszgyár, mult évben egy tehenészet állíttatott, ez évben pedig az ötödik gőzcséplő s egy gőzeke-készlet szereztetett be. E nagy befektetés az uradalom jövő képét tárja elő.

Korlátkő. Windischgrätz Alfred herczeg uradalma. Ide tartozik még Sándorf, Jablonicz, Rozbehi, Hluboka. Összterület 9233 k. hold és 1318 □öl (Pozsonymegyében külön 1414 k. hold). A nyitramegyei részen van kert és beltelek 13 k. hold, szántóföld 1384 hold 1285 öl, kaszáló és legelő 824 hold 449 öl, szőllő 8 hold, használatlan 68 hold, 1013 öl; a többi erdő. Magtermés: lóhere és luczerna kisebb mértékben. Az uradalom nagyban űzi a burgonya-termelést és ebből évenkint 6-7000 métermázsát produkál. A szarvasmarhaállomány 350 drb siemmenthali és berni keverék, a juhállomány 1000 drb angol husjuh. Az uradalom tejgazdasága évenként csupán 50.000 litert visz piaczra. Van itt haltenyésztés is; 10 tóban harcsát és pisztrángot tenyésztenek. Erdészeti üzem 80 és 100 éves forda, ermékek: tüzifa, talpfa és épületfa. Van az uradalomnak egy gazdasági szeszgyára is. A munkaerőt helyben és a környéken szerzik, a napszámárak férfiaknál: 50 kr.-1 frt, nőknél 30-50 kr. Az átlagos földhaszonbér átlag kat. holdankint, nagyban 9-10 frt.

Lapás-Gyarmat. Ghyczy Imre birtoka. Ide tartozik még Csendes-puszta és Assakürt. Összterület 1000 m. hold, ebből kert és beltelek 30 m. hold, kaszáló 30 hold, legelő 65 hold, erdő 120 hold, szőllő 7 hold és szántóföld 757 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó; állattenyésztést a birtokos csak kicsiben űz, a juhállomány 350 drb közönséges fésüs birka. Erdészeti termék: tűzi és szerszámfa, a gyümölcstermelésből alma és körte kerül a piaczra. A munkaerőt szintén helyben és a környéken szerzi, a napszámárak férfiaknál 40-70 kr., nőknél 25-50 kr. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 8-12 frt.

Laszkár. Tarnóczy Kázmér uradalma. Ide tartoznak még a szebedrázsi, felső-lelóczi és divék-ujfalusi részbirtokok és egy erdő Kemeneczen. Összterület 1500 méter hold. (A valaszka-belai 1700 holdas birtok a család közös tulajdonát képezi, melynek ezenkívül Szlavoniában 18,000 holdnyi erdőbirtoka és Liptóban dárdanybányája van.) A nyitramegyei rész áll 60 hold kert- és beltelekből, 600 hold szántóföldből, 200 hold öntözésre berendezett kaszálóból, 250 hold legelőből és kb. 400 hold erdőből. A gazdasági és üzemrendszer részben három nyomásos, részben váltógazdaság. Magtermelés: lóhere, hüvelyesek, kukoricza, káposzta és kender. A lóállomány 25 drb arabs és angol félvér, a szarvasmarhaállomány 100 drb berni faj, a juhállomány 5-600 drb vegyes faj, a sertésállomány 100 drb vegyes magyar faj. A tulajdonos halászatot is űz. Gyümölcstermelés is van, melynek nagyobb mértékben való piaczra vitele tervbe van véve. Gazdasági ipar: malom két kőre és fürészmalom 3-3 fűrészre. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik, napszámárak férfiaknál 80 krtól 2 frtig, nőknél 60 krtól 1 frt 50 krig, a nagy munkaidőben.

Moraván. Gróf Zedtwitz Kurt uradalma. Az uradalmi birtok a moraváni, hubinai, duczói, kis- és nagy-modrói, ó- és uj-lehotai, lukai, hradeki és pöstyéni határokban fekszik és 9490 kat. holdból áll, melyből 1186 kat. hold szántó, 19 kat. hold kert, 222 kat. hold rét, 878 kat. hold legelő, 6892 kat. hold erdő és 293 kat. hold terméketlen. Hozzá tartozik 6 major, 1 szeszgyár, 1 gőzfűrész, 1 téglagyár, 2 malom, 3 tiszti- és 7 erdőőri- és számos munkáslakás. A tölgy-, bükk- és fenyőerdők legnagyobbrészt 100 éves, a kisebb tölgyrészek 16 éves fordában kezeltetnek. A gazdaság a hizlalásra, marha-, juh- és disznótenyésztésre fekteti a fősulyt.

Nagy-Appony. Gróf Apponyi Lajos uradalma. Hozzátartozik még Kovarcz, Pereszlény, Körtvélyes, Nedanócz, Nadlány, Szulócz, Alsó-Vásárd, Alsó-Attrak, Alsó-Káp, Gellénfalu, Fornószeg, Galgócz. Összterület 6172 k. hold, a melyből 71 k. hold kert és beltelek, 3288 szántóföld, 278 kaszáló, 271 legelő, 2073 erdő, több mint 3 hold szőllő, 184 hold használhatatlan. A szántóföldek és rétek bérbe vannak adva. Erdészeti üzem 20 és 80 éves forda, termékek: tűzifa és cserezés. Gazdasági szeszgyárak vannak Apponyban, Kovarczon, Nedanóczon és Nadlányban. A napszámárak férfiaknál 40-70 kr., a nőknél 25-50 kr. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 8-16 frt.

