181IRODALOM ÉS KÖNYVTÁRAK KASSÁN.
LATIN művelődésünk a középkorban Kassa tudományos életére épp ugy rányomta bélyegét, mint a többi város kulturájára.
Középkor.
Német ajku polgárság és latin nyelvü tudomány mellett a magyar irodalomnak alig voltak művelői. A kassaiak leginkább Bécs és Krakkó egyetemein végezték tanulmányaikat. Mátyás király az addig elég mostohán, a nép közt tengődő profán magyar dalköltésnek is nagylelkü pártfogója volt; de hogy Kassán, a hol Mátyás ismételten megfordult, volt-e tere a magyar költészetnek, arról semmit sem tudunk. A kassai plébánia, a ferenczesek és domokosrendiek kolostorainak olvasóasztalain a szentirás, Sz. Ágoston, Sz. Bernát, aquinói Sz. Tamás nagy kéziratu foliánsai voltak találhatók. A súlyos könyveket, melyek diszes kezdőbetükkel voltak ékesitve, minthogy kincset értek, odalánczolták az asztalokhoz. Ezekből a könyvekből meritettek tudományt és lelkesedést azok a papok, a kik, hogy a nép szükségletét is kielégitsék, irtak magyarul is, de csak imádságokat, egyházi beszédeket, szentek életrajzát. Fennmaradtak e korból szervezeti szabályok és szertartáskönyvek, az utóbbiak magyar nyelven is; de mindannyia másolat és forditás.
Vallásos irodalom.
A kassai plébánia és kolostorok könyvtárában volt szertartásos könyvek diszes voltáról bizonyságot tesznek a budapesti nemzeti és a kassai felsőmagyarországi múzeumban látható hatalmas antifonálék, melyeknek díszes inicziáléi és minuszkulái valószinüleg Krakkóban készültek, de az ajándékozó Harnisch János kassai biró (1432) és a polgárság hitbuzgalmáról tanuskodnak. Egy Nagy Lajos korabeli misale czimlapját (mely azonban már csonka) Myskovszki Viktor rajza után közöljük.
A XV. század utolsó éveiben Thyr Mihály káplán és tanitó, majd Göncz és Kassa plébánosa tünik föl irodalmi működésével. 1504-ben lemondott javadalmáról s a várost becses könyvekkel megajándékozván, a lechniczi kolostorba vonult és annak priorja lett.
Könyvnyomtatás. Reformáczió. Henkel János.
A könyvnyomtatás terjedése és a reformáczió, a nép nyelvén irt és sokszorositott hitvitázó iratok, vallásos, szertartásos és tudományos könyvek által lendületet adott a nemzeti irodalomnak is. A reformáczió egyik első bajnoka, Henkel János, a ki 1522-től 1525-ig, majd 1526-ban ismét Kassa plébánosa és II. Lajos özvegyének lelkiatyja volt, szorgalmas irói munkásságot fejtett ki mint téritő és hitvitázó.
182A reformáczió vezérférfiaival személyesen érintkezik németországi bujdosásában s a távolból is buzgón ápolja volt kassai hivainek hajlandóságát az uj tanok iránt, a minek tanusága a kassai püspöki könyvtárban s a város levéltárában ma is meglevő, nem jelentéktelen számu füzet és röpirat a reformáczió első évtizedeiből. Henkel irodalmi műveltségéről könyvtárának máig fennmaradt töredékei s több nyomtatott műve élénken beszélnek.
Joannes Antonius.
Itt született Joannes Antonius Cassoviensis, a lengyel király orvosa, a ki 1544-ben atyjának s több kassai barátjának emlékét örökíti meg Krakkóban nyomtatott epigrammáiban.
A XVI. században már magyarosodó Kassát irodalmunk több jeles emlékü művelője választotta hosszabb-rövidebb ideig lakóhelyéül.
Batizi András.
Első volt ezek közt a zsoltárköltő Batizi András, a ki Szatmár vármegye Batiz helységéből származott, s ki már mint reformátor 1530-ban Kassán egyházi éneket irt magyar ajku hívei számára. Később iskolamester volt Szikszón, majd Ujhelyen, Erdődön, Tokajban pap, a mig Wittenbergába nem ment. Főbb művei versben irt bibliai történetek.
Dévai Biró Mátyás.
Egy évvel később jött Kassára Dévai Biró Mátyás, a "magyar Luther" a ki előbb kath. pap, 1527-ben Boldogkő-Váralján Tomori István káplánja volt; de 1529-ben Wittenbergben személyesen megismerkedvén Melanchtonnal, a kinek hallgatója volt, elfogadta az uj tant.
