211Közoktatásügy.
Irta Tell Anasztáz dr.
Győr vármegye közoktatásügyének megismertetésénél a magyar keresztény czivilizáczió legősibb forrásából, a pannonhalmi iskolából indulunk ki; azután vázolni fogjuk - a mennyire az adatok engedik, - a vármegye népiskoláinak multját és jelenét, végül Győr városának közoktatásügyét.
Pannonhalma.
Magyarország legelső keresztény iskolája Pannonhalmán volt, a melynek monostorát Szent István a benczések számára alapította. Ez az iskola nevelte a hittérítőket, a kik a magyarság között a keresztény hit és műveltség magvait elhintették. Már Szent Mór, pannonhalmi apát, később pécsi püspök, a Szent Zoerárd hitvallóról és Szent Benedek vértanúról írt munkájában mondja, hogy ő mint iskolásfiú (puer scholasticus) 1010 táján a pannonhalmi iskolában tanult. A kolostor alapítása után megnyílt az iskola, melyet a nyugati kolostori iskolák mintájára rendeztek be. Első sorban hittérítők képzésével foglalkozott, de előkelő szülők oly gyermekeit is nevelték ott, a kiket a szerzetesi pályára szántak, (pueri oblati), s ezek voltak a belső növendékek, míg a világi pályára készülőket külső növendékeknek nevezték.
Az iskola tárgyaira nézve is a külföldi benczés kolostori iskolák voltak az irányadók. A gyermekeket először az elemi ismeretekre: írásra, olvasásra és némi számvetésre tanították; ezekhez járultak a latin nyelv elemei Donatus grammatikája szerint és az egyházi ének. Az elemi oktatás után következtek a trivium tárgyai, melyek közül benczés iskolákban legnagyobb gondot a grammatikára és rethorikára fordítottak; a második fokon a quadrivium reálisabb irányú tárgyai szerepeltek.
A kik a növendékek közül a papi pályára kívántak lépni, azokat az előbbi ismeretek elsajátítása után a magister theologus képezte ki a hittudományban. Hogy a középkori tudománynak és műveltségnek milyen melegágya volt a pannonhalmi kolostor, bizonyítja Szent László diplomája, mely 80 kötet értékes kodexet sorol fel a szerzet vagyonaként, a melyek közül azonban egy sem maradt fenn.
A pannonhalmi főiskolából kikerült benczések nemcsak hithirdetők lettek, hanem a parochiális iskolákban is tanítottak.
A tatár pusztítással a szerzetesi élet hanyatlásnak indult és a rend vagyoni viszonyai is megrendültek. Jobb napok csak Nagy Lajos idejében virradtak a kolostorra és Zsigmond király már nagy dicsérettel szólhatott a benczések szellemi működéséről. Ez időben XII. Benedek pápa elrendelte, hogy a szerzetesek a grammatikában, logikában, filozófiában és egyházjogban alapos kiképeztetést nyerjenek.
Iskolája 1529-től a középkori trivium és quadrivium keretében mozgott s épen nem fejlődött, s ezért a rendi növendékek, főiskolai tanulmányaikat, a bécsi és krakkói egyetemeken végezték.
1588-ban a pannonhalmi konvent feloszlott és 1639-ig egyetlen szerzetes sem volt Pannonhalmán. A XVII. század vége felé azonban az ősi főiskola ismét megnyílt. Új tanárai a nagyszombati és salzburgi egyetemeken nyertek képesítést. Idegenből is jöttek kiváló képzettségű tanárok: ilyen volt a nagytudományú Wenzl Alfons. A főiskola bölcseleti és theologiai tanfolyamból 212állott. A theologiát skolasztikus rendszerben tanították s vele kapcsolatban vallási vitatkozásokat tartottak.
A XVIII. században újra szervezte a pannonhalmi főiskolát Sajgó Benedek főapát. A theologiai tanfolyam négy évig tartott. Nagy divatban voltak ekkortájt a vallási viták is, a melyekben idegen theologiai tanárok is szerepeltek támadókként. E vallási viták gyakran a templomban, nagy közönség jelenlétében folytak le.
Somogyi Dániel főapát 1769-ben XIV. Kelemen pápától azt a jogot kapta, hogy a pannonhalmi főiskolán filozófai és theologiai doktoratust nyerhet az, a ki a pannonhalmi vizsgálóbizottság előtt 2 évi filozófiai és 3 évi theologiai tanulmány után szigorlatot tesz. A kormány azonban rövid idő mulva Pannonhalmát e jogtól megfosztotta.
1758-ban a rendnek egyik legősibb monostorában, Bakonybélben tanárképző intézet keletkezett, melyet 1764-ben Pannonhalmára helyeztek át, a hol nemcsak benczések, hanem világi ifjak is tanultak. De alig kezdte meg a középiskolai ifjúság nevelését, közbejött II. József császár határozata, mely a rendet eltörölte. 1802-ben azonban Ferencz király a rendet régi jogaiba helyezte vissza és 9 gimnáziumot és egy elemi iskolát bízott a vezetésére, a mi első sorban a tanárképzést tette szükségessé. A rend növendékei előbb két évig bölcseleti tanfolyamot végeztek a győri akadémián, a mit az újonnan felállított és szervezett tanárképző és theologia követett Pannonhalmán. 1819-ben a tanárképző Bakonybélbe került s neve bakonybéli kollegium lett. 1827-től 1832-ig ismét Pannonhalmán találjuk, de 1832-től 1848-ig állandó helye Bakonybél volt, ettől kezdve azonban ismét Pannonhalma. Kruesz Krizosztom főapát a modern igényeknek megfelelőleg teljesen újra szervezte és 1883-ban kieszközölte, hogy a magyar országgyűlés főiskolai jellegét törvénybe iktatta.
A rend növendékei 4 év alatt végzik el a tanárképzőt és theologiát és a liczeumban, vagyis a gimnázium VII. és VIII. osztályában próbaelőadásokat tartanak. A rend ugyanis a gimnázium VI. osztályából vesz föl növendékeket, a kik a VII. s VIII. osztályt Pannonhalmán végzik, de osztályvizsgálatokra és érettségire a győri főgimnáziumba mennek. Érettségi után szaktárgyat választanak és az illető szaktanárok vezetése alatt végzik főiskolai tanulmányaikat. A tanárképző második évében alap-, negyedik évében pedig szakvizsgálatot tesznek a budapesti egyetemen. Igy a rend minden gimnáziumát okleveles tanárokkal látja el.
A népiskolák.
