Bihar vármegye politikai és kulturális történetének csaknem összes mozzanatai közvetetlen okozati viszonyban állanak a századok folyamán területén fennállott kath. egyházi jellegü intézményekkel, első sorban pedig ezek fejével: a nagyváradi latin szertartásu püspökséggel.

A váradi püspökök azon tényezőkön és kapcsokon kívül, melyeket kiváló közjogi állások, a megye területén létezett nagyszámú és széles kiterjedésü latifundiumaik, a kezökben összpontosuló erkölcsi hatalom és az állásuk követelte értelmi supremaczia alkottak, különösen tényleg gyakorolt, örökös főispánságukkal nyúltak mindenha irányítólag és döntőleg e vármegye életnyilvánulásaiba. E körülmények sok századra vonatkozólag számos tekintetben elválaszthatatlanná teszik Bihar vármegye s a nagyváradi lat. szert.püspökség általános történetét.

A most mondottakban keresse tehát az olvasó annak a kulcsát, hogy e műben a váradi lat. szert. püspökség multjának ismertetése nem nyert külön fejezetet, hanem a vármegyéével együtt, az utóbbi általános történetébe olvasztatott be.

Mégis van a váradi püspökség multjának egy pontja, melyet itt röviden elő kell adnunk; mivel egyrészt tárgyunktól csak időben különböző, másrészt pedig a vármegye általános történeti fejezetében, sajátlagos természeténél fogva, úgyszólván meg sem volt említhető. E pont: a régi váradi egyházmegye közigazgatási beosztása.

411Egyházmegyénk régibb fennállásában (- 1557.) kiterjedett Bihar és Békés vármegyékre egészen, továbbá a mai Arad, egykor pedig Zaránd-megyének a Fehér-Körös jobbparti részére s a mai Kolozsvármegyében az úgynevezett Kalotaszegre, mely eredetileg, csaknem a középkor végéig, Bihar vármegyének része volt.

Az egész egyházmegyében összesen hat főesperesség volt: a székesegyházi, vagy mint sokszor nevezik: bihari, mely Bihar vármegyének Váradon felüli részét foglalta magában s öt alesperességre oszlott: a biharira, melyhez húsz plébánia tartozott; a bagosira, tizennégy plébániával; a keresztesire, huszonkilencz; a derecskeire, tizenkilencz; s a szalacsira, negyvenhárom plébániával. A homorogi főesperesség Bihar-megyének Váradon aluli részére terjedt ki s összesen hatvannégy plébániából állott; felső területe két alesperességre oszlott: a jánosdira, huszonhárom plébániával s a belényes-ujlakira, kilencz plébániával. E főesperesség alsó területe, mely összesen harminczkét plébániát számlált, nem alkotott külön alesperességet, hanem a főesperes közvetetlen ellenőrzése, felügyelete és igazgatása alá tartozott. A harmadik főesperesség a szeghalmi volt, Békés vármegye északkeleti részén; alesperességre nem oszlott, mert csak huszonkét plébániát foglalt magában. A következő főesperesség a kalotai volt, melynek egyházi felosztása a politikait követte. Két részből állott: külső és belső Kalotaszegből; az előbbihez tizenkettő, az utóbbihoz pedig a XIV. század végén politikailag Kolozs- s a mai Szilágy-megyébe osztatott be. Az ötödik főesperesség a békési volt: harmincznyolcz plébániára terjedtek ki határai; alesperességeiről, - voltak-e, vagy nem? - mit sem tudunk. Az utolsó főesperesség: a köleséri; a Fehér- és Fekete-Körös közötti területre szorítkozott, összesen hatvan plébániával; keleti részén egy alesperesség volt: a béli, huszonnégy plébániával; a többi harminczhat plébánia a főesperes kövzetetlen igazgatása alá tartozott. Ezekhez hozzáadva Váradnak 412öt plébániáját, az egyházmegye összesen 339 plébániából állott. Volt még négy káptalan, nagy számmal volt oltárintézmény és tetemes szerzetesház: Váradon, Debreczenben, Gyulán, Gerlán, Körösszegen, Mező-Telegden, Szalárdon, Szent-Jobbon, Szent-Jánoson, Szent-Miklóson, Egyeden stb. Az áldozópapság létszámáról mit sem tudunk ugyan, de az előzményekből következtetve, száma legalább is 500-at tett.

