Hazánk erdődús vármegyéi között Gömör és Kis-Hont vármegye a 8-ik helyet foglalja el és erdőségei az összterületnek 48.43%-át borítják, kiterjedvén a vármegye összes hegylánczolataira, terjedelmükben észak felé mindinkább növekednek és összefüggő, rengeteg erdőtestet alkotnak, melyet a szántóföldek és a rétek csak a völgyekben szelnek ketté.

E vármegye erdőségei 48° 6'-48° 56' északi szélesség és 37° 26'-38° 27' keleti hosszúság között terjednek el, nyugaton az Osztroszki-Vepor, északfelé az Alacsony-Tátra, keletfelé a gömör-szepesi Érczhegységben és délfelé a Mátra és Cserhát végágain.

Gömör-Kishont vármegye erdőségei 361,054 kat. holdnyi területet foglalnak el, melyek fanemek szerint következőképen oszlanak meg: tölgyerdő 36%, bükk- és más lomberdő 37%, fenyőerdő 27%. Fatermése 664,250 köbméter.

A vármegye területén lévő nagyobb, nevezetesen a 10,000 holdon felüli erdőterületek birtokosai a következők: Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg, a rimamurány-salgótarján vasmű részvénytársaság, Andrássy Géza gróf és Andrássy Dénes gróf. Az 5000 holdon felüli birtokosok: Dobsina r. t. város, Jolsva r. t. város. Az 1000 holdon felüli erdőbirtokosok: Rozsnyó r. k. püspökség, csetneki közbirtokosság, Rozsnyó r. t. város, Nagyrőcze r. t. város, m. kir. erdőkincstár és Rimaszombat r. t. város.

Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg ő kir. fensége gömörmegyei hitbizományi birtokai erdőgazdaságának ismertetését a következőben adjuk: Koháry Ferencz herczeg birtokai s így a Gömörmegyében fekvő murányi és balogvári uradalma is az 1826-ik évben mentek át Ferdinánd Szász Coburg-Gothai herczegnek, - a jelenlegi birtokos nagyatyjának - tulajdonába, a ki ezeket a gróf Csáky-féle - vétel útján szerzett - dereski uradalommal nagyobbította.

Ferdinánd herczeg, mint kiváló gazda, birtokainak átvétele után a murányi uradalmat beutazván, haladéktalanul szakképzett erdészeti személyzet alkalmazásáról gondoskodott és ennek élére Greiner Lajost, a Coburg-Gothai uralkodóház akkor Styriában alkalmazott erdőrendezőjét állította, a kit az 1828. évben összes uradalmainak erdőigazgatójává nevezett ki. Ez időtől veszi kezdetét az erdők szakszerű kezelése, rendszeres gazdasága és az erdőbirtoknak erdőhivatalokba való beosztása. A jobbágyi faizási élvezetek és legeltetések, a mennyire lehetséges volt, szabályoztattak, a harminczas évek második felében kezdődött az erdők berendezése és 1846-tól 1850-ig a murányi uradalom erdőségei számára 9 nagyobb üzemosztálya rendes üzemtervet készítettek. A minő nagy gondot fordított Greiner Lajos az üzemtervek szerinti kihasználásokra, oly éber figyelemmel ügyelt a felerdősítések lelkiismeretes és szakszerű végzésére.

Ferdinánd herczeg 1851-ben bekövetkezett halála után, fia Ágoston herczeg örökölte a hitbizományi uradalmakat, kinek első nagy horderejű tette az volt, hogy 1853-ban az erdészetet a gazdaságtól elkülönítette és ez intézkedés után az úrbéri rendezést megkezdette és ezzel az erdők berendezése karöltve haladt előre és azok jövedelmezősége is javult.

2221881. évben Ágoston herczeg elhalt és örököse, fia Fülöp herczeg lett, ki szabadalmainak főkormányzatát maga vezeti.

A gömörmegyei herczegi hitbizományi birtokok a murányi és balogvári uradalmakból állanak. A murányi uradalomhoz - helyrajzi és erdőgazdasági okoknál fogva - a szepesvármegyei káposztafalvi uradalom Sztraczena község határában fekvő erdősége is csatoltatott 48° 32'-48° 57' északi szélesség és 37° 27'-38° 5' keleti hosszúság alatt 236-1943 méter tengerszín feletti magasságban fekszik, 88,725.66 kat. holdnyi kiterjedésben, melyből állományerdő 73078.56 kat. hold, bekebelezett tisztások 4116.80 és véderdők 3419.42, tehát az összes erdőterület 80,614.78 kat. hold. Állandó rétek és legelők az erdők között 3970.70 kat. hold, havasi legelők, a Királyhegy lánczolatán 1920.08 és terméketlenségek az összes területen 2220.10 kat. hold. Helyrajzi tekintetben összefüggő erdőtestet alkot, mely az Osztrovszki-Vepor, az Alacsony Tátra, gömör-szepesi Érczhegység és Murányi fensíkon kiterjedvén, területéből 67,960.47 kat. hold a magas hegységbe, vagyis 600 m. és azonfelüli tengerszín feletti magasságba, 12,654.31 kat. hold a középhegységekbe, vagyis 200-600 méter tengerszín feletti magasságba esik. Fontosabb hegycsúcsai a Fabova 1441, Bartkovo 1748, Orlova 1841, Királyhegy 1943, Tresznik 1398, Kakashegy 1411, Klyak 1338, Sztudnya 1075, Murányvára 938 méter magassággal. Egészben északnyugatról délkelet felé hajlik.

A hegyoldalak lejtője igen változó, a lankás 5-10°-tól a 30-40° meredek, kopár, sok helyütt merőlegesen égnek emelkedő mészkősziklákig. Az uradalom területén találjuk a Garam-folyót vízdús hegyi patakjaival, a Hernád és Gölniczfolyó felső ágazatait és a Sajó egyik ágát: a Murány patakot, a bővizű zdichavai patakkal, melyek pisztrángtenyészetre alkalmasak. Éghajlata nagyon változó és míg az az uradalom D.-K. felé nyúló részében és a Murányvölgyet határoló középhegységben mérsékelt, addig az É. és É.-Ny. felé húzódó magashegységben, a Garam völgyében, a Hernád és Gölniczvölgy felső ágazataiban és a murányi fensíkon zord, a korai és késői fagyok igen gyakoriak. Uralkodó szelek az É.-Ny. és É.-K., mely utóbbi a fenyőerdőkben gyakran nagy károkat okoz. Csapadékokban gazdag.

Az előforduló fanemek között a luczfenyő az első helyet foglalja el és 750 méter tengerszín feletti magasságtól a fatenyészet véghatáráig, azaz 1650 m. magasságig terjed, növekvésében és fejlődésében a tenger színe fölötti emelkedéssel mindinkább visszamaradván, 1450 m. magasságban már havasi jellege van. Innen felfelé az elemekkel óriási küzdelmet vív. - A szabadon álló egyedek csúcshajtásai évről-évre lefagyván, oldalágaikkal szélességben terjeszkednek és a törzs legalsó ágait lehetőleg messzire kinyújtják. Ezeket önsúlyuk, vagy a rájuk nehezedő hó a földhöz nyomja, hol hóolvadás után felemelkedésüket az áfonya hajtásai némileg gátolják. A sűrű tűhullásból képződött korhanyban gyökeret bocsátanak, véghajtásaikkal azután felemelkednek és önálló egyedekké válnak. - Ily módon, az anyatörzs körül lassan terjedve, sűrű és dúságazatú csoportok alakulnak, melyek egymásnak védelmet nyújtva, több és több teret hódítanak.

Előfordul továbbá a jegenye, az erdei és veresfenyő, lejjebb a bükk, kőris és juhar, továbbá a gyertyán és tölgy, más fanemekkel: mint nyír, nyár, kecskefűzzel vegyesen.

Terület szerint a fanemek a következőképen oszlanak meg: fenyő 63%, tölgy 7%, bükk és egyéb lombfanemek 30%.

A herczegi uradalmak erdőigazgatósága Jolsván van, mely erdőigazgatósághoz az erdőrendezőség és okmánytár is tartozik. A murányi uradalom 4 erdőhivatali kerületre - 13 erdőgondoksággal, 5 fűrészgondoksággal és 48 erdőőrzési kerülettel - van beosztva.

Az erdőhivatalok a következők: A vizesréti erdőhivatal székhelye Vizesrét, 291 m. tsz. f. magasságban és 20,349.96 kat. hold kiterjedésben. Erdőgondokságai: Nagyrőcze, Lubenyik és Kövi. Fűrészgondoksága Nagyrőcze. Az erdőőrzési kerületek száma 15. - Személyzete: 1 erdőmester mint hivatalfőnök, 3 erdőgondok, 1 fűrészgondnok, 15 erdőőr és 1 fűrészmester.

A murányi erdőhivatal székhelye Murány, 394 m. tsz. f. magasságban és 16,095.46 kat. hold kiterjedésben. - Áll két erdő- és egy fűrészgondokságból 223Murány székhelylyel. - A védkerületek száma 8. Személyzete: két erdőgondnok, - kiknek egyike hivatalfőnök is - 1 fűrészgondnok, 1 erdőhivatali segédtiszt, 8 erdőőr, 1 gépkezelő és 1 fűrészmester és 2 kazánfűtő. A sumjáczi erdőhivatal székhelye: Sumjácz, 890 m. tsz. f. magasságban és 30,440.99 kat. hold kiterjedésben. - Erdőgondokságai: Sumjácz, Vereskő, Telgárt, Vernár és Sztraczena. Fűrészgondokságai: Vereskő és Pusztamező. Az erdőőrzési kerületek száma 13. Személyzete: 1 erdőmester, mint hivatalfőnök, 5 erdőgondnok - kiknek egyike erdőhivatali segédtiszt - 2 fűrészgondnok, 13 erdőőr, 1 erdőlegény, 1 gépkezelő, 2 fűrészmester és 2 kazánfűtő. - Ehhez az erdőhivatalhoz tartozik továbbá 1 orvos és 1 tanító Vereskőn.

