403ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA.
KASSA fölött fekszik Abauj-Torna vármegyének az a része, mely erdőségeivel, hegységeivel és szűk völgyeivel a gazdára nézve kevesebb értékkel bír, míg ellenben Kassa alatt fekvő kevéssé dombos területe nagyon sok helyt a legintenzívebb kulturának is szabad teret enged. A mezőgazda részére Kassa képezi a határkövet; Kassán a szőllő is, meg a búza is megterem még, fölötte azonban a bugonya, zab s az árpa képezi a gazdasági termelés tárgyát.
Mezőgazdaság hajdan.
Abauj-Tornamegyének mezőgazdasági viszonyai úgy a multban, mint a jelenben elég kedvezők s ez az oka, hogy a megye gazdasági kulturája nem sokat enged a dunántúli megyéknek. Mívelés alatt álló területeinek legnagyobb része erdőirtás, s bár a visszapótlás elvét egészen a legujabb időkig nem nagyon alkalmazták a gyakorlatban, mégis túlságosan kiélt talajokkal ma sem igen találkozunk.
Az országszerte egyöntetü patriárkális rendszernek korszakában 1848 előtt a megyének gazdasági viszonyai aránylag a szerencsésebbek közé tartoztak, már csak azért is, mert a kevésbé termékeny Felvidéknek Abauj-Torna volt az éléstára. Szepes-, Liptó-, Sárosmegye és Galiczia leginkább innét födözték szükségleteiket, de e fölötte fontos körülmény mellett talaji, égalji s közgazdasági viszonyai is igen kedvezőek voltak. Népességének arányához viszonyitva volt elegendő termőképes és mívelhető talaja; nagyszámu folyóinak és patakjainak elég gyakori áradása trágyázta a használt talajokat s egymaga is képes volt a talaj termőerejét fenntartani; roppant mennyiségü erdőséggel rendelkezett, a melyek a megye klimatikus viszonyaira igen kedvező befolyással voltak. Nagymennyiségü szántóföldje mellett igen sok legelője és kaszálója is volt.
Legujabb kor.
A negyvennyolczadik évet követő korszak e rendszeren sokat változtatott. A hatvanas és hetvenes évek magas gabonaárai eredményezték a nagymennyiségü legelő, sőt a rétek egy részének feltörését is. Egyes helyeken búza búza után következett, a visszapótlásról pedig már csak azért sem gondoskodtak, mert elegendő állatállomány nem volt. A birtokosság nagyrésze 404az előzőleg általánosan divatozó ugarhagyás mellőzésével minden vetésforgási rendszer nélkül zsarolta talaját.
Csakhamar a vasutak is megnyiltak, s ezzel Abauj-Torna vármegye elvesztette poziczióját, melyet a felvidékkel szemben viselt. Csak a független magyar kormány megalakulása után kezdett a mezőgazdaság okszerübb elvekből kiindulólag fejlődni. A földbirtokosság érezvén az egyesülés szükségességét, egy gazdasági egyesületet alapitott, a mely két évi fennállás után megszünt, de nemsokára új életre kelt.
Talaj.
Abauj-Torna vármegye talaja általában véve igen jónak mondható; sem futóhomokkal, sem túlkötött agyagtalajjal jelentékenyebb területen nem küzd; területét általában agyag és homokkő képletek alkotják, melyek legnagyobbrészt középkötöttségü talajokat szolgáltatnak s eléggé humuszdúsak is. Leginkább uralkodik az agyagtalaj, mely nemcsak a völgyekben található fel, de fölemelkedik a magaslatokra, s nem ritkán a legmagasabb hegyháton is mutatkozik. A völgyekben azonban nagymennyiségü televénynyel és homokkal van keverve, úgyanannyira, hogy a Hernádvölgy szántatlan földjén 45-50 cm. mélyre is könnyen le lehet dugni a kézben levő botot. A Hernádvölgyben van a legkitünőbb talaj, s itt 50-100%-kal többet ér a föld. A Hernád és Tárcza közötti dombvidék palaagyagos mészhomok keverékéből áll; Baksától Alsó-Kéked felé a talaj inkább homokos, gazdag rozs- és árpaföld, a hegyaljai lánczolat felé azonban elagyagosodik s homokos jellegét teljesen elveszti. Göncz környékén, az immár elszélesedett Hernádvölgy baloldalán mutatkozó igen termékeny fensik homok, agyag és kavics keverékéből áll. Fónyon át Bodókőváraljáig, Vizsolyig leginkább kavics és agyagkeveréket találunk, Szikszó körül pedig itt-ott kitünő legelőt szolgáltató szikes talaj mutatkozik.
A Kassánál, Miszlókánál és Jászó-Ujfalunál kezdődő s nyugat felé huzódó lapályok többnyire nehezebben mívelhető agyagtalajok, a melyek azonban kitünő buzatermők. A Kanyapta-völgy többnyire rossz szénát termő nehéz agyagtalaj, a melyből északra a szepsi határig márgás-agyagos talaj, majd pedig mészagyag található. A tornai völgyben kitünő iszapolt, agyag- és homok-keverékből álló televényes talaj van, helyenkint azonban túlsok agyaggal. Megjegyzendő végül, hogy a Kanyapta-patak völgyében Makrancz környékén vékony rétegben fekvő tőzeg is található.
Éghajlat.
Abauj-Tornavármegye éghajlata elég kedvező arra, nem tekintve a Kassa fölött eső részeket, hogy a gazda mindazon kulturnövényeket termelhesse, a melyeket az országban általában véve termelni szoktak.
A tél a megye területén nagyon hideg, ellenben a nyár elegendő meleg. A téli nagy hidegek kifolyása a lassan felmelegedő tavasz, a mi ismét azt eredményezi, hogy a természet későbben indul, s hogy a megye legdélibb részét nem tekintve, a természet 10-14 nappal, a legészakibb helyeken 3-4 héttel is hátrább van, mint a Miskolcz és Budapest között eső részeken.
Időjárás.
A légköri nedvesség 10 évi átlaga 83%. A csapadék 10 évi átlaga 675 mm., de némely évben, mint pl. 1892-1893-ban is 100, sőt több milliméterrel volt nagyobb a csapadék a rendesnél. A levegő párateltsége egyrészt, másrészt az igen magas csapadékmennyiség eredményezi azt, hogy ritkán van szárazság, s ennek következtében a termésátlagok sem diferálnak oly nagy mértékben mint az Alföldön.
Csapadékban rendesen január, február, május, junius, augusztus és november igen dús, ellenben a többi hónapok nagyon szegények, ezek között 405pedig leginkább az április. Túlkésői fagyok ritkábban jelentkeznek, jégkárok nem túlgyakoriak.
Terület felosztása.
Abauj-Torna vármegyének területe 3260.06 □ klm., vgyis 576,798 kat. hold, a melyből 22,588 kat. hold mívelésre nem alkalmas. A mívelhető területből 236,370 kat. hold szántóföld, 9542 hold kert, 42,590 hold rét, 53,093 hold legelő, 7160 hold szőllő, 205,453 kat. hold erdő.
Az összes területből a 100 holdon felüli birtokosok 430,656 kat. holdat birnak s csak 146,142 kat hold esik a kisbirtokosokra. Latifundium az egész vármegyében nincs; legnagyobb birtokos Kassa sz. kir. város 9062 holddal Abauj-Tornavármegye területén.
Termelés.
