Közigazgatását Fiume szabad város és kerülete külön alkotott s a m. kir. kormány által 1872-ben jóváhagyott szabályzat értelmében intézi.

Fiume és kerülete áll a városból és három alközségből, ezek, (mint Fiume leirásában említettük: Plasse, Cosala, Drenova. Mindegyik alközség több helységet foglal magában. A három alközségnek külön-külön előljárósága van, mely egy biróból és a községi kötelékbe tartozó helységek egy-egy küldöttjéből áll. A plassei előljárósághoz a plassei biró mellé Mlaka, S. Nicolo, Scurigne és Pehlin; a cosalai biró mellé Santa-Caterina, Rastocine, Pulaz és Cosala, a drenovai biró mellé Grohovo, Kablari, Podbreg és Kucici helységek küldenek egy-egy tagot az előljáróságba.

A három alközség 2-2 taggal vesz részt a városi képviselőtestületben (Rapresentanza), mely 56 választott tagból áll, ezek közül 50 városi és 6 alközségi képviselő.

A képviselőket hat évre választják. A képviselőtestületet a kormány bármikor feloszlathatja, de legkésőbb négy hét alatt új választások irandók ki. Választható a község minden tagja, ha cselekvő választási joggal bir, életének 24-ik évet betöltötte s legalább két év óta állandóan Fiuméban vagy kerületében le van telepedve. A választást a kormányzó tűzi ki, a választás két bizottság előtt történik, nevezetesen az egyik bizottságot a város, a másikát kerülete részére küldi ki az előzőleg működött képviselőtestület. A választási bizottság egy képviselőből és négy választóból áll. A végbement választás után a kormányzó 8 napra hivja össze megalakulás végett a képviselőtestületet. A megalakult képviselőtestület mindenekelőtt megválasztja elnökét, a ki a polgármester (podestà), s két alelnökét. A polgármester választását ő felségének kell helybenhagynia. Ha ez nem történnék meg, akkor 8 nap alatt új választást kell elrendelni. Az elnökség megválasztásán minden képviselő tartozik jelen lenni; a ki elfogadható igazolás nélkül távol marad, az elveszti képviselői megbizását s abban a cziklusban nem választható többé. A polgármester és a két alelnök megbizatása hat évre szól; de ez idő lejártával újra megválasztható.

Ha a polgármester vagy annak helyettese a képviselőtestület valamely határozatát az alkotmányba, a fennálló törvényekbe, az állam érdekeibe vagy a város szabályzatába ütközőnek tartja, joga és kötelessége végrehajtását felfüggeszteni s a kormányzó határozatát kikérni. A képviselőtestület a kormányzó határozatát a miniszteriumhoz fölebbezheti.

Ha a polgármester 313a képviselőtestület valamely határozatát a város érdekeibe ütközőnek tartja, végrehajtását felfüggesztheti s 8 nap múlva új határozathozatal végett a képviselőtestület elé terjeszti. Ha a közgyülés megmarad előbbi határozata mellett, akkor a polgármester tartozik e határozatot végrehajtani s erről a kormányzót tudósítani.

A mint látjuk, a polgármesternek meglehetős széles jogkör és tekintély van a szabályzatban biztosítva. Az említett esetekben a kormányzó is felfüggesztheti a képviselőtestület határozatait. A kormányzónak jogában áll megjelenni a képviselőtestület ülésén s ott bármikor felszólalhat, hivatalos indítványokat terjeszthet elő. A közgyülés jegyzőkönyvének másolatát közölni kell vele.

A közigazgatás végrehajtója a tanács, magistrato civico, a polgármester közvetlen és felelős vezetése alatt. A városi tanács hivatalnokának mindazon minősítvénynyel kell birniok, melyet az állami tisztviselőktől megkivánnak. A tanács tagjai élethossziglan választatnak. A tanács hat szakosztályban működik.