Nagy-Bélicz. Birly Lajos birtoka. Ide tartozik még a szeniczi birtok is. Öszterület 1091 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Mint különleges termelési ág a czukorrépa szerepel. Lótenyésztés kisebb mértékben, angol faj; juhtenyésztés angol keresztezés, állomány 400 drb. Gyümölcskertészet: alma, körte, szilva és baraczk. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik, napszámárak férfiaknál 30-60 kr., nőknél 24-40 kr. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdankint 10-12 frt.

Nagy-Bodok. Báró Stummer Sándor uradalma. A nagy-bodoki uradalom a Nyitra völgyében fekszik, 6 kilométernyire a magyar kir. államvasúttársaság ludányi állomásától s áll két nemesi birtokból, Nagy-Bodok- és Ludányból. Ludányt 1869-ben szerezte meg a tulajdonos Erdődy Ferencz gróftól, Nagy-Bodokot 1877-ben Berényi Ferencz gróftól. A jószág eredeti területe 1877 óta több határos telek megvétele által tetemesen bővült. A tagosított birtok egész területe 8061.140 magy. hold. A művelés ágai szerint: beltelek 38.674, kert 59.763, szántóföld 5595.376, rét 374.888, legelő 6.565, szőllő 21.1098, erdő és pagony 1877.970, tó 2.320, terméketlen 84.520. A gazdaság négy gazdasági kerületre van osztva. Ezek a nagy-bodoki, puszta-bodoki, paczolaji és ludányi gazdasági kerületek.

A nagy-bodoki kerület egy majorból, egyfolytában lepárló üsttel fölszerelt szeszfőzőből, egy-egy gépész-, kovács-, kerékgyártó és asztalosműhelyből áll. A puszta-bodoki kerület Puszta-Bodok és Csitár majorokból s egy-egy kovács- és kerékgyártóműhelyből áll. A paczolai majorból álló paczolaji kerületnek van egy-egy kovács- és kerékgyártóműhelye. A ludányi kerület a ludányi és Károlymajorból áll, van egy-egy kovács- és kerékgyártóműhelye.

A marhaállomány: 60 drb igásló, 300 drb igásökör, 450 drb hizóökör, 320 drb fejőstehén, üsző, tinó, s ezenfölül 80 drb tenyésztő kancza és csikó. A ménes Nagy-Bodokon van; évenként 30-32 kanczát hágatnak egy bérelt állami ménnel; a tenyészet félvér angol fajta. A máig eladott lovak legmagasabb ára 1800, legalacsonyabb ára 350, középszámmal 500 frt volt 4 éves lovak után.

A marhatartás, illetőleg a trágyaszerzés sulypontja az ökörhizlalásban fekszik. Ez az egész év folytán tart. Az igás ökrök egyharmadát az őszi szántás után évenkint kiválogatva hizlalóba állítják, tavaszszal pedig uj igásökrök bevásárlása által pótolják. Etetnek a következő takarmánynemekkel: moslék, savanyu répametélék, lóhere, széna, tavaszi 330szalmaszecska, repczepogácsa, malátacsira, búzakorpa, tengeri és lóbabdara, melassz és só. A hízó ökröket nagyobbára Bécs sankt-marxi piaczán adják el nyereség nélkül, a mennyiben 1 q. trágya az istállóban 16-18 krba kerül. A tejgazdaság Ludányban van s 100 db kuhlandi, berni, siemmenthali és oberinnthali fejőstehénből áll. A tejnek literét az istállóban 4 1/2 krajczáron adják el egy solothurni svájczi sajtosnak, ki ementhali sajtot készit belőle. A teljesen fölszerelt sajtház szintén Ludányban van. Az istállókból kikerülő 250-300 ezer métermázsa trágyán felül a nagy-tapolcsányi czukorgyárból szállíttatnak 130 vaggon iszapot s évenként 1000-2000 q. szalmát és 15,000 frt. ára mesterséges trágyát (superphosphat, chilisalétrom, temesvári tömény-trágya) vásárolnak.

A jól fizető mély művelés kedvéért Fowler-féle gőzekét szerzett be az uradalom. Daczára a legkülönfélébb gépeknek, a munkadíj mégis elég magas, mivel a répa, burgonya és tengeri mívelésére és behordására, aratókul és cséplőkül felvidéki mezei munkásokat kell fogadni. Az egész erdőterület 809.4730 hektár. Az erdők leginkább lombos fákból állanak, kiváltképen cserfa (quercus cerris), gyertyánfa (carpinus betulus), tölgyfa (quercus pedunculata), szilfa (ulmus campestris). Az erdő uj berendezése szerint csak tölgyfát (quercus pedunculata) nevelnek s 20 évig forgó hántógazdaságra törekszenek.

A vadállomány - őz, nyúl, fáczán, fogoly - a jó tartás és kimélés folytán évről-évre növekszik. A fáczánokat többnyire mesterségesen nevelik föl. Vaddisznó csak elvétve fordul elő.

Az igazgatás áll következő tisztekből: egy fő-, egy központi, azonkívül 3 tiszttartó, 1 pénztári tiszt, 1 könyvelő, 2 gazdasági segéd, 1 ménesmester, 1 erdész, 1 erdészsegéd és 2 kertész.