A megyének főterménye a buza, mely után az árpa és rozs következnek. A termelt növényekről a következő adatokat igtatjuk ide 1894-ről:
| A kulturnövények megnevezése | Learatott terület
nagysága kat. hold | Átlag ár
frt kr. | 1 kat. hold
bruttó bevétele | A learatott terület
utáni összes bevétel |
| Buza | 54092 | 7.52 | 56.22 | 3041073 |
| Rozs | 40008 | 5.75 | 36.78 | 1471565 |
| Árpa | 40988 | 6.19 | 42.83 | 1755725 |
| Zab | 24893 | 5.13 | 29.82 | 742326 |
| Repcze | 727 | 9.88 | 39.53 | 28741 |
| Köles | 273 | 5.26 | 29.96 | 8179 |
| Szemes tengeri | 8280 | 4.76 | 29.12 | 241089 |
| Bab, borsó, lencse | 1648 | 5.77 | 41.29 | 68049 |
| Magbükköny | 2297 | 6.04 | 38.45 | 90322 |
| Dohány | 25 | 19.40 | 135.80 | 3395 |
| Czukorrépa | 590 | 0.82 | 89.95 | 53068 |
| Burgonya | 12012 | 1.37 | 42.77 | 513805 |
| Takarmányrépa | 3.28 | 0.54 | 57.05 | 189881 |
| Lenmag és lenfonál | 189 | - | 138.10 | - |
| Kender és kenderfonál | 1665 | - | 156.89 | - |
| Luczerna, lóhere | 8267 | 1.98 | 39.42 | 325878 |
| Bükköny | 4361 | 1.72 | 29.53 | 128804 |
| Természetes kaszáló | 38703 | 1.73 | 26.31 | 1018294 |
Czikória (1895-ben a czikóriatermelés
már kiterjedtebb volt). | 1 | 2.00 | 252.00 | 252 |
A megyének miként emlitettük, 236,370 kat. hold szántóföldje van, a melyből 1892-ben 203,637 holdon arattak, maradna tehát 33,000 hold fekete ugarnak. Vannak azonban kisebb területeken termesztett olyan növények is, melyek a fenti kimutatásban nem foglaltatnak, a melyek legalább 3 ezer holdra tehetők, vagyis a megye kerekszámban körülbelől 30,000 hold fekete ugart tart, a mely terület az összes gabonatermő földnek alig ötödénél tesz többet, a mi egy egész megyét véve tekintetbe, soknak éppen nem mondható.
Tengeri.
A fenti adatokból az is kitünik, hogy gabonafélék 130,871 kat. holdon, kapásnövények 25,884 kat. holdon, takarmánynövények pedig 51.331 kat. holdon termeltetnek, beleszámítva az utóbbiba a réteket is. Hogy kapás aránylag kevés termeltetik, annak oka abban keresendő, hogy a Kassán felül eső részekben a tengeri nem érik meg. A Kassa alatt levő részeken pedig azért nem termelik szivesen a tengerit, mert Kassán nem igen van piacza s így a nép általában nem volt s ma sincs hozzászokva a tengerinek nagyban való termeléséhez. A burgonya ellenben a megye nem minden részén ad kielégitő hozamot s ezért csak vidékenkint foglalkoznak tömeges termelésével.
Búza.
A legjobb buzatalajok a Hernád völgyében vannak, a hol a 8-10 métermázsa, mint vidékenkinti átlag, nem tartozik a ritkaságok közé. Itt azután a termésátlagok növekedőben is vannak, különösen mióta a czukorrépa-termelés felkaroltatván, a talaj jobb mívelésben és trágyázásban részesül. 406De nemcsak a Hernád völgye, hanem a megyének még dombosabb helyei is igen jó buzatermő talajok, a mit bizonyít egyrészt a kedvező megyei átlag (7.47 mm) másrészt pedig a buzának magas átlagos súlya. 1892-ben pl. az abauj-tornai buzának átlagos súlya 79.6 klgr. volt. Ilyen magas átlagos súlyt a magyarországi megyék közül egyetlenegy sem mutatott fel abban az évben, s ennek következtében az országos átlag is abban az évben 77.33 klgrm. volt. A megyében általánosan meglehetős bánáti magot használnak; a búza szine igen szép; legnagyobbrészt mint tiszavidéki ismeretes a forgalomban.
A talajok buzatermőképessége utóbbi időben határozottan fokozódott. Míg ugyanis 1868-ban az első osztályu földek csak 6 magot adtak, addig 1892-ben megyei átlagként 7.47-et s az első osztályu talajok ma mindenesetre 9-10 magot adnak.
Rozs.
Rozs az egész megye területén mindenütt termesztetik, mégis kevésbbé a völgyekben, mint inkább a dombosabb helyeken, kevésbé a nagybirtokos, mint inkább a parasztgazda által. Minősége kitünő és súlya megyei átlagként 74.4 klgr. súlyosabb tehát mint a magyarországi megyék bármelyikének átlaga. A rendelkezésre álló adatokból itélve, a talajok rozstermőképessége az utóbbi 25 év alatt egyáltalán nem fokozódott s csupán a minőség javult.
A KASSAI GAZDASÁGI TANINTÉZET.
(Saját felvételünk)
Árpa.
Az árpatermelésre a megye legnagyobb részének talaja különösen alkalmas s az abauji árpa legnagyobb részben mint sörárpa elsőrangu helyet foglal el a piaczon, és nagy mennyiségben szállittatik külföldre is. Legjobb minőségü sörárpák nem a televényben dús völgyekben, hanem a szegényebb hegyoldalakban és fensíkokon teremnek, nevezetesen Kassa vidékén, Vizsoly, Vilmány és Tornyos-Németi vidékén, de a megyének csaknem egész területén is. Az árpafajok közül legáltalánosabb az u.n. tót árpa és chevalier árpa és a Peerless is. A termésátlagok bár igen lassu, de határozott emelkedést mutatnak, a minőség azonban feltétlenül javult. Árpafeldolgozásra egy gyár is létezik Kassán, az Ungár-féle, mely részint árpakását készít, részint pedig az árpát tisztitván, a külfölddel köt üzleteket.
Zab.
Az eddig említett kalászos növények után a zab termesztetik legnagyobb területen, 24893 kat. holdon. Nincs ugyan a megyében hely, a 407mely tisztán a zabtermelésre volna utalva, mégis nagyobb mennyiségben Kassa és Béla között találjuk, habár termesztésével az egész megye foglalkozik.
Hüvelyesek.
A hüvelyeseket a megye felső vidéke termi kitünően; a bab agyagos, kötött talaju földein mindenütt jól terem, a lencse pedig különösen Nádas vidékén ad szép hozamot. Hires a kékedi és pányoki lencse, s egyéb lencséknél magasabb áron is fizetik.
Olajnüvények.
Az olajnövények termelése egyáltalán nagyon kevéssé van felkarolva, bár ott, a hol termelik, a repcze igen szép hozamot ad és rovarkárokat sem igen szenved éppen azért, mert termelése kevéssé van felkarolva. Itt-ott termeltetik mák, gomborka, kender, len, éppen csak a házi szükséglet fedezése czéljából.
Burgonya.
A burgonyának igazi hazáját Abauj-Tornavármegye még nem képezi; többnyire kötött talajai nem jó burgonyatermők, a hozam általában nem kielégitő. Ez is az oka, hogy a megye aránylag csak keveset, 12 ezer hold burgonyát termel, saját szükségleteinek, s a megyebeli szeszgyárak szükségleteinek fedezésére. Vannak vidékek a hol jobb termésátlagok vannak, de megyei átlagként holdankénti termésül csak 31 mm. vehető fel; tekintettel pedig a sok kézi munkásra, mit a burgonya igényel, még a zabtermelés is jövedelmezőbbnek mondható.
Czukorrépa.