Mielőtt 1531-ben Kassára hivta a tanács, Budán, Zápolya udvarában fejtette ki 52 tantételben a reformáczió rendszerét. Ő honositotta meg az isteni tiszteletek magyar nyelvét Kassán. Szalaházy Tamás egri püspök elfogatta. Előbb Likava várába, majd Pozsonyba és Bécsbe hurczolták, de miután itt hiába igyekeztek visszatériteni, 1533-ban szabadon bocsátották. Előbb Sárváron tartózkodik, majd Bázelbe és Wittenbergbe megy, 1538-ban ismét visszajön Magyarországra; Nádasdynál, később Perényi Péternél talál oltalmat. 1540-ben Szikszóra megy tanitónak, innen azonban Frangepán Ferencz egri püspök üldözése miatt megint külföldre menekült, a honnan 1543-ban tért vissza és Miskolczon telepedett meg; de innen is elűzték, míg végre Debreczenben választották pappá s ott halt meg 1545-ben.
NAGY LAJOS KORABELI MISSALE TÁBLÁJA.
(Myskovszki Viktor rajza)
Székely István.
Székely István a "Magyar Krónika" szerzője 1550-ben volt kassai prédikátor; előbb Szikszón tanitóskodott, miután a krakkói egyetemen tanult, Kassáról pedig Gönczre került, s igy az udvarhelyszéki származásu irónak majdnem egész pályája Abauj-Torna vármegyében telik le. A hitujitást tanitói és irodalmi munkásságával mozditotta elő. Ő adta az első örökös naptárt magyar nyelven.
Tinódi Sebestyén.
Tinódi Sebestyén "lantos diák", másképen lantos Sebestyén, a kinek lakóházát fölemlitjük a hires kassai házak közt, költő és zeneszerző egy személyben, 1544-ben polgárjogot nyert Kassán s akkor tót-, ma kovács-utczai házában több éneket szerzett, s vidám élet mellett, mint maga irja: "vigan iszik szikszai jó borában". A kalandos költőnek, a ki lantjával egyik nemes udvarból a másikba kóborolt, Kassán sem volt maradhatása. Kassáról Kolozsvárra ment, a hol Erdély históriáját szerzette. Végéveiben Nádasdy Tamás nádor szolgálatában élt s 1557-ben halt meg.
183Kassai Hegedős Sebestyén.
Volt egy Kassai Hegedős vagy Lantos Sebestyén is, a kiről csak azt tudjuk, hogy a kálvinista magyarokra 1561-ben irt gúnyverse miatt pórul járt. A tanács nyelve kivágatására vagy szavainak visszavonására itélte. Sebestyén visszavonta szavait.
Huszár Gál.
1560-ban a város meghivására Huszár Gál jött predikátornak Kassára, Magyar-Óvárról, a hol nyomdája is volt. Az ő irodalmi működése is az uj hit megerősitésére és terjesztésére irányult. Hitvitázó iratokon kívül írt zsoltárokat, ref. kátét, egyházi énekeket és imákat. Nem sokáig maradhatott Kassán, mert Veranchich egri püspök kiadta ellene a rendeletet, hogy Egerbe vigyék. Az elfogatásával megbizott Zay Ferencz főkapitány titokban akarta a parancsot végrehajtani, mert a kassai protestánsok, a mint neszét vették a dolognak, ellenállásra készültek. Zay Ferencz tehát egyelőre őrizet alá helyezte. Kassáról küldöttség ment Veranchichhoz Egerbe, hogy Huszár Gált szabadon bocsáttassa. Veranchich kezességet kívánt a tanácstól, hogy a míg Ferdinánd király nem intézkedik Huszár ügyében, az nem fogja elhagyni Kassa területét. A város közönsége és az őrség nem engedte a téritvény megadását. Veranchich biztositotta Huszárt, hogy szelid eljárással igyekszik őt meggyógyitani s nem erőszakkal: sőt karácsonykor Zay Ferencz megengedte, hogy predikálhat is. Midőn azonban karácsony után Zay titokban odarendelt szekerekkel mégis Egerbe akarta vitetni, a nép fölzendült s a zavarban Huszár Gál egy bedöntött kemenczén keresztül elmenekült. Debreczenbe ment, a hol 1562-ben mint bujdosó kassai lelkipásztor paposkodik. Ő maga irja: "Huszar Gal, a Cassai Lelkipásztor. Exul." Később, vissza nem térhetvén Kassára, Komjátiban rendezett be nyomdát.
Károli Gáspár.
Megemlitjük Károli Gáspár gönczi ref. lelkészt, az első magyar biblia forditóját, a kinek életéről Göncz ismertetésében emlékezünk meg részletesebben.
Balassa Bálint.
Ez időtájt irja Kassán Balassa Bálint, korának első lirikusa, mai is gyönyörrel élvezhető dalait a szép Harrach Annához, Nogarolla Ferdinánd kassai főkapitány (1584-92.) ifju hitveséhez. Ő különben nem az egyetlen, a kihez, miután szerelmében csalódott s neje Dobó Krisztina elhagyta, csélcsap szerelemmel és tüzes szerelmi dalokkal fordul. Szerelmes verseit, melyeket megégetett, másolatban csak 1874-ben fedezték föl Radványban.
GRAWER ALBERT
(Kassavárosi levéltár)
Protestánsok vitairatai.
A könyvkereskedők a vallásos könyvek s a klasszikus irók művei mellett árulták az Igen szép históriákat is; Gallen János könyvkereskedő hagyatékában (1583.) fölös számban voltak találhatók.