Népiskoláink legrégibb történetéről és keletkezéséről a hiteles adatok hiányoznak. De ha figyelembe veszszük, hogy Győr a legelső püspöki székhelyek egyike volt, igen valószínűnek kell tartanunk, hogy a győri püspök és a pannonhalmi apát királyi rendeletből is gondot fordítottak a népoktatásra és hogy akkor már parochiális iskolák állottak fenn. Egyes adatokból következtetni lehet arra is, hogy a XV. században a parochiális iskolák száma növekedett, de a mohácsi vész után következő viharos időkben a népoktatásügy Győr vármegyében is hanyatlott. Örvendetes javulás állott be, midőn a protestánsok is e fontos ügyet oly melegen felkarolták és több győrmegyei protestáns iskola alapját már akkor megvetették. De a magyar főpapok között is akadtak áldozatkész Maecenások, a kik hiveik oktatása és a régi hitben való megőrzése végett a népiskolákra nagy gondot fordítottak. Igy Ujlaki Ferencz, Listi János és Draskovich György győri püspökökről tudjuk, hogy a kath. közoktatás fejlesztésére nagy áldozatokat hoztak.
Az első hiteles adat 1680-ból maradt fenn, a kónyi kerület canonica visitatiójában. De ennél sokkal fontosabb és kimerítőbb az a canonica visitatio, melyet 1698-ban végzett Lacza János győri kanonok, I. Lipót király rendeletére. Ez nemcsak a katholikus, hanem a protestáns iskolák és templomok állapotát is ismerteti. Negyven győrmegyei község iskoláiról, templomairól, parochiáiról számol be nagy részletességgel. E szerint csak 14 községben volt rendes tanítás. A tanulók száma 7 és 20 között váltakozott. Rendes iskolaépületek voltak Kónyban róm. kath., Mérgesen ág. h. ev., Örsön ref., Taápon ref. és Kajáron ág. h. ev. A többi 9 községben a tanító saját lakásán tanított. Ezek közül egy volt róm. kath., a többi ág. h. ev. és ref. A 40 községben a lakosok nagyobb része protestáns volt.
213Az 1748-ik évi canonica visitatio már fejlődést mutat, mert több az új iskolaépület és a tanítók is jobb javadalmazásban részesültek. Gróf Zichy Ferencz győri püspök, a ki az egyházmegye közoktatásügyét annyira szívén viselte, buzgalommal karolta fel ez ügyet. Fáradozásának eredményét mutatja az 1770. évi összeírás, mely határozott fellendülésről ad számot.
Az 1777-iki Ratio educationis a győrmegyei népiskolákat a győri kerületi főigazgató fennhatósága alá helyezte, a kinek a királyi felügyelő (inspector) segédkezett. Első főigazgató volt gróf Niczky Kristóf, verőczei főispán.
A Helytartótanács a kegyurakat és földesurakat új iskolák alapítására kényszerítette, de azoknak fenntartását a községekre ruházta. Innen van, hogy a győrmegyei kath. iskolák legnagyobb része a győri püspök, a pannonhalmi főapát, az Esterházyak, a csornai és pápóczi prépostok, mint kegyurak és megyei birtokosok adományából keletkeztek a XVIII. században. A protestáns népiskolákat egyes áldozatkész birtokosok és maguk a hitközségek alapították a XVI. és XVII. században.
Az 1788-ik évből fennmaradt összeírás szerint - Pinnyéd, Czakóháza, Babóth és Ménfő községek kivételével - a Ratio educationis szellemében szervezett trivialis elemi iskolát minden győrmegyei faluban találunk. Hatvanöt községben 76 iskola, volt, mert 11 faluban két felekezet is tartott fenn iskolát. Vallásra nézve 51 katholikus, 16 ág. h. ev. és 9 református. Az ág. h. evangelikusok a Sokoróalján, a reformátusok pedig a pusztai járásban voltak többségben, míg a szigetközi községek mind katholikusok voltak. 1788-ban Sövényházán az iskola német, Gyarmaton, Szentmártonban, Gyirmóthon, Csanakon, Taápszentmiklóson, Révfaluban magyar és német, Szentiványban magyar és horvát, a többi 56 községben tiszta magyar.
A XIX. század első felében lassan fejlődtek a népiskolák, mégis 30 év alatt 29, 1830-tól 1850-ig pedig még 17 új népiskola épült.
A szabadságharcz leveretése után következett abszolut korszakban kiadott Thun-féle iskolai rendszer a germanizácziót szolgálta; de az idegen tanfelügyelőkkel és néptanítókkal eredményt nem ért el.
Új korszak kezdődik a győrmegyei népiskolák történetében az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk életbe lépésével. Vargyas Endre, Győr vármegye tanfelügyelője 1873-ban részletes kimutatást közölt a népiskolákról. E szerint a vármegyében nem volt egyetlen község sem iskola nélkül. A népiskolák száma a győrvárosiakkal együtt 123 volt; ezek közül 82 római katholikus, 18 ág. h. ev., 15 ref. és 8 izraelita. Tanköteles volt a városiakkal együtt 18.246; ezek közül iskolába járt 14.809, iskolába nem járt 3437, tehát a tanköteleseknek 19%-a.
Vargyas szerint az iskolák legnagyobb része el volt látva rendes taneszközökkel. A tanítók az új tanítási módot alkalmazták, a mire nagy hatással volt az 1872. évben, Győrött rendezett póttanfolyam, melyen 95 győrmegyei tanító vett részt. A tanítók összes száma 174 volt.
Jelenleg az egész vármegyében, a városiakkal együtt, 144 népiskola van, melyek közül 7 állami, 6 községi, 87 r. kath., 21 ág. h. ev., 16 ref., 5 izraelita és 2 magániskola. Állami iskolák a győrszigeti, pátkai, gyömörői, nyulhegyi, czakóházi, rétalapi és a győrvárosi gyakorló leányiskola. Községi iskolák a töltéstavai, ponyvádi, kunszigeti, sövényházi, pinnyédi, nagymóriczhidai. A többi mind felekezeti. Nemzetiségre nézve a sövényházi községi iskola kivételével, a mely német-magyar tannyelvű, a többi mind tiszta magyar.
A győrmegyei birtokosok áldozatkészségét dicséri, hogy öt pusztán, ú. m. Szentjánoson, Kismegyeren, Szentpálon, Tarjánban és Táplánban az urasági cselédség számára a modern igényeknek megfelelő iskolákat alapítottak és saját költségükön tartanak fenn.
Az ismétlő iskolák.
Az ismétlő oktatás a vármegyének majdnem minden falujában szervezve van. Gazdasági ismétlő iskola a következő községekben virágzik: Nagybajcson, Kisbarátin, Nagybarátin, Nyulhegyen, Czakóházán és Pátkán. Nem tekintve a városi leányiskolákat, a vármegyének négy községében van külön leányiskola, apáczák vezetése alatt; ú. m. Győrszigeten (jelenleg már Győrhöz tartozik), Szentmártonban, Szentivánban és Kajáron. Ugyane leányiskolákban egy-egy rendszeres kisdedóvó is van.
Tanügyi statisztika.