A czukorrépatermelés régebben már divott egy ízben a megyében, akkor a mikor a kassai czukorgyár még fennállott, s 1866-ban például a megye területén körülbelül 200,000 bécsi mázsa czukorrépát termeltek. A czukorgyár megszüntével a répatermeléssel is felhagytak, miglen a szerencsi czukorgyár felépültével a czukorrépa-termesztés uajbb lendületet vett.
Czikória.
Végre emlitést kell tenni a czikóriáról, melynek termelése most csak nem rég vált aktuálissá, a midőn Franck fiai linczi czikória-gyárosok Kassán nagyszabásu pótkávé-gyárat állitottak fel, a mely 2000 kat. hold czikória feldolgozására van berendezve. A czikoria 252 frt bruttó jövödelmet szolgáltatott be, a melylyel szemben körülbelül 70 frt kiadás áll, s így a czikória egyike a legjövedelmezőbb mezőgazdasági termékeknek.
Takarmány.
A takarmánytermesztés terén Abauj-Tornavármegyében még ma is a rétek játszanak főszerepet, amennyiben a megyében nem kevesebb, mint 38 ezer kat. hold rét van, a melyeknek hozama azonban nem mindenütt kielégitő. Ennek oka egyedül a nem megfelelő kezelésnek tudható be.
Ujabb időben azonban e tekintetben is nagyon sok történt, mi leginkább a kassai kerületi kulturmérnöki hivatalnak tulajdonitható; különösen lecsapolás és alagcsövezés által javitottak meg nagyon sok rétet, öntözött rétet azonban még igen keveset találunk. Kétséget sem szenved, hogy az utóbbi két évtized alatt a rétek sokat javultak, s terméshozamuk is nem kevesebb mint 20-25%-al fokozódott, s megyei átlagként a 15 mm. széna- és sarjutermés nem is utolsó helyen áll.
A mesterséges takarmánynövények közül legnagyobb mennyiségben termesztetik a lóhere, bükköny, luczerna és csalamádé, továbbá a takarmányrépa. Ezek mindenike a nagymennyiségü csapadék kifolyásaképpen igen nagy hozamokat ad. A május-juniusi esőzések miatt a széna betakarítása sokszor nehézségekbe ütközik, miért is ujabban a zsombolyai és tornai kazalozási mód mind szélesebb körben nyer alkalmazást.
Állattenyésztés.
Az állattenyésztés terén Abauj-Torna vármegye ezideig jelentékenyebb pozicziót nem vívott ki magának, s csupán ló- és szarvasmarhatenyésztése az, a mely ujabb időben lendületnek indult.
408Ló.
Már e század elején történtek intézkedések a lótenyésztés emelésére. A vármegye gazdaközönsége ugyanis nem rendelkezett elegendő számu ménnel, s a rendelkezésére állók is nagyrészt selejtesek voltak, minek következtében a megye nemesi osztálya 1834-ben a megye öt járása részére összesen 15 hágó-mén bevásárlását határozta el, a melyek közül 9 drb Mezőhegyesen, 6 drb pedig Erdélyben meg is vásároltatott, összesen 7221 p. forintért. A méneket Kassán tartották 1843-ig, de kevés eredménynyel és ezért a méntelepet be is szüntették. Magánosok kezében a hatvanas évek elején 255 drb mén volt, ezek közül azonban alig 20 drb birt olyan testalkattal, a mely javitásra alkalmas lett volna. Az állami ménekből is csak 16 drbot küldtek a megye területére, s igy nem csoda, hogy a lótenyésztés a legutóbbi időkig fejlődésnek nem indult. Az állami mének kedvező eredménye határozottan meglátszik, különösen a minőségben. Ma 40-50 drb állami mén nyer elhelyezést a megye területén, Abauj-Szántó, Bőd, Felső-Dobsza, Forró, Göncz, Nagy-Ida, Széplak, Szepsi, Szikszó, Torna és Vizsoly fedeztetési állomásokkal Kassán, a megye székhelyén ezidőszerint fedeztetési állomás nincs.
A vármegyében 8000 drb kancza van és csak egyharmad annyi 3 éven aluli csikó. Legjobb lovak találhatók a megyében Bőd, Szikszó, Torna környékén, mindannyi katonai czélokra alkalmas. Kassa felett s nevezetesen a hegységekben mindenütt apróbb, kevésbbé nemes lovak találhatók, ellenben igásló-tipusa a megyének nincs.
Jelentékenyebb lóvásárokat a vármegye területén Kassán, Szikszón és Tornán tartanak.
Nagyobb szabásu ménesek a megye területén nincsenek. Gróf Forgách Sándor birt Alsó-Kemenczén egy igen jó hirnévnek örvendő angol telivérménest, ezt azonban örökösei 1894-ben feloszlatták.
Az 1894. évtől kezdve minden év junius első napjaiban a lótenyésztés emelése czéljából a kassai falkavadász-társulat Kassán lóversenyeket rendez.
Szarvasmarha.
A szarvasmarhatenyésztés ujabb időben örvendetes lendületnek örvend, s különösen a piros-tarka fajták azok, melyeknek tenyésztésével a gazdaközönség nagy előszeretettel foglalkozik. A tehenészetek szaporodásának oka a kedvező tejértékesitési viszonyokban is kereshető. Egyfelől Kassa, másfelől Miskolcz, a megye legnagyobb részéhez oly közel esik, hogy a távolság a tej szállítására nézve akadályt nem képez. Kassán különben egy elég szépen virágzó tejszövetkezet is van.
A megye területén a legutóbbi helyi összeirás szerint 49.418 szarvasmarha van. Ha azonban tudjuk azt, hogy 1857-ben csupán Abaujvármegye területén 54,628 drb szarvasmarha volt, s ezzel szemben a tornai járás nélkül ma csak 40.972 drb, vagyis 14 ezer darabbal kevesebb van, úgy a szarvasmarha-tenyésztés ezen retrogard irányzata mindenkire elszomorítólag fog hatni. E visszafejlődésnek leglényegesebb oka abban keresendő, hogy 1864-ben nem kevesebb, mint 4716 drb szarvasmarha pusztult el keleti marhavészben s hogy az 1858. és 1863-iki szerfelett száraz évek ugyancsak megtizedelték a szarvasmarha-állományt. A szarvasmarha-létszám emelkedésének állandó akadályául szolgál különben az a körülmény is, hogy a kassai piaczon a borjuk ára állandóan túlmagas, a mi különösen a paraszt kisbirtokost a borjak eladására kecsegteti. Némi vigaszt még nyújt az a körülmény, hogy a minőség javulása szembeötlő, s a számbeli csökkenés daczára értékcsökkenés nem, vagy csak alig észlelhető. Ujabb időben azonban nem csupán a gazdaközönségben van meg az érzék a szarvasmarhatenyésztés 409emelésének szükségessége iránt, de ez irányban az állam, különösen pedig az "Abauj-Tornamegyei gazdasági egyesület" is igen sokat tesz.
A megye keleti és északnyugati vidékein többnyire egy kistermetü és kevés igényü szarvasmarha található, mely részint elcsenevészedett magyar, részint hegyi lengyel marha, a melynek egyetlen, de kitünő tulajdonsága az edzettség és a kevéssel való beérés. A Hernádvölgy kitágulásának helyén, Kassán és környékén találhatók a legnagyobb és legjobb tehenészetek, többnyire piros-tarka siementhali, kuhlandi, s a legujabban importált pinczgaui marhával. A megye délibb részein, Szikszó vidékén, úgy nemkülönben Torna vidékén, már inkább a magyar erdélyi szarvasmarha tenyésztésével foglalkoznak, habár a piros-tarka marha a megye minden falujában kisebb-nagyobb számban, legtöbbnyire keresztezések alakjában feltalálható.