A régi vallás hívei és az ujnak követői közt még alig indult meg a nagy vita, midőn a testvér protestánsegyházak közt már javában folyt a tollharcz.
Károlyi András.
Károlyi András kassai magyar pap, 1580-ban Krakkóban adta ki "Ez mostani visszavonásokról való kis könyvecskét", a melyet a város lefoglalt s iróját száműzte.
A könyvecske válasz volt német lelkésztársa, Gogreff Mentonak az urvacsoráról és az eredendő bünről szóló irataira.
Az e kérdések körül támadt harczban tiz év mulva két kassai tanitó méri össze fegyvereit, Pilcz Gáspár és Grawer Albert s ez utóbbi ellen hevesen 185védelmébe veszi Kálvint Gönczi István, gönczi lelkész, 1599-ben Vizsolyban kiadott könyvében.
KASSAI RÖPIRAT A XVII. SZÁZAD ELEJÉRŐL.
(Kassai városi levéltár)
Pázmány és Alvinczi.
A hitvédelem nagy századának, a 17-iknek két nagy ellenfele majdnem egy időben tünik föl Kassán. Ezek: Pázmány Péter, a későbbi esztergomi érsek, a kinek nevét nagysikerü téritői munkája s a magyar szépprózai stíl megteremtése teszi emlékezetessé; a másik Alvinczi Péter, a ki a hitvitázásban még nagyobb buzgalmat s lankadatlan küzdelmet fejtett ki. Pázmány Péter az 1601-ik esztendőben jött Kassára. Itt aratta első fényes szónoki sikereit. Rövid idő mulva, midőn Rudolf türelmetlen kormánya a várost Bocskay karjaiba kergette, távoznia kellett.
Alvinczi Pétert 1606-ban hivták meg lelkészül. A szelíd lelkü pap hamar megnyeri a tanács és az egész lakosság vonzalmát, melyet bátor irói munkásságával fokoz s haláláig, 1634-ig csorbítatlanul megőriz.
Alvinczi főmunkája, melylyel Pázmány Péter bámulatos erejü munkáival nagy tehetséggel és kitartással polemizál, az Itinerarium. De ezenkivül is sürün száll szembe vele. Munkái már a kassai könyvnyomtató mesterek sajtója alól kerülnek ki.
Ez időben különben Kassán már eléggé virágzott a könyvnyomtatás.
Kassa első könyvnyomtatója Fischer János (1610.) a bártfai Klösz veje volt.
Utódjai Fest János (1615-1622.), Moller Miklós, Schultz János és ennek 1640-ben bekövetkezett halála után neje Rodan Mária.
BÁRÓ ORCZY LŐRINCZ.
(Orsz. képtár)
Nyomdászat.
A nyomda lehetővé tette, hogy a kassai kalendárium évről-évre megjelenhetett s vele a könyvnyomtató ujévi ajándékul a tanácsnak kedveskedhetett. De az itt élt irók műveit is szorgalmasan bocsáthatta a világ elé. 1610-1640-ig a naptárakon kívül mintegy 70 könyv került ki Kassán sajtó alul, köztük Belleni Zsigmond Abaujvármegye viceispánjának deák nyelvből való fordítása (1618.), Alvinczy Péter és a poeta laureatus, Bocatius János munkái.
1642. óta a tanácsi jegyzőkönyvekben sürűn találkozunk egy Gevers Bálint nevü könyvkötő mester nevével, ki magáévá tevén a könyvnyomtatók szokását, évenkint kedveskedik a nemes tanácsnak az uj kalendáriummal.
186Ezzel és szorgalmával megnyeri a tanács jóindulatát, mely a város gazdátlanul maradt sajtóját 1653-ban 440 frton kezére adja.
Utódjai Severini Márk (1657-63), özvegye Zsuzsánna, Türsch Dávid (1663-68.), Türsch özvegye s 1669-1674-ig a svájczi Erichson Erik, a kik egyformán szolgálják a kálvinista Czeglédy Istvánt és Matkó Istvánt, mint katholikus ellenfeleiket Sámbár Mátyást, Illyefalvi Istvánt és Kiss Imrét.
Legrégibb kassai nyomtatványok.
A Kassán megjelent legrégibb művek közül felemlítjük a következőket: Synodi Soluensis 1616. - Kürti István: Imádságos könyv. 1611. - Confessio 5 regiamum lib. Civitatum (latin, német és magyar szöveggel) 1613-14. - Thuri: Idea Christianorum Hungarorum. 1613. Kiadta Bocatius Jánso. - Sz. Hieronymus Savanarola Elmélkedései. Forditotta Belleni Zsigmond. 1618. - Redmeczi János: Bethlen Gábor ötrendbeli halhatatlan jótéteményéről. Ebből ma csak egy példány van, a marosvásárhelyi ref. kollegium birtokában. Alvinczi Péter: Az úr vacsorájáról, 1622. - Hét prédikácziója. Úti prédikácziója 1632. Postilla I. 1633. II. 1634. - Czeglégi István: Az országok romlásáról, 1659. - Halotti Beszéd II. Rákóczi György fölött. 1661. - Gyöngyössi István: Márssal társalkodó Murányi Venus. 1664. - Sámbár Mátyás: Három üdvösséges kérdés. 1672. A 184. oldalon bemutatott röpiratot állítólag egy kassai iskolamester irta. A kassavárosi levéltárban ez az egy lap van meg belőle.