Ez, dióhéjba szorítva, a váradi egyházmegye képe 1556. körül.

Mikor Bihar vármegye, illetőleg Várad 1692-ben megszabadult a töröktől, ismét csak az volt, a mi hajdan, Szent-László korában: puszta, rom.

Újra kellett mind politikailag, mind egyházilag kezdeni és alkotni mindent. Akkori püspöke, Benkovics Ágoston, ki oly szerencsés volt, hogy tizennégy elődjének (1556-1681) csupán "igéret földjére", székhelyére, el is juthatott és nagynevü utóda, gr. Csáky Imre bírtak elegendő akarattal s kitartással Szent-László szétdúlt művének helyreállítására. Az egyházmegye régi birtokait nagyrészt visszaszerezték, majd templomokat építve, plébániákat alapítva s szerzeteseket telepítve, teljesítették a rekonstruálási feladatot. Rendkivül nehezen ment minden. Míg a XVI. század közepén, alig másfél évtized alatt, a reformáczió a váradi egyházmegye 339 plébániáját elseperte minden kath. jellegü intézményeivel együtt, addig a katholiczizmus immár több mint két százada ötödrészében sem képes eddigi területét visszahódítani.

Megalakult a visszaállított egyházmegye is a régi területen, de némi változással, s e formát megtartotta napjainkig; de erről alább.

A nagyváradi lat. szert. püspökség jelen szervezetét és közigazgatását a következő adatok tüntetik fel:

Püspök: dr. Schlauch Lőrincz bibornok.

Udvara: irodaigazgató titkár: Fetser Antal, oldalkanonok s csolti apát. Titkár: Szemethy Géza, pápai kamarás. Levéltárnok s szertartásmester: Majer Antal, pápai tb. káplán. Könyv- és sortárnok: Nyáry Ignácz.

Székeskáptalan: Nagyprépost: Winkler Jószef, sardicai v. püsp., liptói prépost; aranymisés pap. Olvasókanonok: Zajnay János, pápai főpap, várad-hídi 415prépost, a vaskorona-r. III. o. lovagja. Éneklőkanonok: Széchényi Jenő, tipultai apát. Őrkanonok: Schiefner Ede, p. főpap, adonyi prépost, Ferencz-József r. lovagja, aranymisés. Székesegyházi főesperes: Radnai Farkas, p. főpap, sági prépost. Békési főesperes: Andrásy János, p. főpap, delbachi apát, aranymisés. Krasznai főesperes: Fraknói Vilmos, arbei v. püsp., sz.-jobbi apát, több tudományos társ. tiszteletbeli-, igazgató-, rendes- és levelező tagja. Szolnoki főesperes: Wolafka Nándor, makáriai vál. püsp., Szt.-László prépostja. Mesterkanonokok: Belopotczky Kálmán, tábori püspök; Palotay László, p. főpap, monostori apát; Bunyitay Vincze, felsőgagyi apát, több tudományos társ. tagja; Bognár István, apát, a pesti kir. tud. egyetem volt "rector magnificusa"; Fetser Antal, csolti apát, oldalkanonok, püspöki irodaigazgató; Kucsovszky Lajos; Grócz Béla, dráveczi prépost és Steinberger Ferencz, szegszárdi apát, papnevelő intézeti igazgató s pápai kamarás. Tiszteletbeli kanonokok: Nogely István, Vidovich György, Lindenmayer K., Kny Antal, Dencs János és Széchenyi Lajos. A káptalani testülethez még két praebendatus azaz karkáplán is tartozik. - Számban kifejezve: a székeskáptalan áll tizenhat valóságos és hat czimzetes kanonokból; az előbbiek közül hat irodalmi stallummal bír.

Az egyházmegye területén tizenhat apátság és tizenhét prépostság van. Az előbbiek közül csak egy reális azaz javadalmas, az utóbbiak közül pedig három; a többi mind czimzetes.