1. A belső tanács (magistrato interno), mely következőkből áll: 1 dirigente (igazgató), két assessor (tanácsos), két titkár, mint előadó (secretario municipale): 2 fogalmazó, főorvos, városi ügyész, irodaigazgató, levéltáros, jegyző.

2. Rendőri osztály. Vezetője assessor (tanácsos) czimet visel; mellette vannak: főbiztos, vásárbiztos, rendőrtiszt, rendőr-főfelügyelő, fogházfelügyelő.

3. Építészeti osztály. Személyzete a. következő: Igazgató, főmérnök, két I. oszt. mérnök, egy elektrotechnikus mérnök, városi vízvezetéki mérnök, egy II-od. oszt. mérnök, egy segéd, egy rajzoló.

4. Városi számvevőség és pénztár. A számvevőség személyzete: a számvevő, egy számtiszt, egy gyakornok. A pénztári hivatalé: a pénztáros, ellenőr és egy gyakornok.

5. Egészségügyi osztály. A következőkből áll: a főorvos, két szegények orvosa, egy rendőrorvos, egy állatorvos, három városi bába, ügyvivő, temetőfelügyelő.

3146. Városi adóhivatal. Tagjai: az adópénztáros, ellenőr, irodatiszt, két gyakornok, egy adóvégrehajtó.

A tanács a polgármester elnöklete alatt rendesen hetenkint egyszer, jelenleg pénteken tart ülést. Működésében a képviselőtestület által kiküldött állandó bizottságok támogatják. A legfontosabb bizottság, az állandó bizottság (Delegazione municipale) 10 rendes és 5 póttagból áll, a kik évenkint újra választatnak. Elnöke a podestà. Hatásköre kiterjed a hivatalnokok eljárása elleni felszólalásokra, a városi ingatlanok vételi, eladási és csereügyeire, a pénzügyi műveletek eszközlésére; határoz a segélykérelmek, a 100 frtot meg nem haladó javak eladása, a hivatalnokok előlegei s mindazon ügyek felett, melyekkel a képviselőtestület megbizza. Közvetlenül felügyel a tisztviselők működése fölött, ellenőrzi a község pénztárait; sőt hatásköre szélesebbé válik az esetben, ha a községi képviselőtestület fel van oszlatva, mert akkor ez a bizottság intézkedik mind ama közigazgatási ügyekben, melyek elintézése nem tűr halasztást, csakhogy végrehajtsuk előtt ki kell kérnie a kormányzó helybenhagyását.

Az iskolaszék a városi iskolák fölött gyakorol főfelügyeletet. Minden, a községi iskolákra vonatkozó indítványt az iskolaszék terjeszt a városi tanács elé. Áll egy elnökből, egy alelnökből és 8 tagból, a kik három évre választatnak. Tanácskozó és szavazó joggal részt vehetnek e bizottságban: a r. kath. plébános és a városi tanács iskolaügyi előadója.

A városi takarékpénztár és a vele egybekötött zálogintézet (Monte di Pietà) felügyelete egy 12 tagból álló takarékpénztári bizottság dolga. Ez a bizottság saját kebeléből választja elnökét s az 5 tagu igazgatóságot, mely maga részéről szintén elnököt nevez ki. E bizottság szintén három évenkint választatik.

A jótékonysági bizottság a jótékonysági ügyeket, valamint az árva- és szegényház ügyeit vezeti. Hét tagból áll. Elnöke a podestà. Alelnökét a bizottság saját kebeléből választja. A városi plébanos szavazó joggal szintén részt vesz a bizottságban, mely három évről három évre választatik.

A városi kövezetvám és a borfogyasztási adó ügyét egy három évenkint újra választott bizottság ellenőrzi.

A műszaki és középítési bizottság szintén három évre választott 8 tagból áll. Hatáskörét külön szabályzat állapítja meg. Feladata véleményes javaslatokat tenni a városi építkezésekre és közmunkákra vonatkozólag.

A városi kórházat (Ospedale civico di S. Spirito) külön bizottság kezeli, mely három évre választott 3 tagból áll.

