A hitelügy terén Fiume korántsem foglal el oly előkelő helyet, mint azt a hely fontossága megkivánná; nagyobb szabásu bankintézetek, a minők például Triesztben vannak, még csaknem teljesen hiányoznak. A pénz és hitelviszonyok alárendelt viszonya a közeli Trieszttel szemben nem kevéssé akadályozza tengerentúli kereskedésünk önállósítását és Fiumébe való vonását. Más helyen emlékezünk meg egy tényről, a mely találó például szolgálhat.

A fiumei önálló kereskedés fejlesztése olyan országos érdek, a melynek a kedvező megoldása sokáig nem várathat magára. Ha a helyi kereskedelem megizmosodik, akkor szükségképen javulni fognak a hitelviszonyok is, mert a vállalkozás a kedvező alkalmat sietni fog kihasználni új pénzintézetek alapítása, vagy a meglevők nagyobbítása által.

Nagy misszió vár e téren a fővárosi pénzintézetekre, a melyek kettő (a Magyar Általános Hitelbank és Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank) kivételével távol maradtak a magyar kikötővárostól.

Triesztben a bécsi bankok (Creditanstalt, Unionbank, Anglo-Oesterreichische Bank) fiókintézetei járnak elől az árúüzlet - export és import - kultiválásában, az osztrák kereskedelemnek nagy hasznára.

A bankoknak és magán bizományos-házaknak adandó állami segély mellett Trieszt bizományos czégeinek nagy részét nyerhetnék meg Fiuménak, a mi karöltve járna a forgalom s kivált az import emelésével. Forgalmunk ez elhanyagolt ágának megélénkülése ismét kiszámithatatlan hasznot hozna az államvasutaknak, a melyek most a tömegárúkkal Fiumébe érkező kocsik legnagyobb részét üresen kénytelenek visszaküldeni. A kocsipark jobb kihasználása viszont csökkentené az üzemköltséget, úgy hogy az export részére is könnyebb volna olcsó tarifákat engedélyezni.

Az Osztrák-magyar Bank fiumei fiókintézete, bár a legrégiebbek egyike, jelentékenységre nézve az utolsó helyen áll a magyar fiókintézetek között, a mi könnyen érthető, ha tekintetbe veszszük, hogy a fiók hatásköre csak magára Fiume városára szoritkozik, míg a többi bankfióknak mindnek nagy kerülete van. A fiumei fiókintézet élén jelenleg Rassmann Ede főnök áll. Az intézet működése 1895-ben a következő számadatokból tünik ki: Pénztári forgalom 24.743,002 frt. Összes váltó-leszámitolás 1.342,636 frt. Kölcsön kézi zálogra 1.256,170 frt. Kiállított bankutalványok 459.528 frt. Forgatmányi (giro) forgalom 11.045,445 frt.

A Cassa comunale di risparmio (Községi takarékpénztár) legrégibb pénzintézete Fiuménak. 1858-ban alapították. Nevezetes arról, hogy nincs részvényekre alapitva, hanem városi intézmény, a minő csak néhány van Magyarországon. Az intézet saját pompás palotájában székel, a Via delle Pile-n. Elnöke Mohovich Emőd, vezető igazgatója Blasich József. Tartalékalapja 1894. végén 573.698 frtra rugott; takarékbetéteinek összege ugyanakkor közel 7 1/2 millió forintot tett, a melyből 2.72 millió jelzálogkölcsönökbe volt fektetve, 2.47 millió pedig a városnak kikölcsönözve.

Banca di credito Fiumano (Fiumei Hitelbank Részvénytársaság) legjelentékenyebb pénzintézete Fiuménak. 1887-ben alapitották, a Magyar Általános Hitelbank közreműködésével a Steinacker és társa czégnek részvénytársasággá való átalakitásával. Alaptőkéje 960.000, tartaléktőkéje (1894. végén) 60.954 260forint. Székhelye a Via Albergo vecchio 2. számu házában van. Elnöke Ciotta János volt fiumei polgármester, vezető igazgatója az agilis Steinecker Arthur, a kinek a fiumei kereskedés és pénzügy fejlesztése körül nagy érdemei vannak. A Fiumei Hitelbank a tulajdonképeni banküzleten kivül kiterjedt árúüzletet is folytat; reá van bizva a fiumei kőolajfinomitó és a rizshántológyár termékeinek bizományban való eladása, s ezen felül nagyban foglalkozik a fa- és czukorexporttal is. 1894-ben a bank és előleg-üzlet forgalma 14.812, az árúüzleté 14.513, a folyószámla és bizományi üzleté 77.731 millió forint volt.

A Banca Fiumana (a melynek csak olasz a czégjegyzése) 1870-ben alakult 200.000 forint részvénytőkével. Tartaléktőkéje 1894. végén 75.000 frt volt. Elnöke Meynier Henrik, ügyvezető tisztviselője Vallencich F. B. E bank a tulajdonképeni banküzleten kivül árúüzlettel (enkor) is foglalkozik, bár korlátolt mértékben.

A Magyar Leszámitoló és Pénzváltó-bank fiumei pénzváltóházát 1891-ben alapították. Foglalkozik mindennemű banküzlettel s elfogad takarékbetéteket is. Élén Löwe Adolf áll.

A Cassa di risparmiro popolare (Néptakarékpénztár) 1873-ban alakult. Alaptőkéje 60.000 forint, tartalékalapja (1894. végén) 45.599 forint. Elnöke Rack Péter, ügyvezető és pénztárnok Wassich Albin. 1894. végén a takarékbetétek 818.096 forintot értek el.

Itt emlékezük meg két szövetkezetről is. Ezek a Banca Operaia fumano, con garanzia limitata (Munkásbank korlátolt szavatossággal) és Società per la costruzione di case operarie (Munkásházak épitésére alakult társaság). Az előbbeni elnöke Chiuzzelin Antal, utóbbié Ciotta János.