Első ujság. Hanyatlás.
A sajtó 1674-ben a jezsuiták kezébe került, akik 1710-ben megvásárolták a bártfai nyomdát is. Ez időtől fogva az itt nyomtatott műveken ezt olvassuk: "Nyomt. Bártfa város bötüivel." A jezsuiták kezén a nyomda alól főként latin nyelvü történeti művek kerültek ki, mint Kassa első krónikája a "Cassovia vetus ac nove." (1732.) A kassai nyomdában egy ideig II. Rákóczy Ferencz "Mercurius veridicus ex Hungaria" czimü ujságát is nyomták. A magyarországi időszaki sajtónak ez őse 1705-től 1710-ig élt s Rákóczy Ferencz szerencséjének lehanyatlásával megszünt. A nyomdát egy század mulva (1774.) Landerer János vette meg 7600 frton, a kinek mihamar vetélytársa akadt, Ellinger Józsefben, a ki 1787-ben privilegiumot kapott nyomda felállitására.
BACSÁNYI JÁNOS.
(Eredetije a m. tud. Akadémiában)
A XVIII. század több nevezetes munkája készült az említetteken kívül a kassai nyomdában. Ilyenek: Acta illustria heroum Hungariae oratiunculis experta. Cassov. 1725. - Anonymi Belae regis notarii historia hungarica. Cassoviae 1747, 1772. - Bonfinius A. Orationes Cassoviae. 1732. - Fragmenta ungaricae historiae ab anno 1663. Cassov. 1739-43. Beel Mátyás nagy földrajzi munkáját részben szintén Kassán nyomták.
Irodalom ujjáébredése. Kazinczy triásza.
A Rákóczy-kor után beállott irodalmi tespedésre következett ujjáébredés korszakában egyszerre nevezetessé válik Kassa. Az uj korszak emlékezetes nevei lépnek előtérbe: Orczy Lőrincz báró, Abauj vármegye főispánja, azután Kazinczy Ferencz, Bacsányi János, Baróti Szabó Dávid, a magyar irodalomtörténetben nagy érdemü helyet elfoglaló kassai magyar társaság fejei: Kazinczy triásza.
187Orczy Lőrincz.
Orczy Lőrincz már a testőrök föllépése előtt, katonatiszt korában kezdett verselni, később csatlakozott a testőrök társaságához, ezeknél helyesebb ösztönnel bár, de ugyanarra az eszményi czélra irányozva törekvését, magyar népies formában irt, erős nemzeti irányu költeményeivel. Midőn a közpályáról tarnaörsi magányába vonult, a versköltés maradt kedves mulatsága. Munkáinak nagy része 1787-ben jelent meg "Költeményes Holmi" czimen.
Kazinczy Ferencz.
Kazinczy Ferencz már előbb volt törvénygyakorlaton Kassán. 1784-ben br. Orczy Lőrincz Abaujvármegye tiszt. jegyzőjévé nevezvén őt ki, állandóan ott telepedett meg. Kassát huzamosabb időre az első magyar irodalmi központtá tevé. Kazincy Ér-Semlyénben, Biharban született 1759. okt. 27-én, Patakon és Késmárkon tanult s törvénygyakorlat végett rövid ideig Kassán és Pesten tartózkodott. 1786-ban Török Lajos gróf mellé a kassai kerület nemzeti iskoláinak felügyelőjévé nevezték ki, de midőn II. József halála után az iskolákat megszüntették s az iskolaügyet ismét a felekezetekre bizták, 1791-ben elköltözött anyjához Regmeczre. Kassán laktában tették ismertté és kedveltté nevét lirai költeményei az akkor még nagyon csekély olvasó közönség előtt, azután Bácsmegyeije, mely egy Werther-féle német regény átdolgozása volt; ekkor kezdte meg kiadni forditásait, melyek pályájának legértékesebb mérföldmutatói, mert velük vezette be a magyar közönséget az irodalom szeretetébe, az irókat a haladott műveltség forrásainak ismeretébe, általuk fedezte föl szükségét és igyekezett megteremteni föltételeit a költői alkotásokra még kevéssé alkalmas, kiaknázatlan gazdagságában szunnyadó magyar nyelv kifejlesztésének. A Martinovics-féle összeesküvésben való részesség gyanuja miatt 1794. deczember 11-én elfogatván, hét esztendei várfogságot szenvedett Kufsteinban, a Spilbergen és Munkácson. Kiszabadulása után Bányácskára (Széphalom) ment lakni, a hol 1831-ben meghalt.
GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF.
(Orsz. képtár)
Bacsányi János.