A közegészségi bizottság, mely a törvény rendelete alapján választatik, hasonlóképen 3 évre, hét választott tagból és öt meghivott szakerőből, öszszesen tehát 12 tagból áll.

A kijelölő bizottság, mely a tisztviselőket kandidálja, hat tagból áll; elnöke a podestà.

Az igazoló bizottság hét tagból áll. Szintén három évről három évre választják.

A jogügyi bizottság, mely a képviselőtestületnek minden jogügyletre vonatkozólag jelentést tesz, a képviselőtestület mindazon tagjából alakul, a kik jogvégzett egyének.

A fegyelmi bizottság minden esztendőben ujra választatik. Ez a városi 315tisztviselők fegyelmi ügyeiben jár el. Öt rendes és két póttagból áll. A városi ügyész hivatalból tagja a bizottságnak. A városi ügyészt akadályoztatása esetén a képviselőtestület egyik tagja helyettesíti.

A városi tisztviselők nyugdijalapja kezelését szintén külön bizottság gyakorolja. E bizottság elnöke a tanács vezetője (a dirigente). A tanácsbeli tisztviselők testülete, valamint a városi intézmények hivatalnoki kara 2-2 tagot küldenek e bizottságba, melynek megbizatása szintén három évig tart.

A pénzügyi bizottság az előre nem látott kiadások fedezésére, a kölcsönök felvételére tesz javaslatokat. Hét tagból áll, a kiket három évre választanak. A pénzügyi bizottságnak külön ügyrendje van.

A gazdasági bizottság a városi erdők, valamint a sétaterek és közkertek fölött gyakorolja a felügyeletet s tesz a szükséghez mérten javaslatokat. Szintén három évenkint választják.

A városi szinház vezetését, szintársulatok szerződtetését stb. külön szinházi bizottság intézi. A bizottság 5 tagból áll, a kik közül kettőt a páholytulajdonosok és a földszinti támlásszékek bérlői választanak.

A városi zenekar (banda civica) fölött egy 3 tagu bizottság tartja a felügyeletet.

A városi könyvtár és muzeum szintén külön 6 tagu bizottság felügyelete alatt áll. E bizottság két csoportra oszlik s minden harmadik évben 3 tag új választás alá esik.

A világitási-bizottság a gázvilágítást ellenőrzi. Három évre választott 5 tagból áll.

A város kegyurasága és kezelése alatt álló 9 nagyobb és kisebb templom számára 2-2 tagból álló felügyelő bizottság van kirendelve.

A képviselő testület ezenkívül három évre két tagot küld az önkéntes tűzoltók egyesületének választmányába is.

Végül a törvény értelmében az országgyülési képviselői választás ügyében működő központi választmány 12 tagból áll. E bizottság elnöke a podestà.

A városi tisztviselők fizetése következőleg van megállapítva:

316A városi főorvos 1600 frt fizetés és 500 frt lakbért kap, a szegények orvosai közül az egyik 680 frtot, a másik 600 frtot, a rendőrorvos fizetése 790 frt, lakbér 300 frt, az állatorvos kap 680 frt fizetést, 300 frt lakbért. A bábák fizetése 172 frt 50 kr.

A városi tisztviselőknek külön nyugdijalapjuk van, melynek kezelése egy a kormány által jóváhagyott külön szabályzat értelmében történik. A tisztviselők kinevezésükkor fizetésüknek 12%-át fizetik be az alapra 24 havi részletben, ezenkivül fizetésük 2%-át havi járulékképen. Előléptetés esetében a fizetésemelés 10%-át kell az alap javára befizetniök. A nyugdijjogosultság a 10-ik szolgálati év betöltésével kezdődik. A ki 10 évig szolgált, fizetésének 40%-át kaphatja nyugdijul. Minden további esztendővel 2 1/2%-kal emelkedik a nyugdij azoknál a tisztviselőknél, a kik egyetemi tanulmányokat végeztek; a többinek nyugdija fizetésüknek csak 2%-ával emelkedik évenkint, kivéve a tanitókat, a kiknek nyugdija évenkint 3%-kal emelkedik. A nyugdij összege semmi körülmények közt sem haladhatja meg a tényleges fizetés magasságát. A tényleges szolgálatban elhalt tisztviselő özvegye férje fizetésének harmadrészét kapja nyugdijul, de ez összeg nem emelkedhetik 500 frt maximumon tul. A törvényes gyermekek nevelési járulékképen (a fiuk 20-ik, a leányok 18-ik évükig) elhalt atyjuk fizetésének 5%-át kapják, ha anyjuk még életben van; ha azonban anyjuk meghalt, akkor 10%-ot; a nevelési járulék azonban nem lehet több az első esetben 100, az utóbbi esetben 200 frtnál.