A vármegyében az összes mindennapi és ismétlő tankötelesek száma, a városiakkal együtt: 25.270; ebből a mindennapi tanköteles, a városiakkal 214együtt, 17.909; ismétlő tanköteles, a városiakkal együtt, 7360. Az összes vármegyei tanköteles, a városiak nélkül, 20.640; ebből mindennapi tanköteles 14.746, még pedig 7407 fiú és 7339 leány, ismétlő tanköteles 5894, még pedig 2874 fiú és 3020 leány. A tanítók száma, a győrvárosiakkal együtt 259; ezek közül 182 tanító és 77 tanítónő. Közülök 161 róm. kath., 29 ág. h. ev., 16 ref., 14 izraelita, 17 községi, 27 állami és 4 magánintézeti iskolában működik és mindnyájan oklevelesek. Egy tanítóra átlag 69 tanuló jutna, ha minden iskolaköteles iskolába járna. A tankötelesek közül azonban 10% az iskolából hiányzik.
Ha tehát a népiskolák mostani állapotát az 1873-iki kimutatással összevetjük, a következő eredményt látjuk: 1873-ban az összes népiskolák száma volt 123, 1905-ben 144. - 1873-ban tanító volt 174, 1905-ben pedig 259. - 1873-ban az összes tankötelesek száma volt, a városiakkal együtt, 18.246, 1905-ben pedig 25.270. - 1873-ban mindennapi tanköteles volt 13.212, 1905-ben pedig 17.909. - E szerint az iskolák száma 32 év alatt 21-el, a tanítóké pedig 85-el gyarapodott. Az összes tankötelesek száma 7024-el, a mindennapiaké 4697-el nagyobbodott. Hogy az iskolák és tanítók gyarapodása között látszólag nincs meg a kellő arány, az abban leli magyarázatát, hogy a lefolyt 32 év alatt a már meglevő iskolák nagy részénél új tantermeket építettek. 1873-ban egy tanítóra 76 tanuló jutott, 1905-ben pedig 69. 1873-ban 26 nem képesített tanító működött a vármegyében, jelenleg pedig mind okleveles. 1873-ban a tanköteleseknek 19%-a, 1905-ben pedig csak 10%-a nem jár iskolába.
A tanítóegyesületek.
A tanítók pedagógiai képzettségének fejlesztésére nem csekély befolyással volt a Győrvidéki Tanítóegyesület, mely az összes győrvármegyei tanítókat és tanítónőket felekezeti különbség nélkül tagjai közé számítja, sőt vannak közöttük középiskolai tanárok és más, a tanügy iránt érdeklődők is. Az egyesület Vargyas Endre tanfelügyelő kezdeményezésére 1874-ben alakult s 1899-ben ülte meg fennállásának 25 éves jubileumát. Az egyesület öt járási körre oszlik, mindegyik külön körelnök vezetése alatt. A járási körök évenként két körülést tartanak s jegyzőkönyveiket a középponti választmánynak kézbesítik. Az egyesület ügyeiről és a tanügyi eseményekről az egyesületnek 1879-ben megindult hivatalos lapja, a havonként megjelenő »Tanügyi Értesítő« tájékoztat.
A győrvidéki ált. tanítóegyesületnél régebbi eredetű a győrmegyei ág. h. ev. tanítók egyesülete, mely 1858-ban Karsay Sándor, téti esperes, később ág. h. ev. püspök kezdeményezésére alakult. Azóta buzgalommal működik az ág. h. ev. tanügy felvirágoztatásán. 1864-ben »Tanodai Közlöny« czímen lapot adott ki. Az egyesület saját könyvtárral rendelkezik.
A kir. akadémia.
A győri kir. akadémia eredete a XVIII. század elejére vihető vissza. A győri gimnáziumban, melyet 1627-től 1773-ig jezsuiták vezettek, már 1717-ben schola superior, academia néven külön osztályt alkottak azok, a kik a gimnáziumi tárgyak elvégzése után a casuisticát hallgatták. 1744-ben gróf Zichy Ferencz győri püspök a jezsuitákat papnövendékeinek tanításával bízta meg s miután 1747-ben a bölcseleti tanfolyamot két tanszékkel szervezték, a gimnáziumban rendszeres főiskola keletkezett theologiai és filozófiai fakultással. Az akadémia egy épületben volt a gimnáziummal, melyet Zichy püspök egy emelettel nagyobbított. 1773-ban, a jezsuiták eltörlése után, Mária Terézia az akadémiát teljesen a győri püspökre bízta s 1776-ban theológiai, jogi és bölcseleti tanfolyammal királyi akadémiává tette. Ekkor 5 theologiai, 4 jogi és 5 filozófiai tanár tanított itt. A Ratio educationis szerint az akadémia teljesen állami intézet lett és a győri tankerületi főigazgató felügyelete alá került. A tanári kar kebelében szerzetes tanárokat képesítő tanárvizsgáló bizottság és 1782-ben állami könyvvizsgáló hivatal (censura) keletkezett. II. József császár 1784-ben a theologiai tanfolyamot az akadémiáról eltávolította és 1785-ben az akadémiát a jogi és filozófiai tanfolyammal Pécsre helyezte át, de I. Ferencz király 1802-ben, miután a győri gimnáziumot a pannonhalmi benczésekre bízta, az akadémiát is Győrbe helyezte. 1809-ben, a franczia háborúk zavarai miatt, szüneteltek az előadások, de azután ismét megkezdődtek. 1816-ban az akadémia bölcseleti tanfolyamát a benczések vették át, míg a jogi karon világiak tanítottak. Az akadémia 1848-ig egy épületben volt a gimnáziummal. Az abszolut korszak beköszöntével a jogi kar teljesen megszűnt, a bölcseleti kar pedig, VII. és VIII. osztályként, a gimnáziumhoz csatoltatott és ekkor lett belőle főgimnázium. 2151867-ben végre a kir. jogakadémia is visszakerült Győrbe. Az előadásokat a vármegyeház épületében kezdték meg, de már 1869-ben teljesen új épületbe költözött, a Megyeház-utczában. Az akadémián az igazgató vezetése alatt öt rendes jogtanár és egy segédtanár működött. A 70-es években élte virágkorát, amikor az ifjúság tekintélyes száma s a tanárok kiváló képzettsége az intézetet a fejlődés magas fokára emelte. A 80-as évek vége felé azonban a hallgatók száma mindjobban csökkent és 1891-ben az akadémiát bezárták.
A győri akadémia tanítványai közül a politikai és tudományos élet terén különösen kitűntek a következők: Deák Ferencz és testvérbátyja Antal, Csányi László, Gévay Antal, Érdy János, Ihász Gábor, Vajda Péter, Frankenburg Adolf, Bedekovich Kálmán, Lukács Sándor, Regulyi Antal, Laky Demeter, Ghyczy Kálmán, Horváth Boldizsár, Somssich Pál, Rauch Levin, Holub Mátyás, Kruesz Krizosztom, Kautz Gyula, Kálóczy Lajos és Kautz Gusztáv. Itt tanult még körülbelül 25 főrangú ifjú, a kik közül többen a politikai pályán előkelő szerepet vittek.
