SÁROS- ÉS ABAUJVÁRMEGYE határán találkoznak a gömör-szepesi érczhegység keleti ágai az északról délnek vonuló eperjes-tokaji hegylánczczal. Egyedül akkora völgynyilás marad a két hegység közt, melyen a Hernád keresztül törhet. De nyomban rá kelet-déli irányban kanyarodnak el az érczhegység vonalai, a Hernád völgye kitágul, fokozatosan szélesedni kezd, hogy aztán délen a nagy Alfölddel egyesüljön. A két hegyvonal szögében, a Hernád sík völgyének fejénél fekszik Kassa sz. kir. város, Abauj-Tornavármegye fővárosa. A hegyfalon keresztül, mely észak felől félkörben karolja át a mai várost, egy aránylag szelid emelkedésű hágó köti össze a Hernád völgyét, tehát közvetlenül a nagy magyar Alföldet Galiczia nyugati részével, a középkorban oly nagy fontosságu s ma is kiváló jelentőségű fővárosával, Krakkóval. A Magas Tátra bérczvonala miatt Lengyelország a legrövidebb úton csakis a Hernád völgyén át érintkezhetett az Alfölddel, meg a Hegyaljával, s minthogy Galiczia felől kevésbé meredek a Kárpátok lejtője, mint Magyarország felől, a hegyen túli lakosok árúik kicserélése alkalmával itt csekélyebb fáradsággal találhatták meg az érintkező pontot az alföldi lakosokkal, a kiknek a hirtelen összezáródó hegyöv már Sáros felé elvágta útjokat.

A Hernád völgyét szabályozó geologiai alakulás jelölte ki tehát Kassa fekvését annak a városnak helyéül, melynek nemcsak a multban jutott fontos feladat, de a városok fejlődésének mai föltételeit is annyira magában foglalja, hogy nem csupán név szerint és a mult tradiczióinál fogva nevezhetjük Felső-Magyarország fővárosának, de tényleg azzá lett jelenkori fejlődése által. Az országutak és vasutak természetesen, térszinileg kijelölt vonalai a Mátra aljáról s a Tiszán túlról jövet itt csomósodnak össze a Szepesség és nyugati Galiczia felé; sőt a keleti Magyarországgal való érintkezésének sem vet gátat a mély benyergelésekkel sokszorosan átszelt eperjes-tokaji trachyt-hegyláncz; valamint nyugat felé a felső Sajó mellékére, meg tovább át Nógrádba is könnyü utak vezetnek a Bódva síkján keresztül. A város megtelepítésének és lakossága felszaporodásának alapja szintén orografiai alakulásában rejlik; a földet kereső telepesek, főleg pedig a XII. században bevándorló német-szász síkföldi lakók, a kik mindnyájan nem 17találhatták föl a szepességi hegyvidékben megélhetésük föltételeit, a hegyek alatt megnyiló Hernád-sík legközelebbi pontját választották lakhelyül, a hol már igen jó kenyértermő talajt és állattenyésztésre alkalmas gyepességet találtak.

A geologiai alakulás adja meg Kassa fekvésének tájképi szépségét, változatosságát. Északon, a Hernád fölött sötétlik a Várhegy, a hajdani fellegvár némi maradványaival, tőle keletre vonul, szorosan a Hernád medrét követve, a Kassai hegy, mely párkányzatos emelkedésekkel magasodik a Rozgonyi hegység felé, majdnem teljes képét láttatva a völgyben fekvő városnak. Erdőkoronáját gyümölcsösök és szántóföldek váltják föl az alsóbb lankákon; a Várhegytől nyugatra egy locsogó séddel, sűrű erdővel ékeskedő völgyszakadék, a Csermely-völgy, fölötte az érczhegység legkeletibb teteje, a Bankó, melynek egyik erdőnyilásából szintén elragadó kilátás nyilik Kassára; a Bankó-hegy emeletről-emeletre csökkenő déli nyúlványai: a Vörös-hegy, Rozália-hegy, Kálvária-hegy, melyek hullámvonalai az Akasztófa-hegyben végződnek, a város déli határán.

Kassa városának földrajzi fekvése pontos meghatározás szerint Ferrotól számítva: a keleti hosszúság 38° 56', az északi szélesség 48° 42' 30". Elterül a Hernád malomárka, vagy Kis-Hernád jobb partján, mely ágat a Vár-hegy alatt, a várostól két kilométernyi távolságban vezettették ki a régi kassaiak a XIV. században. A malomág még a város határában visszatér a főfolyóba.

A város középpontja a régi Kassa, mely ellipszis alakban épült. A régi város körülete ma is világosan látható a bástyavonalakon keletkezett utczákban, jóllehet a vársíkok beépitésével már több helyen megtörték e vonalat.