A polonkai erdőhivatal székhelye Polonka, 628 m. tsz. f. magasságban és 21,839.25 kat. hold kiterjedésben. - Erdőgondnokságai: Polonka, Závadka és Helpa. - Fűrészgondoksága Polonka. Az erdőőrzési kerületek száma 12. Személyzete: 1 erdőmester, mint hivatalfőnök, 1 erdőhivatali segédtiszt, 3 erdő- és 1 fűrészgondnok, 12 erdőőr, 1 erdőlegény, 1 gépkezelő, 1 fűrészmester és 2 kazánfűtő. Ehhez az uradalomhoz tartozik még 1 ügyészi hivatal Nagyrőczén és 1 erdőpénztári hivatal Murányban.

A murányi uradalmi erdőbirtok tömegszakozáson alapuló üzemberendezése a mult század közepe táján történt; miután azonban a készített 16 üzemterv az erdőtörvénynek, - mely a térszakozást írja elő - meg nem felelt, ez erdőbirtok új üzembe rendezését részben 1879-től 1888-ig ejtették meg, részben pedig 1892-ben folytattatván, teljes befejezésre 1903. évben jutott. Alakíttatott 6 szálerdő-üzemosztály 80 éves és 14 szálerdő-üzemosztály 90 éves fordulóval és 14 sarjerdőüzemosztály 40, és 1 cserezőüzem 20 éves fordulóval és 9 véderdő-üzemosztály.

E rendszeresen és belterjesen kezelt erdőbirtoknál az újra erdősítésekre különös gond és igen nagy súly fektettetik, melynek eredménye, hogy nem csak az évi vágásterületek újíttatnak fel pontosan és lelkiismeretesen, hanem a kihasított erdők hiányos erdőállományainak pótlása, illetőleg kiegészítése és a véderdőkhöz csatolt többé-kevésbé sziklás, meredek, egykori legelőterületek erdősítése oly nagy buzgalommal történt, hogy az sikeresen befejezettnek mondható.

A fenyőszálerdők vágásterületeinek és a közbeeső tisztásoknak erdősítésére 3 éves átiskolázatlan luczfenyő-csemeték használtatnak. Mészhegységek erdősítésére alkalmaztatnak a luczfenyőn kívül, 2 éves erdei és veresfenyőcsemeték is, mely utóbbi fanem a kristályos palakőzetű, magas fekvésű és meredek sziklás hegyoldalakon is a luczfenyő mellett alkalmaztatik ültetésre és vetésre. A véderdők erdősítése lucz-, veres- és havasi fenyővel, a tenyészhatár legfelsőbb övében pedig henyefenyővel történt.

Az ültetések tavaszszal foganatosíttatnak, melyeket megelőzőleg addig, míg a késői fagyok megszűntével a talaj megmívelése lehetővé válik, az 1-2-3 éves ültetések a fűnyomástól felszabadíttatnak, mely míveletet az ültetések bevégzése után folytatják.

A bükkszálerdők felújítása részben természetes úton, fokozatos felújító vágások vezetésével, részben mesterséges úton a vágás alatt lévő állaboknak alsóbb fekvéseiben juhar és kőrismag-, magasabb fekvéseiben lúcz- és jegenyefenyőmag alátelepítésével, a sarjerdők hiányos helyeinek pótlása főképen tölgymakk, részben bükkmakk és gyertyánmag alákapálásával történik.

Erdősítésre kerül évenként a szálerdőkben 950 k. hold, a sarjerdőkben 130 k. hold, melyre évente és átlag 38,800 korona költség fordíttatik, beleértvén a magbeszerzési, csemetenevelési és az ültetések fűnyomástól való felszabadítási költségeit is. Az erdősítésekre szükséges erdei magvakat az uradalmi erdőkben gyűjtik. Egy kat. hold átlagos erdősítési költsége 15 és 40 korona között váltakozik. Az erdősítések foganatosítására évente körülbelül 50,000 munkanapot, 64-84 fillér átlagos asszonynapszám mellett használnak fel.

A murányi uradalom összes fatermése 186,500 m³, melyből a szálerdőre 136500 m³, a sarjerdőre 50000 m³ esik. Százalékokban kifejezve van a szálerdőben 80% haszonfa és 20% tűzifa, a sarjerdőkben 5% haszonfa és 95% tűzifa.

224Ezen évi fahozamból termeltetik: lúcz-, jegenye-, erdei- és veresfenyő, kevés tölgy és bükkfarönkő 95000 m³. Mindennemű épületfa és zsindelyre 5400 m³. Fenyő-, tölgy-, cser-, nyárbányafa és fenyő cellulosefa 6900 m³. Tűzi és szénfa 79200 m³. Évi vágásterület a szálerdőben 630 k. hold, a sarjerdőben 437 k. hold.

A fakihasználás a fenyvesekben, az állandó favágók foglalkoztatása czéljából ott, a hol szükséges, egész éven át tart, de a lúczfenyőállabok legnagyobb részét, a cserkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idejében, azaz május hó elejétől július hó végéig, tarra vágják. A haszonfával egyidejűleg az uradalom a tűzi- és szénfát is termeli és a galyfát felégeti, hogy a vágásterületek a fa kiszállítása után tisztán maradva, akadálytalanul felerdősíthetők legyenek.

A lomberdők vágatása őszszel és télen történik, még pedig a bükkszálerdőkben fokozatos felújító vágással, a sarjerdőkben tarvágattal. Itt is a haszonfa egyszerre termeltetik a tűzi és szénfával.

Az előhasználatok majdnem kizárólagosan csak a sumjáczi erdőhivatal fenyőszálerdőiben foganatosíttatnak 40-60 éves állabokban, a nyár, kecskefűz, nyirfa és a száraz és teljesen elnyomott fenyő-egyedek kiszedésére szorítkozván, melyből a herczegi garami vasgyárak részére tűzi- és szénfa, nagyvevők részére pedig fenyőszőlőkarók termeltetnek.

A mellékhasználatok közül első helyen a lúczfenyőkéreg termelése említendő, mely évente 12200 ürmétert tesz és megtört állapotban körülbelül 100 vaggon lúczfenyőcsert ad. A kéreg törése a csertermelésre berendezett uradalmi csertörőkön történik, onnan pedig a cser, rostálatlan állapotban, nagyban, szerződésileg adatik el. Makk- és gubacs-eladás a vizesréti erdőhivatalban fordul elő, de lényegtelen mennyiségben. Megemlítésre méltó a luczfenyőmagtermelés a helpai és a vereskői magpergetőkön, melyek számára - magtermő években - 3, sőt 4000 hektolitert lúczfenyőtoboz szedetik és 4000-6000 kilogramm mag pergettetik, mely első sorban az uradalmi szükséglet fedezésére szolgál, a felesleg pedig belföldi, tiroli és bajorországi magkereskedőknek adatik el.

A legelő, melyben az uradalmi fuvarerő, az igavonó- és növendékmarhák az állandó erdei és havasi legelőkön és lekaszált hegyi- és erdei réteken darabonként 1 korona csekély bérért részesülnek lényeges szerepet játszik, a mennyiben az uradalom ez által az erdei termékek szállítására szükséges fuvarerőt biztosítja magának, de az állattenyésztést is hathatósan előmozdítja. Az erdők legeltetése leginkább csak a félfordulószakban, letarlás alá kerülő, előtilalmi időn kívüli és gyérzárlatú állabokra szorítkozik. A hegyi és erdei rétek fűtermése az erdei munkások által részben kaszáltatik, vagyis végzett munkájuk díjazása fejében a szénatermés 1/3, 1/2 vagy 2/3 részében részesülnek, a mi a marhatenyésztésre szintén igen előnyösen hat.

Fűhasználat az ültetésekben csak kivételesen engedélyeztetik oly helyeken, hol a túlbuja fűnövés a kiültetett csemetéket veszélyezteti, egyébként pedig szigorúan tiltatik.

A vadászat, nem tekintve az erdőtisztek bérpagonyait, az uraság részére tartatik fenn, úgy a halászat is. A pisztrángállomány gyarapítása érdekében a pisztránghalászat nemcsak hogy szigorúan tilalmaztatik, de évente a vereskői haltenyészdében nevelt 100,000 drb közönséges pisztráng és 30,000 szivárványpisztráng főképen a Garam és részben a Gölnicz és Hernád folyók forrásvidékén helyeztetik ki, a pisztrángpatakok benépesítése czéljából. A haltenyészetre fordított fáradság és gond már eddig is igen kedvező eredménynyel járt és remélhető, hogy az uradalmi birtokot 33 kilom. hosszban átszelő Garam folyó 111 kilom. hosszú mellékpatakjaival, néhány év eltelte után az ország legdúsabb pisztrángpatakja közé fog tartozni.

A mellékhasználatok közül megemlítendő a som, szamócza, málna, szeder, veres- és feketeáfonya és a különféle gombafajok szedése, mely az uradalomnak jövedelmet ugyan nem nyújt, de helyenként a szegény népnek kereseti forrásul szolgál.

Az évi fatermés lehető legjobb értékesítésének elérhetése czéljából, czélszerűen berendezett gőz- és víziműfűrészek építtetek, melyeken a fenyőszálerdők nagymennyiségű haszonfája házilag félgyártmányokká, ú. m. padlókká, 225léczekké, deszkákká és szőlőkarókká feldolgozva, zárt ajánlatú árverésen a legtöbbet igérőknek rendesen 3 évre adatnak el.

Az alábbi kimutatásban közöljük a fűrészművek berendezésére és termelőképességére vonatkozó adatokat, a vasúti állomások megjelölésével, melyekhez a fűrészanyag szállíttatik, megjegyezvén, hogy a polonkai fűrész vasúti állomása jelenleg ugyan még Breznóbánya, a vereskőié pedig Murány, minthogy azonban a breznóbánya-vereskői helyi érdekű vasút építése már folyamatban van, a polonkai és vereskői fűrésztelepek részére az alábbi kimutatásban már az új vasúti állomások vétettek fel.