A nagy szeminárium.
A győri nagyobb papnevelőintézetnek s a vele kapcsolatos theologiai főiskolának alapját Dallos Miklós győri püspök vetette meg, a ki a XVII. században e nemes czélra 25 ezer forintot tett le. A mai szeminárium épületét azonban 1688-ban Széchenyi György győri püspök építtette s a növendékek tanítását benczés tanárokra bízta. Sinzendorf bíboros, győri püspök, 1732-ben az épületet egy emelettel nagyobbította, és a tanítást dömésekre bízta. Groll Adolf győri püspök 1735-ben piaristákat hívott meg tanárokul. Gróf Zichy Ferencz győri püspök 1744-ben a piaristákat a tanítás alól fölmentette és a növendékeket a jezsuiták győri akadémiájába küldte. 1784-ig itt végezték bölcseleti és theologiai tanulmányaikat, a mikor II. József a theologiát az akadémiáról eltávolította és a főiskolát Pécsre helyezte. 1790-től egész a mai napig a theologia a nagyszeminárium épületében van. A tanítás ez idő alatt kétszer szünetelt: 1809-ben a franczia háború miatt és 1848-ban. A szabadságharcz lezajlása után az előadásokat ismét megkezdhették. 1870-ben Zalka János győri püspök az épületet kibővítette.
Az intézet az egyháznak és hazának sok kiváló férfiút adott. Itt tanultak Pázmándi Horváth Endre, a költő, Deáky Zsigmond, győri főigazgató, Fábián István, Simon Vincze, Holdházy János, Laky Dömötör, Bobleter Ignácz és sok, ma is élő buzgó lelkipásztor és az egyházirodalom terén kiváló férfiú.
A növendékek önképzésére szolgál a gazdag szemináriumi könyvtár és a Szent Imre-egyesület egyházirodalmi iskolája. A könyvtár keletkezése egyidős a szeminárium alapításával. Különösen gyarapították Balogh Sándor, győri kanonok 5767 kötettel, Deáky Zsigmond 3000 kötettel, továbbá Ebenhöch Ferencz, Holdházy János és Trichtl József győri kanonokok. A könyvtár jelenleg körülbelül 25 ezer kötetből áll.
A Szent Imre-egyesület 1860-ban alakult, de vannak adatok, hogy már a XIX. század elején volt a növendékek között egyházirodalmi önképzőkör. A körnek 3 ezer kötetes könyvtára van, s minden évben irodalmi pályázatokat tűz ki.
A kir. szeminárium.
E theologiai főiskolán kívül, van még Győrött püspöki kisebb papnevelőintézet is, melyben az egyházmegyének a győri főgimnáziumba járó papnövendékeit nevelik jövendő pályájukra. Ez intézetet Simor János győri püspök 1857-ben alapította. Megnyílt 1858 okt. 1-én. A növendékek száma 50 és 60 között váltakozik, a kik az V-VIII. osztály elvégzése és érettségi után, a theologiára mennek.
A főgimnázium.
A győri szent benedekrendi főgimnázium egyike a legrégibb magyarországi középiskoláknak. Első alapítója Dallos Miklós győri püspök volt, a ki 1626-ban a jezsuitákat Győrbe hívta és vezetésük alatt, 1627 őszén a gimnáziumot megnyitotta. Széchenyi György győri püspök 50 ezer forintos alapítványából a jezsuiták kétemeletes székháza 1667-ben elkészült. A gimnázium épülete 1687-ben állott készen. Mikor pedig gróf Zichy Ferencz győri püspök a saját papnövendékeit a jezsuitákra bízta, a gimnázium épületét egy emelettel nagyobbította. Itt tanítottak a jezsuiták 1626-tól 1773-ig, a rend eltörléséig. Vezetésük alatt a gimnázium hat osztályból állott. A vallásos nevelést nagyban előmozdította az ifjak között alakult Mária-kongregáczió. Divatban voltak az akadémiák vagyis vitatkozások és a színielőadások.
216A nemesi konviktus.
A gimnáziummal belső kapcsolatban volt a nemesi konviktus, a jezsuiták vezetése alatt, melyet Széchenyi György 1684-ben nemes ifjak számára alapított. Épülete a mai róm. kath. elemi iskola volt, melyet erre a czélra építettek. A jezsuitarend eltörlése után a gimnázium a győri püspök fennhatósága alá került, de 1777-ben állami intézetté lett s a Ratio educationis alapján szervezete is megváltozott. Mária Terézia a nemesi konviktus épületét a városnak adta nemzeti iskola czéljára, a konviktust pedig a jezsuiták székházába tette át. II. József a gimnáziumot is a pécsi tankerületbe osztotta, a Mária-kongregácziót és a nemesi konviktust eltörölte és épületéből kaszárnya lett. Mikor I. Ferencz 1802-ben a benczésrendet visszaállította, a győri gimnáziumot is az ő vezetésükre bízta. Minthogy a 3-ik elemi osztályt a gimnáziumhoz csatolták, hat osztályúvá lett s így maradt 1850-ig, midőn a jogi tanfolyam az akadémián megszűnvén, a megmaradt bölcseleti fakultás VII. és VIII. osztályként a gimnáziumhoz csatoltatott s így lett főgimnáziummá, mely tanulmányi szervezetében és a tanítványok számában oly nagy fejlődésnek indult, hogy a régi épület már a 80-as években szűknek bizonyulván, Vaszary Kolos főapát lebonttatta s helyébe 1888-ban, a rend költségén, új, modern épületet emeltetett. Az új gimnázium 260 ezer koronába került és a rend törzsvagyonához tartozik.
A rend 1802-ben a tanulmányi alaptól 426 kötetből álló könyvtárt vett át, mely 100 év alatt 16.700 kötetre szaporodott és tanári könyvtárul szolgál. Az ifjúsági könyvtár alapját az a 800 kötet vetette meg, mely az akadémiai önképzőköré volt. Jelenleg e könyvtár 4679 kötetet számlál.
Mikor a rend a gimnáziumot átvette, a természettani múzeumban csak egy villamgép volt, ma pedig 1000-nél több tárgya van. A természetrajzi múzeum is csak néhány tárgyból állott, ma pedig a természetrajzi múzeum, különösen a régiségtár gazdagsága a középiskola igényeit messze túlhaladja. Az állattani gyűjtemény 7324, a növénytani 13.246, az ásványtani 2631 darabból áll. A régiségtárnak Rómer Flóris volt az alapítója, buzgó őrei Méry Etel és Börzsönyi Arnold. Különösen római emlékekben gazdag. Van 4000 római tárgya, 9000 római pénze, 14.000 újabb tárgya, 13.000 újabb pénze.