Az ellipszis főtengelye gyanánt a Fő-utcza szeli át az egész régi várost, illetőleg az egész belvárost, melynek kerületébe az ősvároson kívül a volt várárkok területe is bele van olvasztva. A Fő-utczán végig foly a több helyen beboltozott Csermely, mely aztán a Fő-utcza közepe táján két ágra szakad. Itt az utcza is térré bővül. A két Csermely-ág körülfogta tér, mely északi és déli oldalán sétatérré van átalakitva, a dóm és színház közt a Szabadságtér nevet viseli; északi része a Nagy sétatér, a dómtól délre Kis sétatér. Ez a tér a voltaképeni góczpontja Kassának. Itt emelkedik fenséges ragyogásával a restaurált Szt. Erzsébet templom, a dóm, Felső-Magyarország legnevezetesebb műemléke, melynek falai századok harczainak, viszályainak krónikáját beszélik véseteikkel és czifrázataikkal. Mellette áll a Szt-Mihály kápolna, a dómnál is régibb gótikus emlék, a XIII. század, Kassa zsenge korának becses, tiszteletet gerjesztő maradványa, mind a kettőnek környéke Kassa előkelőségeinek hajdani temetkező helye. (Mindezekről részletesen a későbbi fejezetekben.) A dómtól északra néhány méternyire áll a XVII. század elején épült Orbán-torony, hatalmas faragottkő-szegélyes falaival, melyek száz négyszögméter terjedelmet fognak körül. Ezt kizárólag a Szt-Erzsébet templom számára öntött nagy harangnak emelték, mert azt terjedelme miatt nem helyezhették el a dóm tornyában. A dóm úgy szólván az ellipszis fókuszában áll, a kisebb tengely mellette vágja a főtengelyt, két utczára osztódva; a régi Malom-, ma Kossuth-Lajos-utcza keletnek s a Forgách-utcza nyugatnak.

A Szabadság-tér északi sarkán áll egy emlékszobor, mely Szűz Máriának van szentelve a Kassán pusztitott harczok, éhség és dögvész megszünésének emlékezetére. Az 1722-ben felállított szobor megujított alakjában áll előttünk, piedesztáljának homlokán nem kőbe vésett, csak táblákra festett következő emléksoraival:

A romantikus mult kulturájának emlékei mellett a modern kultúra épülete ötlik szemünkbe, a magyar szinészet vergődését és dicsőséges küzdelmét látott régi szinház, melynek helyén épül a magyar szinészet uj, fényes hajléka, egybekötve a városi Vigadó-épülettel.

A Fő-utcza házainak egy része még feltünteti a régi Kassa épitészetét, melynek jellemző sajátságai azonban a modern haladás követelte uj épitkezések miatt napról-napra gyorsabban vesznek ki. Leginkább a házak tetőzete alakult át, mert a gyakran nagy pusztítást okozó tűzvészek után nem gondoltak többé a tetőzetnek stílszerü újjáépítésére.

A modern épületek stilkeverékében még találunk a régi korból néhány gót és renaissance stílü házat, valamint az úgynevezett czopf-stíl példányait 19is. A néhai erődített város legjellemzőbb építészeti sajátságait a hosszú és keskeny, két utczára szolgáló háztelkek, a házak szűk, boltozatos kapubejáratai és folyosói, sikátorszerű udvarai őrizték meg, nemkülönben a két utczára néző házakat összekötő kapuboltok, melyeken át a fő-utczák a mellék-utczákkal közlekednek. Ilyen kapuboltos közlekedő házak kötik össze a Fő-utczát a Harang-utczával, az Andrássy-házon át a Fejér-utczával, a Tömlöcz-utczát a Fazekas utczával, a Domonkos-utczát a Forgách-utczával, ugyanezt a Szegfű-utczával. A régi kisebb emeletes házak tipusát feltaláljuk a Mészáros-utczai 50. sz. emeletes házban, a domonkosok zárdája szomszédságában, ugyanabban az utczában a 26. sz. földszintes, a Fő-utczán a 100. és 102. sz. emeletes házakban. Két vagy három ablakos homlokzatu házak, csúcsfal nélküli ormos, ereszes tetővel, a minőt a felvidéki városokban, melyeknek régi házait még nem érintették a jelenkor építőinek csákányai, nagyobb számmal lelhetünk. Nem egyszer egybeépítve látjuk két ház tetejének födélzetét. Hasonló modorú apró földszintes házat is találhatunk még néhányat a keleti bástya mentén, az úgynevezett felső malom szomszédságában.

A Fő-utczával párvonalasan még két nagyobb utcza vágja át a belvárost egész hosszában. E három hosszú utczából, melyeket kisebb haránt-utczák osztanak négyszögekre, meg a körfalvonalból állott az egész régi Kassa. A falakon kívül azonban már a mult századokban keletkeztek a külvárosok, nyugatra a vársíkon túl, a Kálvária-hegy aljában és a domboldalon, azután a déli oldalon, míg az északi kapun túl a kertek és kerti lakok foglaltak helyet. A belváros köré ma öt külváros csoportosul félkörben: Erzsébetváros, Józsefváros, Tábor, Ferenczváros és Ujváros. Az ujabb terjeszkedés, a városok mai fejlődése irányzatának megfelelőleg, határozottan a nyilt déli oldalt választotta teréül; a délre vonuló Pesti- és a Szepsi-út ennek a körülménynek köszönheti gyors kiépülését.

