« Bányászat. Irta Litschauer Lajos, bányászati iskolai igazgató. KEZDŐLAP

Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város

Tartalomjegyzék

Magyar Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola. Irta Sobó Jenő főbányatanácsos. »

196Fémkohászat.
Irta Faller Károly főbányatanácsos
A selmeczbányai kohászat története.
A selmeczbányai kohászat legrégibb korát homály fedi; kétségtelen azonban, hogy Selmeczbányán a XIV. században már léteztek kohók, mert az 1397. évben már említés történik kohókról egy adás-vevés alkalmával, a mikor ugyanis minden bányaművelőnek lehetett saját kohója, illetőleg olvasztó- és fémelválasztó-műhelye. Az 1545. évben a kincstárnak már két kohója volt.
Az 1611. évben a jelenlegi központi fémkohó a kincstár tulajdona volt, melyet ez ugyanez évben a kincstári kezelés megszünte miatt a Sicéli társaknak adott át, de 1660-ban ismét átvette, 1872-ben pedig központi kohóvá rendezte be.
Miután pedig a kincstár a beszterczebányai kohó után a zsarnóczait, valamint a stadtgrundi ú. n. felsőkohót beszüntette, 1878-ban a jelenlegi kohóban a központi üzletet véglegesen megindította.
Hazánk legnagyobb fémkohóműve a selmeczbányai kohó, mely Selmeczbányától délnyugatra 3.5 km. távolságban a Szentantal felé vezető uton a Livtich-hegy oldalán fekszik.
Üzemi és igazgatósági szempontból a m. k. pénzügyminiszterium fenhatósága alatt, közvetlenül a selmeczbányai m. k. bányaigazgatóság alá tartozik.
Felmutatott jövedelmét évről-évre a beváltató bányák között osztják szét beszolgáltatott terményért, fémértéke arányában, s így nem haszonra alapított vállalat.
A kohó épületei a munkálatoknak megfelelően több szintben lépcsőzetesen vannak elhelyezve. Ezek közül huszonkilencz üzemi és huszonnégy kezelési épület van. A földbirtok 211 kat. hold. Az ingatlanok értéke 1,118.644 korona.
Berendezés.
Berendezési készülékei az egyes munkafolyamatok szerint változnak, a szerint, a mint pörkölési vagy beosztási folyamatokhoz vagy munkálatokhoz használtatnak. Pörkölési készülékei: négy tovalapátoló, tizenhat önműködő pest és hat pörkölési páholy; olvasztási készülékei: négy körolvasztó, egy közép-olvasztó, öt leűző hőd, ólomezüsttelenítő és finomító berendezés, végül az ólomcsorgató üst és pest. Egyéb készülékei: három darab közönséges fekvőkazánból álló telep; minden egyes kazánnak tűzfelülete 42.74 m2; két tápláló szivattyú a kazánok számára, két darab, összesen negyvenöt lóerejű expanziós álló gőzgép és ezekkel duért kapcsolásban két álló fuvóhenger, ács- és kovács-műhely három kovács-tűzhelylyel; egy álló 5.3 légköri nyomásra berendezett Field-féle gőzkazán, nyolczvanegy forraló csővel, melynek összes tüzfelülete 20.745 m2; egy Korting-féle injektorral, nemkülönben egy kézi táp-szivattyúval felszerelt gőzkazán, mely ellátja a Schiele-féle ventilátort hajtó három lóerejű gőzgépet; a három üzőhődnek széllel való ellátására szolgáló ventilátor; a tégla készítésére és szárítására szolgáló pajta és az ehhez tartozó téglaégető-kemencze; a tűzi úton végzett folyamatoknál keletkező égéstermények elvezetésére és különféle gázalakú és szilárd részecskék felfogására szolgáló földalatti, továbbá pilléreken nyugvó földfeletti s 2252 m. hosszú szállóporcsatornák és az 50 méter magas központi kémény; egy 16.8 HP erős vizturbina és egy 20 HP »de Lavall«-féle gőzturbina; a zúzóműben felállított és a vízturbinára kapcsolt 3 jegyű Ganz-féle mellékzárlatú dobos armaturával felszerelt egyenáramú dinamógép tizenegy kilovattos, hatszáz