A gimnáziumban van az ú. n. deáksegélyző egyesület 24 ezer korona tőkével. Van továbbá önképző-köre, mely 1870-ben alakult s jelenleg »Czuczor-kör« nevet visel. 1904-ben Mária-kongregáczió alakult az ifjúság vallásos nevelésének fokozására.
A főgimnáziumnak 280 évi fennállása óta sok országos hírű igazgatója és tanára volt. Hosszabb időn át igazgatta Vaszary Kolos herczegprimás; jelenlegi vezetője Acsay Ferencz. A jezsuita-korszakból ismeretes nevek Sámbár Mátyás és Rájnis József. 1802 óta itt tanítottak Czinár Mór, Czuczor Gergely, Rónai Jáczint, Rómer Flóris, Guzmics Izidor, Hollósy Jusztinián, Jedlik Ányos, Maár Bonifácz, Ferenczy Jakab, Fojtényi Kászon, Villányi Szaniszló.
Az intézet volt tanítványai között is sok országos hírű és magas állású férfiút találunk. Itt tanultak többek között Ányos Pál, Amade László, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Pázmándy Horváth Endre költők, Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke, Névy Antal és Szarvas Gábor írók, Concha Győző és Kőnig Gyula egyetemi tanárok, József Ágost és László főherczegek, Zalka János győri püspök és Fehér Ipoly pannonhalmi főapát. 1626 óta 146 főrangú ifjú tanult itt, a kik közül sokan politikai, katonai és tudományos életünkben igen fontos szerepet játszottak. Az intézetnek fennállása óta a mai napig 97 ezer tanítványa volt. A tanuló ifjúság évi létszáma a 450 és 500 között váltakozik.
A főreáliskola.
A magy. kir. állami főreáliskola eredete a régi rajziskolával függ össze, mely 1777-ben, a Ratio educationis intézkedése alapján, a győri nemzeti iskolával volt kapcsolatban. Helyisége a régi nemesi konviktus volt, jelenleg a belvárosi r. kath. népiskola épülete. 1850-ben két osztályú alipartanoda alakult s ehhez kapcsoltatott a régi rajziskola alipartanodai rajziskola néven. Ez alipartanodából 1852-ben győrbelvárosi kath. alreáliskola lett három osztálylyal, öt rendes és egy segédtanárral. Az első évben a reáliskolának 89 tanítványa volt. 1860-ban az intézet nyilvánossági jogot nyert és czíme »Győrbelvárosi nyilvános alreáltanoda« lett. A rajziskola a reáliskolához kapcsolódott, de már csak iparos-tanulók és legények számára, vasárnapi rajziskolaként. 1870-ben az intézet községi iskolává lett, a melyből 1873-ban főreáliskola 217alakult. A magy. kir. állami főreáliskolába az első évben, az első osztályba, 105 tanuló iratkozott be. 1893-ban kétemeletes, új épületébe költözött, melynek felépítésére a város 32 ezer korona értékű telket és 110 ezer koronát, fenntartására pedig évi 11 ezer korona segélyt adott. A régi rajziskola az iparos-tanulók számára 1884-ig még a főreáliskolában volt, de azután külön vált és alsófokú iparosiskolává lett.
A tanári kar a hitoktatókkal együtt 25 tagból áll. A tanári és az ifjúsági könyvtár tekintélyes mennyiségű könyvet tartalmaz. Van az intézetben fizikai, természetrajzi, vegytani és rajzszertár. Van újabban szegény tanulókat segélyző alapja is, mely kb. 13.000 korona tőkével rendelkezik. Az 1881-ben alakult iskolai takarékpénztárban 565 korona van letétben.
1890 óta a három alsó osztályban parallel osztályokat kellett felállítani. A tanulók száma évenként 450 és 500 között váltakozik. Az ifjúság szellemi munkásságának fejlesztésére 1874-ben önképző-kör alakult, mely 1878-ban a »Toldy-kör« nevet vette fel. 1894-ben újra szervezték. Jelenleg a nagy Révairól, a ki a győri rajziskolának első tanára volt, »Révai-önképzőkör« nevet visel. Az ifjúság testi nevelését szolgálja a csónakázó-kör, mely 1892-ben keletkezett.
A kereskedelmi iskola.
Győr, mint nagyforgalmú kereskedő- és gyárváros, már rég óhajtott felső kereskedelmi iskolát. Óhaja végre 1897-ben megvalósult és az új iskola épülete, mely 130.000 koronába került, még ugyanez évben elkészült. Az intézet felszerelési költsége 25.000 koronára rúgott. Az építési és felszerelési költségeket nagy részben a város, az állam, továbbá a győri kereskedelmi és iparkamara, a győri első takarékpénztár és egyesek adományai fedezték.
Az iskola jellege: államilag segélyezett községi, mert az állam a fenntartáshoz 1/4 részszel járul; a többi a város évi adományából és a tandíjakból kerül ki.
A tanári kar az igazgatóval együtt, a hitoktatók nélkül, hét tagból áll.
Van az iskolának tanári és ifjúsági könyvtára, körülbelül 10.000 korona értékben, kémiai és iparműtani szertára, szegény tanulókat segélyző egyesülete, s önképző- és olvasóköre.
A tanulók száma jelenleg 120. Az intézetben, fennállása óta érettségi vizsgálatot tett tanulók 80%-a kereskedelmi pályán értékesíti ismereteit.
A felső kereskedelmi iskola épületében Matavovszky Béla felső kereskedelmi iskolai igazgató vezetése alatt van a kereskedelmi tanoncziskola, mely 1885 óta áll fenn. Öt tanár tanít négy osztályban 88 növendéket. Ezt az iskolát a város tartja fenn.
A fém- és faipari szakiskola.
A m. kir. állami fém- és faipari szakiskola 1901-ben keletkezett, teljesen új épületben, melynek építéséhez a város telket és 140 ezer koronát, a vaggongyár, szeszgyár és iparkamara együttesen 60 ezer koronát adtak. Az épület teljes felszerelését, mely 73.987 korona értéket képvisel, az állam fedezte és az intézet fenntartásáról is az állam gondoskodik.
Az iskolában fém- és faipari tanfolyam van, és mindegyik négy évig tart. A hatalmas épület, egyéb helyiségek mellett, tíz tantermet és két nagy műhelyt foglal magában külön a faipar és külön a fémipar számára. A tanári kar az igazgatóval együtt hat tagból áll. A tanulók száma átlag 80, a kik a középiskola második osztályából vétetnek fel.
A rendes tanulókon kívül asztalos és lakatos iparossegédek is bejárnak az intézetbe, a hol elméleti és szakrajzoktatásban részesülnek. Az iskola minden évben kiállítást rendez ipari munkáiból.