A tapolczai születésü Bacsányi János csak két évig élt Kassán, a hol rövid idő mulva meghasonlott Kazinczyval. A kamarai osztálynál volt gyakornok, midőn a Magyar Muzeumban megjelent "A franczia változásokra 1789." czimü költeménye miatt, melyre heves szabadságérzete ihlette, feladták. Hivatalától megfosztották, versét pedig ítélet utján kivágatták a "Muzeum" II. kötetéből. Bujdosásnak indult s egy ideig Forgách Miklós nyitrai főispánnal rejtőzött, míg végre rátaláltak s 1795. május 22-én egy évi fogságra itélték, mint a Martinovics-féle összeesküvés egyik állitólagos büntársát. Ő forditotta le 1809-ben Napoleon kiáltványát, melyben a magyarokat az osztrák háztól való elszakadásra hivta föl. A proklamáczió sikertelensége után itthon nem maradhatván, Párisba ment Napoleonnal. Midőn 1814-ben a szövetséges hadak bevonultak Párisba, az osztrákok fogságba ejtették és visszahozva őt, Linzbe internálták. Itt halt meg 1845-ben máj. 11-én, mint a népek szabadságáért utolsó lehelletéig rajongó agg, nyolczvankét éves korában.
Baróti Szabó Dávid.
Alkalmazkodóbb tudott lenni Baróti Szabó Dávid, a kinek kassai irodalmi 188működése két évtizedre terjed. Kassán lépett föl verstanával 1777-ben; itt adta ki Verskoszoru, Költeményes munkái, A magyar lovassághoz czimü verselményeit, azután kisded szótárát. Utolsó, Kassán megjelent munkája volt a "Sz. kir Kassa városához! Midőn kir. főherczeg József Magyarország nádorispánja a Tiszán innen felkelt nemes vitézeket megtekintvén, abba legelőször bészállana" czimü krónikás becsü üdvözlő verselménye. Később Komáromba költözött.
Magyar Muzeum. Simay Kristóf.
Baróti Szabóval közölte először Kazinczy 1788-ban azt a tervét, hogy Kassán szépirodalmi folyóiratot, "hónapos irást" akar kiadni. Szabó Bacsányit ajánlotta társul s a folyóirat "Magyar Muzaum" czim alatt Landerer nyomdájában Kazinczy és Bacsányi szerkesztésében 1788. julius 1-én megjelent. Merész vállalkozás volt ez az akkori viszonyok között, de Kazinczy általában megnyerte az akkor élő irók közreműködését s velük a közönséget. Egyedül Marosvásárhelyre egyszerre száz példányt rendeltek. A szépirodalmi művek mellett esztetikai és más tudományos tanulmányok meg birálatok foglaltak helyet a folyóiratban. Itt jelent meg Simay Kristófnak "Váratlan vendég" czimü szinműve. Simay szintén Kassán lakott; 1777 óta az elemi iskola rajztanitója volt. Igazházi vigjátékát Ellinger nyomatta ki 1790-ben.
Orpheus.
A Kazinczy és Bacsányi közt fölmerült meghasonlás következtében Kazonczy elhagyta a Muzeumot s 1790-ben Széphalmy Vincze név alatt meginditotta uj folyóiratát, az Orpheust. Nem talált olyan támogatásra, mint hitte s a következő év szeptemberében a 8-ik füzettel megszüntette.
A két folyóirat sikertelensége sokáig visszatartotta a vállalkozásra hajlandó irókat a kisérlet ismétlésétől.
Felsőmagyarországi Minerva. Gr. Dessewffy József.
Csak 1825-ben vállalkozik Dúlházy Mihály, gróf Dessewffy József "bibliothekáriusa s Abauj-Zemplén vármegyék táblabirája" a "Felső-Magyarországi Minierva" szerkesztésére. Kiadását Ellinger vállalta el, míg pátronusa gr. Dessewffy József lett, aki leveleivel elárasztotta barátait, hogy közreműködésüket megnyerje s őket a lap terjesztésére fölkérje.
A kiadó irói tiszteletdijképen ivenkint egy aranyat ajánlt fel. A lap negyedfélszáz előfizetővel indult meg.
BARÓTI SZABÓ DÁVID.
(Kovács Sándor magángyüjteményéből)
Kovacsóczy.
Az első félév után "a Kiadó és redaktzió" együttes jelentésében olvassuk, hogy "azon kedvezés és bátoritó itéletek, mellyekkel ezen hónapos irást, annak kivált most eleintén még több rendbeli fogyatkozásai mellett is a tisztelt közönség kegyesen fogadta, valamint hazánk tiszteletben tartott több Literátorai hozzánk beküldött számos'b dolgozásaik, ujabb készségre serkentettek". A Minerva iróit a szerkesztőn, pátronusán, Terhes Sámuelen és Kovacsóczyn kívül, a kik Kassán laktak, az ország majdnem minden részéből toborzotta. Kazinczy Ferencz, gr. Dessewffy Aurél, Ponori Thewrewk József, Bárány Ágoston, S. Kis János, Udvardi Cherna János, Jakab István, Kiss 189Károly s Nagy-Apáthi Kiss Sámuel voltak szorgalmasabb és ismertebb munkatársai. Ámde az előfizetők száma már a második évben felére csappant s többé nem emelkedett túl a 300-on "Sajnálva kell itt megvallanunk a közönség előtt, hogy előfizetőink száma ez idén felette kicsiny". - Igy szól a második évi jelentés. Az ifju magyar irodalom központja már Pest lett, Kassa nem versenyezhetett annak erejével. A Minerva 1836-ban megszünt.