Az újabb időben az uradalom nagyobb súlyt fektet a lótenyésztésre. 1892 óta a tenyészanyagot telivérmének alkalmazása által javították. Évenkint körülbelül 24-28 kanczát fedeztetnek saját nevelésű ménekkel. Évenkint körülbelül 20-24 ló kerül eladásra 600-700 frtnyi átlagárban. Egy saját nevelésű mén a környékbeli lovak fedeztetésére szolgál. A millenáris kiállításon e ménesből 12 drb volt kiállitva, melyek közül gróf Andrássy Dénes négyet megvásárolt, két drb díszokmánynyal kitüntetett ló pedig Münchenbe került.

Nagy-Bossány. Schmitt József örökösei uradalma. Ide tartozik még Kis-Bossány, Krencs, Szádok, Tőkés-Ujfalu, Prárnócz, Dlzsin, Szecs. Összterület 5032 hold. Ebből szántóföld 1967 hold, rét 13 hold, legelő 32 hold, erdő 3018 és fél hold. A gazdasági- és üzemrendszer: váltó. Répamagtermelés 20-30 holdon. Czukorrépa- és nagy burgonyatermelés. Állandóan hizlalásban 70-80 marha. Erdészeti üzem: 20 éves forda. Termékek: cserezés, tűzifa, épületfa és vasúti talpfa. Gazdasági ipar: három vízimalom. Az uradalomhoz tartozik a szádoki kőbánya is, mely egyike a leggazdagabb calcium-carbonát tartalmú köveknek, melyeket az uradalom czukorgyáraknak szállít.

A munkaerőt helyben és a környéken szerzi; napszámosárak: férfiaknál 40-70 kr., nőknél 30-50 kr. Az átlagos haszonbér e vidéken 15-20 frt m. holdankint.

Nyitra-Novák. Majthényi Rudolf és Albert uradalma. Ide tartozik még Kesselőkő-Podhrágy, Nagy- és Kis-Lehota, Szebedrázs és Divék-Ujfalu. Összterület 2900 m. hold (Barsban külön 5700 hold, ebből azonban 3000 hold erdő).

331A nyitramegyei részen van: kert és beltelek 50 m. hold, szántóföld 1250 hold, kaszáló és legelő 350 hold, erdő 1250 hold. Az uradalom a szabad gazdálkodási rendszert gyakorolja. 40 holdnyi területen czukorrépa-termelés.

A szarvasmarha-állomány 60 darab berni faj, a juh-állomány 1000 drb kétnyíretü. Gazdasági ipart több vízi malom és a vízjog kihasználása képez. A munkaerőt helyben és vidéken szerzik, napszámárak: férfiaknál 60-80 kr, nőknél 30-40 kr. E vidéken különben az u. n. szegődményes munka dívik.

Petőfalu. Uzovics Pál uradalma. Ide tartozik még Pecsenyéd, Zslkócz, Könyök, Aba-Lehota és a nyitrai részbirtok. Összterület 2700 m. hold. (Azonkivül Pozsonymegyében 1700 és Pestmegyében 5700 hold.) A nyitrai rész a következő: kert és beltelek 40 m. hold, szántóföld 1960 hold, melynek harmadrésze zöld takarmány, kaszáló 230 hold, legelő 30 hold, erdő 480 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó forgó, magtermelés 60 holdon folyik, és pedig: luczerna, vörös here, baltaczim, fehér here, thimotfű, répamag stb. Lótenyésztési állomány 36 angol félvér. Szarvasmarha 424, siemmenthali faj, azonban igás ökröknek magyar fajt használ; juh-állomány 1563 darab, Negretti és Rambouillett keresztezés. A tejgazdaság évenkint közel 100,000 liter tejet produkál. Erdészeti üzem Petőfalván 20, Könyökön 80 éves forda. Termék csak tűzifa. Gyümölcskertészet kb 500 drb alma-, körte-, szilva- és diófa. Gazdasági ipar: vízi műmalom egy kőre, finom őrlésre. A munkaerőt a vidékről szerzi, napszámárak: férfiaknál 30-90 kr., nőknél 25-60 kr. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdankint 12 frt.

Radosna. A nyitrai püspökség uradalma. Összterület 2500 kat. hold, és pedig: kert és beltelek 15 kat. hold, szántóföld 400, kaszáló és legelő 100, erdő 2000, szőllő 7 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Állattenyésztés nincs, csupán kis mértékü sertéstenyésztés. Erdészeti üzem 80 éves forda, termékek tűzi- és szerszámfa. Kertészet és gyümölcstermelés 18 holdon van, és pedig: gesztenye, alma, körte és szilva. Gazdasági ipar: 4 vízi malom, összesen 5 kőre. A munkaerőt helyben szerzik, napszámárak: férfiaknál 30-60 kr, nőknél 20-40 kr. Az átlagos földhaszonbér kat. holdankint 8 frt.