De térjünk vissza a főtérre, erre a középpontra, mely szerencsésen egyesíti Kassa külső életének ereit. A tértől jobbra és balra húzódó Fő-utcza vonalán van a legtöbb templom és tanintézet, itt vannak a legjelentékenyebb állami hivatalok, a város- és a vármegye háza, a legkiválóbb vendégfogadók, kávéházak s a legelőkelőbb üzletek. Reggeltől estig itt hullámzik a társadalmi és az üzleti élet teljes elevenségében. A pályaháztól a Csermely-völgyig menő közuti vasút gőzös-vonatai itt csörögnek végig; ez az intelligenczia fő sétahelye, főleg a déli órákban. Itt van a nagypiacz. Az Orbántorony köré s innentől fölfelé sorakoznak az élelmiszer- és virágárusok, a zöldséges bolgár kertészek, a kik már Kassa környékén is béreltek földeket s megteremtették a nagyobb szabásu kertgazdaságot.

A Szabadság-térre tekint az elől egy emeletes barokk-stílü, erkélyes városháza, mely a mult században épült. A Kovács-utczára néző frontja két 20emeletes. Lépcsőházának falába van illesztve a kassai születésű Szathmáry György esztergomi érseknek, a város bőkezü jótevőjének czímere. Gazdag levéltára a Kovács-utczai épületben van elhelyezve.

A levéltár a régi becses okiratokon, czéhleveleken kívül a ritka ősnyomtatványoknak több értékes példányát is őrzi. Itt van az a három réztábla is, mely kezdetben a Mária-szobor piedesztálját diszítette s hogy megóvják a rongálástól, ide rejtették megőrzés végett. A lépcsőház és a polgármesteri terem freskói kiváló díszei az épületnek. Néhány lépéssel odább a régi Kassának érdekes maradványaihoz érünk. A Jezsuita-utcza sarkán álló lőcsei ház ez és a Schiffbeck-féle fogadó. A lőcsei házat még a XVI. században szerezte meg a város Lőcse városától, mely szállóházul tartotta azt polgárai számára. Földszintjének és emeletének keresztíves boltozatu szobái a letünt századok emlékezetével hatnak reánk.

A lőcsei ház szomszédságában, a Jezsuita-utczától elválasztva, áll a premontreiek temploma és székháza. A székház a királyi ház volt, melyben a felsőmagyarországi főkapitányok laktak, míg III. Ferdinánd a jezsuitáknak nem ajándékozta. A templomot Báthory Zsófia, II. Rákóczy György neje építtette kegyes fogadásból. Ugyanitt helyezték örök nyugalomra. Az 1875-ben tetejüktől szélvihar által megfosztott csonka tornyok alatt olvashatjuk bőkezü épitőjének emlékét: "Honori S. Trinitatis posuit Princeps Sophia Báthory,1681." A premontreiek házához csatlakozik az általuk vezetett főgimnázium épülete.

A papnevelő intézet temploma, mely 1787-ig a ferenczeseké volt, kik II. József császár által eltörölve, szerzetük visszaállitása után sem tértek többé vissza Kassára, a dóm restaurácziójának teljes befejeztéig a székesegyházat pótolja. Mint a ferenczesek templomainak általában, ennek a tornya is a szentély végében áll; az ujabb korban épült oromfalán és a templom belsejében sajnálattal látjuk a régi gót templom stiljének országszerte divatozott káros megrontását. Ezután a Balassa Zsuzsánna alapította konviktushoz érünk. Alapítójának nevét s az alapítás évét a kapu szemöldökkövébe vésett felirat őrizte meg: "Fundavit Illa. Dna. Susan. Balassa, 1652". Érdekes a már ujabb modoru Andrássy-ház, kapuboltjával, mely a Fejér-utczába vezet át a Fő-utczából.

A Fő-utcza tovább vonul a régi sánczárok vonalán túl. A meghosszabbított vonal keleti és nyugati részét az úgynevezett Laktanya-téren egymással szemben álló, két nagy gyalogsági kaszárnya foglalja el. Ezek még csak lánczszemek a katonai épületek ama tömegében, melyet az utóbbi években Kassán emeltek.

A Fő-utcza nyugati oldalán visszakanyarodva, egy külsőleg szerény, de régiségénél fogva nem kevésbé érdekes házban találjuk a kassai kulturális élet egyik legszebb életjelét, a "Felsőmagyarországi muzeum" gazdag gyűjteményét. A nagyrészt magánosok adakozásából felszaporodott és csinnal rendezett gyűjtemény nem csak látni valót nyújt, de sok tanulságosat is mindazok számára, a kiknek alig van alkalmuk, vagy legfölebb ritkán juthatnak nagy, országos gyűjtemények szemléléséhez. Mint vidéki muzeum első helyen áll a kolozsvári után. Érdekes az irodául szolgáló keresztboltives szoba, renaissance-festésü mennyezetével. A házat a Gönczi Szabó család építtette, mint ezt e szoba ajtaja fölött levő czimer és felirat mutatja.

A milyen szűk, hosszú folyosókkal, zeg-zúgos lépcsőházzal, keskeny kapubejárattal bir az a ház, melyben a muzeum van elhelyezve, majdnem mind olyanok a nyugati sor házai, a mi azt mutatja, hogy a keleti oldalon többet bontottak és több modern épitkezést végeztek. Nevezetes, hogy a középületek nagy része, a mint az imént láttuk, a keleti oldalra esik.