Szemlélő.
1833. julius hóban "Szemlélő a tudományok, literatura, művészet, diavat és társasélet körében" czimmel divat- s más képekkel Cserneczky és Kovacsóczy szerkesztésében indult meg egy lap, mely azonban ugyanazon év deczemberében már megszünt. 1836-ban ismét megindult hetenkint kétszer Kovacsóczy kiadó szerkesztésében; mellékletül hetenkint egyszer a "Literaturai Lapok" járultak hozzá. 1837. közepén ezeket is meg kellett szüntetni.
A Szemlélő tartalma nagyobbrészt szépirodalmi tárgyu s rendes szinházi szemléje is volt. A Literaturai Lapok, mely homlokára e jelszót nyomtatta: "Harag és párt nélkül", Bajza ellenlábasaként óhajtott szerepelni rövid pályafutása alatt. Ugyancsak Kovacsóczy "Árpádia. Honi történetek zsebkönyve" czimmel évkönyvet adott ki (1833-38.).
Első magyar szinházi hirlap.
A nemzeti szinészet hatása is nyomot hagyott Kassa irodalomtörténetén. Az első magyar szinházi hirlap itt jelent meg gróf Csáky Tivadar szerkesztésében, czime "Nemzeti Játékszini tudósitás" s kiadója Werfer Károly volt.
Szinművek.
A szindarabok sora inkább csak külföldi művek leforditásával gyarapodott. Klestinszky László ötven éves (1833-1883.) irói pályája alatt 120 szinművet fordított németből; eredeti szindarabjainak száma 15. Pály Elek "nemzeti énekes és szinjátszó", ahogy magát forditott munkáján nevezi, számos operát ültetett át magyar nyelvre, melyek közül hat az 1828-30. években Kassán jelent meg Werfer Károlynál.
KAZINCZY FERENCZ.
(Orsz. képtár)
Német időszaki sajtó.
Az 1838-ban meginduló Kaschauer Kundschaftsblatt, melynek folytatása a ma is élő Kaschauer Zeitung, valamint a Kaschauer Volkskalender a még gyökeret nem vert magyarságról tanuskodik.
Magyar politikai és képes lapok.
Az 1848-ik évben az "Ábrázolt Folyóirat", "Képes Ujság" és a német "Pecsovics" czimü lapok jelentek meg, de nehány hónap mulva már letüntek.
1865-ben az eddig Ungváron Bánóczy Ferencz szerkesztésében megjelent "Felvidék" költözött át Kassára, a hol csak egy évig élt.
Szaklapok. Hirlapok.
1868-ban Czink János evangelikus tanitó és jeles pedagogus az "Iskola" czimü tanügyi lapot szerkesztette. Csak egy évig állt fenn, úgy mint az 1866-ban megindult "Felsőmagyarországi Közlöny". 1872-ben négy lap indult meg. A "Haladás" dr. Moskovics Jakab és a "Kaschauer Illustrirte Zeitung" Werfer Károly szerkesztésében. Ezek már megszüntek. Az "Abauj Kassai Közlöny" Szerényi Ede, majd Timkó József, Deil Jenő, Mártonffy Márton, Bulyi Dezső 190szerkesztésében fennmaradt s jelenleg Ladomérszky Gyula szerkeszti. A "Pannonia" czimü német lapot, melyet Rottenberg Dávid alapitott, később Reviczky Gyula szerkesztette, jelenleg Ungár Adolf szerkeszti.
1875-ben Rózsaági Antal a "Kassa és Vidéke" czimü lapot indította meg: őt dr. Klekner Alajos váltotta föl. A lap 1878-ban szünt meg.
1877-ben alapitotta dr. Hohenauer Ignácz a "Felvidéki Közlöny"-t, mely Hedry Bertalan szerkesztésében máig fennáll.
1880-ban "Felvidéki Tanügy" czimmel Szikay Béla inditott tanügyi lapot. Szikay halála után (1882.) Sudy K. János folytatta még egy évig.
1885-ben keletkezett Ries Lajos szerkesztésében a "Kassai Szemle", mely 1894-ben "Felsőmagyarország" czimen napi lappá alakult át.
1893. deczemberben a kassai irodalmi társaság inditott meg "Minerva" czimü folyóiratot dr. Fényes Samu szerkesztésében.
Gazdaság.
Az 1874 óta fennálló gazdasági tanintézet tanári kara, igazgatói, dr. Rodiczky Jenő, utána Kovácsy Béla vezetése alatt fáradhatatlan gazdasági irodalmunk emelésében. Kovácsy Béla szerkesztette a "Gyakorlati Mezőgazda" szaklapot 1895-ben, mely egy fővárosi gazdasági lappal olvadt egybe; főmunkatársai Zalka Zsigmond és Marton Andor voltak.