Ez állami ipariskolán kívül, 1885 óta, alsófokú iparos-tanoncziskola is áll fenn. Az iskola évi kiadása 15.715 korona, melyet 2600 korona államsegély hozzájárulásával a város fedez. A tanulók száma 770.
A belvárosi r. kath. fiúiskola.
Az összes győri elemi iskolák között legrégibb eredetű a belvárosi róm. kath. fiúiskola, melynek alapítása még a káptalanok keletkezésének idejére nyúlik vissza. Ez a győri káptalani iskola 1529-ig állott fenn, midőn a török pusztítások miatt a tanítás jó időre megszűnt. Mivel I. Ferdinánd a káptalannak, az iskola felsegélyezésére, a kónyi birtokot ajándékozta, a káptalan 1567-ben új iskolát szervezett, melyet magyar iskolának neveztek és tanítója a káptalani mester volt. Az iskola a káptalani dombon volt, de 1671-ben a káptalani zenészek mai épületébe került. 1777-ben a Ratio educationis következtében 218az ú. n. nemzeti iskolával (schola nationalis) egyesülvén, a nemzeti konviktus épületében nyert elhelyezést. Az iskola három osztályból állott, melyhez IV. osztályként a rajziskola kapcsolódott. A tanítókat a város és a közalapítvány fizette, de egyet a káptalan látott el. Eleinte francziskánusok tanítottak és csak később váltották fel őket világi férfiak. Jelenleg hat évfolyamú osztálylyal és három tanítói lakással együtt a régi, de alaposan restaurált épületben van. A tanítók száma öt.
Érdemes a megemlítésre, hogy a XVIII. században a belvárosban még négy elemi magániskola volt. 1730-ban Sinzendorf győri püspök állított fel egyet a káptalani iskola szomszédságában, hol a tanító saját házában 50 fiút tanított; a másik magániskolát 1758-ban a városi tanács és a belvárosi plébános szervezték, a karmelita-kolostor közelében, hol a tanító szintén saját lakásán oktatott, jobbára német fiúkat. Volt ezeken kívül még két zúgiskola is.
Az Orsolya-nénék leányiskolája.
Az első elemi kath. leányiskola az Orsolya-nénéké volt, a kiket 1726-ban telepítettek le Győrött. Iskolájuk egyidős alapításukkal. A tanítást is azonnal megkezdték 60 tanulóval. Ma ez a leányiskola, ugyanazon a helyen, hat évfolyamú osztálylyal, öt okleveles Orsolya-rendi tanítónő vezetése alatt áll.
Az újvárosi r. kath. elemi iskola.
Az újvárosi kath. népiskola a XVIII. század végén keletkezett. 1861-től a fiúk és leányok külön-külön 4-4 tanító és tanítónő vezetése alatt állanak. A fiú- és leányiskola teljesen új és jól felszerelt épülete a róm. kath. autonomia tulajdona.
A nádorvárosi r. kath. elemi iskola.
A nádorvárosi róm. kath. elemi iskola már 1789-ben fennállott. 1804-től egy tanteremmel a nádorvárosi városház épületében volt, de később két tantermet kapott két osztálylyal. 1872-ben a leányok tanítását a »Megváltó«-ról nevezett apáczák vették át. A fiúiskola 1893-ig a régi helyén, majd később bérházban volt elhelyezve, de azután a »Szent László«-ról nevezett új iskolaépületbe költözött, melyet a róm. kath. autonomia emelt. Jelenleg négy elemi osztálylyal, négy tanító vezetése alatt áll. Ebben az iskolában 1854-ig német nyelvű volt a tanítás, mert Nádorváros lakossága is nagyrészben németajkú volt.
A nádorvárosi leányiskola.
A nádorvárosi leányiskola 1872-ben keletkezett, mikor a nagy jótékonyságáról ismert Winterl Antal belvárosi plébános a »Megváltó«-ról nevezett apáczák számára kolostort s vele kapcsolatban internátust, iskolát és árvaházat alapított. Az épületet újabban bővítették. A leányiskola hat elemi osztályból áll, a melyben három okleveles apácza tanít. Az iskola a róm. kath. autonomia felügyelete alá tartozik.
A szabadhegyi r. kath. iskola.
A szabadhegyi róm. kath. vegyes iskola eredete Farkas János győri szenátornak 1789-ben kelt végrendeletére vezethető vissza. Ekkor keletkezett a plébánia s a hagyományozott fundusból a város a népiskolát állította fel. Az épület 1856-ban összedőlt, de a város újra felépíttette s ezt az új épületet a róm. kath. autonomia megvásárolta és megfelelően kibővítette. Jelenleg az iskola hat évfolyamú s két tanító és egy tanítónő vezetése alatt áll.
A belvárosi, újvárosi, nádorvárosi és szabadhegyi iskolák a róm. kath. autonomia közvetetlen fennhatósága, a belvárosi és nádorvárosi leányiskolák pedig felügyelete alá tartoznak. A fennhatósága alá tartozó iskolákat a város 33 ezer korona évi adományából és a katholikus polgárokra kivetett hitközségi adókból tartja fenn. Az autonomia számára alapítványokat tettek Zalka János győri püspök 40 ezer és Beidl Alajos győri kanonok több ezer koronát. E kath. elemi iskolákban, egy igazgató-tanító vezetése alatt, 15 tanító és 15 tanítónő működik. A tanulók száma: a belvárosi fiúiskolában 320; a leányiskolában 369; - az újvárosi fiúiskolában 265, a leányiskolában 247, - a nádorvárosi fiúiskolában 234, a leányiskolában 238; - a szabadhegyi vegyesiskolában 193, összesen tehát 1866. Ezek közül nem katholikus 38, nem magyar ajkú 32.
Az újvárosi ág. ev. népiskola.
A győri ág. h. ev. hívek újvárosi népiskolája 1784-ben keletkezett a hitközség áldozatkészségéből. 1825-ben már három tanító működött. 1878-ban a leányiskola különvált a fiúiskolától és mindegyik hat osztályúvá lett. Ugyanekkor a helyiségeket is a modern igényeknek megfelelőleg rendezték be. A költségeket a hitközség viselte, de egyesek is gazdag adományokkal járultak a kiadásokhoz. Mind a két iskolát az ág. h. ev. hitközség tartja fenn. A tanítói lakások az iskolákkal együtt a konvent nagy épületében vannak. A fiúiskolában hat tanító, a leányiskolában öt tanítónő tanít.
219Az egyházközség felügyelete alatt áll a szabadhegyi ág. h. ev. vegyes iskola, mely 1866-ban egyesek bőkezű alapítványából alakult. Jelenleg a fiúk és a leányok, 3-3 csoportban, egy tanító vezetése alatt állanak. Az ismétlő oktatás mindkét iskolában szervezve van. A tanulók száma az újvárosi fiúiskolában 235, a leányiskolában 218, a szabadhegyi vegyesiskolában 23, összesen tehát 479.