fordulattal és a gépházban elhelyezett, perczenként kétezer fordulatot tevő 13.2 kilovattos egyenáramú dinamogép; a mellékterményeknek az olvasztó elegypadjának szintjére való felemelésére és szállítására szolgáló tizenkét lóerejű adagemelő, a darabos mázagnak törésére szolgáló »Excelsior« daráló-gép; a kohónak villamos világítására szolgáló százhatvan darab tizenhat gyertyafényű izzólámpa és négy Ganz-féle 8A gyűrűmágneses differencziál ívlámpa; a régi kohótelepen fekvő főnöki lakást és kohót összekötő, mintegy egy km. hosszú, továbbá tűzjelzésre berendezett selmeczhegybányai és a törvényhatósági városi telefonhálózat; az egyes épületeket összekötő ötvenöt cm-es nyomtávú és hordozható vasúti vágány; a hűtővíz vezetésére szolgáló vascsővezeték; végül a hat Plottner-féle próbakemenczével ellátott és teljesen felszerelt laboratorium.
A fémkohó feladata feldolgozni a selmeczi kerület kincstári bányáinak - az aranyiakat kivéve - összes és a magán-bányavállatoknak majdnem összes terményeit, úgymint: ezüstérczeket és színporokat, ólomérczeket, ólomszínporokat 197és ólmos rézérczeket. A körmöczi kincstári bányákból kvarcz-színporokat és az ottani kir. pénzverőhivataltól vakarékokat vált be. Magurkáról antimonos színporokat. Erdélyből kovacsszínporokat, Galicziából szükséghez képest ólomérczeket vesz. Mindenféle fémes iparhulladékot és kohó-középterményt értékesít.
A kohó évi beváltása meghaladja a 100.000 q-át, melynek fémértéke a két millió koronát meghaladja. A beváltmányoknak a kohó részéről történő átvétele, beváltása és azok értékének megtérítésére vonatkozólag az időnként kibocsátott »Beváltási árszabályzat« az irányadó.
Eljárás.
A kohósítási eljárásnál a kovacsszínporos, vagyis nagyobb kéntartalommal bíró finom szemű érczeket Bode-féle pestekben a kénnek kénessav alakjában való elillósítása végett előpörkölik, azután ezüst-, ólom-érczekkel s mosókkal, azaz: szemes és kisebb kéntartalmú érczekkel s egyéb nyers beváltmányokkal, pótlóanyagokkal elegyítve, elsalakító pörkölésnek vetik alá, mely elsalakító pörkölésnek czélja a pörkölésnél képződött ólomcsukatot (P6SO4) igen magas hőmérséknél kovasavval bontani, vagyis a pörkölésnél képződött kénsavat (SO3) kovasav által kiűzni, hogy ólomsilikátot képezve, belőle olvasztásnál az ólom kokszal könnyű szerrel redukálható legyen. Az ólomoxidot (P6O) ólomsulfátot (P6O4), ólomsilikátot (P6SiO4) és tökéletlen pörkölés folytán bontatlan ólomkényet (P6S) tartalmazó salakpörkölék, kevés nyers dúsérczczel és megfelelő horoganyagokkal keverve az ú. n. Pilz-féle körolvasztókba az érczolvasztóihoz kerül.
Az érczolvasztás eredményei: díszólom, érczolvasztási kéneskő, érczolvasztási salak és szállópor.
A nyert dúsólmot leüzelik, azaz: a nyert dúsólom-czipókat az üzelő hődre feltéve, lángtűz mellett beolvasztják s felületére légáromot vezetnek. Ilyenkor az ólom mázagja (P6O) oxidálódik s a leűző tűzhelyről lefolyik, az ezüst pedig a leűző tűzhelyen tisztán visszamarad; ezt egy hosszúnyelű, mészlével kikent kanállal, ugyancsak mészlével kikent vasmintákba öntik és a körmöczi pénzverőhivatalnál váltják be. A leűzés alatt nyert mázanyagot vagy mint ilyet fogják fel és ólmos pótlék gyanánt az olvasztáshoz adják, vagy ólommá frissítik, azaz: vagy kohó-mázanyagot, vagy mázanyag-ólmot állítanak elő, melyet tisztítanak és megtisztítva nagyobb részét eladó lágyólommá, kisebb részét árúmázaggá dolgozzák fel.