A lap legbuzgóbb munkatársai s a gazdasági irodalom önálló művelői közől felemlitjük Páter Bélát, dr. Rodiczky Jenőt, Gerlóczy Gézát, dr. Szaniszlo Albertet és Hreblay Emilt.
A hetvenes években Deil Jenő kereskedelmi szaklapot adott ki, mely azonban szintén nem élt sokáig.
Jog.
1892 óta dr. Glück Lipót "Jogi Közlöny" czimmel adott ki szaklapot. A jogi szakirodalom művelői közül felemlitjük a következőket: Battlay Imre királyi főügyész, dr. Katona Mór, dr. Klekner Alajos, dr. Mariska Vilmos, dr. Klupothy Antal, dr. Rösler István, dr. Eszterházy Sándor, dr. Nyulászy János.
Földrajz és theologia.
A történeti, földrajzi és theologiai irodalom régibb és ujabb művelői Bubics Zsigmond, Myskovszki Viktor, Révész Kálmán, Mihalik József, dr. Récsey Viktor, Korponay János, Tutkó József, Payzoss Endre, dr. Farkas Róbert, dr. Répászky Barna, ifj. Kemény Lajos.
Henszlmann.
A művészettörténeti irodalomnak Magyarországon uttörő művelője volt Henszlmann Imre, a legkiválóbb tudósok egyike. Kassán született 1813-ban. Magyarul Eperjesen, az ottani kollégiumban tanult meg, mint Pulszky Ferencz irja, a kivel részt vett a tanulók alakította "magyar társaságban." Orvosi pályára készült s Bécsben és Paduaban végezte az egyetemet. De nem maradt ezen a pályán, mert jobban vonzották a művészeti tanulmányok. 1839-ben Pozsonyban irta első magyar könyvét, e czimen: "Párhuzam az ó- és ujkori művészeti nézetek és nevelés közt", mely után a magyar tudományos akadémia tagjául választotta. Azóta szakadatlanul folytatta esztetikai, régészeti és politikai tanulmányait, nagy előszeretettel foglalkozván a csúcsives épitészettel. 1848-ban a magyar kormány herczeg Eszterházy Pál miniszter mellé fogalmazóvá nevezvén ki, ő tartotta fenn az érintkezést a német sajtóval és a bécsi deákokkal. E miatt Bécs bevétele után nyolcz hónapi börtönt szenvedett. Kiszabadulása után Párisba, majd Londonba ment s általános elismerést talált a csucsives épités alaparányairól irt munkájával; Napoleon császár maga adatta ki diszművét: "Theorie des proportions appliqués dans l'architecture." (Az épitésben alkalmazott arányok elmélete.) Visszatérve hazánkba, ő alapitotta meg nálunk a tudományos archeologiát, hozzá csatlakozott Ipolyi Arnold és Rómer Flóris. Később a mohácsi kerület orsz. képviselője lett. Az ő inditványára karolta föl a törvényhozás a művészeti emlékek ügyét s fáradozásának köszöni létét a műemlékek bizottsága, melynek haláláig előadója maradt. Ő tárta fel a székesfehérvári és kalocsai egyház, meg a visegrádi vár romjait. Munkássága, mint egyetemi tanáré s művészettörténeti iróé, páratlan. Munkáit ismerte és méltatta a külföldi tudományos világ. Meghalt 1888. deczember 5-én, Budapesten.
Heraldika, genealógia.
A heraldikának országos nevü művelője Csoma József Devecserben, a genealogiának Puky Andor Tomoron.
1911874. óta a Felsőmagyarországi muzeum kiadja Évkönyvét, melyet kezdetben Károly Gy. Hugó szerkesztett, ma dr. Stöhr Szilárd. Kivülök munkatársak: Myskovszki Viktor, dr. Tóth Lőrincz, Görög Gyula, Csoma József, dr. Hohenauer Ignácz, Mártonffy Márton, Szekeres Ödön, Schlatter Alfréd, Dragoner Béla, Mihalik József, dr. Rösler István, dr. Lejtényi Károly és ifj. Kemény Lajos.
Irodalom-történet és kritika.
Jeles kritikákat és néptani tanulmányokat birunk Károlyi Gy. Hugótól; a kritikai irodalom és irodalomtörténet terén működik dr. Eszterházy Sándor, kinek számos értekezése jelent meg, dr. Horváth Balázs, a ki Baróti Szabó Dávidról, dr. Takáts Menyhért, a ki a rómaiak életéről irt tanulmányt.
Természettudomány.
A természettudományi irodalom különböző szakait művelők közől nevezetesebbek: Szekeres Ödön premontrei, Baczoni Albert főreáliskolai, Götz Károly polgári iskolai tanár, dr. Dezső Béla gazd. akadémiai tanár, Gallik Géza gyógyszerész.
Közgazdaság.
A közgazdasági irók közül felemlitendő Deil Jenő, kereskedelmi és iparkamarai titkár, továbbá Siposs A. Gyula, volt közgazdasági előadó.
Tanügy.