Apátságok: szent-jobbi (reális), apátja: Fraknói Vilmos; meszesi, apát: Szekeres János, rozsnyói nagyprépost; mező-telegdi, apát Liptay Ferencz szepesi nagyprépost; gurlai, apát Makáry István, czeglédi plébános; egyedi, apát Molnár János, p. főpap, orsz.-gyűl. képviselő; kertzi, apát Dollenz József, csanádi kanonok; tormovai: Fertsek Ferdinand, szepesi kanonok; szent-imrei: Pór antal, p. főpap, eszterg. kanonok; tordai: Lechner János, pécsi kanonok; kereki: Várzély Mátyás, szepesi kanonok; csolti: Fetser Antal, váradi kanonok: hévjói: Boromisza Tibor, kalocsai kanonok; gáborjáni: Károly Ignácz, pécsi plebános; bihari: Eigl József, futtaki plebános; telki: Csávolszky József, váczi kanonok; ugrai: Szentkláray Jenő, csanádi kanonok; szent-jánosi: a királyi könyvekbe nincs bevezetve.

Prépostságok: székesegyházi nagyprépostság (reális): 1. káptalan; Szent-László nagyváradi prépostság (reális) prépost: Wolafka Nándor; Nagy-Várad-előhegyfoki prépostság (reális), prépost: Takács Menyhért, jászói praelatus: nyir-adonyi prépost: Dobszay Antal, pécsi kanonok; aicskai prépost: Keller János nagyszombati kanonok; adonyi prépost: Schiefner Ede, p. főpap, pozsonyi kanonok; monostor-pályi prépost: br. Horeczky Ferencz, p. főpap, pozsonyi prépost; nagyváradi hídi prépost: Zajnay János, váradi kanonok; nyirpályi prépost: Major János, Szombathely-egyházmegyei pap; herpályi prépost: 416Bogisich Mihály, v. püspök. Szent-György vértanúról nevezett nagyváradi prépostság következik most, mely azonban tulajdonképen az esztergomi egyházmegyéhez tartozik s csak téves magyarázat folytán került a királyi könyvek váradegyházmegyei prépostságai közé, prépost: Podráczky István; gáborjáni prépost: Turdy Ignácz, Nyitra egyházmegyei pap; ábrahámi prépost: Magyar János, veszprémi kanonok és végül a Bold. Szüz nagyvárad-várbeli prépostságának czímét Hemmen Ferencz, csanádi kanonok viseli.

A püspöki szentszék, mely egyházi peres és bűnvádi ügyek elintézésénél a püspöknek segélyt nyujtani van hivatva, a következő szervezettel bír: Rendes elnöke maga a püspök, helyettes elnöke pedig az általános ügyhallgató: Winkler József, püspöki helytartó; ülnökei: valamennyi valóságos és tiszteletbeli kanonok s határozatlan számban a püspöktől kinevezett papok, jelenleg tizennyolczan; továbbá áll két házassági kötelék és szerzetesi fogadalom védőjéből, egy-egy jegyző, ügyész, orvos és szegények ügyvédjéből.

Az egyházmegyei zsinati vizsgálóbizottság élén a püspök vagy a püspöki helytartó áll s négy albizottságra oszlik, összesen tíz taggal; feladata az egyházi javadalmakra igényt tartó lelkészek alkalmas voltának a megvizsgálása.

Van még egy vizsgálóbizottsága az egyházmegyének, mely a középiskolai hittanári állásra pályázókat vizsgálja meg, s mely szintén a püspök, illetőleg helynöke elnöklete alatt áll s négy tagot számlál.

Az egyházmegyei papnevelő és képző intézet Várad-Olasziban van s két részből áll: a liczeumból és szemináriumból. Előbbi élén egy főigazgató, egy dékántanár és még három pap és két világi tanár áll. A szemináriumi előljáróságot pedig egy igazgató, egy aligazgató, egy spirituális és egy tanulmányi felügyelő alkotja. A theologus növendékpapok száma kb. 20. E szám felét a nagyváradi gör. kath. püspökségnek növendékpapjai teszik.