A város vagyoni állapota kedvezőnek mondható. Cselekvő vagyonának értéke 5.169,200 forint, a teher 3.122,500 frt; a tiszta vagyon értéke tehát 2.046,800 frt az 1895. év végén. Az előbbi évhez képest a tiszta vagyon 5500 frttal szaporodott.

A vagyoni tételek közt az ingatlanok 3.752,800 frt értékkel szerepelnek, a miből 2.393,400 frt volt gyümölcsöző, 102,000 frt évi jövedelemmel. Pénztári készlet volt 173,500 frt; a fölszerelések leltári értéke 183,600 frt, aktiv tőke 991,800 frt, követelések 67,500 frt. Az aktiv tőkéből 736,300 frt gyümölcsöz. Ez következőleg oszlik meg: a takarékpénztár tartalékalapja 666,200 forint, a zálogház vagyona 47,300 frt, az ipari czélokra rendelt alapok 22,900 frt.

A teher három adósságtételből áll; a városi takarékpénztár követelése 2.461,700 frt, a Pesti Magyar kereskedelmi banké (a vizvezetéki befektetés) 588,100 frt; végül a függő adósság 72,700 frt.

A város bevétele és kiadása az 1895-iki zárószámadás szerint következőleg alakult:

A bevétel főbb tételei a következők: Városi bérletek 20,500 frt, vásári helypénzek 14,200 frt, vágóhiddijak 8500 frt, hus- és borfogyasztási adó 525,000 frt, az állami italmérési adóból, melyet a város bérel, 28,600 frt, kövezetvám 18,800 frt, városi pótadó 31,000 frt, vizdij 57,500 frt, a városi takarékpénztár 1894-iki nyereségének fele 29,000 frt stb.

A kiadás főbb tételei: Tisztviselők fizetése 66,500 frt, kezelési költségek (bérletek, közvilágitás, öntözés, kövezés stb.) 144,000 frt, rendőrség 67,800 forint, vizvezeték 57,800 frt, közoktatási kiadások 80,500 frt, jótékonysági ügyek 37,100 frt, egyházi czélok 10,300 frt, kamatok 112,700 frt, törlesztés 75,000 frt, nyugdijalapra 26,200 frt, városi szinház 15,400 frt, városi zenekar 6500 frt, uj épitkezés 34,000 frt, csatornaépités 26,000 frt stb.

Állami adóban a fiumei lakosok összesen 398,436 frt 38 krt fizettek; ebből a városra 307,092 frt 50 1/2 kr., az alközségekre 91,343 frt 87 1/2 kr. esik. 1885-ben az összes adó: 306,675 frt 86 kr. volt, tiz év alatt tehát 91,760 frt 42 krral tehát majdnem harmadrészével emelkedett. A városi pótadó 10%, még pedig 5% általános pótadó, 5% pedig az iskolai kiadások fedezéséhez való hozzájárulás. Pótadó tekintetében tehát Fiume más magyarországi városokhoz képest kedvező helyzetben van. A pótadó összege 1895-en 31,919 frt 93 kr volt.