Románfalu. Gróf Andrássy Dénes uradalma. Bérlő: Szandtner Ernő. Ide tartozik még Nemes-Kürt is. Összterület 1600 m. hold, ebből kert és beltelek 10 m. hold, szántóföld 1000 hold, kaszáló 19, legelő 30, erdő 550 és szőllő csupán egy és fél hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés: esparzetta 120 m. holdon. Lóállomány 20 drb vegyes. Szarvasmarha-hizlalás vásárolt nyugati fajjal, jármos-ökör 60 drb, juh-hizlalás 400 drb, 332yorkshierei sertés 60 drb. A bérlő nagy súlyt fektet a hizlalásra és e téren nagy eredményeket ér el. Évenkint 150 marha kerül hizlalás alá, melyek beállitáskor kb 75,000 kilót nyomnak, mig eladáskor 108,000 kilóra híztak, melyért az átlagos évi nyers bevétel 45,000 frt. Erdészeti üzem 45 éves forda, termék csupán tűzifa. Gyümölcstermelés 4 holdon nemes őszi alma- és körtefajok. Gazdasági ipar: gőzmalom két kőre. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak: férfiaknál 40-1 frt, nőknél 30-65 krig. Az átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdankint 6 frt.

Salgócska. Appel Gusztáv uradalma. Összterület 2100 m. hold, melyből 1700 hold szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Mint különleges termelési ágak a czikória és a czukorrépa szerepelnek felváltva. Arabs telivér lótenyésztése hajdan hires volt, de az utolsó időben feladták. Szőllőmivelés 7 holdon. A bérlő gazdasági szeszfőzőt tart fenn. A munkaerőt a vidéken szerzik, napszámárak: férfiaknál 40 krtól 1 frtig, nőknél 35-70 krig. Az átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdankint 6 frt.

Suránka. Emődy József uradalma. Ide tartozik Nagy-Szulány is. Összterület 1040 m. hold. Ebből kert és beltelek 5 m. hold, szántóföld 948 hold, kaszáló 49 hold, erdő 8 hold és használhatatlan 31 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó, magtermelést a tulajdonos csak kicsiben folytat. Czukorrépa-temelés 140 holdon, lóbab-termelés 80 holdon. A szarvasmarha-hizlalás nagyszabású: átlag 200 drb van hizlalás alatt. Gyümölcstermelés másfél holdon, termékek: nemes faju alma, körte, cseresznye és meggy. Gazdasági ipar: téglavetés. A munkaerőt a szomszédos községekből, az aratókat Zsolna vidékéről szerzi. Napszámárak: férfiaknál 30 krtól 1 frtig, nőknél 30 krtól 60 krig. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 9-16 frt.

Szenicz. Vagyon István uradalma. Összterület 1200 m. hold. (Azonkivül Csanádban és Trencsénben 1900 hold.) A nyitramegyei résznél a kert és beltelek 7 hold, szántóföld 840 hold, erdő 200 hold, szőllő 2 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés 250 holdon: lóhere, luczerna és bükköny. Kitünő hírü lótenyésztése van. Állománya 80 drb, ezek között 23 anyakancza és két mén. Faj: arabs és lipiczai. A szarvasmarha-állomány 150 drb, berni és siemmenthali faj. Tejgazdaság is van az uradalomban. Gazdasági ipar: két téglavető kemencze. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak: férfiaknál 40-80 kr, nőknél 30-60 kr. Az átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdankint 10-15 frt.

Szeptencz-Ujfalu. Steiger Mária bárónő uradalma. Hozzá tartozik még Lipovnok, Vezekény, Ocskó, Csitár, Bellesz, Kamánfalu, Vámos-Ujfalu és Belincz. Összterület 4120 m. hold. (Azonkivül nagyobb birtok Szolnokmegyében.) A nyitrai uradalomból kert és beltelek 93 m. hold, szántóföld 2810 hold, kaszáló és legelő 525 hold, erdő 600 hold. A birtok nagy része bérbe van adva. Magtermelés csak kicsiben folyik. Az uradalom nagy súlyt fektet a burgonyatermelésre, melyet a saját keményitő-gyárában dolgoz fel. Ezenkivül nagyban űzi a czukorrépa-termelést. Lótenyésztés is van itt. Az állomány 16 drb angol félvér, a szarvasmarha-állomány 125 drb, felső-innthali és pinzgaui faj; a juh-állomány 210 drb shropshieri faj; a sertés-állomány jelenleg csupán 30 drb yorkshiereiből áll. A tejgazdaság évenkint 110,000 liter tejet produkál és az idén megkezdték a vajgyártást is. Sajtnak 100,000 liter tejet dolgoznak fel. Erdészeti üzem 20 éves forda, termék: cserezés. Gyümölcstermelés: 5000 almafa, 500 cseresznyefa, 1500 szilvafa, 600 körtefa és 300 diófa. A gyümölcsös egy része még csemetékből áll. Az uradalom keményítő-gyára 24 lóerejü gőzgéppel van fölszerelve és 16 munkással átlag 333évenkint 30 vaggon keményítőt gyárt. Piacza Ausztria. A munkaerőt helyben szerzik, az arató-munkásokat Handlova vidékéről. Napszámárak: férfiaknál 35-50 krig, nőknél 25-35 krig. Az aratás részre megy. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdankint 8-12 frt.