A fenyőépületfának egy része tutajfának adatik el a polonkai erdőhivatalban, az ottani fűrészen termelt selejtes fűrészárú és szőlőkarók vizen való olcsóbb elszállithatása czéljából, a többi házi szükségletre az uradalmi vasgyáraknál és kiseladásban értékesíttetik.

Fenyőzsindelynek csak az a fa kerül feldolgozásra, mely a kellő hoszszúságot más czélra ki nem adja, vagy döntés és lecsúztatás alkalmával megsérült, de zsindelytermelésre még használható. Nem hasított zsindelyt termelnek a murányi gőzfűrészen, száldeszkákból és szélesebb hulladékfából.

A tölgyrönkő, továbbá tölgy és fenyő, kevés cser- és nyár-bányafa, ezenkívül lúcz és jegenyefenyő, cellulosefa és rúdfa szintén csak nagyban adatik el.

A tűzifának tetemes részét a garamvölgyi herczegi vasfinomító gyárak fogyasztják, a polonkai, vereskői és pusztamezői fűrészek hulladékfáival együtt. A szénfa jelentékeny részét az erdészet kiszeníti és a termelt faszenet a veresvágási és sztraczenai herczegi vasolvasztókhoz szállítja, a szénfa felmaradó részét pedig nagyban értékesíti.

Mindezen nagyban való eladások mellett a kisfogyasztók is fedezhetik szükségletüket az uradalomnál, még pedig a következő átlagárak mellett, melyek helyben az erdőben, illetőleg a fűrészben értendők.

Áttérve az erdei termékeknek az erdőből való kiszállítására, meg kell jegyeznünk, hogy ez jelenleg kizárólagosan állandóan jókarban tartott erdei útakon, igavonómarhával történik, még pedig az egész éven át, kivéve azokat az időszakokat, a midőn a fuvarosok mezei munkával vannak elfoglalva. Mindazonáltal a főszállitás tél idején havon való vontatás segélyével történik, különösen a fűrészrönköké, mert ilyenkor kisebb megerőltetéssel nagyobb 226fatömegek szállíthatók ki. A fuvaros keresete ilyenkor legjobb és 7-8 korona napi összegre is felmegy.

A polonkai erdőhivatalban azelőtt a fürészrönköket úsztatták, ezek azonban a vízen való szállítástól sokat szenvedtek és értékükben veszítettek, így ezzel teljesen felhagytak.

A munkásviszonyok nem mondhatók kedvezőtleneknek, de az Amerikába való kivándorlás úgy a Garam, mint a Murányvölgyén már elég nagy arányokat öltött; a kézimunkaerő fogy és a mily arányban már érezhető hiány mutatkozik a napszámosokban és favágókban, oly arányban a bérek is jelentékenyen emelkedtek. A fatermelési bérek a következők:

Fuvarbérek: 1 köbméter fenyőrönkfa szállítása a fűrészhez, 5 kilométer távolságig 1.20 kor., 5-10 kilométerig 2.30 kor. és 10-15 kilométerig 3.40 kor., mely fuvarbérek a terepviszonyok nehézségeivel emelkednek. 1 köbméter fűrészárú szállítása a fűrésztől a vasúti állomásig 15 kilom. hosszú útvonalon 2.20-2.40 kor., 1 mérő faszén szállítása a vasolvasztóhoz 48-84 fill. A murányi uradalom területén foglalatoskodik: 800 favágó, 870 fafuvaros, 160 szénégető és fuvaros, 220 állandó fűrészmunkás és 100 rönkhengerítő.

Az erdőkárosítások a sarjerdőkben lényegtelenek, a fenyőszálerdőkben azonban az ÉK. és ÉNy. szélviharok némelykor a vágható és közelvágható állabokban nagy károkat okoznak, melyekhez még hótörések is járulnak. Erdei tüzek gyéren fordulnak elő és a rovaroktól okozott károk sem jelentékenyek, mert a betűző szú csak szórványosan előforduló beteges törzseket támad meg, melyek azonnal ledöntetnek, a kérgüket pedig alátett lepedőkre hántják és felégetik, hogy ily módon a szú elszaporodását meggátolják. Az emberek okozta károsítások nem annyira falopásból, mint inkább legeltetési kihágásokból állanak, melyek azonban az erdővédelem pontos teljesítése mellett szűk korlátok között maradnak. Érzékeny károsításokat okoz az őzvad, de különösen a szarvasvad, a csemeték lerágása által.

A balogvári uradalom 48° 19'-48°42' északi szélesség és 37°42'-37°50' keleti hossz alatt a rimaszécsi és nagyrőczei járásokban 189-1095 méter t. sz. f. magasságban fekszik. Kiterjedése 16426.07 kat. hold, melyből állomány erdő 15200.26 kat. hold, bekebelezett tisztások 798.53 kat. hold s így az összes erdőterület 15998.79 kat. hold. Az állandó rétek és legelők az erdők között 190.68 kat. hold, a terméketlenségek az összterületen 236.60 kat. hold.

Ez az erdőbirtok a Fabova hegység azon utolsó nyulványaira terjed, melyek a Rima- és Murányvölgyek között, a Sajóvölgy felé húzódnak. Fontosabb hegycsúcsai az 1095 méter magas Viszoki-vrch és a 965 méter magas Nemov vrch. Vizei a Ratkó és Balogpatak. Éghajlata mindenütt mérsékelt, délibb részeiben szelíd. Uralkodó szél az ÉNy. és ÉK. A csapadékok elég gyakoriak.

Ennek az erdőbirtoknak a főfaneme a bükk, mely a területnek 50%-át foglalja el, továbbá a kocsányos, kocsánytalan és csertölgy 41%-ot, a lúcz-, jegenye- és erdei fenyő 9%-ot; előfordul továbbá a gyertyán, mezei juhar, hárs, nyár, nyír és kecskefűz. Cserjékből a galagonya, som, kecskerágó, kökény, mogyoró és boróka.

A balogvári uradalom erdőségei a balogvári erdőhivatalhoz tartoznak, Meleghegy székhelylyel 215 méter t. sz. f. magasságban. Erdőgondnokságai: Meleghegy, Felsőbalog és Ratkólehota. Az erdőőrzési kerületek száma 16. Személyzete: 1 erdőmester mint hivatalfőnök, ki a meleghegyi erdőgondnoki teendőket is végzi, 2 erdőgondnok, 16 erdőőr, 1 erdőőri állásban lévő szenítési felügyelő és 2 vadászlegény a vadaskertek számára.

227Erdőségei 16 üzemosztályba vannak sorozva, melyből 12 mint szálerdő s 4 mint sarjerdő kezeltetik. A szálerdőkből 1 üzemosztály - a két vadaskert - 200 éves, 1 legelőerdő 120 éves, 1 tölgyes üzemosztály 100 éves, 9 tölgy- és bükk-üzemosztály 80 éves és a sarjerdők 40 éves fordában kezeltetnek.

A bükkszálerdők felújítása természetes úton, fokozatos felújító vágások segítségével, de a hol szükséges, mesterséges úton is, tölgymakk alákapálással történik; a tölgyszálerdőket 1-2 évvel a letarolás előtt tölgymakkal telepítik alá s letarolás után a hiányokat ugyanazzal, vagy tölgycsemeték kiültetésével pótolják. A magasabb hegységek tisztásait lúczfenyő-csemetékkel erdősítik fel. A sarjerdővágások hiányos helyeit tölgymakk alákapálással pótolják.

Az évi erdősítések költségei összesen 2650 koronát, kat. holdanként 11.30 kor. tesznek. Az átlagos asszony-napszámbér 70 fillér.

A 12632.05 k. holdnyi kiterjedésű szálerdők és 3366.74 k. h. sarjerdők évi vágásterülete 251.60 k. hold, fatermése pedig 33600 köbméter, melyből 10% haszonfára, 90% pedig tűzi- és szénfára esik és pedig: tölgyrönkő 1960 m³, tölgy épületfa 300 m³, tölgy és fenyőbányafa 1100 m³, tűzi és szénfa 30240 m³.

Az előhasználatok csak a dőlt és a szárazfa kiszedésére szorítkoznak a mi évenként körülbelül 500 űrmétert tesz.

A mellékhasználatok közül a makk és gubacs időközönként jelentékeny jövedelmet nyújt; keveset az uradalmi gazdaságtól használt erdei legelő. Továbbá megemlítendő a ratkólehotai erdőgondnokság kerületében előforduló magnezitkő, melynek értékesítése előreláthatólag igen fontos jövedelmi forrás lesz. A vadászat az uraság részére tartatik fenn.

Az évi fahozam fent kitüntetett rönk- és bányafája nagyvevőknek adatik el, az épületfa pedig kis eladásban értékesíttetik. A ratkólehotai erdőgondnokság összes tűzifatermését, a meleghegyi erdőgondnokság tűzifájának egy részével az erdészet szeníti, a termelt faszenet pedig a veresvágási herczegi vaskohónál értékesítik. A többi tűzifát az erdőn adják el kisvevőknek.

Az érvényben lévő átlag faárak a következők:

Habár az amerikai kivándorlás már itt is elterjedt, a munkásviszonyok még elég kedvezők, de a kézi munkaerő itt is fogy, úgy hogy a favágók és szénégetők egy részét az erdőhivatal kerületén kívül fekvő községekből kell beszerezni. A termelési bérek a következők: 1 ürméter tüzi- és szénfa vágásbére 44 és 50 fillér, 1 km. tölgyrönkfa 80 fillér, 1 km. bányafa 1 kor 50 fillér, 1 mérő (1/3 m³) faszén termelési bére 38-50 fillér. Szállítási bérek: 1 űrméter tüzifa szállítása Rimaszombatba, a vágások távolsága, szerint 2.00-3.50 kor., 1 köbméter tölgyrönkfa szállítása a rimaszombati vasúti állomásra 4.00-6.00 kor., a rimaszécsire 4.00-4.50 kor., a tornallyaira 6.00-8.00 kor. - A bányafa fuvarbére köbméterenként 0.50-1.00 kor., kevesebb mint a tölgyrönkfáké. 1 mérő faszén fuvarbére Veresvágásig átlag 65 fill.