A tanügyi irodalom terén számos tehetséges szakember tünt fel. Igy Erdődy János tanitóképezdei igazgató, Sudy K. János elemi iskolai igazgató, Katinszky Géza, Mártonffy Márton, Valló Vilmos, Gerevich Emil a kassai főreáliskola jelenlegi igazgatója, a néhai Dr. Kosztka Viktor, a ki mint premontrei tanár több tankönyvet irt, végül a Kassáról már régebben eltávozott dr. Szemák István, Mauritz Rezső, dr. Verédy Károly, jelenlegi fő- és székvárosi tanfelügyelő, a ki Kassán a "Paedagogiai encyclopediát" szerkesztette.
HENSZLMANN IMRE.
Egyházmegyei irók.
A kassai püspöki egyházmegye is nem csekély számban szolgáltatott munkásokat az irodalomnak. Bubics Zsigmond püspök mellett megemlitjük még a következő érdemes neveket, melyekkel a publiczisztikában, a tudományos téren vagy a szépirodalomban találkozunk: Szabad Ferencz kanonok, Danilovics Mihály, Répászky József kanonok, Toplánszky Béla, dr. Csiszárik János, Horváth Károly, Krajnik Mihály t. kanonok, Tomicskó Alajos enyiczkei, Kazora Endre forrói, Antal Károly tihanyi, Albrecht István léhi plébánosok.
Szépirodalom.
A szépirodalom művelői közől ismertebbek voltak: Szegfi Mór, Paulikovics Lajos, Rózsaági Antal, Ries Hermin. Dr. Hohenauer Ignácz ifjusági művei szintén közkeletüek. A tárczairodalom hivatott művelője volt a korán elhunyt Szikszay Béla; költeményekkel és apróbb prózai dolgozatokkal léptek föl: Deil Jenő, Sárosi Árpád, Kuszka Géza, Enyiczkey Béla, Kovács Zsigmond, Hegyi József, Timkó József, Buthy Lajos, Ladányi Béla.
Zeneirodalom.
A zeneirodalomnak alig van multja. Mint egyházi zeneműirót felemlitjük néhai Huszka Antalt, a kassai zeneiskola néhány évvel ezelőtt elhunyt 192igazgató-tanárát, a szintén elhalt Hodytz Károylt, ki klasszikus zeneműveket irt, míg Volny Vilmos emlékét népdalai tartják fenn. A jelenleg élők közől Kerner József zeneiskolai igzgató és Stoll Károly a színházi és operette-zenét művelik.
Könyvtárak.
Kassán az irodalom és kultúra régi keletü levén, a könyvtárak gyarapitására is kellő gondot forditottak.
Kassa városában a legrégibb nevezetes könyvtár a Domonkos-rend könyvtára, melynek eredete az Anjouk korára mutat vissza. Jelelenleg mintegy 2000 kötetből áll, melynek fele latin nyelvü theologiai mű. Középkori kéziratainak száma ma csupán négy; de hogy tekintélyes számmal lehettek, mutatja az, hogy Bécs, Krakkó, Budapest, Gyula-Fehérvár és Kassa többi könyvtáraiban is akadunk oly kéziratokra, melyek kétségtelenül a kassai Domonkos-zárda könyvtárából származnak.
A kassai jogakadémia könyvtára mintegy 20,000 kötetre rúg. Legnagyobbrészt jogi és magyar történelmi könyveket tartalmaz.
Az egyházmegyei papnevelő intézet könyvtára túlnyomóan régibb latin theologiai művekből áll s köteteinek száma megközeliti a 6000 kötet.
A püspökségi könyvtár alapitása összeesik a püspökség felállitásának esztendejével (1804). Mintegy 20,000 kötetet foglal magában. Kiválóak kéziratai és inkunabulumai. A reformáczió első századára vonatkozó nyomtatványok is szép számmal találhatók benne, valamint becses hungarikák, köztük néhány unikum.
A premontrei főgimnáziumi könyvtár csak 1853-ban keletkezett. A tanári könyvtár mintegy 8000 kötetből áll; az ifjusági könyvtár meghaladja a 3000-et.
A kir. kath. tanítóképző-intézet könyvtára, mely 1856. óta áll fenn, közel 3000 kötetet tartalmaz. A főreáliskola könyvtára 1858-tól ered és a 3000 kötetszámot jóval tulhaladta; ugyanitt az ifjusági könyvtár közel kétezer kötetre emelkedett.
A felsőmagyarországi muzeum-egylet könyvtára az egylet alapitási éve, azaz 1872. óta közel 10,000 kötetre szaporodott. Néhai Henszlmann Imre, a nagy tudós, a muzeumnak hagyta becses műtörténeti és régészeti művekből álló könyvtárát s gazdag metszetgyüjteményét.
Mint gazdasági szakkönyvtár nevezetes a gazdasági intézet könyvtára; köteteinek száma közel 3000.
A magánkönyvtárak közől Kassán felemlitjük Révész Kálmán reform. lelkész könyvtárát, melyben a kötetek száma mintegy 5000; vannak hungarikái, magyar történeti, kivált egyháztörténeti munkái.