Szkacsán. A nyitrai káptalan uradalma. Hozzátartozik még Ludány, Sarluska, Berencs, Malánta. A szkacsáni uradalom összterülete 4500 kat. hold, ebből kert és beltelek 4 kat. hold, szántóföld 340 hold, kaszáló 60 hold, legelő 100 hold, erdő 4000 hold. Erdészeti üzem: 30 és 80 éves forda, termékek: tűzi- és épületfa. Gazdasági ipar: két vízi malom két-két kőre. Napszámárak: férfiaknál 50-60 kr, nőknél 30-40 kr. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kat. holdankint 8 frt.

Szokolócz. Horn Dávid uradalma. Hozzá tartozik Szerbény is. Összterület 1800 m. hold (azonkivül Erdélyben erdőbirtok és 3 gőzfűrész). Nyitramegyében kert és beltelek 14 m. hold, szántóföld 1200 hold, kaszáló és legelő 200 hold, erdő 400 hold, szőllő 9 hold. Gazdasági és üzemrendszer váltó, gazdasági szeszgyárral összekötve. Gyümölcstermelés 8-10 holdon, vegyes gyümölcs. Marha-hizlalásra átlag 350 drb, tenyésztésre 12 siemmenthali. A munkások helybeliek. Napszámárak: férfiaknál 40-70 kr, nőknél 30-50 kr. Az átlagos haszonbér e vidéken 10-14 frt.

Tavarnok. Báró Stummer Ágoston uradalma. Összterület a vármegyében 20,965 kat. hold, ebből kert és beltelek 72 kat. hold, szántóföld 3212 hold 456 □ öl, kaszáló 1048 hold 29 öl, legelő 659 hold 43 öl, erdő 15,966 hold 432 öl, szőllő 8 hold. Gazdasági és üzemrendszer váltó. Az uradalom a mag-, hüvelyes vetemények, czukorrépa, burgonya és takarmánynemüek termelésére nagy súlyt fektet. Szarvasmarha-állománya 70 drb siemmenthali faj; juh-állománya 800 drb oxfordshiredowni faj. Tejgazdasága évi 150,000 liter tejet és 1200 kiló vajat produkál. Erdészeti üzeme: a fanemek különféleségénél fogva, vegyes. Termékei: tűzelő-, épület- és szerszámfa. A szőllészet évenkint 100-200 hl. kitünő minőségü bort szolgáltat. Gyümölcstermelés 5-6000 gyümölcsfával és pedig: alma, körte, szilva, baraczk, cseresznye, meggy. Ezenkivül gyümölcsfaiskola. Gazdasági ipar: szeszfőző, napi termelés 7 hl. Az uradalom gőzekével dolgozik. Személyzet: egy főintéző, könyvelő, pénztáros, 4 intéző, egy kasznár, egy főgépész, 3 segéd, egy erdőmester, egy erdőellenőr, 5 erdész és 2 segéd. Az uradalom a munkaerőt helyben és a 334vármegye felső részéből szerzi, napszámárak: férfiaknál 40 krtól 1 frtig, nőknél 30-70 krig, élelmezés nélkül.

Tót-Megyer. Gróf Károlyi Lajos uradalma. Összterület 16,796 kat. hold, (ezenkivül Pozsonymegyében 23,000 hold és Szatmármegyében 60,000 hold). A nyitramegyei uradalomnál kert és beltelek 302 kat. hold, szántóföld 9113 hold, kaszáló 3189 hold, legelő 2014 hold, erdő 791 hold, cserjés faszegély 591, szőllő 19 hold, nádas 29 hold, használhatatlan 748 hold.

Az uradalom szabad gazdálkodás szellemében vezetett, szabad és elég belterjes váltó-gazdaságot folytat. Főterményei a repcze, búza, rozs, árpa, zab, tengeri, továbbá különféle répamagvak, fűmagvak és luczernamag. Czukorrépát a szántóföld területének kb. 10%-ában termel. Az uradalom állattenyésztése nagyszabású. A lótenyésztésre különös gondot fordítanak és az uradalom ménese egyike a legjobb hirüeknek. A ménes lóállománya 270 drb, az igás lovak száma 230. A szarvasmarha-állományban van 500 ökör, 740 gulyabeli marha, magyar faj és 30 drb eredeti, importált algaui, a tehenészet számára. A juh-állomány 14,000 drb electoral negretti juhból áll, a sertés-állomány pedig 500 drb fehér szőrü mangalicza. A ménest az ötvenes években alapították. A 90-es években már 110 anyakancza volt tenyészczélokra alkalmazásban. Előkelő szerepet játszottak a ménesben 1854-től 1868-ig Flibuck és Tambur mének, az előbbi angol, az utóbbi arabs félvér. Ezenkivül alkalmazásban állottak Lighfoot, Alcor és Juggler telivérek, és más keleti, radautzi és clydesdali fajok. 1869-től állami méneket alkalmaztak, azután következtek Noniuszok, Northstar, Pride of England, Confidence, Furioso, Revolver, Majestoso, Pluto és Conversano mének felváltva, de 1891-ig a Noniuszok tenyésztése maradt túlsúlyban. 1891-ben azután szükségesnek látszott a telivér-keresztezést alkalmazni, az anyag nemesítése czéljából. Azóta a ménes állandó és határozott emelkedést mutat, úgy a faj tisztasága és nemessége, mint kifogástalansága szempontjából. A jelenlegi tenyésztés angol telivérekre, félvérekre és trabberekre terjed ki.