Midőn 1688-ban a váradi püspökség tényleges állapotba visszahelyeztetett, nem nyerte vissza egyszersmind előbbi területét is teljesen. Az új egyházmegye határai, különösen keleten és délnyugaton, szintén újak, szükebbem lettek; amaz irányban elveszett a régi egyházmegyéből az úgynevezett Belső-Kalotaszeg, emitt pedig a Fehér-Körös jobbpartján szintén jókora terület. E veszteségekkel szemben viszont északon a régi Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyéket nyerte meg. A most vázolt határok között terjed el ma is a váradi lat. szert. püspökségi egyházmegye.

Az egyházmegye közigazgatási beosztása és további szervezete a következő: főesperesség van négy, alesperesség tizenkettő, plébánia hatvanhat és négy kuráczia.

Főesperességek: 1. székesegyházi; nyolcz alesperességre oszlik, kiterjed Bihar-megyének csaknem teljes területére. 2. békési; két alesperességből áll, Békés vármegye területét foglalja magában; 3. krasznai; csak egy alesperességet alkot; végül 4. közép-szolnoki főesperesség, szintén egy alesperessége van, határai részben Szilágy, részben Bihar vármegyében vannak.

Alesperességek, plébániák és kurácziák. A székesegyházi főesperesség alesperességei a következők: I. A váradi, alesperes: Dencs János cz. kanonok, váradolaszi plébános; ebben öt plébánia van, u. m.: 1. Olaszi, 2. Ujváros, plébános: Vuskics Gyula dr. sz.-széki ülnök. 3. Velencze, Gabriely Lajos, sz. széki ülnök. 4. Tarján, Gresinszky K. 5. Ujpalota, Richter Jenő. II. Az 417élesdi, alesperes: Vidovich György, p.-szőlősi plébános, cz. kanonok; szintén öt plébániát számlál, u. m.: 1. Élesd, Leffelholtz Gyula; 2. Mező-Telegd, Névery Aurél. 3. Pecze-Szent-Márton, Lencsés J. 4. Pecze-Szőlős, l. fent. 5. Sólyomkő, Sumichraszt László. III. A bihari, alesperes: dr. Karácsonyi János, püspöki plébános, sz.-széki ülnök s a tud. akad. tagja; hasonlóképpen öt plébániából áll, u. m.: 1. Bihar, 2. Bihar-Püspöki, l. fent. 3. Csatár, Badzey Gy. 4. Mező-Keresztes, Alacs K. 5. Tóttelek, Vagaszky J. IV. A margittai, alperes: Zelinka János; ez is öt plébániára terjed ki, u. m.: 1. Bodonos-Pataka, Jávori J. 2. Margitta, Sperk J. 3. Micske, Rozemberszky Gy. 4. Szent-Jobb, Lahner Ignácz. 5. Széplak, Gahér M. V. A székelyhídi, alesperes: Kaczvinczky Sándor diószegi plébános; plébániák száma mint az előzőké: öt, u. m.: 1. Asszonyvására, Velkey Dénes. 2. Diószeg, az alesperes. 3. Ér-Adony, Kovács M. 4. Ér-Keserü, betöltetlen. 5. Székelyhíd, Szebeny Gy. VI. A bárándi, alesperes: Wolafka Nándor cz. makáriai püspök, debreczeni plébános; hét plébániára terjed, u. m.: 1. Báránd, Vég Vincze. 2. Berettyó-Szent-Márton, Bihari F. 3. Debreczen, az alesperes. 4. Derecske, Karsch L. dr. 5. Furta, Csomák J. 6. Hosszú-Pályi, Imrik S. 7. Mező-Peterd, Rézmán L. VII. A tenkei, alesperes: Lindenmayer K. tenkei plébános; ez is hét plébániát foglal magában, u. m.: 1. Bél, Dóczy J. 2. Bélfenyér, Sárkány J. 3. Bikács, Müller K. 4. Görbed, Kópis J. 5. Nagy-Szalonta, Vitkovszky F. 6. Sályi, Tarnay K. 7. Tenke, az alesperes. Az utolsó alesperesség: VIII. a belényesi, alesperese: Németh S. belényesi plébános; csak négy plébániából áll: 1. Belényes, az alesperes. 2. M.-Cséke, Trenhäuser J. 3. Rézbánya, Görgényi J. 4. Vaskoh, Somossy Viktor. Káplánok a főesperesség területén: Debreczen, Belényes, Sólyomkő, Várad-Olaszi és Várad-Ujvároson vannak. A békési főesperesség alesperességei, számra kettő, a következők: I. A gyulai, alesperes: Kny Antal békési plébános, határai hat plébániát és két kurácziát foglalnak magukban, u. m.: 1. Bánfalva, Szaner L. 2. Békés, az alesperes. 3. B.-Csaba, Nemeskey A. 4. Csorvás, kuráczia, Kozma G. 5. Gyula, Groh F., apát. 6. Mező-Berény, kuráczia, Apostol Ubald, p. kamarás. 7. Orosháza, Bázár Gy. 8. Sarkad, Kreznerich Gy. 9. Uj-Kígyós, Tárkányi P. II. Az endrődi, alesperes: Spett Gyula, p. kamarás, gyomai plébános; hét plébániára terjed ki, u. m.: 1. Endrőd, Zelinka J. 2. Gyoma, az alesperes. 3. Kondoros, Bedák M. 4. Körös-Ladány, Chilko L. 5. Szarvas, Szirmay A. 6. Szeghalom, Szabó S. 7. Sz.-András, Dunay A. E főesperesség területén: Gyulán, Csabán, Békésen, Endrődön, Szarvason és Szent-Andráson vannak káplánok. A krasznai főesperesség csak egy alesperességet alkot: a szilágy-somlyóit, alesperes: Trusza L. szilágy-somlyói plébános; határain belül négy plébánia és három kuráczia van: plébániák: 1. Ilosva, Szilágyi R. 2. Kárásztelek, Gubicza J. 3. Magyar-Patak, Dorogi P. 4. Szilágy-Somlyó, az alesperes. Kurácziák: 1. Görcsön, Szentkirály J. 2. Kraszna, Eszes B. 3. Szilágy-Cseh, Serly B. E főesperesség területén csupán Zilahon és Sz.-Somlyón vannak káplánok. A közép-szolnoki főesperesség szintén csak egy alesperességből áll: a tasnádiból, alesperese: Turner M. ér-mindszenti plébános; öt plébániája van, u. m.: 1. Ér-Mindszent, az alperes. 2. Király-Darócz, Nábráczky S. 3. Szalacs, Hoza J. 4. Tasnád, Balássy B. 5. Tasnád-Szántó, Dávid K. Káplán a főesperesség területén csak Tasnádon van.