A muzeumtól délfelé jövet, szemünkbe ötlik a gr. Dessewffy-palota, oszlopokon nyugvó erkélyes kapujával; a honvéd kaszárnya, a felsőmagyarorországi főkapitányok egykori székhelye, melyet parancsnoki háznak neveztek; azután a régi vármegyeháza renaissance-stílü homlokzatával, ezen túl a pénzügyi palota. Ennek tőszomszédságában van az Orsolya-apáczák zárdája; temploma már nem a Fő-utczára, hanem a Mészáros-utczára néz. Még a Hadik-Barkóczy-palotát említjük, e barokk-modoru, tetszetős külsejű épületet s néhány lépést téve, ismét ott állunk a dóm főkapuja előtt.

Keletre innen, mint már mondtuk, a Kossuth Lajos utcza, nyugatra a Forgách-utcza vágja a főtengelyt egyenes irányban. Mind a két utcza nagyvárosias jellegü, aszfaltos járdával, egyenletes kövezettel, számos új, nem ritkán két emeletes házzal; de határozottabban, szűk volta mellett is a Kossuth Lajos-utcza mutatja egy nagyvárosi utcza képét. A modern Kassa, a ma divatos házépités ekklektikus, de tetszetős stíljével itt lép leginkább előtérbe, de itt veszti el egyuttal sajátosságát is. Az utcza fejlődését a vasút közelsége gyorsította, melyhez nyílegyenesen vezet a fő-térről. A Kossuth-utczában, de még a Fő-utcza sarkán van az egyetlen három emeletes épület, a Hegedüs-féle ház; itt emelkedik az ág. evengelikusok bizanci stílü kupolás temploma, e felirattal: "Soli Deo Gloria", vele egybeépitve az ágostaiak iskolája. Tovább a Hernád-ágig csupa magánházak állanak, köztük a Maléter-féle ház, melyben ideiglenesen a kir. tábla és a kir. főügyészség van 22elhelyezve. A Kossuth-utcza külső sarkán áll az "Európa", elsőrendű fogadó.

A Maléter-ház mellett délre kanyarodva, egy egészen újonnan épülő városrészt találunk. Még látjuk jobbról a zöldülő kerteket; de az új épületek lassankint elölik a virágos szigeteket. Balról egy teljesen új és szép házsor épült a régi sánczárok helyén, a Barkóczy-utcza, mely egy külsőleg is meglepően csinos, a modern fürdőtechnika követelményei szerint berendezett gőzfürdő-épületnél záródik. Innen a Fő-utczáig két vonalon juthatunk le, melyek a Schalkház-fogadó előtt érnek össze. Az egyik a Rózsa-utcza, melynek vonala már az ujabb időben tüzetvén ki, Kassának legszabályosabb utczája s ma-holnap az előkelőség nagy részének lakóhelye lesz. A másik vonalon, mely a régi fal hajlásának irányát követve, a belváros déli határát képezi, az Erzsébet-térre néző városi közkórházat, e régen fennálló, humanitárius intézetet találjuk. A Schalkház-fogadó elsőrendű szálló, téli s nyári étkezővel, kávéházzal, nemkülönben külön tánczteremmel.

A Schalkháztól északra, a dóm felé menve, az ugynevezett "Fekete sas" épület, a régi verbungos ház sötétlik elénk, melyben most a polgári iskola van. E mellett áll a mult század barokk-stíljében épült vármegyeháza.

A Forgách-utcza és a Fő-utcza sarkán egy ódon, nagy épület: valaha a Kisdy Benedek által alapított papnevelő intézet háza, ma a Kassai takarékpénztár épülete. Hatalmas kapuival ellentétben ez a hosszú épület is szűk, tekervényes folyosóival sötét lépcsőzetével emlékeztet bennünket a XVI. és XVII. századbeli kassai házakra. A szűk folyosók golyómentes vastag falainak boltívei még komorabbá teszik a keskeny udvarról gyéren világított ambitusokat. Már azért is érdemes egy tekintetre méltatni e házat, mert 23rendeltetése miatt talán nemsokára ez is kénytelen lesz helyet engedni egy modern épületnek.

A takarékpénztári épületen innen, a püspöki palota egy kiugró része alkot sarkot a Fő-utczán, a Szt. Mihály kápolnával átellenben. Ez külsőleg a legegyszerübb püspöki székház egész Magyarországon. A kassai kath. püspökség a szatmárival együtt a legfiatalabb püspökség levén, kiszakítva a század elején az egri fő-egyházmegyéből, egy magánházat vettek meg rezidencziának, mely házat azután a szükséghez képest átalakították. Legutóbb Bubics Zsigmond püspök bővittette ki. A kiszökellő rész a könyvtár helyisége. A püspökháztól délre van a Kassai népbank háza, mely az abszolutizmus alatt a mindenható rendőrigazgatóság rettegett helyisége volt; a Forgách-palota, a város egyik legkiválóbb épülete, melynek emeletén a kaszinó van, ennek szomszédságában pedig a törvényszéki épület, mely uralkodik az egész tér fölött s messze látható föliratával hirdeti czélját: "A közigazságnak".

A Galamb-utcza görbe vonala, mely félkör alakban a Forgách-utczába és a Fő utczába torkollik, mutatja az egykori déli falvonal helyét; apró házai annak alapjaira épültek. A mai belváros ezen a vonalon túl délfelé meg van hosszabbítva a Szepsi-utig. A Galamb-utcza és a Szepsi út bezárta területen két nevezetesebb épületet említhetünk: a Rákóczy-körút és Szepsi-út sarkán a keverék mór-stílű neolog izraelita templomot, mely iskolával van egybekötve, azután a helyőrségi 20. sz. kórházat, melyet kert vesz körül.