Az uradalom nagy súlyt fektet a vad-tenyésztésre is. 3 fáczánosban szép őz- és fáczán-állomány van és azonkivül a községi határok is bérbe vannak véve vad-tenyésztés czéljából. A tehén-állomány termékét mint tejet értékesítik, a juh-állomány pedig 130-140 mmázsa legfinomabb merinogyapjut 335ad, melynek ára, mmázsánkint, 1897-ben ismét elérte, sőt túlhaladta a 300 frtot.

A fáczánkerteknek is használt erdősítésekből tűzifát és szerszámfát nyer az uradalom. A salgói és özdögi dombos szőllőhegyeken igen jó minőségü asztali bor terem. Salgón új telepítést kezdtek meg amerikai alanyba ojtással. A zöldség, káposzta, dinye és hagyma-termeléssel nagyban foglalkozik a farkasdi lakosság az uradalomtól bérbe vett földeken. A gyümölcstermelés jelentéktelen. A gazdasági ipart a következők képezik: egy vízimalom 5 pár kőre a Nyitrán és egy másik 3 pár kőre a Zsitván. Azonkivül egy nagy gépműhely.

Az uradalom személyzete a jószágfelügyelőségen, számvevőségen, számtartóságon kivül 8 kezelő tisztből, 5 segédből, egy állatorvosból és egy ménesmesterből áll. A munkaerőt az uradalom részint helyben, részint Privigye vidékéről és Trencsénmegyéből nyeri. Napszámárak férfiaknál 40-80 krig, nőknél 30-60 krig. Az átlagos földhaszonbér a vidéken, a talaj minősége szerint, 6-16 frt, káposzta-földekért 40-60 frt.

Tőkés-Ujfalu. Báró Haupt-Stummer Lipót uradalma. Összterület 4000 hold, és pedig kert és beltelek 11 m. hold, szántóföld 850 hold, kaszáló és legelő 50 hold, erdő 3050 hold, szőllő 5 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés lóhere. Különleges termelési ágak számára 120 hold van fenntartva. Lótenyésztés, állomány 2 ménló, 15 anyakancza és 30 csikó, 2/3 amerikai ügető, magyar félvérkeresztezéssel, 1/3 angol telivér. Szarvasmarha-állomány 30 tehén és 2 bika, tenyésztési czélokra, fehér máriahoffi faj. Erdészeti üzem és temékek; 800 hold cserzésre, 20 éves fordával; 1000 hold középerdő épületfára, 60 éves fordával; a többi magas erdő, tüzifára, 100 éves fordával. Gyümölcstermelés: 8000 gyümölcsfa, a fele cseresznye és meggy, a többi alma és körte. Néhány száz szilvafa terméke szilvapálinka előállítására szolgál. Az uradalomnak kőbányája is van, mely a közutak számára alkalmas anyagot szolgáltat. A munkaerőt helyben szerzik, napszám-árak férfiaknál 40 krtól 1.10-ig, nőknél 30-60 krig. Az átlagos haszonbér a vidéken m. holdanként 10-15 frt.

A tőkésujfalusi ménest 1885-ben báró Haupt-Stummer Lipót alapította. Czélja: gyorsjáratu magasjárású kocsi-lovak tenyésztése. Alapításkor 15 anyakanczával (magyar félvér) kezdte, 4 éven át állami méneket alkalmazott 336fedeztetésre és pedig "Eredmény" noniust és "Tápió" noniust. Az állami mének alkalmazásával azonban 4 év után felhagyott, mivel a tulajdonos, kinek minden a katonaság számára átvett ló évenkint 120 forintjába kerül, a katonai lóavatóbizottság azonban rendszeresen csupán legfeljebb 450 frtjával fizeti e 4 éves lovakat, ezt nem találta anyagi érdekeivel megegyeztethetőnek.

1889-től ennélfogva az ügetők tenyésztésére tért át és ez idő óta e tenyészet anyaga nagy és mindinkább terjedő keresletnek örvend.

Mint első apamén az ismert orosz ügető "Mammuth" állíttatott be, mely 1895-ig alkalmazásban maradt és jelenleg a gr. Zichy-féle vedrődi ménesben van. 1896 óta "Lumpáczius" amerikai mén fedez, melynek utódai úgy mintaszerüség, mint gyorsaság tekintetében az ország legjobb anyaga közé tartoznak. E ló utódai már 2 éves korukban befogatnak és treniroztatnak. Nagyon jámbor állatok és már kezdetben is 2 perczenkint egy kilométernyi gyorsaságot mutatnak. Az apamén: "Lumpáczius" az Amerikában oly kedvelt "Wilkes" családból származik és leszármazását úgy apai, mint anyai részen kétszer vezeti vissza telivérre. Lumpáczius gesztenyebarna színü, fekete extremitásokkal, minden jegy nélkül. 172 cm. magas, 42 futtatásban vett részt, 17-szer elsőnek érkezett be, gyakran volt jó második-harmadik és Bécsben, 4 éves korában egy 1:34 másodpercznyi hivatalosan konstatált kilométer-rekkordot ért el. E ló azonban ennél sokkal gyorsabb, mert a tulajdonosa által 1897-ben kipróbálva egyenes vonalban egy kilométert 1:29 másodpercz alatt futott be.

Lumpáczius a ménesben évenkint 10-12 a tenyésztéshez tartozó anyakanczát fedez, míg az idegen lótulajdonosok jelentkezése fedeztetés czéljából évről-évre szaporodik. Fedeztetési díja 50 frt és az idegen anyakanczák elhelyezéséről a tulajdonos lótenyésztésében gondoskodva van.