Az egyházmegye területén több szerzetes (férfi és női) rend bír rend- vagy társházzal; tagjaik tanítással, neveléssel és betegápolással foglalkoznak, az egyik rend ezeken kívül lelkipásztorsággal is. Férfiszerzetek közül öt telepedett le az egyházmegyében, u. m.: 1. Premontreiek: társházuk, Nagyváradon és Pecze-Szent-Mártonban van; az előbbi ház u. o. főgimnáziummal bir, s tizennyolcz tagból áll, Kotunovics S. házfönöksége és igazgatósága alatt; a pecze-sz.-mártoni társház pedig a rend nyugalmazott tagjainak befogadására szolgál; van e rendnek az egyházmegye területén két plébániája is, melyeken a lelkipásztori teendőket rendtagok végzik; e plébániák: P.-Sz.-Márton és Asszonyvásáron. 2. Piaristák; csak egy társházzal birnak: Debreczenben, hol egy négy osztályu algimnáziumot vezetnek; a ház öt tagból áll. 3. Minoriták; szintén egy társházzal: Szilágy-Somlyón; hasonlóképpen egy négy osztályú algimnáziumot s egy elemi iskolát vezetnek; a tagok száma nyolcz. 4. Kapuczinusok; egy társházzal: Váradon, tagok száma hat, házfőnök: Mesterházy 418J. 5. Irgalmasrendiek; egy társházzal, hat taggal, házfőnök: Wimmer J.: a tagok gyógyszerészek, orvosok és betegápolók: a társházban kórház van. - Nőszerzet négy van az egyházmegyében, u. m.: 1. Orsolyarend egy zárdával: Váradon, huszonöt tagot számlál; tagjai neveléssel és tanítással foglalkoznak. 2. Miasszonyunkról nev. rend egy társházzal; Debreczenben, tagjai a Sveticsféle intézetben neveléssel és tanítással foglalkoznak, a tagok száma öt. 3. Ferenczrend: tizennégy nővér a Várad-Olasziban levő megyei kórház betegeit gondozza. 4. Paulai-Szent-Vincze szabályait követő irgalmas nénikék hét társházzal birnak: 1. V.-Olasziban, tizenheten a Nógáll-féle nevelő intézetet és iskolát vezetik. 2. V.-Ujvároson, szintén tizenhét tagból álló nevelő és tanintézetet vezetnek. 3. V.-Velenczén tizenegy taggal, szintén nevelő és tanintézet élén állanak. 4. Gyulán tizenegy tagból álló társház van árvaházzal egybekötve. 5. U. o. egy társház a megyei kórházban való szolgálatra van alapítve tizennyolcz taggal. 6. Gyomán szintén egy társház négy taggal a Wodianer-féle árvaházzal kapcsolatban. 7. Várad-Olasziban a Szent-Lászlóról nevezett koldusápoló-intézetben hat tagból álló társház.