Mázanyag-termelésnél a mázanyagot egyszerűen a kohópadlóra folyatják, mázanyagólom-termelésnél pedig a kohó-mázanyagot a mázanyag nyílás elé állított, izzó faszénnel megtöltött ú. n. szibériai pesten keresztül folytatva, mázanyagólommá redukálják.
Az érczolvasztásnál nyert salakot részben az érczolvasztáshoz adják vissza, részben különsalak olvasztással dolgozzák föl, mely külön feldolgozás czélja az öt-hét gr. ezüst és három-öt százalék ólmot tartalmazó érczolvasztási salakból a fémeket kinyerni.
A salakolvasztásnál ismételt visszaadás folytán huszonöt százalék réztartalomra felhozott kénesköveket különkonczentrálólag olvasztják; a rézkéneskő olvasztásbeli negyvenöt-ötven százalék rezet tartalmazó kénesköveket pedig nyolcz-tíz tűzben megpörkölve feketerézzé dolgozzák fel. A feketerezet külön e czélra előkészített üzelőhődön tisztálják, vagyis a fuvószél exydáló hatása alatt megolvasztják s a tisztált nyolczvanhat-kilenczvenhárom százalékos rezet a beszterczebányai elektrolit-rézműnél váltják be.
A tűzi úton végzett folyamatoknál az égésterményekkel együtt elvonuló és főképpen ólomvegyületeket és kisebb mennyiségű, finom érczrészecskéket tartalmazó s kétévenkint tiz-tizenkét ezer métermázsa mennyiségben felfogott szállóport, mely termény 136.000-140.000 korona értéket képvisel, oxydáló anyaggal és pedig kovacsmaradékokkal keverve tovalapátolókban pörkölik és értékesítés végett visszaadják a közönséges ólomérczolvasztási folyamatokhoz. Feldolgozás volt az 1904. évben, 103.863 métermázsa beváltmány és 270.880 métermázsa kohóközéptermény és pótló anyag. Egy beváltmány teljes feldolgozása került 5 korona 65 fillérbe.
Termelés.
A kohó termelése kitett aranyban: 356.7 kilogrammot 1,170.154 korona értékben; ezüstben: 12.017 kilogramot 1,165.738 korona értékben; ólomban: 9096 kilogrammot 2963.78 korona értékben; árúmázagban: 2282 métrmázsát 81.516 korona értékben; rézben 599 métermázsát 78.553 korona értékben. Az összes érték kitett 2,792.339 koronát.
198Személyzet.
A tisztek száma volt 3, altisztek és munkások száma pedig a kohó- és segédműveknél 275. És pedig: 267 férfi (18 altiszt), 3 nő és 23 gyermek.
Munkaidő.
A napszámosok nyáron reggel hat órától este hat óráig dolgoznak, félórai reggelizés és egy órai ebédidővel; az október hó 15-étől márczius hó 1-ig tartó műszakok pedig reggel héttől este ötig tartanak, egy órai ebédidővel.
A végzett munkaszakok száma kitett 82.238-at, melynek 130.419 korona tiszta kereset felelt meg.
Az átlagos kereset egy munkaszakra volt:
férfiaknál        1 K 68 f.
nőknél              K 45 f.
gyermekeknél   K 64 f.
A kezelési költség kitett 38.345 koronát, az üzemi költség pedig 548,613 koronát.
A kohó kiegészítő részét a kémlőműhely alkotja, melynek feladata a beváltott anyagoknak megkémlelése, vagyis azoknak tisztaságát, olvaszthatóságát, a szükséges pótlék-anyagok minőségét és mennyiségét kinyomozni, a kezelés eredményeit ellenőrizni és a nyert eredmények alapján azoknak értékét meghatározni. A kohókémlő-műhelyben két tiszt vezetése mellett rendesen három altiszt és tiz munkás van alkalmazva.
A kohóban az 1904. évben 17.392 próba készült és pedig: 16,609 tűziúton, 596 színszerinti és 187 mennyiségileges próba.
Az altisztek és munkások, kik a szolgálati szabályzat értelmében mint olyanok felvétettek, a társládai kötelékbe tartoznak.

« Bányászat. Irta Litschauer Lajos, bányászati iskolai igazgató. KEZDŐLAP

Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város

Tartalomjegyzék

Magyar Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola. Irta Sobó Jenő főbányatanácsos. »