Megmaradva most a nyugati oldalon, mindenekelőtt a Forgách-utczából a Fő-utczával párvonalat képező Mészáros-utczába térünk. Megszakítja, mint voltaképen az utczának kibővülése, a domonkosok-tere, melyen Kassának legrégibb temploma áll, a részben már elrontott korai gót-stílű Domokos-templom. Bejárója e térről nyílik, egy oldalkapun; csonka tornya felől el van zárva. A szentély a Mészáros utczára néz, mellette mindjárt a domonkosok kolostora. A téren és az utczán a hentesek piacza van, a Mészáros-utczát a Fő-utczával egybekapcsoló Lakatos-utczán pedig csoportosulnak, czéhbeli hagyományképen, a kassai mészárszékek.

A domonkosok zárdájától északra áll a már említett régi ház. Tovább az Orsolya-apáczák temploma elé jutunk, melynek idomtalan födelü termetes tornya csak a legujabb időben készült. Még tovább északra van a pénzügyi palotának hátsó homlokzata, mely szintén az újabb időben épült.

A Mészáros-utczát haránt szelő Sörház-utczában, először is a Főreál-iskola épületét látjuk, mely oldalvonalával a Mészáros-utczára néz. Kassa városa építtette, mint azt a lépcsőházában olvasható emléksor tudatja velünk. Szemben vele van a Csendőrparancsnokság épülete, ezen alul pedig a Postaház, a főpostával és táviró hivatallal.

A Mészáros-utcza végére érve, a Fegyverház-utczán át kanyarodunk keleti irányban. Egy régi bástyatornyot találunk, még meglehetős épségben, beékelve modern raktárépületek közé. Sic transit gloria. A régi fegyverház helyén jelenleg Kassa város tulajdonához tartozó igen csinos kétemeletes bérház áll, melynek egyik szárnya a Fegyverház-utczára, főhomlokzata pedig a Fő-utczára néz.

A Mészáros-utczával egyenközü az az uj útvonal, mely Rákóczy-körút nevet kapott. A régi vársík (glacis) terén épült. A fasorokkal átszelt széles síktérnek, mely szabad mező volt nemrég, északi részét a terjedelmes tűzérkaszárnyák foglalják el; déli részén az állami felső leányiskola épült; ugyanide jön az uj királyi táblai épület. A Rákóczy-köruton említésre méltó a még tornyatlan görög kath. templom, a plébániával, azután a csendőrkaszárnya s a már említett izr. imaház.

A másik párvonalas utcza, melyről szó volt, a Fő-utczától keletre, a Kovács-utcza nevet viseli. Erre az utczára nyílik a gimnázium hátsó homlokzata; a jezsuita-utcza sarkán emelkedik a most már államosított jogakadémia új épülete, itt találjuk azt az emlékezetes házat, melyben Tinódi Sebestyén lakott. Ma a Schiffbeck-fogadóhoz csatolt épület. Ugyanebben az utczában van a belvárosi községi iskola kétemeletes épülete s a városházának hátulsó része. A Kovács-utcza különben néhány kisebb házon kívül egészen megújhodott külsőt mutat.

Ódonságával jobban leköti az érdeklődést a Fazekas-utcza, mely a Kovács-utczával egyenközüen haladó szük utcza. A régi falak alapvonalán épültek házai; egyik-másiknak oldala egyenesen a régi városfal maradványa. A Kovács-utczából a keskeny Tömlöcz-utczán átmenve, szemben találjuk egymással a vénhedt egyemeletes kis tömlöcz-épületet és a reformátusok egyszerű templomát. Az ev. ref. templom a premontreiektől vásárolt telken épült, a körötte levő udvar és kert ma is a premontreieké. A premontreiek udvara és kertje nevezetes pontja a városnak. Az udvart patkó alakban fogja körül egy komor, körfolyósos épület, mely nem egyéb, mint az egykori úgynevezett hóhérbástya rondellája, melyet a maga eredetiségében tartottak fönn, átalakítva lakásokká. A kert felől egészen változatlanul maradt meg; támfalait repkény futja be sűrű örökzöld fonadékával, az ágyúrések keskeny nyilásaiból a lakások szűk ablakai lettek, melyek a Hernád malom-ágára dülő kertekre néznek. Bástya-maradványok még egyebütt is láthatók ebben az utczában.

A Fazekas-utcza kertjei a Hernád-sort érintik. Kelet felől ez a sor szabja meg a belváros határát, úgy mint nyugat felől a régi vársík, melynek 25belső szélén a Rákóczy-körút nevű uj út vonul el, gyorsan épülő, csinos házaival. A Hernád-soron lefelé menve, találjuk a hideg fürdőt és uszodát, mely vizét a Hernád malomárkából kapja.