Az egyházmegye vezetése alatt áll még két nevelő- és árvaintézet. Az egyik a csíkrákosi Salamon Józseftől alapított és a Némethy, Lajcsák meg Szaniszló-féle alapítványokkal növelt, Szent-Józsefről nevezett fiunevelő-intézet Nagy-Váradon; élén egy fő, egy aligazgató s két tanulmányfelügyelő áll; valamennyien egyházmegyei papok. Alapítványos helyeinek száma hatvan körül van. A másik intézet: vegyes árvaház, Terézianum-néven ismeretes, Debreczenben; élén két egyházmegyei pap áll, míg az előbb tárgyalt Sz. József-intézet kizárólag fiukat nevel, addig ez leányárvákat is. Alapítványi helyeinek száma 50 körül jár.

A kath. tanügy is egyházmegyeileg van szervezve, azért erről is röviden meg kell emlékeznünk: mindenekelőtt a kath. tanerőket az egyházmegye 419területén képző intézetekről. Három ily intézete van az egyházmegyének, valamennyi Váradon: az egyik: tanitó-képző, melynek tanári testülete az igazgatóval együtt nyolcz tagból áll, a tanitójelöltek száma rendesen harmincnál több. A másik ily intézet: tanitónő-képző, az Orsolya-szűzek zárdájában; a tanári kar, melynek élén igazgató áll, két képző tanárt (egyházmegyei papok) és négy Orsolya-apácza tanítónőt számlál; a tanítónőjelöltek száma negyvenen felül van. A harmadik intézet: a kisdedóvónő-képző, az irgalmas nővérek újvárosi zárdájában; tanítókara: egy tanárigazgató és három irgalmas nővér tanítónő; az óvónő jelöltek száma ötven körül van. A tanügy élén az egyházmegyei tanfelügyelő áll: Palotay László p. főpap, váradi kanonok. A többi fokozatok: kerületi tanfelügyelő: a kerületi esperes; és az iskolaigazgató: a helyi lelkész. Ezek szerint tehát minden esperesi kerület egyszersmind egy tankerületet is alkot s következésképpen a tankerületek, kerületi tanfelügyelők és iskolaigazgatók száma összeesik az alesperességek és plébániák számával. Az egyházmegyei felülgyelet alá tartozó iskolák: óvodák, elemi és felsőbb népiskolák, még pedig fiu, leány vagy vegyes iskolák. A tanintézetek száma százhatvanhat.

A mi a vallásgyakorlatban való nyelvhasználatot illeti, egyházmegyénknek e tekintetben való állapota nemzeti nyelvünkre igen előnyös; ugyanis hatvankét lelkészségben egyedül a magyar, négyben a némettel együtt, ötben a szlávval együtt, egyben a magyar, német és szláv és csak egy oly lelkészség van, melyben csak idegen, a szláv nyelv használata általános.

Az egyházmegye katholikusainak száma: 130,310, melylyel szemben 410,720 helv. hitv; és 93,807. ág. hitvallásu lakosság áll, hogy a görög és zsidó vallásuakat meg se említsük.