Hont vármegye közgazdaságában az erdészet a földrajzi viszonyoknál fogva mindig előkelő helyet foglalt el. Sajnos azonban, a korábbi időkben, a mikor az erdők fontosságát az összes gazdasági viszonyokra nézve még nem tudták kellően megbecsülni, Hont vármegyében sem részesült kellő gondozásban ez a termelési ág. A pillanatnyi haszon kedvéért sok szép erdőt vágtak ki; a mit pedig meghagytak, annak a kezelése is igen sok kivánni valót hagyott hátra, mignem az állam, az erdőtörvény megalkotásával, közbe nem lépett. Ezóta az erdők túlnyomó részét rendszeres üzemterv szerint szakképzett erdészek kezelik. A kötetlen birtokot alkotó erdők kezelése, melyről az erdőtörvény nem intézkedett, a vármegyében ma sem kielégítő. Korán legeltetnek ez erdőkben és nagyrészt csak a természetes sarjhajtásból való felújításra hagyják azokat.

A vármegye területén levő erdőkben az éghajlata általában mérsékelt, a fanemek tenyészete jó és ehhez mérten az erdők átlaga igen szép és jó minőségű, lassú növésű faanyagot szolgáltat. A vármegye területén elterülő összes erdőségek kiterjedése az 1904. évben 78.841 hektár volt, a mi tekintélyes része a vármegye egész területének.

A vármegye erdőségeinek javarésze kötött birtok és így az 1879. évi XXXI. törvényczikk 17. §-a értelmében rendszeres gazdasági üzemterv szerint szakképzett erdőtisztekkel kezelendő. Azoknak az erdőknek kiterjedése, melyeknek szakavatott kezelése tehát biztosítva van, 55.096 hektárt tesz, vagyis az összes erdőterület 69.8%-át, tehát többet a vármegye területén lévő összes erdők kétharmadrészénél. Magánjellegű, rendszeres, szakszerű kezelésre nem kényszerített erdőterület számára 23.745 hektár, azaz 30.2% marad. Ezekre vonatkozik mindaz, a mit a kezelés hiányosságárül fent mondottunk, ámbár e 30%-ban is akad észszerűen és lelkiismeretesen kezelt erdő.

Hogy a vármegye erdőállományával mily rosszúl gazdálkodtak régebben és gazdálkodnak részben még ma is, mi sem bizonyítja élénkebben, mint az, hogy az erdők 98.3%-a feltétlen erdőtalajon fekszik, azaz olyan talajon, mely más mívelési ágra nem alkalmas és így egyedül erdőként értékesíthető; az oly területeken levő erdőket pedig, hol a talaj megengedte a szántófölddé, vagy egyéb mívlési területté való átalakítást, az erdőket nagyrészt már kiirották a vármegye területén, úgy, hogy azok csak 273 hektár területet foglalnak el, vagyis az összes erdőterületnek csak 0.3%-át képviselik. A 77.514 hektárnyi feltétlen erdőtalajon fekvő erdők fentartását az erdőtörvény biztosítja és így az erdők nagyobbarányú irtása Hont vármegyében már nem következhetik be. Kijelölt véderdő a vármegye területén összesen 1054 hektár van, tehát az egész erdőterület 13%-a. Futóhomokon álló erdő a vármegyében nincsen.

Az állam beavatkozásának jótékony hatása nemcsak a feltétetlen erdőtalajon levő erdők állandó fenntartásáról való gondoskodásban, továbbá a kötött erdőbirtokok rendszeres és szakavatott kezelésének meghagyásában nyilvánúl, hanem abban is, hogy az állam bizonyos átalányért saját szakközegeivel kezelteti a községi és némely más erdőket is, valamint a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt és kopár területeket, melyeknek gazdasági ügyviteléről az 1898. évi XIX. törvényczikk gondoskodik. Azily módon az állam kezelésébe vett erdőbirtokok száma 1904-ben 292-re rúgott, úgy, hogy a balassagyarmati m. kir. erdőhivatal Hont vármegye területén 153az említett törvényczikk alapján 15.436 hektárnyi erdőségeket kezelt; az ennek fejében megállapított évi átalány 7.970 korona volt.

Hont vármegye volt különben az első, mely a kopár területek befásítását még a törvény életbelépte előtt elrendelte.

Az erdészeti üzemtervek, illetőleg az erdőtörvény alapján a kötött erdőbirtokokon 1323 hektár lett volna az 1904. évben erdősítendő, tényleg pedig erdősítés alá került 799 hektár. a magánjellegű, tehát rendszeres kezelésre nem köteles erdőkben az erdősítendő terület 863 hektár volt, melyet tényleg, 57 hektár hiján, mind be is erdősítettek. Elő nem írt erdősítés is volt az 1904. évben a vármegye területén és pedig 37 hektáron.

A mi a vármegye területén az egyes fanemek elterjedését illeti, a selmeczi, bakabányai, korponai és börzsönyi hegyeket borító terjedelmes erdőségek nagy része bükk és fenyő, míg a délebben fekvő vidékeken a tölgy az uralkodó fanem. A felújítás itt többnyire akáczczal történik, mely a vármegye talaját igen kedveli, úgy, hogy vármegyeszerte igen szép akáczkulturákat láthatunk. Az egész vármegye területét tekintve a legelterjedtebb fanem a tölgy, mely összesen 57.953 hektárt borít és így az erdőségek74.6%-ának a fanemét alkotja. A bükk- és más lomberdők 19.048 hektárt tesznek és így az erdőségek 24.1%-át veszik igénybe; fenyves azonban csak 1840 hektár van, a mi 2.3 %-nak felel meg.

Ha az erdők tulajdonosainak jogi minőségét kutatjuk, úgy első helyen az egyházi testületek állnak, melyek a legkiterjedtebb erdőségekkel rendelkeznek a megyében. Utánuk következnek a hitbizományi uradalmak és a közbirtokossági erdők. A törvényhatósági erdők hányada már jóval kisebb. Mind az állami, mind pedig a közalapítványi erdők csak kisebb területeket foglalnak el.

A vármegye területén levő erdőségek átlagában az utolsó 12 év alatt végbe ment változások megvilágítására az alábbi táblázat mérvadó:

Ezek az adatok mindenekelőtt azt mutatják, hogy az erdőterület a vármegyében az utolsó tizenkét év alatt számbavehetőleg csökkent. E csökkenés 1488 hektárt tesz, a mi az 1893. évi erdőterület 15.5%-ának felel meg. Nagyobb írtások főképpen az 1894., 1896. és 1902. években voltak.

A tervszerű kezelésre kötelezett, tehát kötött erdőbirtokok az utolsó 12 évben 2122 hektár csökkenést mutatnak, míg a tervszerű kezelésre nem kötelezett erdők területe némi, 634 hektárra rúgó emelkedést mutat ugyanez idő alatt. A feltétlen erdőtalajon álló erdők csökkenése 1893 óta 1507 hektár, míg a nem feltétlen erdőterületek kiterjedése 72 hektár emelkedést mutat. A véderdőknél ismét csökkenés, még pedig 53 hektárnyi észlelhető.

Érdekesek a fanemekben beállott változások, melyeket a következő összeállítás tüntet fel, ugyancsak az előbbi időszakra nézve, hektárokban:

« Hont vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. Irták Toldy Zsigmond deméndi földbirtokos és dr. Heller Farkas földmívelésügyi miniszteri fogalmazó.

KEZDŐLAP Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város Tartalomjegyzék

Bányászat. Irta Litschauer Lajos, bányászati iskolai igazgató. »