A Kossuth Lajos-utcza végén egy vashíd, az úgynevezett Szt. István-híd visz át a nagy rétre, mely díszes parkká átalakítva, Széchenyi István gróf emlékezetére Széchenyi-liget" nevet kapott. E félkilometer szélességü parkon át a Kossuth-utcza egyenes folytatásban halad egészen a vasúti pályaházig. A vasúton érkezőket természetesen a lehető legkellemesebben lepi meg, hogy árnyas fák és tündöklő szinpompájú virágágyak közt sétálhatnak be a városba. Nyári délutánonkint és este elözönli Kassa lakossága ezt a kies ligetet, melynek kanyargós útjain a díszfák és cserjék tarka változatossága üdíti a szemet, friss levegője a kifáradt testet és lelket. Kávéházzal fölszerelt, terrasszos kioszk áll a közepén, nem messze tőle egy zenepavillon, melyben hetenkint többször katonazene mulattatja a sétálókat. A park-ültetvényeken túl nagy pázsitos területek keresztül-kasul vonuló fasorai hívogatják a közönséget hosszabb sétára.

A parkot átszelő s már említett út végében látjuk a pályaház uj, franczia renaissance-stílü homlokzatát, mely előnyösen különbözteti meg ez épületet a szokásos egyformaságu állomási házak külsejétől. A pályaudvar azonban szűk és nem felel meg Kassa megnövekedett forgalmának. Területe a nagy rétnek volt kiegészitő része; a tiszai vasút épitése alkalmával adta oda a város. Ma négy vonal góczpontja a pályaudvar: a budapesti, legenyemihályi-kassai, 26a tornai s a kassa-oderbergi (ruttkai és eperjesi) vasútvonalaknak.

A Hernád hídja mellett működik a város tulajdonához tartozó műmalom, mely azonban elvesztvén jellegét, az uj villamos mű áramfejlesztő telepe lesz. A Hernádága és a vasút mentén több nagyobb ipartelepet találunk, egy részét a nagy léptekkel haladó kassai gyáriparnak. A vasúti állomás mellett van a közúti vasút színe, odébb a Dunkel-féle parketgyár, majd az augsburgi gáztársulat légszeszgyára, a Frank-féle pótkávé-gyár és mindjárt a vasuton túl a közvágóhíd, mely azonban már a külterülethez tartozik.

A Vám-utczán lemenve, Kassa rohamosan fejlődő déli részébe, az Erzsébetvárosba érünk. A népes hetivásárok helyéül szolgáló Széna-térről és Erzsébet-térről indulnak ki sugárszerüen utczái. A térre látszik az Erzsébet-árvaház (Elisabethinum), csonka tornyu templomával. Más középületet, a katonai épületeken, tárházakon kívül nem is találunk itt; ellenben annál sűrübben emelkednek a kisebb-nagyobb gyárak kéményei. A Vám-utczában van a Fleischer-féle vasöntő; a Pesti úton látjuk a legujabban épült Frank-féle pótkávégyárat, itt van nagyon közel egymáshoz, az Unio-gőzmalom, Adler és Gold likőrgyára, a Holló-utczában a Genzovics-féle parketgyár, a Szerecsen-utczában a Haltenberger-féle kékfestőgyár, ugyancsak az Erzsébetvárosban Legányi Samu butorgyára, Eisler Józsiás és fiai székgyára; a Szepsi-úton Siposs A. Gyula kötő-szövő-gyára, a Lepesch-féle serfőző, az Ungár-féle buzakeményítő- és sikér-gyár, Studinka Gyula és fiai butorgyára, Kohn testvérek likörgyára; az Erzsébet-téren a Haltenberger Péter-féle gőzhusfüstölő.

A Józsefvárosban, mely az Erzsébet-városhoz csatlakozva, Kassa nyugati oldalát képezi, a vársíkon túl, a Bethlen-körút épülő házain kívül megint csak a gyárak azok, melyek figyelmünket magukra vonhatják. Itt van Bayer és Bauernnebel serfőzője, Kuszka és Orth esztergályos és butorgyára, Lang József nagy ácstelepe.

A Józsefváros mögött van a Tábor nevü városrész, mely egészen a domboldalra épült. Meredek utczák apró házaiból áll. Túl a Táboron a dombon két nagy téglagyár látja el a város épitési szükségleteit. A felső-magyarországi épitkezési részvénytársaság és Jakab Péter téglagyárai mellett 27itt találjuk az előbbinek keramitgyárát is. A Tábor magaslatáról igen szép Kassa város madártávlati képe.

A Ferenczváros Kassa északi külvárosa, a hozzá csatlakozó Ujvárossal, mely a Hernád malomárka mellett terül el a vasútig. A Ferenczváros a főutczával a Ferencz-József-tér által jut összeköttetésbe. Nagy kiterjedésü, de még rendezés alatt levő tér ez, melyet a fő-utcza folytatásaképen tekinthető Csermely-utcza hasit ketté. A főutzából jövet jobbra a kir. dohánygyár, balra pedig az állami közép-ipariskola ötlik szemünkbe. A tér keleti szögletében áll a Ferencz József kaszárnya.