1897-ben Lumpáczius 8 és 1898. áprilisig 11 idegen anyakanczát fedezett. Az ezen mén által a tulajdonos számára eszközölt fedeztetésnél az alkalmazásba vett anyakanczák keresztezését képezik Mammuthnak az eredetileg beszerzett félvérü anyakanczákkal.

A tőkésujfalusi ménesben 1898-ban a következő anyakanczák vannak alkalmazásban:

1. Fanni W. orosz Trapper (1:48) fedve Lumpáczius által. 2. Princessin Fanni, Prince Warwicktól (amerik. Trapper) Fanni W.-ből, fedve Lumpácius által. 3. Propaganda - Mammuth-tól, Vércseből (Wild Vine-Lady) fedve Lumpácius által. 4. Märzveilchen - Mammuth-tól, Cambusier-ből (Cambusier-Bois Roussel, fedve Lumpáczius által. 5. Junikäfer - Mammuth-tól, Cambusier-ből (Cambusier-Bois Roussel) fedve Lumpáczius által. 6. Megyek - Americus (amerikai ügető) Friday (Kalandor Blakduchess) telivér; fedve Lumpácius által. 7. Cavallerie - Caballero (telivér); Lady Mordount (Daniel O'Rourke); fedve Lumpáczius által. 8. Justina - Mammuth-tól, Gólyából (Revolver-Nonius) fedve Lumpáczius által. 9. Sabojka M. - Mammuth-tól, Sabojka-ból (orosz ügető) fed. Lumpáczius által. 10. Annie C. - Cioleno 2:23 1/2-tól (amerikai ügető) Jennie Ross (amerikai ügető), fedve Lumpáczius által. 11. Juno Wilkes - Woodford Wilkes (amer. ügető) - Eure (amer. ügető) fedve Atlantie által (amer. ügető 1:27).

Ezeken kivül évenkint 3-4 anyakancza fedeztetik egy angol telivér által ("Vienna H.")

Az ezen mén által 1898-ban fedezett tenyészetbeli anyakanczák a következők: 1. Brambletye telivér Wisdom - Brambleből. 2. Vércse félvér 337Wild Vine - Lady-ból. 3. Mariedl - Haflingi dupla pony. 4. Cambusier - telivér Cambusier, Bois Rousellből. Ezeken kivül e mén évenkint változó mennyiségü idegen anyakanczát fedez. Fedezési díja 15 frt. E két ménen kivül még egy 3-ik angol félvér áll rendelkezésre, mely különösen a környékbeli kanczák fedeztetésére szolgál. Fedezési díja 5 frt.

A ménes vezetése a következő: A csikók már 2 éves korukban trainiroztatnak, a mének mint kétévesek eladatnak. A kanczák közül azok, amelyek versenyczélokra alkalmasaknak találtatnak, a verseny tartalmára bérbe adatnak, hogy 4 éves koruk után a ménesbe besoroztassanak. Azok a kanczák, a melyek versenyczélokra alkalmasak, már 3 éves korukban fedeztetnek, az első ellés után párosan, kocsilovaknak befogatnak és eladás alá kerülnek. A csikók felnevelése részben istálló, részben padok-nevelés, amennyiben a csikók állandóan zabbal tartatnak, miáltal már 3 éves korukban kész lovak. Miután a lovak minden időjárásban egy kemény talaju téren trainiroztatnak, természetes, hogy pata, izom és egészség tekintetében a legellentállóbb lovak közé tartoznak.

A tőkésujfalusi lovak közül a versenytéren a következők tüntek ki: Pervenetz T. Dániában és Berlinben 1:43 mpercznyi rekordot ért el lovasával 4000 méteren felül. "Szabojka M." 1:50 mpernyi rekorddal Badenben. "Correcticus" 1:38-al Bécsben és Badenben. A párosan eladott lovakat eddig különösen Németországba, Bécsbe és Prágába vitték. Az eddig eladott lovak árának átlaga 5 év óta egyenkint 750 frt.

Ürmény. Gróf Hunyady Imre uradalma. Az uradalom a Nyitra és a Vág folyók közötti síkon terül el. 2 kerületre oszlik, nevezetesen Ürmény-Keszi és Tornócz. Ezek mindegyike pedig 2-2 ispánságra: u. m. Keszi, Tarány, Tornócz és Hetmény.

A tagositott birtok összterülete 11501 m. h., melyből kert és beltelek 120 m. hold, szántóföld 8531 m. hold, rét 247 m. hold, erdő 314.5 hold, 338szőllő 11.5 hold, nádas 23 hold, legelő 1583 hold. Terméketlen: út, árok stb. 672 hold. Gőzeke mívelés: 5 drb. gőzcséplőgépkészlet, aratógépek és vetőgépek. Az ürmény-keszii kerület a Keszi, Nagyvölgy, Ujmajor, Pörös, Boronkay majorokat foglalja magába és gépkovács-, bognár-, pintér-, faragóműhelyekkel s gazdasági gőzmalommal van fölszerelve. A tarányi gazdaság Tarány-, Ürmény- és József-majorból áll, kovács- és faragó-műhelylyel van fölszerelve. Ugyanitt a Nyitra mellett műrét és vizimalom is van. A tornóczi kerület Felsőmajor, Kopanicza, Alsómajor és Angyalka majorokat foglalja magában, kovács- és bognár-műhelylyel fölszerelve. A hetményi gazdaság, Ujmajor, Máriamajor és Hetmény majorokból áll, faragó-műhelylyel.