A város kezelésében következő alapok vannak: Nyugdijalap 209,400 forint, konviktusi alap (ösztöndijakra) 78,100 frt, kórházi czélokra rendelt alap 41,800 frt, tanulmányi alap (a St. Vito templom és a volt jezsuita kollegium, ma gimnázium fentartására) 81,400 frt, a vizvezeték után maradt alap 54,100 frt, a csatornázás után maradt alap 1400 frt, utczaszabályozási alap 61,800 frt, kövezési alap 2000 frt, az uj vágóhid épitési alapja 81,000 forint, temetői alap 6100 frt.

Fiume polgármesterévé 1897. februárban, miután 1896. őszén Ciotta János lemondott, dr. Maylender Mihály fiumei ügyvédet választották, kit ő felsége 1897. márczius 10-én erősített meg.

Maylender Mihály 1863. szeptember 11-én született Fiuméban. Atyja szintén Maylender Mihály, tekintélyes kereskedő volt. A középiskolát Fiuméban elvégezvén, a kolozsvári egyetemre ment jogot hallgatni; az alapvizsgálatok letétele után pedig a budapesti egyetemen hallgatta a jog- és államtudományokat s leszolgálta a honvédségnél önkéntesi évét, mely után tartalékos honvédhadnagygyá nevezték ki. 1888-ban lett jogi doktorrá s azután részint Budapesten, részint Bécsben és Fiuméban gyakornokoskodott. Miután 1890-ben Budapesten letette az ügyvédi vizsgálatot, 1891. februárban Fiuméban megnyitotta ügyvédi irodáját s ugyanakkor a fiumei királyi törvényszékhez magyar tolmácsnak nevezték ki. Még ugyanaz év őszén megválasztották a rappresentanza tagjává, de 1895-ben lemondott e megbizatásról; az 1897-iki községi választások alkalmával azonban újra megválasztották a képviselőtestületbe, mely nagy többséggel őt választotta polgármesterré.

A városi képviselőtestület alelnökei, kik a legutóbbi választás alkalmával újra hat évre megválasztattak: dr. Gelletich Miklós és Mohovich Emőd.

Gelletich Miklós 1840-ben született Fiuméban. Egyetemi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, a hol 1865-ben jogi doktorátumot tett. Harmincz év óta már tagja a városi képviselőtestületnek, mely 1890-ben először választotta első alelnökévé. Minthogy már az alkotmányos korszak elején megtanult magyarul, a kormányzóság első éveiben miniszteri titkárrá nevezték ki, ez állásáról 1877-ben, kir. közjegyzővé váló kineveztetésekor lemondott. 1892-ben József főherczeg jogi tanácsosa czímet kapta, miután a Vöröskereszt-egyesület 318érdekében tett fáradozásáért, melynek titkára volt, már előbb legfelsőbb kitüntetésben részesült.

Mohovich Emőd, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, a képviselőtestület másodalelnöke, 1838-ban született. Tulajdonosa az általa szerkesztett és 1868-ban alapított Bilancia lapnak, és nyomdájának. 1863. május 1-e óta tagja a képviselőtestületnek, 1888. november 16. óta pedig II-od alelnöke. Több külföldi tudományos egyesületnek levelező vagy tiszteletbeli tagja.

A tanácsi tisztviselők 1897. elején következők: Tanácsi vezető Milcenich Péter, a Ferencz József rend lovagja; tanácsosok: dr. Lettis Ferencz báró, Brelich Ernő; tanácsi titkár: dr. Polessi Ferencz, fogalmazók: gr. Domini Leonárd és Derenzini József. Városi ügyész: dr. Randich János, helyettes dr. Bellen András. Főorvos dr. Pillepich Ágost. Főmérnök és építészeti igazgató: Wauchnig Izidor. Irodagazgató: Supancich József. Számvevő: Burgstaller Károly. Pénztáros: Verneda Lajos. Ellenőr: Struppi Albert. Adópénztáros: Karletzky Lajos. Ellenőr: Descovich Lajos. (A rendőrtanácsosi állás üresedésben). Rendőrfőfelügyelő: Mittrovich Gusztáv.