Nevezetesebb vásárokat szarvasmarhára is Kassán, Szikszón és Tornán szoktak tartani.
Juh.
Abauj-Torna vármegyének, egészen a legutóbbi időkig, juhtenyésztése képezte egyik legfőbb jövedelmi ágát; ámde a gyapju-árak hanyatlásával a juhtenyésztés is megszünt elsőrendü fontossággal birni, a mi a juhállománynak számbeli csökkenését vonta maga után. A megye területén 1858-ban 108.053 juh tartatott, a melyek közül nem kevesebb, mint 94,553 drb merino volt. 1888-ban a megye juhállománya 93,631 drb volt, s az apadás azóta még rohamosabb, minek a már jelzett körülményen kívül az is az oka, hogy a legelőterület folytonosan apasztatván, a juhtartás is hova-tovább költségesebbé válik, s mindinkább a szarvasmarhatenyésztésnek kénytelen tért engedni.
A KASSAI GAZDASÁGI TANINTÉZET MAGGYÜJTEMÉNYE.
(Letzter S. felvétele)
A megye északibb részeiben többnyire raczka-juhok tartatnak, nem csupán gyapju, de tejnyerés czéljából is; a gomolyák vagy a kassai, de leginkább a szepesi piaczokon értékesíttetnek, métermázsánként 36-40 forinton, s az ország határain túl is igen jó hirnévnek örvendő liptai túró készítésére használtatnak. Ezeken a vidékeken, a hol jó legelő kellő mennyiségben áll rendelkezésre, a fejő-juhászatok elég jól jövedelmeznek. A kassai m. kir. gazdasági tanintézet az u. n. fríz juhok tenyésztésével foglalkozik, a mely ugyanolyan tartás mellett legalább még egyszer annyi tejet ad, mint a raczka juh.
A megye délibb részein általában véve a merinó és a merinó-raczka keresztezés tenyésztetik, részint csupán a gyapju-, részint tejnyerés szempontjából is. Ezekben a juhászatokban csekély részben az electorál irány divik, a mely annak idején herczeg Breczenheim telkibányai és gr. Károlyi István vilyi és kápolnai uradalmaiból indult ki. Túlnyomóak azonban a negretti irányu törzsnyájak, melyet a vallásalapitvány sajóládi és a 410gróf Erdődy család ónodi törzsjuhászatai segitettek meghonosítani. Ujabb időben itt-ott a rambouilette-juhok tenyésztését is felkarolták, illetőleg a kosokat keresztezési czélokra használták fel.
A gyapju-értékesítés megkönnyítése czéljából 1895-ben gyapju-aukcziót létesítettek Kassán. A kisérlet elég jól sikerült és valószinü, hogy ilyen aukcziókat a jövőben is fognak rendezni.
Sertés.
A megye sertéstenyésztése virágzónak nem mondható, bár a kassai sódarok hirneve Magyarország határait jóval túlszárnyalja és a kivitel is meghaladja az évi 4000 métermázsát. Míg azonban csupán Abaujvármegyének sertésállománya 1858-ban 36,756 drb volt, addig 1880-ban Abauj-Torna vármegyének sertésállománya együttvéve is csak 20,074 darabból állott. Az apadás tehát legszembeötlőbb valamennyi állattenyésztési ág között, a minek egyik oka az is, hogy a kassai húsfüstölők csakis fiatal, egy éves sertéseket vágnak, s igy ennek magas ára lévén, minden fölösleges fiatal sertést értékesítenek.
A megye területén a sertéseknek nagyban való tenyésztése nem igen szokásos; nagyobb szabásu kondászatok csak elvétve találhatók. A sertés minőségét illetőleg a magyar mangalicza van legáltalánosabban elterjedve, különösen a sík vidékeken. Hegyesebb vidékeken az u. n. hegyi sertés található, a mely a lengyelekével azonos, vagy pedig annak mangalicza sertéssel való keresztezése által keletkezett. A kassai húsföstölők az ilyen hegyi sertéseket kedvelik leginkább, mert ezek szolgáltatják a legizletesebb, nem túlzsiros, de puha rostu sonkákat. Kassán és annak közvetlen vidékén a kassai gazdasági tanintézet kondászatából kiindulólag az angol berkshirei sertés kezd rohamosan terjedni.
Tekintettel arra a körülményre, hogy az utóbbi öt év leforgása alatt a kassai piaczon a sertéshús ára métermázsánkint körülbelül 10-12 forinttal emelkedett, az itteni viszonyoknak megfelelő sertés tenyésztése nagyon jövedelmezőnek mondható, s igy a sertés-létszám hanyatlása egyáltalán nem indokolt. Az itteni viszonyoknak pedig megfelel minden gyorsan fejlődő és húsra hizó sertés, leginkább tehát az angol hússertések. Magyar mangaliczát, különösen a megye északibb részeiben, senki sem keres.
A kassai húsfüstölők szükségletét Abauj-Tornavármegye nem lévén képes fedezni, a megye területén meglehetős élénk sertéskereskedést űznek s többnyire hegyvidéki sertéseket hoznak be. E tekintetben különösen a kassaujfalusiak tünnek ki, a kik jóformán kizárólag sertéskereskedésből élnek. Ezek maguk vágják le az általuk feljavitott sertéseket, a sonkát a húsfüstölőknek adják el, a húst pedig a kassai és eperjesi piaczokon értékesítik.
Baromfi.
Az emlitett állattenyésztési ágakon kívül ujabb időben a baromfitenyésztés is szép lendületnek indult s a majorságok közül különösen a Plimouth-Rocks az, a melynek tenyésztése mindjobban felkaroltatik. A tyukoknak száma a megye területén 100,000-re tehető. A tojáskivitel elég élénk, a csirke pedig jó piaczot talál Kassán, Miskolczon és a szepességi fürdőkben.
Méhészet.
A méhtenyésztésre is igen kedvezőek a viszonyok. Az egymást felváltó erdők és rétek viránya bő legelőt nyújt a méheknek s ennek köszönhető hogy a megye területén közel 5000 mm. mézet termelnek.
Szőllő.
Abauj-Tornavármegye szőllőtermelése - daczára annak, hogy Kassán felül a szőllő már meg nem érik, - egykor igen jelentékeny volt. A filloxera azonban annyira tönkre tette, hogy ma alig van használható szőllő területe. Ezelőtt 20 évvel közel 7000 kat. hold szőllő volt a megyében 411a mely legnagyobb mennyiségben a Hernád mentén, főleg Szikszó, Hejcze vidékén volt feltalálható s ezen a vidéken termeltetett a legjobb bor is; regenerálásához még csak itt-ott fogtak. Legjobban tartják magukat még a kassa-vidéki szőllők, daczára annak, hogy az országba Kassára, a Mathiasz szőllejébe hozatott be legelőször a filloxera. Abauj-Tornavármegye szőllei általában véve könnyü, savanykás ízü, de igen jó asztali borokat szolgáltatnak.
Kertészet.