A Ferencz-József térről a Kálvária-utczán át rövid idő alatt kisétálhatunk a kálvária-hegyre, melyen a fájdalmas Sz. Szűz tiszteletére 1730-ban készült emeletes bejáratu, stiltelen épitésü templom áll. A Kálvária mellett a régi temető sírkeresztjei állanak, hárs- és vadgesztenye-lombok susognak a mulandóságról. Az uj temetőt kiköltöztették messze, a Pesti útra. Temetőhely volt maga a kálvária is. Sajátságosan használták föl egyes családok, a kik a stácziókat épittették, e szent helyet sirboltjukul. Mind a tizennégy stáczió, mely zeg-zug vonalban emelkedik egymás fölött a hegyoldalon, egy-egy kápolna, kis oltárral, melynél isteni tisztelet tartható; a kápolna aljában van a sirbolt, melynek lakóit a kápolna falába illesztett tábla jegyezte föl. A szomszéd Rozália-hegyen áll a Rozália-kápolna, melyet a kassai polgárok 1715-ben épittettek a pestis megszüntének emlékére; ugyanott a Rozália-temető, mely sok kiváló kassai polgárnak szolgál nyugvó helyül.

E kitérő után visszamegyünk ismét a Ferencz-József-térre, a honnan a közúti vasút mozdonya visz bennünket odébb a Csermely-utczába és a Csermelyvölgybe. Az egymás mellé sorakozó emeletes házak elmaradnak; kertek és kerti lakok váltják fel őket. Az apáczák kertjének és a püspöki kert fala után, mely egy csinos nyaralót zár el az utczán járók tekintete elől, egyszerre tágas udvarkert közepén két nagy épületet pillantunk meg. Az egyik, jobbfelől, a katonai alreáliskola, a másik, balról, a gazdasági tanintézet; a modern Kassa legszemrevalóbb és legimponálóbb épületei. A völgy összébb-összébb szűkül, a kertek után erdős szurdék, lombos lankák 28fogadnak bennünket: a Csermelyvölgy. Itt van a Halvax-féle vaslemezgyár; itt vezet az út a kassaiak kiránduló helyeire, a Báránykához és a Bankóra.

A kerteken át vehetjük az útat a Ferenczvárossal szomszéd Ujvárosba, melynek néhány új utczája közt a Klobusitzky-utcza kellemes benyomást tesz rendezettségével, csinos, nagyvárosias házaival. A Klobusitzky-utczában van a Delaval Geo E. czég vasbutor- és sodronygyára; itt van a felső malom is, ez ódon stílü, zúgójánál födeles híddal ellátott épület, a melynek szomszédságában néhány tipikus régi apró házat találunk, nevezetesen a Róka-utczában. E városrészhez tartozik a Széchenyi-rét is. Az északra húzódó Kert-utczában van a szekerész-kaszárnya, odább, a kültelken, a Hernádon túl pedig, innen alig tiz percznyire, a kassai barakk-tábor, mely két különvált részre oszlik, nevezetesen a csász. és kir. hadsereg és a m. kir. honvédség barakk-táborára.

Az egész város belterülete (házak, utczák, közterek) 974 kataszt. hold. E területen, a kültelki nyaralókat, gyárakat és egyéb épületeket nem számitva, nyolcz téren és 98 utczában 1660 lakóház áll, melléképületeivel egyetemben. Legjobban természetesen a belváros épült be, de itt vannak a legapróbb utczák is. A belváros négy negyedének három tere és 37 utczája van. Az Erzsébetvárosban van három tér, 17 utcza, a Józsefvárosban 16 utcza, a Ferenczvárosban egy tér és 10 utcza, a Táboron 13 utcza, az Ujvárosban egy tér és 5 utcza.

A város összes területe 16,106 hold, a miből legtöbb az erdő, 8139 hold, azután a szántóföld 5873 hold. A kert 456, a rét 818 a legelő 292, a szőllős terület 53 holdat foglal el kerek számban.

E terület rovására azonban folyton növekszik a belterület nagysága az újonnan épülő házakkal. Nagyrészt a terjeszkedő iparvállalatok idézik ezt elő; de nem kevésbé az itt konczentrált katonai parancsnokságok és az állami hivatalok, melyek a nagyszámú tanintézettel karöltve, a város értelmiségét is növelik és erősbítik.

Kassa város törvényhatósági joggal lévén felruházva, tisztviselői karának az adminisztráczió minden ágára nézve teljes számunak kell lennie; Abauj-Torna vármegyének is székhelye lévén, a vármegye tisztviselőinek testülete szintén nagyobb kontingenssel lép az intelligenczia sorába. Állami hatóságok és hivatalok: a kir. itélő tábla, a királyi főügyészség, kir. törvényszék, kir. ügyészség, járásbíróság, pénzügyigazgatóság, posta- és táviróigazgatóság, kir. erdőfelügyelőség, kulturmérnöki hivatal, épitészeti hivatal, kerületi iskola-főigazgatóság, tanfelügyelőség, végül az államvasúti és a dohánygyári főnökség.

Egyházi hatóságai közt első helyen emlitendő a kath. püspökség, a székes káptalan, az alája tartozó lelkészségek, továbbá a gör. kath. lelkészség, az ág. ev. magyar, német és tót hitközségek, az ev. ref. hitközség, végre az izr. kongresszusi és az irz. orth. hitközségek.

Katholikus szerzetes-rend négy van képviselve Kassán: a jászói premontrei kanonok-rend a főgimnáziumban és a konviktusban, a Domonkos-rend, az Orsolya-apáczák, végül a közkórházban a Paulai Sz. Vinczéről nevezett irgalmas testvérek.

Kassa székhelye a cs. és kir. 6. hadtestparancsnokságnak, a 3-ik honvédkerületi parancsnokságnak; itt székel a 27. sz. gyaloghadosztály, az 53. gyalogdandár, a 6. sz. tüzérdandár parancsnoksága, a műszaki igazgatóság, a 34. hadkiegészítő kerületi parancsnoksága, a 77. honvéd gyalogdandár, 29a 9. honvéd gyalogezred és az 5. honvédhuszárezred, végül a IV. csendőrkerület parancsnoksága.

Iskolákkal igen jól el van látva a város. Tanintézetei általában virágzók, ugy a jeles tanerőket, mint látogatottságukat tekintve. Kassán van kir. jogakadémia, kath. papnevelő intézet, kath. főgimnázium, állami főreáliskola, mezőgazdasági tanintézet, közép-ipariskola, katonai alreáliskola, két felsőbb leányiskola, nevezetesen az állami és az Orsolyáké, kir. kath. tanitóképző, tanitónőképző intézet az Orsolya apáczáknál, polgári fiúiskola, községi ipariskola, községi elemi, azután ágostai ev. és izr. hitközségi elemi iskolák, több óvóintézet, végül a város által fentartott zeneiskola. A kulturális intézmények e nagy arányu csoportosulása, mely Felső-Magyarország növendék ifjuságának nagy részét vonzza ide, szintén hozzájárul ahhoz, hogy Kassát Felső-Magyarország fővárosának tekintsük.

Kassa kies környéke adja meg az érdekes városnak diszes koszorúját. A Hernád balpartján az erdős hátu hegyvonal lejtőjén apró parkok, gyümölcsös kertek és szőllők váltakoznak, melyek lombjai közöl csinos kerti lakok és nyaralók festett zsindelytetei integetnek. Erre vezet nagy kanyarulatokban, néhol meredek oldalakon a ránki út; erre fekszik a kassaiak egy kedvelt mulatókertje, a Vinkler-kert, a honnan a város keleti oldalát láthatjuk.

A Hernád malomárka mentén északra haladva, a folyó és a vasút közt, a virágos réten át, miközben előttünk látjuk sötétleni a Várhegyet, majd a Tihany községet rejtegető vápás domboldalt, eljutunk a Hernád ama pontjára, a hol a malom-árok szakad ki az anyafolyóból, míg ez egy bukó gáton át tajtékozva, örvényezve zúg le, hogy a főmederben folytassa útját a város irányában. Innen pár percznyi gyaloglás után a Lajos-forráshoz érünk, mely a Várhegy alatt, a Hernádvölgy kiszélesedése kezdetén, csinos parkültetvény közepette bugyog föl. Fürdőhely és vendéglő van mellette, a hová szép számmal szoktak délutánonkint kirándulni az üdülni és szórakozni vágyó városiak. Hideg sós-kénes vizének ize hasonlit a ránkherlányihoz, némileg a parádihoz.

Kedveltebb és látogatottabb kiránduló helye Kassának a Bankó. A Csermelyvölgyön át kocsin jó félóra alatt ott lehetünk. De gyalogkirándulásra is egyike a legkedvesebb és legszebb pontoknak. A szűk Csermelyvölgyön, tisztes koru, fenséges koronáju bükkök és tölgyek közt csavarog az út, a folyvást locsogó patak medrét követve; hol elbúvik a fák alkotta alagutakban, hol egy magaslat leszelt peremén fut végig; az utat védő korlátfák alatt meredek eséssel szakad a völgybe a pázsitos hegyoldal, mely a virágzó és gyümölcsöző cserjék sokféle fajtájával tarkitja a szálfák sötétségét. A közúti vasút mozdonya kivezet a völgy egyik hajlásánál levő 30Bárányka vendéglőig, a honnan azután már rövid séta a Bankóig. Pihenőül azonban nemcsak ez kinálkozik, hanem a csermelyvölgyi csinos kioszk is.

Jobb kéz felől magasan a lombok közt egy elhagyott épületet látunk, a szünetelő papirgyárat, a hol szintén vendéglő nyújt pihenőt a turistának, a kit csakhamar tovább csábit a most már szakadatlan szélességben észak felé vonuló erdőség, valóságos rengeteg, melyben már a fenyő is tért foglal a bükk és tölgy rovására. Egy obeliszk is magára vonja figyelmünket az erdei úton, mely azelőtt Bankóra vezető kocsiút volt. Ez a kő Török Sándor egykori polgármesternek emléke, a ki itt 1863-ban, egy majálisról jövet, oly szerencsétlenül bukott le kocsijával, hogy sérülései következtében meghalt. Barátai és tisztelői állitották az emléket a szerencsétlenség színhelyén.

Nemsokára eltünik előttünk a völgynek ez a hajlása is. A kocsiút magasabbra és magasabbra emelkedik; szűkebb és sötétebb lesz az erdős torok, míg egyszerre két lombfal között czifra tetejü nyaralók köszöntenek, megnyilik fölöttünk a szabad kék égbolt s följutunk négyszáz méter magasságban a Bankó fürdőintézetéhez és vendéglőjéhez. Ha még néhány lépcsőn át felkanyarodunk a tölgyerdőbe, gyönyörü kilátást élvezhetünk. Az erdőhasadékon át, mint egy panorámában, ugy csillanik föl előttünk egyszerre Kassának napfényben úszó, kicsinyitett képe.