A téli időszak alatt folyamatban lévő favágatásnál körülbelül 130 favágó foglalatoskodik, a szenelésnél állandóan 45-50 ember és 60 fuvaros.

A legutóbbi 10 év alatt jelentékenyebb erdőkárosítások nem fordultak elő és habár a gondatlanságból okozott futótüzek majdnem évenként ismétlődnek, ezek nagyobb arányokat nem öltenek.

Végül kiemeljük, hogy a gömörmegyei herczeguradalmi erdőbirtokhoz a Balogfalva és Guszona községek határában fekvő 926.93 kat. holdnyi kiterjedésű erdők is tartoznak, melyek azonban kezelési szempontból a Nógrád megyében fekvő füleki herczegi erdőhivatalhoz csatoltattak, erdőgazdaságilag tehát 228a füleki erdőhivatal többi erdőségeivel Nógrád vármegye monografiájában lesznek tárgyalva.

Dobsina r. t. város erdőgazdaságáról a következőket közöljük:

A város jelenlegi erdőbirtokát 1326. évtől bírja. Az alapítólevél tanúsága szerint, Dobsina város ebben az időben sűrű erdőben feküdt, melyet a többnyire bányászokból álló települők közös vagyonnak tekintve, mindinkább irtottak és részben szántóföldekké és legelővé alakítottak át. Így tartott az 1574-ig, mely időtől 1682-ig az erdőt csak a városi tanács engedélyével volt szabad irtani. Annak kihasználására bizonyos szabályokat állapítottak meg és a vágásokat betiltották. 1683-tól a visszamaradott erdőterület már kizárólag városi vagyonként szerepel s annak irtását teljesen beszüntették.

Az erdőbirtok Dobsina város határában 420-1290 méter tengerszín fölötti magasságban fekszik. Összes területe 9893 kat. hold, melyből tűlevelű szálerdő 7279.5 kat. hold, véderdő 170.9, lombsarjerdő 2364.1, legelő 5.4, terméketlen 173.1 kat. hold.

Kiterjed a gömöri Érczhegységre. Északról a Gölnicz folyó felső ágazata határolja és északnyugati irányban a Sajó folyó egyik ága szeli át. Éghajlata zord, a korai és késői fagyok gyakoriak, az északkeleti és nyugati szelek az uralkodók. Csapadékokban gazdag.

Az erdőterület 76% tűlevelű erdő, azaz lúcz-, jegenye-, veres- és erdeifenyő, 24% pedig lomblevelű, ú. m.: bükk, gyertyán, nyír, nyár, elszórtan tölgy, juhar, kőris.

Az erdők kezelése két okleveles erdőmesterre van bízva, kiknek egyike a külső kezelést, másika pedig az irodai teendőket végzi. Az őrzési kerületek száma nyolcz, egy főerdőőrrel és 8 erdőőrrel. Alkalmazásban van továbbá a városi faraktárban és a fűrésztelepen egy-egy erdőőr. A kezelési költség évenként 14,500 korona.

Az 1888-ik évben történt üzemberendezés alkalmával egy fenyőszálerdő, egy sarjerdő és egy fenyővéderdő üzemosztályt alakítottak, de a legutóbbi években előfordult gyakori széldöntések a fenyőszálerdőben tetemes változásokat okozván, az üzemtervnek újonnan való elkészítése vált szükségessé, mely munkálat most van folyamatban.

E nagykiterjedésű erdőbirtoknál az erdőművelésre is különös gondot fordítanak és a fenyőszálerdő felerdősítése évenkénti 240.9 kat. holdnyi területen lúczfenyő, jegenyefenyő s részben veres- és erdeifenyő-csemetékkel ültetés útján történik, a mi átlag 6000 korona évi költséggel jár, a mely összegben a csemeték nevelése és az ültetések pótlása is benfoglaltatik. A napszám átlagbére egy korona.

A fenyőszálerdő 142.4 k. holdnyi kiterjedésű évi vágásterülete 25600 köbméter fatermést ád, melyből 12000 m³ fűrészrönkő, 2000 m³ épület-, bánya- és szerszámfa, 11600 m³ pedig tűzifa, tehát 54% a haszonfa, 46% pedig a tűzifa. A vágásokat részben télen, részben nyáron tarra vágják. A sarjerdőben a kihasználás szünetel.

A mellékhasználatok közül - az 1500 ürméter cserkéreg termelésén kívül - az erdei legelő említendő meg, mely utóbbit a városi polgárság - marhái számára - ingyen használja. A vadászat bérbe adatik, évi 872 kor., a halászat pedig 130 kor. bérért.

Az évi fahozam fele része, fűrészárúnak feldolgozva, szerződéses nagyvevőknek adatik el. E fűrészárú termelésére szolgál egy 18 lóerejű turbinával és 16 lóerejű gőzmozdonynyal hajtott műfűrész, két fűrészkerettel és két körfűrészszel. Az évenként felmetszett nyersfaanyag mennyisége 12000 m³ jegenye- és lúczfenyő, kevés veresfenyő és bükk, melyből 54% tiszta fűrészárú termeltetik és pedig fanemek szerint 3/4 részben jegenye, 1/4 részben lúczfenyő. A rendelkezésre álló tűzifa-mennyiség nagy részét a városi polgárság veszi, a fenmaradó részt pedig felszenítik és faszén alakjában értékesítik a közeli vasgyáraknál.

A faárak a következők: 1 köbméter jegenyefenyő fűrészárú 22 kor., 1 köbméter lúczfenyő 25 kor., 1 köbméter veresfenyő 44 kor., 1 köbméter lúcz- és jegenyefenyő épületfa 6 kor. és 1 métermázsa lúczfenyőcser tört állapotban 2295 kor. Az évi fahozam kiszállítása az erdőből kizárólag igavonómarhával történik, a fűrészárú elszállítása pedig a dobsinai állomásról vasúton.

A munkásviszonyok elég kedvezőknek mondhatók és habár munkásokban felesleg nincsen, a szükséges munkaerő a közelben beszerezhető.

A fatermelési és szállítási díjak a következők: 1 űrméter tüzifa termelési díja 48-52 fillér, 1 darab szálfa vágásbére 20-50 fillér, 1 köbméter szálfa szállítási díja 2.40-4.40 kor. A favágatásnál, fuvarozásnál, szenítésnél és a fűrészüzemnél foglalkoztatott munkások száma 120-ra tehető.

Az utóbbi években elég gyakran dühöngött szélviharok a városi erdőbirtokban is érzékeny károkat okoztak, melyek a széldöntéseket követő betűző-szú irtásának költségeivel még szaporodtak.

Az erdőbirtok tiszta jövedelme az 1898. évben 26830 kor. volt, de miután ebben az évben a gőzfűrészen még egy második fűrészkeret állíttatott fel, a jövedelem is tetemesen emelkedett, úgy hogy míg az 1899. év tiszta jövedelme 50640 kor. volt, addig 1900-ban már 69298.54 kor., 1901-ben pedig 64100.80 kor. és így átlag 61346.44 korona.

Jolsva r. t. város erdőgazdaságának a leírását a következőkben adjuk: Az erdők részint úrbéri megváltás, részint ajándék és vétel útján kerültek a város tulajdonába. Az "Óvár" nevezetű erdőrész a valaha itt birtokló Wesselényi Ferencztől jutott a város tulajdonába. A "Bukovina" nevű erdőrészt a regale-joggal együtt Coburg Ferdinánd herczegtől szerezte meg a város 110,000 frtnyi összegért. Az erdőbirtok többi része úrbéri megváltás útján hasíttatott ki a város részére. A birtokra terhek is nehezednek; így a Coburg herczegtől megvett erdőrész után kap a r. kath. lelkész évenként 140 ürm.³ tűzifát, ád a város ezenkívül az ág. ev. lelkésznek, az ág. ev. és a kath. tanítóknak, kórházaknak, óvodának, ipariskolának, városi tisztviselőknek, erdő- és rendőröknek stb. évente körülbelül 1200 ürm.³ tűzifát, még pedig többnyire befuvarozással.

Az erdőbirtok Jolsva r. t. város határában fekszik 266-881 méter tengerszin feletti magasságban és 5117.84 kat. holdnyi kiterjedésben. Borítja a gömöri Érczhegység ágazatait, kimagasló hegycsúcsai pedig a Bástyacsúcs, Óvár, Mikóhegy, Fenyves, Bányacsúcs, Sashegy, Tűzkő, Hármascsúcs és Csepkőtető, melyeknek magasságai 540-881 méter között váltakoznak. Éghajlata általában mérsékeltnek mondható. Az uralkodó szelek iránya északnyugati és délkeleti.

Az erdőterületből a tölgy 39%-ot, a gyertyán 33%-ot, a bükk 20%-ot, a nyár és nyír 6%-ot, a jegenyefenyő 0.3%-ot, egyéb fanemek 1.7%-ot foglalnak el. A lombfanemek között előfordulnak a szil, juhar, kőris és hárs, a cserjék közül a mogyoró, fagyal, galagonya, kökény és kecskerágó.

Az erdőbirtok kezelését erdőtiszt végzi. Az erdőőrzési kerületek száma öt, melyeket egy főerdőőr és négy erdőőr lát el. A kezelési és őrzési költségek évente 5530 korona.

Az erdőbirtok rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezeltetik és berendezése 1888-ban történt. Öt üzemosztályt foglal magában, melyek közül kettő sarjerdő 40 éves fordával, egy cserzőüzem 20 éves fordával, egy szállalóüzem 60 éves és egy szálerdő 80 éves fordával. Az újabban történt tagosításból kifolyólag új üzemterv készítése vált szükségessé, a midőn is a cserzőüzemet a sarjerdőhöz csatolták.