A megye talaji és égalji viszonyai a kertészetre nem a legkedvezőbbek; nevezetesen pedig a főzelékfélék termesztésével nem versenyezhet a délebben fekvő megyékkel, mert minden igyekezete daczára Hevesmegye pl. 2-3 héttel is hamarább jelenik korai zöldségeivel a kassai piaczon, mint az itteni kertészek. Ezt azonban nem tekintve, Abauj-Tornavármegyének úgy piaczi, mint talaji és éghajlati viszonyai a kertészkedésre igen kedvezőek, a mennyiben nemcsak hogy mindenféle kerti növény megterem, de azokat Kassán s a megye egyéb jelentékeny városaiban, de a szepességi fürdőkben is igen jól lehet értékesíteni. Ennek daczára kereskedelmi kertészete a megyének alig van, úgyannyira, hogy zöldséggel Kassát legnagyobbrészt egri kertészek látják el. Legujabban bolgárok telepedtek le Kassán, kik mindjárt letelepedésükkor hat holdat rendeztek be öntözésre s ezen a területen óriási mennyiségü zöldséget termesztenek.
Nagyban termeltetik azonban a megye területén a káposzta. A termelt káposztafejek mennyiségét legalább 50,000 darabra lehet becsülni. Legnagyobb mennyiségben a Hernád mentén, Kassa alatt termesztik.
Gyümölcstermeléssel sem foglalkoznak a megye területén nagyban és rendszeresen. Van ugyan gyümölcsös minden kertben, többnyire azonban csak a házi szükséglet fedezése czéljából. Piaczra is kerül egy kevés mennyiség, de ez nem a legjobb minőségü. Jelenleg több helyen tesznek nagyobbszabásu kisérleteket a rendszeres gyümölcstermelés érdekében.
Munkás-viszonyok.
A munkás-viszonyok Abauj-Tornavármegye területén még ma is elég kedvezőek, daczára annak, hogy az Amerikába való kivándorlás a megye területéről igen jelentékeny volt, sőt ma is az, bár csökkenőben van. Cselédet az országban szokásos fizetési viszonyok mellett tetszés szerinti mennyiségben lehet kapni. Napszámos is az év minden szakában, kivéve talán egyes kisebb területeket, rendelkezésre áll s legfeljebb aratás idején mutatkozik itt-ott napszámoshiány. A napszámok sem túlmagasak s az aratási időtől eltekintve, férfi napszámost is 40-70 krért ellátás nélkül a megye bármely pontján lehet kapni. Aratáskor a férfi napszámos ára 1 frt 50 krra is felszökik helyenkint, leginkább azért, mert részre szívesebben vállalkoznak. Ebből kifolyólag a földbirtokosok is legszivesebben részre arattatnak, 10-14-ed részt adván az aratásért.
Birtokárak.
Az utóbbi nehány év óta a földbirtok árai rohamosan emelkednek és valóban bámulatos, hogy helyenként mily magas árakat fizetnek, különösen olyan városok és községek határaiban, a hol a parasztság jómódnak örvend s ennek következtében minden talpalattnyi eladó földet megvásárol. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy magyar holdjáért kisebb területben 600-1000, sőt 1200 forintot is fizetnek. Legdrágábbak a Hernád-menti földek, a hol instrukczió nélkül holdja 200 forinton alul nem kapható, de 250, sőt 300 forintot is kérnek holdjáért. Kassa közvetlen környékén, a völgyben egyáltalán nem lehet földet venni, oly magas árakat követelnek; itt még a magaslatokon fekvő földekért is fizetnek 300-400 forintot holdanként. A megye egyéb részeiben is a völgyekben a föld ára 150-200 forint között ingadozik s csak rosszabb minőségüt lehet olcsóbban is venni.
412A talajáraknak megfelelőek a bérleti viszonyok is. Holdanként 8 forinton alul nem igen lehet birtokot bérelni s a Hernádvölgyben 10-15 forint bért fizetnek, Kassa közvetlen környékén pedig még többet is.
Gazdasági tanintézet.
Abauj-Torna vármegye gazdasági fellendülésére a kassai m. kir. gazdasági tanintézet is kedvező befolyással van, egyrészt azáltal, hogy a mezőgazdasági tudományokat terjeszti és mintagazdaságot tart fenn, másrészt pedig hogy tenyészanyagot, vetőmagvakat jutányos áron bocsát a gazdaközönség rendelkezésére.
Ez az intézet 1875-ben létesült és e czélra Kassa városa nem csupán 272 kat. hold szántót-, és 200 hold erdőt bocsátott az intézet rendelkezésére, de még az épitkezésekhez szükséges faanyagot is ingyen engedte át.
Az intézet kezdetben nehézségekkel küzdött, a mennyiben oly gyéren jelentkeztek a hallgatók, hogy már be akarták szüntetni. Azonban gr. Széchenyi Pál volt földmivelésügyi miniszter személyesen meglátogatta az intézetet s annak kies fekvése, czélszerü berendezése annyira megnyerte tetszését, hogy a beszüntetés gondolatától elállott s az intézet felvirágoztatásához szükséges eszközöket rendelkezésre bocsájtotta. Evvel kedvező fordulat állott be az intézetre nézve; rohamosan fejlődésnek indult és csakhamar utólérte a többi hasonrangu intézeteket. Egy évtized alatt hallgatóinak száma megháromszorosodott s ma is folytonosan emelkedőben van, felülhaladván ma már állandóan a százat.
Az intézetbe a tanulók 6 gimnaziumi, ugyanannyi reálosztály végeztével vagy ennek megfelelő képzettséggel vétetnek fel. A tanfolyam három év; ebből az első évfolyam túlnyomólag gyakorlati, a munka közben magyaráztatván meg a növendéknek az általa végzett munka czélját. Azonban kevés előadási óra is tartatik részére, a középiskolák hetedik és nyolczadik osztályának megfelelő azon tantárgyakból, melyekre mint gazdának szüksége lesz.
A KASSAI GAZDASÁGI TANINTÉZET ÁLLATGYÜJTEMÉNYE.
(Letzter S. felvétele)
A második és harmadik évfolyamban adatnak elő a tulajdonképeni szaktantárgyak, szintén gyakorlatokkal egybekapcsolva. A harmadik év befejeztével az arra érdemesitett hallgatók oklevelekkel egyenértékü végbizonyitványt nyernek, a mely önkéntességre is jogosít és a melynek alapján adójuk kétszeresen számittatik.
Az intézet gazdasága termeli mindazon kulturnövényeket - kivéve a dohányt - melyeket az országban nagyban termelni szokás. Vetőmagvai nagy kelendőségnek örvendenek s különösen sörárpája hires. Legnagyobb súlyt helyez azonban az állattenyésztésre, különösen pedig a szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztésre. A pirostarka kuhlandi szarvasmarha tenyésztésével foglalkozik, mely a felvidéki viszonyoknak igen megfelelő. Juhászatában rambouiletteket és frízeket tenyészt, mely utóbbiak óriási tejhozamuk által tünnek ki. Kondászatában kizárólag fekete szőrü, angol berkshirei sertés 413található, a melyet húsosabb voltáért az itteni hentesek nemcsak hogy nagyon keresnek, de jobban is fizetnek.
Fontos tényezője a vármegye gazdasági életének az "Abauj-Tornavármegyei Gazdasági Egyesület" is, mely nagy tevékenységet fejt ki a vármegye mezőgazdasági érdekeinek előmozdítása körül. 1896. évi márczius 26-án megtartott rendes közgyűlésének jelentése szerint, az egyesület bevétele 7991 forint volt, melyből 5840 forint fordittatik mezőgazdasági czélokra és az állattenyésztés előmozdítására. Ugyanekkor megválasztották elnökül gróf Hadik Jánost, alelnökül Fiedler Károlyt, és báró Schell Gyulát; titkár lett Bukaresti János, ügyész Hedry Lőrincz, számvizsgálók Comáromy László, Dobozy Pál és Vécsey József.