Jószág-állomány: Igásló 169 drb, csikó 83 drb, jármosökör 220 drb, tehén 215 drb, bika és növendék 328, hizó ökör 80 drb, szamár 56 drb, juh 5700 drb.

A telivér ménesről gróf Wrangel C. Gy. "Ungarns Pferdezucht" czímű művének 18-ik füzetében 181-191. lapokon emlékezik meg, mely adatokhoz annyit jegyezhetünk meg, hogy Weathercock az osztrák és krakkói díjat nyerte 1896-ban és a Weatherbeateu-től származó Weatherstar az az államdíjat érdemelte ki. A telivér és gazdasági ménes fejlesztése érdekében az uradalom minden lehetőt elkövet, mert míg előbbi a sportkörök elismerését vivta ki, addig az utóbbi, nonius és félvér állami apaállatok útján, kitünő igás és könnyü fogatokat szolgáltat.

Fölemlítendő még, hogy az 1879-ben a székesfehérvári kiállításon az arany érmet, 1885-ben a budapesti orsz. kiállitáson az I-ső pénzdíjat, 1894-ben az antwerpeni kiállitáson (diszoklevelet) aranyérmet nyert az uradalmi juhászat bundagyapjujával.

Az erősen leszállott juhállomány, a mennyiben a gyapju ára emelkedő irányt vett és a tenyész-anyag vevői ujabban folyton sürübben jelentkeznek s így a juhászat iránti nagyobb érdeklődéssel találkozunk, folytonosan emeltetik.

1810-ben az uradalom Oberndorfon (Berner-Oberland) 12 tehenet és 2 bikát szerzett be, mely tenyész-anyag a mai tehenészet alapját képezi. Ezen időtől 1847-ig beltenyésztés üzetett, ekkor pedig Appel Gusztáv urad. igazgató ugyanazon válfajtából s ugyanazon helyről 2 bikát, majd 1863-ban ismét 2 bikát hozott, vérfelfrissités czéljából. Az 1882-ben a zürichi kiállitáson kitüntetett 2 bikát és 2 üszőt vett az uradalom ugyancsak a berni oberndorfiakból. 1893-ban 2 üsző s 1 bika szereztetett be fenti fajtából. Ezek szerint a már közel százados multu tehenészetben semminemü keresztezés nem üzetett s a fajta ma is eredeti tisztaságában, szigoruan megőrizve tenyésztetik. Tejtermelés mellett a tenyészállatok nevelésére kiváló gondot fordítanak, úgy, hogy évente nagy mennyiségü apaállatot ad el az uradalom az ország különböző részeibe. Borjuk 6 hétig anyjuk tejével, azontúl pedig 6 hónapig lefölözött tejjel, zabbal és első minőségü réti szénával takarmányoztatnak. A tej Tornóczon és Hetményben mint ilyen, Keszin és Tarányban pedig vajjá földolgozva kerül a piaczra. Az édes tejfelből készült teavaj Bécsbe szállítva kg.-onként 1.20 frttal értékesül. 100 liter tejből tiz éves átlag szerint 4.15 kg. vaj nyerhető.

Vág-Sellye. Közalapítványi uradalom. Ide tartozik még Vág-Királyfa, Hosszufalu, Pered, Királyrév. Összterület 2200 k. hold, ebből kert és beltelek 21 hold 1494 □ öl, szántóföld 1200 hold, kaszáló és legelő 41 hold, erdő 360 hold 273 öl, nádas 398 öl, használhatatlan 308 hold. A birtok parczellák szerint van bérbe adva. A mívelés főágai a gabona-termelés, a 339takarmány és állattenyésztés. Erdészeti üzem 40 éves forda, termékek ölfa és szerszámfa. Az átlagos földhaszonbér holdanként 18 frt.

A bajnai állami méntelep nevezetesebb és ismert lovai a következők: Plutó Fantasca, lipiczai fajta. Apja: Plutó Fantasca, anyja: Favory III. nagyapja: Plutó-Aurica, nagyanyja: Maestoso XXXIX. Származik a fogarasi m. kir. áll. ménesből, 6 éves, 156 cm. magas. E mén a lipiczai fajtának kiváló példánya, gyönyörü magas járása van. Balzsam, angol félvér. Apja: Balzsam, angol telivér, anyja: Ostreger, kisbéri félvér, nagyapja: Buccaneer angol telivér, nagyanyja: Ostreger, telivér. Származik a kisbéri m. k. áll. ménesből, 8 éves, 167 cm magas. Származásának megfelelőleg kitünő kitartással bír, ügetése természetesen nem oly szép, megnyerő, mint a fentebbié, de vágtában óriási kitartást tanusít. O'Baján, arab telivér. Apja: O'Baján, eredeti arab, anyja: Abdul Aziz, arab telivér. nagyanyja: Dahoma, arab telivér, ősnagyanyja: O'Baján Siglavy, eredeti arab. Származik a bábolnai m. k. áll. ménesből, 11 éves, 166 cm. magas. Az arab lónak mintaképe.