Az erdőbirtok rendszeresen kezeltetvén, a felerdősítésekre is kellő gondot fordítanak. Az évi felerdősítendő terület átlag 40-50 kat. hold, melyet csemeteültetéssel és tölgymakk-alákapálással újítanak fel. Az ültetésnél használt fanemek a tögy, juhar, kőris, az erdei-, fekete- és lúczfenyő. Az évi erdősítési költség összesen 700-750 korona, kat. holdanként tehát 10-15 korona, mely erdősítések elvégzésére 1000-1200 munkanapra van szükség, 70-80 fillér átlagos munkabérrel.

A főhasználat a tűzifatermelés és a hagyásfáknak, mint műfának a kihasználása. Az évi vágásterület 99 kat. hold; a fenyves üzemosztályban minden ötödik évben 23.85 kat. hold. Az évi fatermés 7500-9000 köbméter, mely tűzifa, szálfa, rönkő, bányafa, gally és rőzsefára dolgoztatik fel. A tűzifa 95%, a haszonfa pedig 5%.

230A mellékhasználatok a városnak tekintélyes jövedelmet nyujtanak. Főkép a magnezit-bányászat 12000 korona évi bérrel, továbbá a kőfejtés 1200 korona, fűhasználat 1000 korona, legeltetés 340 korona, vadászat 200 korona és a halászat 44 korona évi jövedelmet eredményez. Az évi fatermést, mely csekély 300-500 köbméter haszonfán kívül 10-12000 űrméter tűzifát szolgáltat, nagyobbára a város polgárságának adják el, mely tűzifa-szükségletének fedezésére körülbelül 8000 űrmétert igényel. 600-800 ürm.³ a városban lévő kolompos ipartásulatnál, a többi fenmaradó famennyiség a hisnyóvízi vasgyárnál, a gömöri faipar részvénytársaságnál és a Concordia vasgyárnál értékesíttetik. A műfa részint a polgárság szükségletét fedezi, részint vidéki fakereskedőknek adatik el.

A faanyagok árai az erdőn a következők:

A közlekedési viszonyok kedvezőknek mondhatók, mivel az erdőterület a főútvonalaktól sehol sem fekszik távol, az erdőben pedig igen sok s elég jókarban lévő erdei útak vannak. A szállitás kizárólag tengelyen történik. A munkásviszonyok szintén elég kedvezők és az erdei munkások zömét a közel fekvő községek szolgáltatják. Munkabér fejében fizettetik a fatermelésnél 1 űrméter kemény tűzifáért 44 fillér, 1 űrméter lágy tűzifáért 36 fillér, 1 űrméter hasáb tűzifáért 50 fillér, - 1 drb tölgyszálfa vágásbére 20-24 fillér, bánya-rovatfa termelése folyóméterenként 2 fillér, 1 köbméter műfának Jolsva városába való beszállitása átlagban 5 korona, 1 űrméter tűzifának pedig 1.50 korona. A vágásokban évente 80-100 favágó foglalatoskodik.

Az erdei kihágások lényegtelenek és elemi károsítások az utóbbi években nem fordultak elő. A városi erdőbirtok átlagos évi tiszta jövedelme 21162 korona, a holdankénti tiszta jövedelem 4 korona 10 fillér.

Nagyrőcze r. t. város erdőgazdaságát a következőkben ismertetjük: A városi erdőbirtok - azelőtt a Szász-Coburg-Gothai herczegi murányi hitbizományi uradalom csekély része lévén, - az 1857. évi február hó 27-én kelt örök adás-vevési szerződés alapján, vétel útján ment át a város birtokába.

Az erdőbirtok a nagyrőczei járás Nagyrőcze r. t. város határában fekszik, 320-1017 méter tengerszin feletti magasságban és 2284.85 kat. holdnyi kiterjedésben, melyben a Coburg herczegi uradalomtól vett erdőségek 2160.61 kat. hold és későbbi vétel útján szerzett 124.24 kat. holdnyi terület foglaltatik.

Helyrajzi tekintetben a városi erdőbirtok a középhegység és átmenetileg a magashegység jellegével bír, ÉNy.-ról DK. felé hajlik és több kisebb-nagyobb völgygyel és vízérrel van megszakítva. A fővölgy a "Murányvölgy", melynek mindkét oldalán húzódó magaslatain az erdő terül el. Éghajlata mérsékelt, de a késői és korai fagyok a magasabb fekvésben gyakran érezhető kárt okoznak. Az uralkodó szelek iránya Ny. és ÉNy.

Az uralkodó fanemek közül a bükk az erdőterületnek 50%-át, a gyertyán 30%-át, a tölgy 5%-át, a nyár és nyír 15%-át foglalja el, melyek között a kőris, juhar, szil és hárs szórványosan fordul elő.

A kezelést és felügyeletet egy erdőmester gyakorolja, kinek egy fagondnok van alárendelve, a ki egy erdőőrrel az erdővédelmi szolgálatot teljesíti. A kezelési és erdőőrzési költségek évenként 2086 koronába kerülnek.

A városi erdőbirtok üzemét már az 1874. évben - tehát az erdőtörvény életbeléptetése előtt - tömegszakozás alapján rendezték be. Az első gazdasági üzemterv szerint az egész erdőbirtok egy sarjerdőüzemosztályt alkotott 40 éves fordával. Miután azonban az üzemterv az erdőtörvény követelményeinek meg nem felelt, új üzemterv készítése vált szükségessé és e szerint egy szálerdőüzemosztályt 80 éves fordával, 60 évi átmenettel és egy sarjerdőüzemosztályt 40 éves fordával alakítottak.

A 46.14 kat. hold kiterjedésű évi vágásterületek felerdősítése - a mennyiben ezt a sarjerdőben előforduló kisebb tisztások és kivesztett tuskók 231helyei megkövetelik, - mesterséges úton tölgy, szil, kőris, juhar és akáczcsemetékkel a déli lejtőkön és völgyekben, lúczfenyőcsemetékkel pedig a szálerdő nyugati és északi magasabb fekvésekben történik, körülbleül 400 munkanap felhasználásával és évenkénti átlagos 414 kor. felerdősítési költséggel, melyben a csemeték nevelése, az ültetések gondozása és fűnyomástól való felszabadítása is benfoglaltatik. Az átlagos munkabér 70 fillértől 1 kor 20 fillérig terjed. Az évi vágásterület a szálerdőüzemosztályban 13.42 kat. hold 1466 m³ faterméssel, a sarjerdőüzemosztályban 32.72 kat. hold 1972 m³ s így összesen 46.14 kat. hold 3438 m³ faterméssel, mely főképen tűzifának feldolgozva, a polgárság részére tartatik fenn. 60-70 m³ bükköt és nyirt, kevés tölgyet és kőrist is mint haszonfát adnak el a helybeli kerékgyártóknak. A vágatás tél idején történik, tarvágat útján, holdankénti 20-25 darab hagyásfa fentartásával.

Előhasználat a nyár és nyirfa kiszedéséből áll, mely előbbiből 200-250 m³ a vashegyi m. kir. vaskőbányáknál mint bányatámfa, 4-5 korona alapár mellett, utóbbiből pedig 350-400 m³ szerződésileg fakereskedőknek eladva, mint rúdfa 5 korona alapár mellett értékesíttetik.

A mellékhasználatokból az erdőbirtok csekély jövedelmet nyújt, mert az erdei legelőt a városi polgárság szarvasmarhái részére ingyen élvezi, a mi azonban nemzetgazdasági szempontból fontos; a vadászatot pedig egy helybeli vadásztársulat csekély összegért bérli.

Említettük, hogy az évi fahozamot néhány köbméter haszonfa kivételével tűzifának dolgozzák fel, melyet a városi polgárság tűzifaszükségletének fedezésére fordítva, oly csekély áron adják el, hogy a favágatási díj megtérítésén felül ürméterenként alig marad 15-20 fillér; az idegenek a polgári tűzifaár két-háromszorosát fizetik, mire nézve folyamodás esetében a városi tanács határoz. Itt megemlítendő, hogy a város a római kath. és ág. ev. lelkésznek, az állami polgári és felsőbb kereskedelmi iskolának, az állami elemi iskolának, a kisdedóvó, városi irodák, szolgaszemélyzet stb. részére évenként 1088 űrméter tűzifát ad ingyen, beszállítással együtt.

A fa szállítása a jókarban tartott erdei útakon, kizárólag tengelyen történik. A nyirfarúdak igavonómarhával a nagyrőczei vasúti állomáshoz vitetve, vasúton szállíttatnak tovább.

A fatermeléshez és szállításhoz szükséges munkaerőt Nagyrőcze városa és a szomszéd községek lakossága szolgáltatja oly számban, hogy munkáshiány eddig nem volt. A tűzifatermelési díj űrméterenként 40-50 fillér, fuvardíj pedig 1.20-1.50 korona. A favágatásnál foglalkoztatott munkások száma 30-40.

Az erdei kihágások számba nem vehetők és elemi károk az utóbbi években nem fordultak elő.

A városi erdőbirtok átlagos évi jövedelme 1480 kor., melynek csekélysége onnan ered, hogy a polgárság a tűzifát majdnem ingyen kapja, mi mellett még különösen kiemelendő, hogy a polgárok községi pótadót nem fizetnek, sőt állami adójuk is a város jövedelmeiből fizettetik.

A m. kir. erdőkincstár gömörmegyei birtokának erdőgazdaságát az alábbiakban ismertetjük.