Hogy a vármegye gazdasági viszonyairól egyes példákkal is hű képet nyujtsunk, a különböző vidékeken, tehát különböző viszonyok közt levő uradalmakról a következő adatokat közöljük.
Alsó-Kemencze. Özv. gr. Forgách Sándorné uradalma. Ide tartozik Alsó-Kemencze, Pethő-Szinye, Csákány, Nádaska, Zsír, Kelecsény, Borda, Györke és Bőd. Összterület 16,000 m. hold (azonkivül Zemplénben 4000 hold), melyből 6225 hold szántóföld, kaszáló és legelő, a többi erdő. Erdészeti üzem: tüzifa, vasúti talpfa, donga, szénégetés és cserzés. Erdei vadak: vaddisznó, szarvas, őz és farkas. Különleges termelési ág a czikória. A lóállomány vegyes; szarvasmarha siementhali, allgaui és magyar, juh nemesített magyar faj. Tejgazdaság kb. 100,000 liter évi termelés. Munkaerőt Galicziából is szereznek; napszámárak: férfiaknál 30 krtól 1 frtig, nőknél 20 krtról 50 krig. Átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 6-7 frt.
Alsó-Láncz. Hedry József uradalma. Ide tartozik: Alsó- és Felső-Láncz, Buzita, P-Radvány, Büttös és Hidas-Németi. Összterület 2500 m. hold, melyből kb. 1700 hold szántóföld, kaszáló és legelő, a többi erdő. Juhtenyésztés: középfinom faj, sertéstenyésztés: fehér mangalicza. Tejgazdaság: juhsajt a miskolczi piacz számára. Munkaerőt Sárosból is szereznek; napszámárak férfiaknál: 40 krtól 60 krig, nőknél 20 krtól 40 krig. Aratás részre vállaltatik. Átlagos földhaszonbér m. holdankint 5-6 frt e vidéken.
Alsó-Kéked. Melczer Georgina és Malvina bárónők uradalma. Összterület 1570 k. hold, melynek nagyrésze erdő; üzeme rendszeres évi vágás, talpfa és tűzifa. Vadak: őz, vaddisznó és róka. A szarvasmarha magyar faj: juh raczka; sertés mangalicza. - Tejgazdaság: juhsajt a kassai piaczra. Gyümölcstermelés szintén van a kassai piacz számára. Napszámárak férfiak 40 krtól 1 frtig, nők 30 krtól 60 krig.
Alsó-Mislyén Fekete Albert mint különleges termelési ágat czikóriát termel. Lovai félvérek, szarvasmarhája nyugati, sertései kisjenői faj; tejtermelése évi 35,000 liter. Munkaerőt Borsodból is hozat, a munkabér férfiaknál 60 krtól 1 forintig, nőknél 30 krtól 50 krig. Az átlagos földhaszonbér 10 frt e vidéken.
Bárcza. Bárczay József uradalma. Ide tartozik: Bárcza, Felső-Hutka, Felső-Dobsza és Pólyi. Összterület 2500 m. hold (Beregmegyében külön 3000 hold), melyből kb. 105 waggon gabonanemüt termel. A szarvasmarha nyugati faj, a juhok merinók. Évi tejtermelés 50,000 liter. Napszámárak: férfiaknál 40 krtól 1 frt 20 krig, nőknél 25 krtól 45 krig. Az átlagos haszonbér a vidéken 10 frt m. holdankint. Itt van Berzeviczy Egyedné uradalma is, melyhez tartozik: Bárcza, Szt.-I.-Baksa, Nagy- és Kis-Kinizs. Összterület 1200 m. hold, (Szepesben és Zemplénben külön 380 hold). Szintén termel czikóriát. Szarvasmarha: nyugati faj, évi tejtermelés 80,000 liter. Munkaerőt Sárosból és Gácsországból is hozat. - Bárczay Ödön birtokát Widder Ignácz örökösei bérlik. A czikóriatermelést szintén űzik. Ló- és csikótenyésztése arabs telivér, a szarvasmarha nyugati faj, a juh közönséges. A tejgazdaság 50-60 fejős tehénnel bérbe van adva.
Buzinka. Gróf Zichy Ernő uradalma. Összterület 1000 hold, melyből az erdő csak 200 hold. Különleges termelési ág a czikória. Nagy szarvasmarhatenyésztés inthali és honi fajokkal. Évi tejtermelés, közel 200,000 liter. Napszámárak férfiaknál 30 krtól 60 krig, nőknél 20 krtól 40 krig. Átlagos földhaszonbér 8 forint.
414Buzita. Szentimrey Gellért uradalma. Összterület 1200 m. hold, melyből kb. 200 hold az erdő. Szintén termel czikóriát is. Nagy területen rendszeresen űzött diótermelése van. A szarvasmarha magyar, kuhlandi és siementhali keresztezés; a juh vegyes, a sertés mezőhegyesi és mangalicza. Méhészet 81 kassal. Konyhakertészet, melynek termékei már több kiállitáson kitüntetést nyertek. Napszámárak: férfiaknál 35 krtól 60 krig, nőknél 20 krtól 40 krig.
Buzafalván, Bernátfalván, szóval az u. n. apró falvakban szintén termelik kisérletképen a czikóriát. Lovak, szarvasmarhák vegyesek, tejgazdaságot űznek, a munkaerőt a felső megyékből is szerzik, a napszámárak a többiekhez hasonlóak, az átlagos földhaszonbér 8-14 frt közt változik.
Devecser. Csoma József uradalma. Ide tartozik: Devecser, Vendégi, Bátorgagy, Szászfa, Felső-Füged és Szkáros. Összterület 2600 k. hold. A lóállomány: angolfaj, a szarvasmarha nyugati, a sertés fehét mangalicza. Erdészeti üzem: tüzi- és épületfa. Napszámárak férfiaknál 40 krtól 70 krig, nőknél 20 krtól 40 krig. Átlagos haszonbér a vidéken m. holdankint 10 frt.
Enyiczke. Özv. gróf Zichy Rezsőné uradalma. Ide tartozik: Enyiczke, Bölzse, Csány, Buzafalva, Szakály, Perény, Hilyó, Bukócz, Széplak, Fáj, Littka, Bodókő-Váralja, Ujfalu, Árka, Alsó- és Felső-Méra, Göncz-Ruszka. Összterület Abauj-Torna vármegyében kb. 12,000 k. hold, melyből szántóföld, rét és legelő kb. 6000 k. hold, a többi erdő. Termel mintegy 8000 mmázsa gabona-, 2000 mmázsa gumó- és 12,000 m. mázsa gyökérfélét. Különleges termelési ágai a czukorrépa és czikória. A lóállomány angol félvér, a szarvasmarha bonyhádi és siementhali keresztezés, a juh merinó, a sertés fehérszőrü mangalicza. Tejtermelés 292.000 liter. Gyapju 5778 kiló, zsírban nyírva. Méhészet 40 Zirzon-féle kaptár. Erdészeti üzem Hilyón, Bukóczon, B.-Váralján, Fájon, Littkán és Perénden: tüzifa és épületfa. - Borászat: Bodókő-Váralján 70 hold nemesitett szőllő. - Dísz-, konyha- és gyümölcs-kertészet Enyiczkén. Széplakon és B.-Váralján van. - Gazdasági ipar: téglaégető és gőzmalom. Gazdatisztek száma 9. A munkaerőt Nyitramegyéből is szerzik, a napszámárak normálisak, az átlagos haszonbér a vidéken m. holdankint 7-8 forint.