Az ág. ev. algimnázium.
Itt meg kell emlékeznünk az ág. h. ev. algimnáziumról, mely 1785-ben az elemi iskolával kapcsolatban keletkezett és körülbelül száz évig állott fenn. 1749 előtt, másfél századon át, ág. h. ev. latin iskola is volt Győrött, mint ezt Szenczi Molnár Albert is említi. Ebben a gimnáziumban tanított a XVIII. század végén Kis János, az irodalmi újjászületés korának egyik jeles költője és prózaírója, a kinek nevéhez a gimnáziumi önképző-körök megalapítása fűződik. Kis János korában, 1795-ben Szeredi Kovács József a gimnázium mellett konviktust is alapított, a melyben 10-12 szegény tanuló nyert élelmezést.
1856-ban a német kormány a gimnáziumot nyilvánossági jogától megfosztotta, de 1861-ben e jogot ismét visszanyerte. Az intézet 1884-ben szűnt meg és a soproni ág. h. ev. főgimnáziumba olvadt.
Ref. népiskola és gimnázium.
Már a XVI. században volt Győrött ref. népiskola, sőt az elemi iskolával kapcsolatban a XVII. században gimnázium is. Mind a két intézet a régi kórházi épületben volt, de 1749-ben megszűntek. 1781-ben a türelmi rendelet az elemi iskolát új életre keltette. Ettől kezdve 1862-ig vegyes iskolaként állott fenn, de a fiúiskolát a leányiskolától különválasztották. 1895-ben az ref. egyházközség új, modern épületet emeltetett, két tanteremmel és az iskolát is az tartja fenn. Iskolaszékének fennhatósága alá tartozik a szabadhegyi ref. vegyes népiskola is, egy tanítóval. A tanulók száma: az újvárosi hat osztályú fiúiskolában 69, a hat osztályú leányiskolában 48 és a szabadhegyi hat osztályú vegyes iskolában 50, összesen tehát 167. Az ismétlő oktatás is szervezve van.
Az izraelita iskola.
A győri izraelitáknak már régóta volt Újvárosban népiskolájuk, de nyilvánossági jog nélkül, melyet csak 1852-ben kapott meg s ettől kezdve folyton gyarapodott és fejlődött. A tanítás 1870-ig bérházakban folyt, ekkor azonban a győri izraelita hitközség díszes iskolát emelt Újváros legszebb terén, a hol 1870 óta működik. Ugyanekkor egy töredék külön hitközséggé alakult és Győrszigetben külön iskolát alapított. 1876-ban az iskola hat osztályúvá fejlődött és az ismétlő iskolát is rendszeresítették. Az intézetben ma kilencz tanterem van. Az iskola 23 gazdag alapítványnyal rendelkezik. A tanítótestület 6 tanítóból és 3 tanítónőből áll. A fenntartási költségeket, a város szubvencziójával, a hitközség viseli. A tanulók száma összesen 370 s közülök 189 fiú és 181 leány.
Magániskolák.
Opitz Anna nyilvánossági jogú magán-leányiskolája, Győr legrégibb magánintézete. 1856-ban nyílt meg, hosszú időn át Zsalud Antónia cseh tanítónő vezette, a ki alatt a tanítási nyelv jobbára német volt, de 1881-ben a vezetést Bánóczy János vette át s az iskolát megmagyarosította. 1894-től Opitz Anna az iskola igazgatónője, a ki mellett egy másik okl. tanítónő működik. Jelenleg négy elemi osztálya van, külön énektanárral és hitoktatókkal. Az intézet fenntartásához az állam és a város évi 400 koronával járul. A tanulók száma mind a négy osztályban 44.
A Skultéty-féle nyilvánossági jogú magán-fiúiskolát, melynek a középiskolára való rendszeres előkészítés volt a czélja, 1875-ben Skultéty László győri tanító alapította, kinek 1882-ben történt halála óta özvegye vezeti tovább az intézetet, mely 1886-ban nyert nyilvánossági jogot. Az évi kiadások fedezéséhez az állam és a város is hozzájárul. Az igazgató vezetése alatt még két tanító működik és a különféle felekezetek hitoktatói. A tanulók száma 50 és 60 között váltakozik.
Tanítónőképző.
A m. kir. állami tanítónőképző intézet 1875-ben államköltségen keletkezett. Az iskolával internátus is kapcsolatos, 40 növendék számára. 1880-ig három osztályból állott, de ekkor négy osztályúvá lett és 1884-ben új épületet kapott, mely 53 ezer forintba került. 1900-ban ülte meg fennállásának 25 éves jubileumát. Mivel a jelentkezők száma folyton gyarapodik, az épületet legközelebb kibővítik. Az internátus 65 bennlakót részesít ingyen, fél, vagy egész fizetésért teljes ellátásban s gondos nevelésben és ezért az államtól évenként 25 ezer korona segélyt kap. Van tanári és ifjúsági könyvtára, szertárai és segélyalapja. Az iskolával összefügg a vele egyidős négy osztályú, szintén állami 220gyakorló elemi iskola. 1875-ben munkatanítónői tanfolyam is keletkezett, de ez 1895-ben megszűnt.
A tanári kar a hitoktatókkal együtt 14 tagból áll. A növendékek száma 141; közülök 65 bennlakó, 76 pedig bejáró. Évenként körülbelül 40-en tesznek képesítő vizsgálatot. A magántanulók száma körülbelül 25-30. A gyakorló elemi iskolában a tanulók száma 53.
A tanítóképző.
A kir. kath. tanítóképző-intézet 1778-ban a Ratio educationis rendelkezése következtében keletkezett. Az első tanítóképzést Váczy János 22 éven át ingyen végezte, a miért a helytartótanácstól 1844-ben 2310 frt jutalmat nyert. 1847-ben az intézet a nemzeti iskolától független szervezetet kapott, két éves tanfolyammal. A fenntartási költségeket, a város támogatásával, a tanulmányi alap födözte. Az 1868-iki népoktatási törvény a tanítóképzőket is újra szervezte és a győrit Zalka János győri püspök 1871-ben, az új törvény szellemében, három évi tanfolyammal rendezte be. 1869-ig az évi költségeket a tanulmányi alap fedezte, de mivel a kiadások tetemesen gyarapodtak, azokat Zalka János önként magára vállalta. 1872-ben a püspök a Káptalandombon új épületet vett és rendezett be az intézet számára. 1892-ig három évfolyamú volt. 1893-ban Zalka János püspök a saját költségén egészen új és gazdagon fölszerelt épületet emeltetett, a soproni képzőt a győribe olvasztotta, azt négy évfolyamúvá bővítette s még ugyanakkor a gyakorló elemi iskolát is megnyitotta.