Ez az erdőbirtok, mely Koháry Ferencz murányi uradalmához tartozott, de a kincstártól haszonélvezett "Hutke" név alatti rezervált erdő volt, 1829-ben jutott az erdőkincstár tulajdonába. A garamvölgyi járás Polonka nagyközség határában fekszik, a vaczoki völgy balpartján és a vaczoki m. kir. erdőgondnoksági B. és D. üzemosztálya. Területe 2137.6 kat. hold, melyből erdő (haszonerdő) 1815.6 k. hold, véderdő 234.8 k. hold, tisztás 18.6 s így összesen 2069.0 k. hold. Állandó legelő és rét 50.4 k. hold, szántó 12.5 k. hold, havas 5.0 és terméketlen 0.7 k. hold. Ez az erdőbirtok az alacsony Tátra déli nyúlványain terül el, apróbb patakai a vaczoki patakban egyesülnek, mely a vármegye keleti határán a Garamba szakad. Klimája mérsékelten hideg, átlagos évi hőmérsék 6.3° C. Évi csapadék 825 m/m. Uralkodó szelek K., ÉK., Ny., DNy., veszélyes az ÉNy.

Terület szerint elfoglal a lúczfenyő 72%-ot, a jegenyefenyő 25%-ot, bükk 3%-ot. Szórványosan előfordul a veres- és az erdeifenyő.

232Ezt az erdőbirtokot a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatósághoz tartozó vaczoki m. kir. erdőgondnokság kezeli és itt egy erdőőr van alkalmazva, a ki egyszersmind gátőr is.

Az erdő üzemberendezés 1886-ban történt, a midőn a B. üzemosztály tarvágásos szálerdőt 120 éves fordával és a D. véderdőüzemosztályt alkották. Az évente erdősítendő 14.35 k. holdnyi területet ültetés és vetés útján újítják fel lúczfenyővel, jegenyefenyővel, erdei- és veresfenyővel, a mi átlag 239 korona 80 fillérbe kerül, vagyis holdanként 9.32 kor.-ba. A felerdősítéshez használtatik 400 munkanap 60 fillér átlagos munkabérrel.

Az évi vágásterület a B. üzemosztályban 14 k. hold, melynek fatermése 1585 m³, vagyis 79% fenyő haszonfa és 426 m³, vagyis 21% tűzifa. A taroló vágás a lúczfenyőkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idején, május-június hónapban történik, a fahozamból pedig épület- és tűzifát termelnek.

A mellékhasználatok közül megemlítendő a lúczfenyőtoboz gyűjtése a mihálytelki kincstári magpergető részére, azonkívül gyűjtik a jegenyefenyőmagot is saját szükségletre. A legeltetés a kincstári telepes-munkások szolgalmi joga. A fűtarlózást, egykoronás bárczák váltása ellenében, két hóra engedélyezik. A közteshasználat is alkalmazásban van, 2 évi burgonya és 2 évi rozstermeléssel, a 3-ik év tavaszán a lúczfenyőmagot bevetik, vagy a csemetéket beültetik. A bér 4 évre holdanként 17.28 korona. A vadászat Coburg Fülöp herczegnek van bérbe adva.

Az épületfát vállalkozónak adják el, a ki a fatömeget tövön, terület szerint veszi. Zsindelyt csak házi szükségletre termelnek.

A kiseladásnál érvényben lévő faárak a következők: 1 köbméter fenyő épületfa alapára értékosztály és vastagság szerint 1.10-8.00 korona, 1 űrméter tűzifa tövön 0.35-1.10 kor., 1 űrméter tűzifa feldolgozva 0.90-1.80 kor., 1000 darab fenyőzsindely 12 korona.

A szállítás az 5-14 kilométerre fekvő Garamhoz leginkább télen, havon vontatva történik; a völgyek talpára a fa szabad eregetés útján jut.

A vaczoki patakon van a "Bedő Albert" vízfogó, mely 1881-ben kőből és földből építve, 1896-ban új vízfalat kapott betonból, két hatalmas pillérrel. Köbtartalma 62500 m³. A tűzifát a Vaczok patakon úsztatják.

A szükséges erdei munkásokat a kincstári munkás-telepek szolgáltatják. Az épületfa termelési és a Garamhoz való szállitási bér köbméterenként átlag 2 korona. A tűzifatermelés űrméterenként 50-60 fillér, a tűzifaszállitás a patakig 40-70 fillér, a tűzifaúsztatás 10-20 fillér. Átlag 40 munkást foglalkoztatnak. Említést érdemlő erdőkárosítás az utóbbi években nem fordult elő.

A rozsnyói róm. kath. püspökség erdőgazdaságának leírása a következő: A rozsnyói r. kath. püspökséget 1776. évi márczius 15-én Mária Terézia az esztergomi érsekség egy részéből alkotta és számára Rozsnyó, Csucsom, Nadabula, Sajópüspöki és Velkenye községek határában birtokot adományozott. Ennek az erdőbirtoknak a területe 4328.19 k. hold és pedig állományerdő 3672.81 k. hold, tisztások 600.52 k. hold, összesen tehát 4273.33 k. hold. Az erdőbirtokhoz tartozó belsőség, szántó, rét, legelő 20.63 k. hold, terméketlen 34.23 k. hold.

Helyrajzi tekintetben kisebb-nagyobb völgyektől megszakított elő-, közép- és magashegységet alkotván, 100-1400 méter tengerszin fölötti magasságot ér el. Nevezetesebb hegycsúcs az 1340 méter magas Ökörhegy. A Rozsnyó-Csucsom szálerdőüzemosztályban két középnagyságú pisztrángdús patak van. Éghajlata a vármegye déli részében fekvő Sajópüspöki és Velkenye vidékén szelíd. Rozsnyó vidékén mérsékelt, csak a nagyobb magasságban zord és itt az északi fagyasztó szelek gyakran károkat is okoznak.

Az előforduló fanemek közül az "A" szálerdőüzemosztályban, terület szerinti százalékban kifejezve, a tölgy 10%-ot, a bükk és gyertyán 40%-ot, a jegenye- és lúczfenyő 40%-ot, az erdei fenyő 10%-ot foglal el. A "B" sarjerdőüzemosztályban előfordul: tölgy 52%, bükk 31%, gyertyán 9%, erdei fenyő, nyár, nyír 8%. A "C" sarjerdőüzemosztályban elfoglal a tölgy 80%-ot, a bükkel elegyített gyertyán 20%-ot. Szórványosan előfordul a többi honos lombosfa és számos cserje.

Ezt az erdőbirtokot a Rozsnyón lakó erdőgondnok kezeli. Az erdőőrzést 4 erdőőr és 1 erdőszolga végzi. A kezelő erdőgondnok egyszersmind az uradalom ezidőszerinti igazgatója is. Az igazgatási, kezelési és őrzési költség évente 5000 korona.

Az 1883. és 1885. években történt üzemberendezés alkalmával a "Rozsnyó-Csucsom A" szálerdőüzemosztály fokozatos felújító vágás és 80 éves vágás fordulóval, a "Rozsnyó-Csucsom-Nadabula B" sarjerdőüzemosztály 40 éves vágás fordulóval és a "Sajópüspöki-Velkenye C" sarjerdőüzemosztály 40 éves vágás fordulóval alkottatott.

A szálerdőüzemosztályban évenként 38 k. hold erdősítendő. A felújítás természetes úton, fokozatos felújító vágásokkal, csak a lúczfenyő állabok felújítása, valamint a tisztások beerdősítése történik mesterséges úton, lúczfenyőcsemeték kiültetésével. A két sarjerdőben az előforduló tisztások és a sarjadzásra képtelen, elvénhedt tuskók hiányos helyeit, kocsányos és kocsánytalan tölgy alkalmazásánál újítják fel. Az évi erdősítési költség 700 korona, a melyre 500 napszámot, 1.30-1.50 korona bérrel fordítanak.

A szálerdőben kihasználásra kerülő 22.44 k. holdnyi évi vágásterület 2078 m³ fatömeget ad, melyből 20% a haszonfa, ú. m. fenyőrönkő és papirfa, tölgy vasúti talpfa és bányafa. A sarjerdők évi vágásterülete 49.02 k. hold, 4751 m³ faterméssel, ebből tölgybányafa, mint haszonfa 8-10%. Az előhasználatok a szálerdőben a nyirfa kiszedésére, a sarjerdőben a túlkoros egyedek kihasználására szorítkoznak. A mellékhasználatok közül a legeltetés - tekintettel az állabok gyér zárlatára - csakis az erdőőri személyzetnek engedtetik meg. A rozsnyói szál- és sarjerdőben - vasat, antimont és egyéb érczet tartalmazó - körülbelül 24 bányatelep van, melyekért a bányatulajdonosok úthasználat és bányahalombér czímén egy-egy aranyat fizetnek évenként, a fában és talajban okozott kár megtérítése mellett. Az uradalmi téglagyár évenként átlag 300 ürm. tűzifát fogyaszt el. A vadászat a rozsnyói területen évi 200 koronáért, a sajópüspökiben 200 koronáért van bérbe adva. A kőfejtés évi 700 kor. bért jövedelmez. A pisztránghalászatot az uradalom gyakorolja.

Az évi fatermés műfa részét a közeli kereskedők veszik meg. A fűrészrönköt részint a gömöri faipar részvény-társaság, részint Links rozsnyói fűrésztulajdonos, a bányafa legnagyobb részét a m. kir. bányakincstár, a rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t., Andrássy Dénes gróf, a csetneki Concordia és Demuth Károly bányatulajdonosok vásárolják. A kolostorok, plébániák, iskolák, tanítók, templomszolga és székesegyházi zenekar részére 763 m³ kegyúri és kegyelembeli tűzifát szolgáltatnak ki, az urasági és a gazdasági személyzet részére pedig 600 m³ tűzifát. A felmaradó rész kizárólag a rozsnyói piaczon kerül értékesítésre.

A tölgyműfának alapára köbméterenként 9-10 kor., a fenyőé 4 kor., a tűzifáé 2.50 kor. A szállitás kizárólag tengelyen történik. Az erdei útak, különösen a rozsnyói erdő határvölgyi főútja, melyet a város is használ, elég rossz. Vasúti állomások Rozsnyó és Bánréve.