Felső-Vadász. Gr. Vay Tihamér uradalma. Ide tartozik: Felső-Vadász és Orosz-Garadna. Összterület 1500 m. hold. (Borsodban és Zemplénben külön 6800 k. hold. A birtok haszonbérbe van adva. Erdészet 60 éves forda, vadak: őz és róka. Munkabér férfiaknál 40-80 kr., nőknél 30-50 kr. Átlagos földhaszonbér a vidéken 5-7 frt.
Felső-Gagy. Darvas Ferencz uradalma. Ide tartozik: F.-Gagy, Buzita és Rakodcza. Összterület 2000 k. hold. Gabnanemüben kb. 2500 métermázsát termel; különleges termelési ág a czikória. - Ló angol és arabs keverék; szarvasmarha magyar és svájczi: juh merinó; sertés mangalicza. Munkaerő torna-járási, napszámárak: férfi 30 krtól 1 frt 20 krig, nő 20-60 kr. Átlagos haszonbér a vidéken 5-6 frt m. holdankint.
Füzér, gr. Károlyi László uradalma. Ide tartozik: Füzér, Radvány, Komlós, Nyíri, Pálháza, Sompatak. Összterület Abaujban kb. 19,000 kat. hold, melyből szántóföld, rét és legelő kb. 4000 k. hold, a többi erdőség. Erdészeti üzem: tüzi-, talp-, épület- és dongafa. Vadak: vaddisznó, őz, szarvas és farkas. Rendszeres lótenyésztés és tehenészet. Munkabér és földhaszonbér normális.
Göncz. Özv. gr. Erdődy Pálffy Miklósné uradalma. Összterület a megyében 2400 m. hold, melyen kb. 24 vaggon gabnanemüt, 120 vaggon répát és 100 vaggon burgonyát termel. Ló vegyes faj; szarvasmarha nyugoti; juh: vegyes és merino. Tejtermelés 25,000 liter a szinai sajtműhely számára. Erdészeti üzem: 16 éves forda, tüzifa és cserezés. Gazdasági ipar: vizimalom 2 kőre. Munkaerő: Sárosból és Árvából is, napszámárak normálisak. Átlagos haszonbér a vidéken 10 frt.
Gagy-Vendégi. Vendéghy Gábor uradalma. Ide tartozik: Vendégi és Bátor-Gagy. Összterület 1400 m. hold. Gyümölcskertészet kb. 20 hold területen, rendszeresen és nagyobb arányban. Napszámárak normálisak, átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 5-6 frt.
Göncz-Ruszka. Patay Etel. Összterület 700 m. hold. Szarvasmarha nyugati faj; jug merino; sertés mangalicza. Rendszeres gyümölcstermelés. 415Napszámárak: férfi 25-60 kr., nő 20-40 kr. Átlagos haszonbér a vidéken m. holdankint 10 frt.
Jánok. Sziklay Ede. Összterület 600 k. hold (azonkivül Gömörben külön), melyből kb. 1400 mmázsa gabnanemüt és 1200 mmázsa gyükérnövényt termel. Gyümölcstermelés: 10 m. hold területü kisérleti telepen, hol 170 fajta gyümölcs annak megállapithatása czéljából termeltetik, hogy kereskedelmi czikk gyanánt való termelésre melyek a legalkalmasabbak. Szarvasmarha magyar és siementhali keresztezés; sertés kisjenői kondor mangalicza. Évi tejtermelés 50,000 liter a bodollói sajtműhely számára. Erdészeti üzem: 40 éves forda, tüzi- és épületfa és makkoltatás. Munkaerőt a Szepességből is hoznak. Napszámárak: férfi 40-80 kr., nő 20-50 kr. Földhaszonbér a vidéken m. holdankint 7 frt.
Kázsmárk. Péchy Tamás uradalma. Ide tartozik: Alsó-Kázsmárk és Kis-Kinizs. Összterület Abaujban 909 k. hold, melyből kb. 700 szántóföld, rét és legelő, a többi erdő.
Korlát. Téglássy József uradalma. Ide tartozik: Korlát, Fancsal, Alsó- és Felső-Czécze, Méra, Hernád-Büd, Vizsoly és Kéty. Összterület 2000 m. hold, melyen kb. 30-40 waggon gabnanemüt termel. Különleges termelési ága: serárpa. Ló magyar faj; szarvasmarha magyar és nyugati; juh merinó; sertés fehér mangalicza. Napszámárak: férfi 30-60 kr., nő 20-40 kr. Földhaszonbér a vidéken m. holdankint 10 frt. - Meczner József birtokához tartozik: Korláth, Alsó-Czécze, Alpár, Kér, B.-Ujfalu, Fony. Összterület 1244 m. hold, melyen kb. 22 waggon gabnanemüt és 1500 mmázsa gumós növényt termel. Különleges termelési ág a serárpa. Ló félvér arabs és angol keresztezés; szarvasmarha magyar, nyugati; juh merinó; sertés kisjenői. Baromfitenyésztés a piacz számára. Erdészeti üzem: cserezés.
Krasznik-Vajda. Scholtz Gyula. Összterület 854 m. hold, melyen kb. 2500 métermázsa gabnanemüt és 1300 mmázsa gumósnövényt termel. Ló vegyes faj, szarvasmarha nyugati és magyar; juh angol keresztezés; sertés kisjenői. Tejgazdaság most rendeztetett be. Erdészet: akácz-erdő, ültetés alatt 18-20 éves fordával. Munkabér: férfi 40 krtól 1 frtig, nő 30-55 kr. Haszonbérátlag a vidéken: 6-8 frt egy m hold.
A KASSAI GAZDASÁGI T ANINTÉZET SZESZGYÁRA ÉS MAJORSÁGA.
(Letzter S. felvétele)
Nagy-Szaláncz. Gróf Forgách István uradalma. Ide tartozik: Nagy- és Kis-Szaláncz, Ujváros, Pusztafalu, Szalánczhuta, Ujszállás, Rákos, Regete-Ruszka, Bologd, Osva és Felső-Csáj. Összterület 28,000 k. hold (Zemplénben külön 10,000 hold), melyből 14,560 h. szántóföld, kaszáló és legelő, a többi tölgy- és bükkfaerdő. Termel kb. 15,000 mmázsa gabnanemüt és 4000 mmázsa gumós növényt. Gyümölcstermelés: alma, körte, szilva, cseresznye a Szepesség és Lengyelország számára. Lótenyésztés: angol telivér és pinczgaui; szarvasmarha: saját tenyésztésü magyar és tisztavérü pinczgaui; juh egynyiretü merinó. Erdészeti üzem: 100 éves forda, talpfa, dongafa, tölgydeszka-, épület- és tüzifa. 3000 hold körülkeritett vadaskert, vadak: szarvas, őz, vaddisznó, hiuz, róka farkas, borz, sas, sólyom, héja. Gazdasági ipar: gőzmalom Regete-Ruszkán, továbbá faltégla, fedélcserép és alagcső-készítés. Munkaerőt Lengyelországból is szereznek; napszámárak: férfi 60-70 kr., nő 30-40 kr. Haszonbérátlag a vidéken 6 frt.
Nádasd. Kováts Géza uradalma. Összterület 774 k. hold, melyből szántóföld, kaszáló és legelő 574 k. hold. Termel kb. 2300 m.-mázsa gabnát, 1400 416mmázsa gumós- és 2000 mmázsa gyökérnövényt. Különleges termelési ágak czikória és lencse. Gyümölcstermelés cseresznye és kajszinbaraczk. Szarvasmarha svájczi; juh merinó. Tejtermelés évi 35,000 liter a csányi sajtműhely számára és juhsajt a kassai piacz számára. Erdészeti üzem tüzi- és szerszámfa; vadak: őz, vaddisznó és vizivad. Napszámárak normálisak, átlagos haszonbér k. holdankint 14 frt.