Az intézet évi költségeit a győri püspök viseli, de a tanulmányi alap évi 2640 koronával, Győr városa pedig fűtőfával, egyéb szükségesekkel és tornahelyiséggel járul a kiadásokhoz. A tanári kar az igazgatóval együtt nyolcz tagból áll. A tanulók száma 142, a gyakorló iskoláé 33.
Az intézet évi kiadása körülbelül 22 ezer korona. A szegény tanulók évente 3700 korona segítségben részesülnek. Van tanári és ifjúsági könyvtára, különféle szertára; a növendékek között Mária-kongregáczió és Kisfaludy-önképzőkör alakult.
Polgári leányiskolák.
A m. kir. állami polgári leányiskola Vargyasné Petz Vilma magán elemi leányiskolájából fejlődött. 1872-ben keletkezett és 1875-ben felsőbb leányiskola, majd polgári leányiskola lett, 1879-ben pedig nyilvánossági jogot nyert. Ekkor a várostól 300 forint évi segélyben részesült és körülbelül 40 tanulója volt. 1882-ben államosították, de meghagyták a Király-utczában levő bérházban. 1891-ben az iskolával kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamot is szervezték. Az 1893/4. tanév elején az intézet új helyiséget kapott az akkori főreáliskola épületében, melyet az állam e czélra megfelelően átalakíttatott, fölszerelt és tágas tornahelyiséggel látott el. Jelenleg mind a négy osztály párhuzamos. Van tanári könyvtára 1137, és ifjúsági könyvtára 1274 kötettel. Van még női kézimunka-tanfolyama is. A tanári kar a polgári leányiskolában, az igazgatónő vezetése alatt, a hitoktatókon kívül, 14 tagból áll. A tanulók száma 339.
A női kereskedelmi tanfolyamon az igazgatónő vezetése alatt hat tanár működik. E tanfolyamon a tanulók száma 57. A női kézimunka tanfolyam egy tanítónő vezetése alatt áll és 26 növendéke van.
A Szent Orsolya-rend polgári leányiskolája, az internátussal együtt 1898-ban nyílt meg, a kolostorhoz épített hatalmas épületszárnyban, a hol az internátus, az elemi és polgári leányiskola helyiségei vannak. Az építkezés és a polgári leányiskola alapítása körül kiváló érdemet szerzett Mohl Antal cz. püspök, a ki e virágzó intézetnek hatalmas összeggel vetette meg az alapját.
A tanítótestület 7 tagból áll, a kik Orsolya-rendű és világi okl. polgári iskolai tanítónők. Van még hittanára és zenetanára. Van az iskolának tanári és ifjúsági könyvtára és különféle szertára. A tanulók száma 220.
A polgári leányiskolával egyidőben, 1898-ban nyílt meg a női kézimunka-tanfolyam, melyen kb. 35 növendék nyer rendszeres oktatást. Az Orsolya-nénék vezetése alatt áll az internátus is, a hol a bennlakók száma 82. A kolostorban van még kisdedóvó, vasárnapi és cselédiskola.
Polgári fiúiskola.
Győrnek legújabb községi polgári fiúiskolája 1903-ban nyílt meg két osztálylyal a város költségén s egyelőre a régi városház épületében és bérházban nyert elhelyezést. Államosítása folyamatban van. Az 1905/6. tanévre két tanárt már az állam nevezett ki, míg a többit a város fizeti.
A tanári kar az igazgatóval együtt, a hitoktatók nélkül, 8 tagból áll. Az új iskola tanári könyvtára 406, az ifjuságié 134 kötetből áll. A tanulók száma 250.
221Kisdedóvók és árvaházak.
Győrött öt kisdedóvó intézet van: 1. a Bisinger-féle alapítványi, 2. az Orsolya-szűzeké a Belvárosban, 3. két községi kisdedóvó Újvárosban és 4. a Megváltóról nevezett apáczáké a Nádorvárosban. Két alapítványi árvaháza is van: az egyik a Belvárosban, fiúk számára, egészen új épülettel, a másik pedig a Nádor-városban a Megváltóról nevezett apáczák kolostorában.
A vidéki tanulóifjúságnak nagy segítségére szolgál a Zalka Jánostól alapított püspöki tápintézet, a melyben kb. 200 tanuló ingyen, vagy havi 14 koronáért ebédet és vacsorát kap. A püspökön kívül tekintélyes alapítványt tett az intézet számára Mester István győri kanonok.
Mióta újabban Győrsziget és Révfalu nagyközségeket a várossal egyesítették, a városi elemi iskolák száma, a győrszigeti állami, izraelita és róm. kath. leányiskolával, továbbá a révfalui róm. kath. iskolával gyarapodott.
Győrött van tehát egy theologiai főiskola 40, - két középiskola 900, - két szakiskola 200, - tanítónő- és tanítóképző 280, - három polgári iskola 809, - 15 népiskola 3064 tanulóval. Az összes tanulók száma 5293.
Az elemi iskolai tanulók közül róm. kath. 1958, ág. h. ev. 519, ref. 172, izraelita 415. A tanítók száma 60 s így egy tanítóra 51 tanuló esik.
Mindennapi tanköteles 3163; ezek közül 1626 fiú és 1537 leány. Ismétlő tanköteles 1467, ezek közül 766 fiú és 701 leány.
Források: Péterfy S.: A magy. elemi iskolai népoktatás. Canonica visitatiók és iskolai conscriptiók a győri püspöki levéltárban. - Fehér Ipoly: Győrmegye és város egyetemes leírása. - A pannonhalmi főapátság története Erdélyi László dr. és Sörös Pongrácz dr. szerkesztésében. - Sörös Pongrácz dr.: A bakonybéli apátság története. - Paár István dr.: A győri nagyszeminárium és theologia története, kézíratban. - Schermann Egyed dr.: A pannonhalmi főiskola története a 18. században, kézíratban. - Acsay Ferencz: A győri főgimnázium története. - Németh Ambrus dr.: A győri akadémia története. - Lasz Samu: A győri főreáliskola története. - Ruby Miroszláv: A győri nemzeti rajziskola története. - Vargyas Endre: A győrmegyei népiskolák tanügyi állapota 1873-ban. - Karsay Jolán: A győri m. kir. állami polgári leányiskola története. - Karácsony Imre dr.: A győri kir. kath. tanítóképző-intézet multja és jelene. - Cserhalmi István: A győri ág. h. ev. egyház története. - Pataky Irma: A győri m. kir. állami tanítónőképző-intézet 25 éves történetének vázlata. - Ujlaky Géza: Adatok a győri kath. elemi iskolák történetéhez. - Szabó Zsigmond: A győri ev. ref. népiskola történeti vázlata. - Pfeiffer Mór: Az egyesült győri és győrszigeti zsidó hitközség népiskoláinak története. - Jilg Ede: 25 év a Győrvidéki Tanítóegylet multjából. - Buthy Márton: A győrmegyei ág. h. ev. egyházmegyei tanítóegylet története.