A munkásviszonyok nagyon kedvezőtlenek és a munkabérek drágák. A tölgyműfa szállitási díja a vágásokból, a 6-8 kilométer távoli rozsnyói vasúti állomásra, köbméterenként 5.50-7 korona, a fenyőműfa szállitási díja 6 korona. A tűzifa szállitása Rozsnyóra, a vevő lakására űrméterenként 1.60-2 kor., 1 drb. fenyőrönkő termelési díja 20-30 fill., 1 űrméter tűzifáé 50 fill. A tűzifa választékolása hasáb és dorongfára, a favágók túlcsigázott követelései miatt, nem eszközölhető.

Az emberektől okozott károk ritkák. Tűz a legutóbbi 5 évben egyszer volt, de számottevő kárt nem okozott, valamiként a hótörés sem. Széltörés volt az 1897. évben 5 k. holdnyi lúczfenyvesben, mely után, jelentéktelen mértékben, a szú is fellépett.

Az erdőbirtok átlag évenként 24,000 koronát jövedelmez tisztán, a k. holdankénti jövedelem tehát átlag 5.60 korona.

A csetneki közbirtokosság erdőgazdaságát a következőkben ismertetjük: A csetneki közbirtokosság a volt földesurak és jobbágyok között létrejött, 1863. évi június 3-án kelt és biróilag helybenhagyott egyezség alapján jutott az 1871-ik évben erdőségei birtoklásába, melyek a rozsnyói járás Csetnek nagyközség határában 2574.5 k. hold kiterjedésben terülnek el. Ebből állomnányerdő 2485.9 k. hold, erdőtisztás 82.2 és terméketlen 6.4 k. hold. Fekszik 234a gömöri Érczhegység déli nyúlványain 560-950 méter tengerszin fölötti magasságban, mely középhegységet kisebb hegyipatakok szelik át. Éghajlata mérsékelt. Veszélyes szél az É. és ÉNy. Csapadékokban gazdag.

Az előforduló fanemek közül terület szerint jut: jegenye és lúczfenyőre 35%, tölgy, bükk, gyertyán, nyír és egyéb lombosnemekre 65%.

Ezt az erdőbirtokot a Csetneken lakó erdész kezeli és 2 erdőőrzési kerületre van beosztva. Az igazgatási, kezelési és őrzési költség évente 4200 korona.

Üzemberendezése az 1885-ik évben történt, de az 1897-ik évi üzemrevizió alkalmával új gazdasági üzemtervet készítettek, mely szerint az erdőbirtok egy szálerdőüzemosztályben 80 éves vágásfordulóval és fokozatos felújító vágással egy sarjerdőüzemosztályban 40 éves vágásfordulóval és egy véderdőüzemosztályban kezeltetik.

A fenyőszálerdőben évente felújul 10 k. hold természetes úton, 7 k. hold lúczfenyőcsemeték ültetésével, a sarjerdőben 33 k. hold természetes és 8 k. hold mesterséges úton tölgy- és gyertyáncsemeték ültetésével. Az évi szálerdősítési költség a csemetetermeléssel együtt 450 kor., vagyis holdanként 35 kor. A 43.95 k. holdnyi évi vágásterület fatermése 5350 köbméter, melyből a fenyőszálerdőben 65% a haszonfára, 35% a tűzifára, a sarjerdőben 15% a haszonfára és 85% a tűzifára esik.

Előhasználat a nyár, nyír és kecskefűz kiszedése, 197 m³ évi mennyiségben 197 kor. értékben. A mellékhasználatú erdőlegelőt a községi legelőmarha használja. A vadászat és halászat 300 korona évi bért hoz, a kőfejtés átlagban évi 150 koronát, a gubacs 20 korona jövedelmet.

Az évi fatermés épület- és műfáját a csetnekvölgyi vas-, réz- és papirgyáraknál, a gömöri faipar r.-t.-nál és kiseladásban értékesítik, a fenyőrönköket pedig a közbirtokossági fűrésztelep dolgozza fel fűrészárúra.

Faárak a következők: 1 űrméter tölgy, bükktűzifa az erdőn 2 kor., a fenyő 1.20-1.50 kor., a nyár, nyír 1.50 kor., 1 köbméter fenyőépületfa alapára 6.60 kor., a tölgyépületfák 10-16 kor., a bükké 6 kor., a fűrészárúé átlag 26 kor. Az erdei termékeket igavonómarhával szállítják a fűrészhez, a raktárba és a közeli csetneki vasúti állomáshoz.

A munkaviszonyok elég kedvezők és a fizetett munkabérek a következők: 1 drb tölgy és fenyőépületfa termelési díja átlag 30 fillér, 1 űrméter tűzifáé 40 fillér, 1 köbméter tölgy és fenyőépületfa szállitási díja 3 kor. 1 űrméter tűzifa szállítása a raktárba 1.10 kor.

Jelentékenyebb erdőkárosítást 1897-ben a dühöngő északi szélvihar okozott. Kevés jelentőségűek az erdőtűzek és kőtörések okozta károk.

Az erdőbirtok átlagos évi jövedelme az elmult 5 esztendőben 17,000 korona volt, vagyis k. holdanként 6.62 korona.

Rozsnyó r. tan. bányaváros erdőgazdasága a következő: Rozsnyó bányaváros 2500 kat. holdnyi kiterjedésű erdőbirtokát a rozsnyói róm. kath. püspökség ellen folytatott úrbéri perben, 1861-ben egyezség útján nyerte vissza.

Ez az erdőbirtok, mely Rozsnyó város határában fekszik, a gömöri Érczhegység déli elágazásait borítja 330-1100 méter tengerszin fölötti magasságban és a rozsnyói völgyet határoló középhegységben délnyugatról északkelet felé húzódik. Éghajlata mérsékelt, csapadékban gazdag és az északi fagyasztó szelek ellen védett.

Fanemei közül a tölgy a területnek 50%-át, a bükk 30%-át, a jegenye és lúczfenyő 20%-át foglalja el, melyek között a többi honos lombfanemek és cserjék is előfordulnak.

A városi erdőgondnokság vezetését egy erdőtiszt végzi, őrzésével pedig 3 erdőőr van megbízva. Üzemberendezése 1883-ban történt, melynek alapján ez az erdőbirtok egy szálerdőüzemosztályban két vágássorozattal 80 éves vágásfordulóban kezeltetik.

Az évi vágásterületek felerdősítése az egyik vágássorozatban 2-3 éves lúcz- és veresfenyőcsemetékkel, a másikban pedig kocsánytalan tölgycsemetékkel történik. Kihasználásra kerül évente 22 k. hold erdőterület 4250-5000 köbméter faterméssel, mely 10% tölgy- és fenyőhaszonfát és 90% tűzifát ád.

Az évi fahozam vevője Rozsnyó város lakossága, a csekély mennyiségű tölgy és fenyőrönköt a Rozsnyó melletti gőzfűrész dolgozza fel a város részére.

2351 űrm. tűzifa ára az erdőn vágásbérrel 3-5 kor. 1 köbméter tölgy mű- és épületfa alapára 12-16 kor. 1 köbméter fenyő mű- és épületfa alapára 5 kor. A fát az erdőből kizárólag igavonómarhával szállítják ki.

A munkásviszonyok kedvezőtlenek, mert a szomszédos községek lakosságának nagy része Amerikába vándorolt ki. A munkáskereslet nagy s így a munkabérek is rohamosan emelkedtek. 1 űrméter tűzifa termelési bére néhány évvel ezelőtt 30-36 fill. volt, ma pedig 50-60 fillér, a fuvarbér a legtávolabbi helyről 3 koronáról 5 koronára emelkedett. Az erdőkárosítások lényegtelenek. A városi erdőbirtok átlagos évi tiszta jövedelme 7400 korona, vagyis k. holdanként 2 kor. 96 fill.

A Rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság erdőgazdaságának leírása a következő:

A Rimavölgyén elterülő erdőbirtok egyes kisebb birtokosok tulajdonából ment át a "Rimai Coalitio" birtokába. Az 1852-ik évben a Rimai Coalitio, melynek birtokai majdnem kizárólag erdőkből állottak, a bányavagyonnal rendelkező "Murányvölgyi-Unió"-val "Rimamurányvölgyi vasmű-egyesület" név alatt egybeolvadván, a szétszórt összefüggéstelen birtokrészletek csakis ennek a vasmű-egyesületnek a birtoklása alatt tömörültek, az 1878-ik évben befejezést nyert tagosztályozással összefüggő egészszé.

1881-ben a "Salgótarjáni vasfinomító társulat" és a "Rimamurányvölgyi vasmű-egyesület" között történt egyesülés után ez az erdőbirtok a "Rimamurány-salgótartjáni vasmű részvénytársaság" tulajdonába került, egyben megnagyobbodva az 1867-ben keresztül vitt tagosítás alkalmával a Szirk és Turcsok községek határában fekvő, a "Rimamurányvölgyi vasmű egyesület"-nek osztályrészül esett - addig közbirtokossági vagyont tevő vashegyi erdőtest 1/4 részével és a gerlicze-tapolcsányi vasgyár csődtömegéből megszerzett erdőterülettel.

A társulati erdőbirtok zöme 23234.73 kat. hold kiterjedésben a rimaszombati járásban 48° 27'-48° 45' északi szélesség és 37° 29'-37° 40' keleti hossz alatt 260-1341 méter t. sz. f. magasságban terül el; 2447.94 k. hold pedig a nagyrőczei járásban 48° 37'-48° 40' északi szélesség és 37° 44'-37° 48' keleti hossz alatt 340-872 méter t. sz. f. magasságban fekszik.