Nagy-Ida. A báró Schell család uradalma. Ide tartozik: Nagy-Ida, Komarócz és Szeszta. Összterület 3516 kat. hold. Termel 50 vaggon gabnanemüt és 3000 mm. gumós növényt. Különleges termelési ág a czikória. Ló vegyes faj, szarvasmarha siementhali keresztezés, juh rambouillet-keresztezés, sertés kondorszőrü mangalicza. Tejtermelés 80,000 liter. Erdészeti üzem: 30 éves forda, tüzelő- és talpfa, cserhántás. Gazdasági ipar egy henger- és vizimalom. Munkaerőt a szomszédos vármegyékből is szereznek, a napszámárak normálisak, az átlagos földhaszonbér m. holdankint 6-8 frt.
Onga-Ujfalu. Darvas család uradalma. Ide tartozik: Onga-Ujfalu, f.-Gagy, Buzita, F.-Dobsza, János, Alsó-Gagy, Csenyéte, Bátor-Gagy, Rank. Összterület 4600 m. hold. (Borsodban és Zemplénben külön.) Ló magyar faj; szarvasmarha nyugati; juh kétnyiretü fésüs; sertés fehérszőrü mangalicza. Gazdasági ipar: 8 kövü vizimalom. Napszámárak: férfi 60 krtól 1 frtig, nő 50-60 kr. Haszonbérátlag a vidéken m. holdankint 12 frt.
Rozgony. Kelcz Andor. Ide tartozik Rozgony, Benyék és Haraszti. Összterület 600 hold. Különleges termelési ág a czikória. Erdészeti üzem cserezés és tüzifa. Vadak: őz és vaddisznó. Tejtermelés évi 50,000 liter. Gyümölcstenyésztés: alma, körte, baraczk, dió. Munkaárak: férfi 49-60 kr. Haszonbér m. holdankint 8-12 frt közt változik.
Semse. Semsey László uradalma. Összterület 2500 k. h old (Borsod- és Hajdumegyében külön 20,000 k. hold), melyből itt összesen 420 k. hold szántóföld és kaszáló, a többi erdő. Ló lipiczai faj; szarvasmarha bonyhádi; sertés pankotai faj. Erdészeti üzem: tüzifa.
Szemere. Pallavicini Adolf őrgróf uradalma. Ide tartozik Szemere és Büttös. Összterület 3000 m hold (Borsodban külön 1400 hold). Különleges termelési ág: sörárpa. Gyümölcstermelés: sóvári alma, körte, szilva. Ló vegyes; szarvasmarha kuhlandi és magyar; juh merinó; sertés mangalicza. Erdészeti üzem: 80 éves forda, tüzifa. Vadak: őz, róka, vadmacska, nyest, borz, vidra, néha vaddisznó. Gazdasági ipar: gőzmalom két kőre. Munkaerő: 40 krtól 1 frtig, hő 24-40 kr. Haszonbérátlag a vidéken m. holdankint 4-5 frt.
Széplak (Abauj-Széplak). Az esztergomi papnövelde uradalma. Ide tartozik Széplak-Apáti, Alsó-Hutka, Garbócz Zdoba, Beszter, F.-Olcsvár, Rás, Szilvás-Apáti. Összterület Abaujban: 3109 k. hold, melyből 1929 hold szántó, kaszáló és legelő, a többi erdő. Különleges termelési ág a káposzta. Ló félvér, szarvasmarha keleti és nyugati faj. Juh merino. Erdészeti üzem: 100 éves forda, tüzifa, maktermelés. Vadászat bérbe adva. Gazdászati ipar: két vizimalom Széplakon és Garbóczon; Napszámárak férfi 40-1 frt 10 krig, nő 20-25 krig. Haszonbérátlag a vidéken holdankint 12 frt. - Widder Mór nagybérlő. Összterület 1100 hold (Beregben külön 1700 hold). Termelés: 1800 mmázsa gabna, 200 mmázsa gumós növény. Különleges termelési ágak: czukorrépa és czikória. Ló félvér, - szarvasmarha pinzgaui tiszta vér, - sertés yorkshirei. Tejtermelés évi 180,000 liter. Erdészeti üzem: 70 éves forda, tüzifa. Munkaerőt a Szepességből és Nyitramegyéből is szerez.
Selyeb. Péczy István uradalma. Ide tartozik: Selyeb, Monaj, Kupa, Tomor. Összterület 1620 m. hold. Termelés: kb. 2500 hektoliter gabna, 600 mmázsa gumós növény. Ló magyar faj, - szarvasmarha magyar, - juh középfinom. Napszámárak normálisak; haszonbérátlag m. holdankint a vidéken 6 frt.
Torna. Dreher Antal uradalma. Ide tartozik: Torna. Ujfalu, Szt.-Jakab. Horváti, Szt.-András, Udvarnok, Áj, Falucska. Összterület a megyében 6366 1/2 hectár. Ebből szántóföld, kaszáló és legelő kb. 2815 hectár a többi nagyrészt erdő. Termel 1500 mm. buzát, 500 gabnát, 1000 árpát, 1800 zabot, 200 tengerit, 400 bükkönyt és 800 mm. tak. répát. Lovak magyar faj; szarvasmarha 417662 magyar, kuhlandi és oberinnthali; juh 3000 drb, sertés 560 mangalicza. Tejtermelés évi 188,391 liter és 120 mm. sajt. Erdészeti üzem: tüzifa és csergyártás.
Torna-Nádaska. Gróf Hadik János uradalma. Összterület 800 hold (Bihar- és Temesmegyében külön 4600 k. hold). Nádaskai termés 10 vaggon gabna. Gyümölcsfaiskola, melyből évenkint 5-6000 drb. kerül eladásra. Nemesitett alma és körte. Ló félvér és vegyes, szarvasmarha kuhlandi és siementhali keresztezés. Tejtermelés évi 72,000 liter; kertészet: konyhatermények, nagyszabásu spárgatenyésztés egy külföldi conservgyár számára, dísznövények, kereskedelmi czélokra. Napszámárak normálisak; földhaszonbérátlag a vidéken k. holdankint 12 frt.
Vilmány. Gróf Taaffe Ede örökösei (bérlő: Widder I. örökösei). Összterület 1000 m. hold, melyből szántóföld és legelő 850 hold. Termel 30 vaggon gabnát, 100 mmázsa gumós növényt és 15-20 holdon gyökérnövényt. Különleges termelési ág a czikória. Ló vegyes, szarvasmarha, nyugati és tiszta magyar, juh merino. Gazdasági ipar: gazd. szeszgyár, 7 kövü malom, kendertörő és téglaégető. Napszámárak, férfi 40-90 kr, nő 25-50 kr. Haszonbérátlag a vidéken magyar holdankint 15 frt.
Zsarnó. Koós József uradalma. Ide tartozik: Zsarnó, Szilas, Bodva-Vendégi és Péder. Összterület 3500 k. hold (Szatmármegyében külön). Termel: 4800 mmázsa gabnát Gumót és gyökeret csak marhatenyésztésre, de lóherét, répa- és lóheremagot nagyobb mennyiségben. Ló arabs telivér, szarvasmarha magyar, juh merinó, sertés fehér mangalicza. Erdészeti üzem tüzifa, vadak őz, vaddisznó. Az uradalomhoz tartozik 3 márványbánya és egy homokbánya. Napszámárak: férfi 30-70 kr, nő 30-50 kr. Átlagos haszonbér a vidéken 12 frt kat. holdankint.