Az összesen 25682.67 k. hold kiterjedésű erdőbirtokból esik állományerdőre 24084.32 k. hold, bekebelezett tisztásra 299.31, véderdőre 18.35, összesen tehát 24.401.98 k. hold. Belsőség 22.56, szántóföld és rét 1173.13, legelő 69.12 és terméketlenség 15.88 k. hold. Helyrajzi tekintetben a közép- és magashegység jellegével bír s legnagyobbrészt a Vepor hegylánczolaton s annak déli kiágazásain, hol csekélyebb, hol meredekebb lejtőjű hegyeken s dombokon terül el. Fontosabb hegycsúcsok a Vepor 1341 méter, Djel 1047 méter, Osztra 1017 méter, Szinyecz 916 méter, Hiég 872 méter és Dubova 628 méter magasságban. A Vepor hegységben fakadó Rima folyó mindkét partján elterülő erdőbirtokon számos vízdús, a Rimába szakadó patak van. Éghajlata mérsékeltnek mondható; a déli részekben az erdőterület nagyrészét elfoglaló tölgy, északi részein a bükköt mindinkább kiszorító fenyő tünteti fel leginkább a hőmérsékleti különbségeket. Késői és korai fagyok nem tartoznak a ritkaságok közé és néha érezhető károkat okoznak a csemetékben és a fiatal hajtásokban. Az uralkodó szelek iránya ÉK. Nagyobb, romboló hatású szélviharok azonban csak elvétve fordulnak elő.

Az előforduló fanemek terület szerint a következőleg oszlanak fel: tölgy és cser 13%, bükk, gyertyán 54%, lúcz-, jegenye-, veres-, erdei- és feketerenyő 18%, juhar, hárs, szil, kőris, nyír, nyár és egyéb lágy lombfanemek 15%. Az évi fatermésnek miként leendő felosztása, a terheknek és költségeknek mi módon való viselése s a gazdálkodás ellenőrzése felől, a vezérigazgatóság utasítása alapján, a rimabrézói erdőhivatal - melynek élén egy erdőmester áll - intézkedik. Az erdőhivatal alá van rendelve és annak székhelyén van az erdőrendezőség, egy erdészszel, mint erdőrendezővel és a szükséges segédszemélyzettel; az erdészeti számvezetőség egy számtiszttel és segéddel. A 4 erdőgondokságot és pedig a klenóczit 8987.45 k. hold, a rimabrézóit 5311.25 k. h., a rimóczait 7698.12 k. h. és a vashegyit 2404.96 k. holdnyi kiterjedésben 3 erdőgondnok vezeti. A 19 erdőőrzési kerületben az őrzési teendőket 21 erdőőr végzi.

236Ezt az erdőbirtokot az erdőtörvény intézkedésének megfelelőleg, rendszeres gazdasági üzemtervek szerint kezelik. Az első üzemberendezés 1880-ban történt, a midőn 40-60 éves vágásfordulóval bíró sarjerdőüzemosztályokat alakítottak. De az ezek alapján folytatott gazdálkodásból mindinkább felmerülő hátrányok 1884-ben újabb rendezést kivántak, mely alkalommal már szálfaerdőüzemmód és 80 éves vágásforduló állapíttatott meg.

Habár az 1884. évtől folytatott erdőgazdálkodás a mult mulasztásait némikép helyrehozta, az üzemtervek és térképek kezdetlegessége a gazdasági beosztás és vágások vezetésének helytelen módja, valamint az erdő állagában beállott tetemes változások, ismét újabb erdőrendezési munkálatokat tettek szükségessé, melyeket 1894. évtől 1902. évig foganatosítottak.

Az erdőbirtok, melynek feladata a társulati bányák és kohók szükségletét állandóan fedezni, a bánya-, szén- és tüzifagazdaságra van berendezve és pedig 7 szálerdő-üzemosztályra 80 éves, 1 szálerdő-üzemosztályra 60 éves átmeneti vágásfordulóval és 1 véderő-üzemosztályra.

Különös gondot fordítanak az erdőmívelésre. Az átiskolázott csemetéket nagy szakértelemmel ápolt és 5600 korona évi költséggel fenntartott állandó csemetekertben nevelik és pedig fanemek szerint: kocsánytalan-, kevés kocsányos tölgy, lúcz-, fekete- és veresfenyő; alárendelt mennyiségben ákácz, eper, hárs és amerikai dió.

Évenként átlag 250 kat. holdra rúgnak a pótlandó hézagos fiatalosok és a természetes felújulás fogyatékos helyei, az üzemtervi mű előirása alapján beerdősítendő évi vágásterületek és tisztások.

A bükk- és tölgyállabok felújítása - fokozatos felújító vágás alkalmazásával - természetes uton történik; oly középkorú állabokban, melyeknek zömét a nyír és nyár alkotja, alátelepítés alkalmaztatik, a tenyészteni szándékolt fanemek csemetéivel. Az erdősítések kizárólag erőteljes, 3-4 éves átiskolázott lúczfenyő és 2-3 éves visszametszett tölgycsemetékkel történnek ültetés útján márczius és április hónapokban.

Mindenütt, a hol azt a termőhely és fekvés megengedi, a kocsánytalan tölgy, kis mértékben az alsóbb részeken, kocsányos tölgy, ellenben a lúczfenyő, rosszabb talajon a feketefenyő, míg a vízmosásokban ákáczcsemeték alkalmaztatnak.

Az erdősítések szorgos ápolásban részesülnek és kiváló gondot fordítanak az ültetések tisztítására s a mennyiben a kikerülő faanyag, mint rudak, abroncsok, nyirfavessző stb. értékesítésével a tisztítási költségek nem fedezhetők, ez évenként még 800 korona készpénzzel pótoltatik. A 800.000 darabot meghaladó csemete kiültetésénél 30 igás napszámot és 8500 kézi napszámot használnak fel. Az összes erdősítési költségek évenként átlag 10,000 koronára rúgnak, tehát holdanként 18-40 koronára; az átlagos igás napszámbér 6 korona, kézi napszámbér 1 korona.

Az évi vágásterület 285.40 kat. hold, melynek famennyisége: épület-, haszon- és szerszámfában 5600 m³, szén- és tüzifában 40,600 m³, tehát a haszonfa 12%, míg a tüzifa 88%. Mint haszonfát termelik a különböző méretű bányatámfát, faragott fát, iparvasúti tölgytalpfát és bányarovatfát, kevés rönköt, épületi- és műszerfát. A tüzifánál 2 osztály van megállapítva, ú. m. I. oszt. és II. oszt. bükkhasáb, dorong- és galyfa vegyesen.

Az 1901/1902. üzemévben nyert haszonfából termeltetett: fenyőbányafa 909 m³, tölgybányafa 1977 m³, tölgy faragott fa 410 m³, mint fenyő-, bükk-, tölgy-, nyír-, nyár-szerszámfa 1304 m³, összesen 5600 m³ 39.500 kor. alapértékben.

A fokozatos felújító vágások fahozamának feldolgozása október havában kezdődik és a következő év április haváig tart.

Az előhasználatok az áterdőléseket, tisztításokat, öngyérüléseket és az esetleges kisebb mérvű szél- és hótöréseket ölelik fel, melyek az 1901/1902. üzemévben 18,900 m³ fatömeg után 27,297 kor. tőértékkel voltak képviselve.

A mellékhasználatok közül a nagyobb kiterjedésű tisztások és az erdőbirtokhoz tartozó rétek kaszálása és a legeltetés van gyakorlatban. Ez utóbbi azonban - kivéve a vasércz-kohók és gyárak közelében fekvő erdőrészeket - a 10 évi elő- és 25 évi utótilalom szigorú betartásával - lehetőleg szűk korlátok közé van szorítva. Makktermő években a makkoltatás szintén 237számottevő. Mellékhasználat még a vadászat, melyet a társulat önmagának tartott fenn, továbbá a kőfejtés és az erdei gyümölcs szedése. Az összes mellékhasználatokból befolyó jövedelem az 1901/1902. évben 27,500 korona volt.

Az erdőbirtok összes fatermésének zömét a társulat nyustyai vasolvasztója fogyasztja el mint faszenet. - A fatermés számottevő részét a társulati bányák veszik igénybe, bányatámfa, iparvasúti talpfa és rovatfa választékban, míg csekély része a tiszti-, munkás- és szolgaszemélyzet tüzifa szükségletét fedezi.

Az alárendeltebb faanygot, mint a nyirfarúdakat, vesszőt, abroncsot, szárazfát, stb. a vidék lakossága között, a fennálló árszabály szerint, apró faeladás czímén értékesítik.

Az erdőbirtokon kiterjedt szenitési üzem folyik. Az állandó, ügyes szénégetők, tót szenitési móddal, évenként 80,000 űrméter szénfát szenitenek fel, mely faszén a társulat nyustyai vasolvasztójának évi 290,000 hektoliter faszén szükségletét fedezi. A faszén átvétele a kohónál szembecsléssel történik és annak alapján a szénkihozat 1 űrméter szénfa után 3.37-4.10 hektoliter szén között ingadozik; átlag kihozat 3.61 hektoliter.

Az épületi és haszonfaárak a következők:

A tüzifa-árak helyben, az erdőben, vágásbérrel együtt a következők:

1 űrméter I. oszt. bükkhasábfa 2.50 kor., 1 űrméter II. oszt. bükkhasáb-, dorong- és galyfa 2.10 kor.; - a vágásbéren kívül: 1 űrméter dőlt és szárazfa mindan fanemből 1.50 kor., 1 kétfogatú szekér hulladék- és galyfa 2 korona.

A faszenet kizárólag tengelyen szállítják, a bányafát a feled-tiszolczi m. á. v. vonalán fekvő Tiszolcz, Nyustya és Rimabánya állomásokon tengelyen, onnan pedig rendeltetési helyére vasúton.

A favágatást a szomszédos községek lakosai s kiváltképen a klenócziak végzik s bár ezek nem állandó munkások, de évről-évre biztosak. Az Amerikába való tömeges kivándorlás itt is megindulván, a munkáshiány az utóbbi években érezhetővé kezdett válni. A szénégetők állandó munkások és a társulati munkások társpénztár-intézetének tagjai lévén, 5-30 évi szolgálati idő után annak megfelelő nyugbérben részesíttetnek.

A termelési díjak a következők: